- bb0t: A könyvelő szakma halott?
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Geri Bátyó: B550 szűk keresztmetszet, de mi és miért?
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Gurulunk, WAZE?!
- sziku69: Szólánc.
- hcl: Kelj fel komám, ne aludjál
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Frawly
#21498
üzenetére
Ami tényleg kell az akad mindenre, ha esetleg nem max. lefordítod. RPM alapú distrókra is van szinte minden csomag, sose jelentett ez gondot. Főleg nem mióta van OBS, azon minden fenn van és teszteket is futtat meg hasonlók.
A BSD fő hátránya, hogy egy legacy borzalom. Én sírva menekülnék tőle. Systemd helyett van a klasszik BSD style egy scriptes init (ne akarj rajta fejleszteni, mert megőrülsz). Ha nincs pulse akkor meg egyszerre több app nem tud hangot kiadni és olyan triviális dolgok nem fognak működni, hogy csörög az értesítés miközben zenét hallgatsz.
-
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21497
üzenetére
Igen, az Ubuntu-Debian vonalnak ez a legnagyobb előnye, azokra elérhető a legnagyobb számú csomag, egy olyan min. 40 ezer csomag a tárolóban, és külső tárolókban, meg weboldalakra leszórt .deb csomagokat beleszámolva egy újabb kb. 40 ezer csomag, ezekkel a brutális számokkal egy másik disztró sem tud versenyezni. Bár ennek a jelentősége csökken, mióta Archon is ott az AUR, meg különböző disztrókon terjednek a disztrófüggetlen konténeres csomagformátumok (Snap, Flatpak, Appimage).
Csak hogy perspektívába tegyük ezt a 2×40 ezer csomagot, Archon a hivatalos tárolókban van ~11 500 csomag, meg az AUR-ban egy 2500, ez kb 14 ezer, ehhez még hozzájön, hogy könnyebb rá egy csomó git-es projektet leforgatni, meg telepíthető rá jó pár ezer Snap, Flatpak, Appimage, de ezek pontos száma nem ismert jelenleg.
Az is igaz, hogy a csomagszám nehezen hasonlítható össze, mert egyes disztrók külön veszik a dev és nem-dev csomagokat, külön számolják a stable és testing-et, stb., így akár többszörös torzítás is lehet, ha ezekkel pl. beszorzod az Arch számait, akkor simán kijönne 4 × 14 000 csomag. Meg a hivatalos és külső tárolók, konténerizált csomagformátumok között is vannak átfedések, mivel egyes szoftverek mindegyikben megtalálhatók, de külön csomagként számolódnak.
BSD-knek ahogy eddig néztem ezek a hátrányai:
1) kevesebb támogatott hardver-driver (lényegében csak Intel és zárt NV driver van GPU-knál, Wi-Fi kártyáknál sok nem támogatott, ami Linux alatt igen)
2) kevesebb támogatott applikáció (nem megy rajta Steam, Proton, nem megoldott rendesen a Wine)
3) kevesebb optimalizáció (pl. lassabb boot, egyebek)
4) kevesebb fejlesztő (több nagyságrenddel kevesebb).Bár egyben ezek némileg a BSD-k előnyei is
1) nem elterjedt, így csak egy lelkes szakmai kisebbség használja
2) nem a hülyékre van tervezve, meg felhasználóbarátságra
3) emiatt nincs szétwindowsosítva, szétbloatosítva, mint a Linux, nincs systemtré, púlznyomorékság, stb.. ráheggesztve, meg a BSD-s userekre rátukmálva
4) fentiek miatt egyszerűbb, átkekinthetőbb rendszerek, kisebb erőforrásigénnyel. -
-
Frawly
veterán
Céges gépeken nem Fedora megy előtelepítve, hanem a cég által telepített RHEL vagy hasonló disztró, amihez szakemberük is van, meg szerződésük supportra. A Fedora az pont nem hivatalos, otthoni linuxereknek van. Bár egy-két cég fedorázik is, mert majdnem ugyanazt nyújtja, amit az RHEL, csak tök ingyen.
