A hosszú ruha remek dolog. Könnyű, szellős, nem kihívó - főleg ülés közben -, ámde nőies, tökéletes ülni benne még a műbőr üléseken is, és nem izzad be a bőröd, így véd is, ha melegem van, és nem látja senki, fel lehet csomózni az alját derékra, és egy mozdulattal, esetleg kettővel fel- és le lehet venni.Legszívesebben télen is ezt hordanék, csak nagyon fázós vagyok. Én visszasírom azokat az időket, amikor sok alsószoknyás ruhákban, elegáns ruhákban járhattak a nők. Ma már tök ízléstelen holmikat készítenek, a hogyan rontsunk el egy gyönyörű anyagot szellemében.

Lassan átmegy a topik női magazinba.

Sőt, már régen átment

zoltanz: Jaja, ez szép szó: jóindulatú irigység. Alapvetően én is nagyon kritikus vagyok a nőkkel, és a szépséget, ill. a harmóniát illetően. Viszont ez nálam mindig környezet, vagy ideálfüggetlen. Ha egy nőt megnézek, és megítélek, akkor a saját adottságai és egyénisége alapján keresem benne az ízlésességet, vagy a csinosságot, vagy a szépséget. Ha valaki összhangban van önmagával, légyen bármilyen karcsú, vagy anyás típus, ha ő ebben jól érzi magát, sugárzik a szépségtől. És azt nagyon jó látni. Ez az érdeknélküli csodálat, ami nagyon jól eső érzés. Én szeretem, ha egy nő sugárzik és szép. És nem szeretem a hamis szépséget...

[ Szerkesztve ]

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."