Egyébként meg szerintem az a legjobb a Linuxban, hogy saját magának tudja az ember a rendszerét összeválogatni, támogatni, és nem kell nagy cég patcheire, meg supportjára várni. Időrabló, utána kell nézni, meg kell tanulni, de kifizetődik. Szemben a Windowszal, ami sztenderd, mindenki ismeri, és addig nagyon faxa is, amíg nincs vele valami rohadt nagy gond, akkor meg aztán lehet a MS-ra várni, aki meg nyomja a hülye dumát, hogy a várjatok türelmesen következő patch keddig gyerekek, meg telepítsétek újra félnaponta, meg vágjátok el az UTP kábelt. Ezt is valami indiai telefonos-távsegítős supporton keresztül, ami nem jó semmire. Ráadásul mióta a Windows 10 is félrolling lett, és minden félévben eltörik valami rajta nagy évszakos frissítésekkor, meg feature-öket vesznek ki (SMBv1 és társai), azóta meg aztán még ez se szól mellette, hogy évekig nem kell hozzányúlni. Csak szakembert könnyebb hozzá találni, meg belekerül egy nagy rakat pénzbe.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21492
üzenetére
Szerintem ez a Lenovo részéről hibás döntés, mert a Debian/Ubuntu/Mint vonalát többen használják, a linuxos felhasználók 99%-a. Gondolom a Lenovo inkább leszerződött a Red Hat-tal, vagyis most már IBM-mel, azért a Fedorát támogatják helyette. Bár ez is néveleges, mert aki dedikált gépet, vagy laptopot vesz linuxozásra, az úgyse azzal fogja jellemzően használni, amivel jött a gép, hanem feltelepíti magának a megszokott disztróját, beemelve a saját konfigokat.
Meg igazából egy gépet nem kell támogatni hú de nagyon Linux alatt, arra kell figyelni, hogy lehetőleg az NV GPU-t hanyagolni kell, meg a Wi-Fi, fingerprint reader, Ethernet, stb. apróságk ne olyan hardverek legyenek, amihez nincs linuxos driver, vagy van, de ilyen tákolt, usernek saját maga által forgatott DKMS modulos vergődést kelljen levágni.
A legtöbb nagy disztró eleve olyan kernellel jön, hogy bele van forgatva minden, UEFI, Legacy boot, AMD, NV, Intel összes szutyka, ACPI, speciális funkció/médiabillentyűs, mindenféle touchpad-es, ACPI-s támogatás az összes főbb gyártó, főbb laptopvonalához. Így ma már elég nagy balféknak kell lennie valakinek, hogy olyan gépet vegyen össze, amin a Linux annyira problémás, meg annyira csak Windows only hardver, de az akkor vessen is magára.
-
zoltanz
nagyúr
-
Frawly
veterán
válasz
cami][us
#21486
üzenetére
Ha már felhozod, szerintem a Linux kernel is elbloatosodott, és elég spagettikód. Már magával azzal a koncepcióval sem értettem egyet, hogy a kernel monolitikus legyen, és ne legyen pl. driver interface/API. Igaz a mikrokernel meg a másik véglet. A jó megoldás szerintem a középút, a hibrid kernel, mikor maga a kernelmag nincs túlminimalizálva, de azért amit lehet, áttelegál más alrendszereknek, hogy maga a kernel áttekinthető, átlátható maradjon, és a problémák lokalizálhatók legyenek, ez debugolásnál is előny.
Egyszerűen a Linux kernelt újra kéne írni hibrid kernellé. Nyilván nem mindent kéne kidobni, mert a régi opensource kódból azért lehetne azt átvenni, ami jó, meg hibrid kernelben is használható.
-
Frawly
veterán
A Windowst illetően igazad van, de ez akkor is fejlesztői lustaság. Igen, dobtak ki legacy dolgokat, változott az API is, de ez a fejlesztőnek a dolga, hogy lekövesse. Azért nem minden 100%-ban újdonság.
Azzal is egyetértek, hogy Linux toolokban is van elég szarul karbantartott, ezért is lett deprecated nem csak a netcat, de pl. az egész nettools csomag is. Ennek ellenére a legtöbb alap linuxos tool, főleg nem grafikus alkalmazások, elég eyszerűek, így nem annyira spagettikódok, de ilyen is előfordul.
A szoftvervilág legalja egyébként a böngészők. Mára már mindegyiknek olyan hatalmas kódbázisa van, hogy nagyobb, mint akármelyik OS-é, és hatalmas, bloat spagettikódok vannak benne, annyi millió kódsor, hogy már ember át se tudja tekinteni, esélye nincs debugolni.
-
válasz
Frawly
#21483
üzenetére
Meglepődnél, hogy mennyi alap Linux tool ilyen ezer éves soha nem patchelt undorító legacy spagetti kód. Pl. ezért utálom a netcatet scriptben használni. Több inkompatibilis verzió van tele undorító bugokkal.
Windowson a 32bit 64bit váltás elég nagy API váltással is járt, nem véletlen portoltak nehezen. Ott nem a 64bit a baj, hanem, hogy egy csomó régi legacy dologot kidobtak. Manapság ez ott sem gond, de korántsem arról van szó, hogy a POSIX compat kódot leforgatjuk egy több bites rendszerre. Ha meg abandonware a program akkor nyilván nem csinálja meg neked senki.
-
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21482
üzenetére
Ebben az a szomorú, hogy ennek nem OS verziófüggőnek kéne lennie, hanem kéne legyen rá normális 3rd party megoldás, amiben userlandben futó normális szoftvernek meg kéne tudnia ezt oldani. A normálisat úgy értve, hogy rendszeresen karban tartott, frissített szoftver, amit minden OS frissítés után aktualizálnak.
Az a baj, hogy sok fejlesztő Windowson szocializálódott, ahol évtizedekig az volt, hogy elég volt egyszer megírni a szoftvert, egyszer debugolni, kiadni, utána 5-10 évig nem nagyon kellett hozzányúlni. Na, ezeknek az időknek vége, mióta minden sebes ütemben frissül, biztonsági foltozódik, stb.. Ahogy magára hagyja a fejlesztő a programját, onnantól gyorsan beleáll a földbe, mert újabb verziókon garantáltan nem fog normálisan futni. Ezért irtják az utóbbi években sokan a 32 bites alkalmazásokat is, nem csak amiatt, hogy a 32 bites libek ne egyék külön a memóriát, lemezt, a 64 bitesek mellett, hanem a sok lusta fejlesztő egyszer lefordított, zárt forráskódú szutyka 32 biten ragadt. Aminek nem szakmai okai vannak, hanem nettó lustaság. Egy normálisan megírt szoftvernek nem kéne bitfüggőnek lennie, hanem a normálisan megírt kódot a compilernek simán kell tudnia lefordítani 64 bites célarchitektúrákra. Error, warning, miegymás nélkül.
-
#21481
lionhearted
őstag
Apollyon
#21479
válasz
Apollyon
#21479
üzenetére
A V8 pont az az eset, amikor van űrtartalom az erőhöz.
A soros 3 henger meg az, amikor üveghangra tekert motorból jön az erő. A környezetvédelmi szabályok pedig ezt a soros 3-t erőltetik, mivel ennek lesz 3 literes fogyasztása (tesztpadon, igaz VW?!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
), és nem a V8nak.Csak egy szemléltetés wikipedia módra... kedvenc autónk Opel Astra, nem is választok direkt NAGYON régit, csak mondjuk úgy, hogy 10 év fejlődését tapasztalhassuk az általam is említett hatásokkal együtt, tehát a legújabb K és 10 évvel öregebb H barátja:
https://en.wikipedia.org/wiki/Opel_Astra#Engines_2
https://en.wikipedia.org/wiki/Opel_Astra#Engines_4Nézzük meg alaposan, van kb. 1 darab motor, ami hasonlít a kettőben, a sima 1.4 (K) és 1.4 VVT (H). Paripában, nyomatékban, CO2 kibocsátásban (így fogyasztásban) gyakorlatilag egyforma, 10 év alatt ennyit "modernizálódott" ugyanaz a csomag. Nézzünk azonban rá a következőkre:
* Az összes többi benzinmotor turbós.
* Soros 3, 1(!) liter, 20%-kal kevesebb CO2, nagyobb erővel párosítva... persze, hiszen ott a turbó, sőt, ez 5000 RPMen leadja ugyanazt a paripát.Manapság van egy igény az ügyfelek felől, miszerint egy mai autónak mondjuk:
* ~8s alatt 100on kell lennie
* nagyobb, jobb
* minden ellen is véd, tehát masszív, nehéz
* minden is van benne, tehát nehézAz új Astra pl alaphangon 70kg lett nehezebb, mindeközben hosszabb, szélesebb és magasabb.
A környezetvédelmi előírások szerint viszont csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, tehát nem fogyaszthat mindezekhez semmit, sőt lassan termelnie kell a benzint. Mindezt egy nagyobb, nehezebb és gyorsabb autóval. Ki akarna úgy új autót venni, hogy mondjuk lassabb, mint az előző?!
Az ICE technológiában viszont nincs több. Tehát alternatíva kell, manapság ez pedig hybrid vagy tisztán elektromos meghajtással (ez ugye magában nem jelenti az akkumulátort is).
-
#21479
Apollyon
Korrektor
lionhearted
#21476
Apollyon
Korrektor
válasz
lionhearted
#21476
üzenetére
Nézd, nem fogok hitvitát nyitni erről. A benzines sem épp a legjobb ötlet arra hogy a kipufogójából vegyünk levegőt. De a dízelnél (amit kb. betiltanék személyautózásban) azért egy nagyságrenddel jobb. Az elektromos autó meg marha jó, csak épp azzal meg a szőnyeg alá söpörjük a problémát, meg mondjuk mi van akkor ha nekem kell a nagy hatótáv, és nincs minden kilométeren töltőállomás, sem időm arra hogy töltögessek. Persze biztosan sokan vannak, pl. mobilarena olvasók, akiknek megfelel városi autóként, oké.
Amúgy meg modern benzines alatt nem azt értettem, hogy csillió lóerő kell egy autóba. Persze bejön a V8 meg minden, de azért nekem mégiscsak fontosabb a környezettudatosság meg a hatékonyság, ezekre meg a világ nagy része magasról tesz. Ha nem így lenne, nem kormoló turbódízelt, meg szánalmas elektromos autókat gyártanának mint innováció. Biztos van az a mennyiségű pénz, amiből ki tudnának fejleszteni egy jobb technológiát, csak érdek nincs rá, vagyis hát ugye a kapzsiság mindig előrébb van az ilyesmiben.
-
#21476
lionhearted
őstag
Apollyon
#21472
-
#21472
Apollyon
Korrektor
lionhearted
#21471
Apollyon
Korrektor
válasz
lionhearted
#21471
üzenetére
Modernt írtam, nem 52art.
-
#21471
lionhearted
őstag
Apollyon
#21470
-
-
Frawly
veterán
Azzal én se értek egyet, hogy a GPU driverek játékokra optimalizálnak. Az Nvidia ráadásul pont ezért nem nyitja meg a drivereit Linuxon sem, mert direkt leszögezték nyilvánosan: szakmai titokként őrzik az egyes játékokhoz és egyes benchmarkokhoz a driveroptimalizációt (ezek lényegében csalás kategória), és nem akarják, hogy a konkurencia profitáljon belőle. Közben meg csak a saját vevőiket szivatják, akik linuxoznának. A játékokhoz az optimalizáckó a játékok feladata lenne, nem a GPU driveré.
Az Apple meg sose lesz nyílt platform, mindig a zártságról szólt, hogy csak Apple hardveren, Apple perifériákkal, Apple store-ból, Apple szervizeléssel legyen elérhető, csak és kizárólag máshol nem futó MacOS-sel vagy iOS-sel, stb.. Még azt is megszabják, hogy mikor frissíts, meddig tartson az akku, mikor vegye vissza a teljesítményt a proci, stb..
Az, hogy a MacOS néhány része mégis meg van nyitva, az nem az Apple jóindulata (pl. launchd, coreaudio), hanem azzal a MacOS-re fejlesztőket akarják beédesgetni, meg magukhoz szoktatni, hogy legyen a fejlesztőknek kedve Mac-re fejleszteni. De az nem cél, hogy Mac-en MacOS-t leszámítva bármi is futtatható legyen, vagy a MacOS-t lehessen bárhol máshol használni, akár még csak azonos Intel CPU, Intel GPU, Intel Wi-FI, stb. konfigon.
-
válasz
Frawly
#21459
üzenetére
Szerinted ha nem lenne nyitott, dokumentált, hogyan tudnának kexteket faragni? A Darwin sem annyira zárt mint gondolnád: [link]
Viszont nem érdeke, hogy Average Joe a saját maga tákolta HW-én futtassa. Ez a többi op.rendszernek is gond. Hiszen n+1 hw-en kell jól működnie, a legváltozatosabb minőségű eszközmeghajtókkal, szemben az Apple pár tucat nagyon hasonló alkatrészekből felépülő konfigjával. Gyakran pislogok, hogy pl. a VGA driver-t nem egységesen fejlesztik javítják, optimalizálják, hanem ilyen-olyan játékokat támogatva, az azokon jelentkező hibákat javítják ki. Ez biztos a driver fejlesztők munkája kell legyen? Oké, amíg a spec-t nem teljesíti, de utánna?! -
Frawly
veterán
Igen, igazad van, az Apple mindig is erről volt híres, hogy nyitogatott forráskódot, és kifjezetten arra törekedett, hogy nyílt ökoszisztéma legyenek, Average Joe-nak is bármikor ingyen elérhető formában, és ne egy prémium zárt platform, ami saját hardveren, saját okosziszémába elérhető. Ezért kell szenvedni a Hackintosh-sal is mai napig, mert annyira szépen kinyitotta az Apple. Tudtommal lófaszt sem nyitott meg, a MacOS-ben néhány API-t maximum, a többit meg lelkes amatőrök hekkelték meg, pl. bootloader meg Hackintosh, hogy lehesen rajta Linuxot használni, vagy a MacOS-t lehessen inteles PC-n.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Frawly
#21456
üzenetére
Nem értem mi abban az üzletpolitika, hogy legyen csak teljesen zárt, jó maradhatnának (számukra) innovatív részek részben zártak időlegesen.
Viszont még így is sok mindenre kompromisszumosan használható lehetne Linux-xal, végül is a hardver eladás a lényeg, dual boot-al meg teljesen kihasználható lenne.
A nyílt forrásé a jövő, így is úgyis. A fejlődést, tanulást miért kellene visszatartani? Teljesen ellentmond a univezum törvényeivel, logikai bukfenc.Amúgy nemrég ismerős Windows -s gépén kellett valamit javítani, tök jó érezni, hogy elfelejtettem már azt a rendszert, elég nehezen találtam fel magam abban a "jó" szisztémában.
Régen is utáltam, csak a munkám miatt muszáj volt ismerni. -
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21449
üzenetére
Elvileg lehetne linuxosítani, meg jó is lenne Linuxra, de mivel az Apple zártan tartja, nem adna ki hozzá GPU, meg perifériadrivert, nem nyitná meg a bootloadert, ezért nem lehetne rajta normálisan Linuxozni. Ezért is nyilatkozta nemrég Torvalds, hogy az M1 tetszene neki, de nem vesz, mert Linuxra a fentiek miatt felejtős.
#21448 Aweriot: nem tudom ki ez a Cano, akiről szó van. A lényeg itt a kompetencia lenne, mert amit a jelenlegi corporate disztrók tolnak, mindenféle LTS-sel, meg extended supporttal, meg flat dizájnos témákkal, az lényegében csak corporate bullshit, nem érdemi technológia, meg normális felhasználói interfacedesign.
-
#21455
lionhearted
őstag
F34R
#21450
-
Apollyon
Korrektor
Hát nem tudom, én a hardver dologban nagyon sötéten látom a jövőt. Ellenzem a pesszimizmust és racionalista vagyok, de nekem a matek nem úgy jön ki hogy ez a téma tök klassz lesz és happy.
Már csak abból is kiindulva, hogy mennyire durván vért kell izzadni azért, hogy számítógépen úgy beállítsak mindent, hogy azt tudjam mondani, biztonságos és anonimously netezek.
Aztán a telefon meg egyre jobban oda van kötve az emberhez, egyre jobban függsz tőle. Szerintem lesznek még ennél is durvább és ridegebb korlátok, hogy esélyed se legyen megkerülni semmit. Aztán nagyon ne legyen igazam.
-
-
-
Frawly
veterán
Illetve másik érdekes videó: Ubuntu 20.10 hivatalos kiadás Rpi4/400-ra. Látszik, hogy még a 4 GB RAM-os Pi400 is mennyire kínlódik vele. 1,2 GB-os idle memóriahasználat, de látszik programok és alkalmazásindó menük, beállítópanelek elindításánál másodpercekre beakad neki a rendszer. Azon kívül irtózatosan ronda is ez a Canonical-féle homokos lila téma ezzel az irritáló szögletes, értfogy kinézetű gorillaformával az ember arcába nyomva, valami borzalom az egész.
Közben meg mutatja a faszi, hogy ugyanazon a gépen a Debian + LXDE alapú Raspbian szinte száguld, videólejátszás alatt sincs eldobobb frame, miután beállt a lejátszás. Ráadásul alapból kulturáltabban is néz ki, pedig nagyon stock, fehér-szürkés Gtk-téma van rajta. Pedig ez még fele olyan minimalista sincs, meg még fele annyira se néz ki jól, mint lehetséges lenne, de már látni, hogy mennyivel jobban fut, mennyivel kulturáltabban használható.
Közben meg amcsi redneck meg ausztrál baseballsapis-fehértrikós jómunkásember 1.0 mennyivel szebbre megcsinálja a pálcika WM-es dekstopjait, pedig ezek hobbista magánemberek, nincs se informatikai végzettségük, se grafikusi, se dizájnos végzettségük, se hivatalos szakmai tapasztalatuk, de ilyen Canonical-féle borzalmakhoz képest milyen badass rendszereket összeraknak, egész más dimenzió minden szempontból. Nem értem, hogy a Canonial, Red Hat, meg egyebek miért nem tudja a felhasználói felületet meg dizájnt, meg rendszeroptimalizációt legalább ilyen kompetensebb emberekre bízni, helyette meg lapátolják a pénzt a sok fogalmatlan, öltönyös-nyakkendős trendmenedzser gányolásaiba, ami már az első másodpercttől nyilvánvalóan meg sem közelíti ezt a szintet.
És még mielőtt mondanátok, hogy jó, szebb, jobb, de pálcika WM nem jó mindenkinek, csak úgy mutatnám, hogy ugyanezt lehet reprodukálni nagyobb DE-k alatt is, pl. KDE5. Ennyit számít, ha kompetensebb ember rakja össze a dolgokat, még ha hobbista is.
-
Frawly
veterán
Igen, azt elfelejtettem írni, hogy WSL is közrejátszott, de ugyanez az eset áll fenn a natív NTFS-sel is. Ha nem hiszitek, próbáljátok ki valamivel, ami sok apró fájllal dolgozik. Akármi lehet, telepítő, játék, kitömörítés, akármi. A fazon a videón nagyon illedelmes volt, és szíveskedett a telepítőt átfaragni úgy, hogy Windowson se legyen katasztrófa. De ez nem azt jelenti, hogy a Win, NTFS, WSL mégis jó, hanem azt, hogy igenis ótvar, csak ha köréhekkeled a dolgokat úgy, hogy testhez álljon neki, meg rá legyen optimalizálva, akkor ki lehet hozni belőle tűrhető sebességet, de még akkor is 7-10× lesz lassabb, mint egy optimalizálatlan linuxos megoldás.
De most hogy feszegetjük, a WSL-ről is megvolt mindig nagyon negatív véleményem. Helyette még az is jobb, ha valaki nem akar dualbootolni Linuxra, hogy hardveres virtualizációt kezelő virtuális gépben futtatja inkább, sokkal közelebb lesz a natív linuxos teljesítményhez az egész.
-
#21442
Sweet Lou 6
addikt
Frawly
#21439
Sweet Lou 6
addikt
válasz
Frawly
#21439
üzenetére
Ezzel kapcsolatban már 2013-ban volt nyilatkozat ex-MS munkatárstól, hogy az NT kernel sebességbeli hátránya egyre csak nő: [A Microsoft Employees Rant: “I Contribute to the Windows Kernel. We Are Slower Than Other Operating Systems. Here Is Why.” ]
-
Frawly
veterán
Na, íme egy eklatáns példa, hogy miért jobb a Linux a Windowsnál még egy tök áltag felhasználónak is. A lényeg 3:13-nál kezdődik ezen a videón.
Megnézni nem kell, mert angolul van és 48 perces, íme a lényeg. Fejlesztő fószer, Surface windowsos táblagépre próbálta telepíteni a Rustup csomagot, ami lényegében multiplatformos Rust. A lényeg nem is ez, hanem ennek a fejlesztői cuccnak, ami jó sok ezer fájlt telepít a gépre, Windows alatt rettenet lassú volt a telepítése, bekapcsolt vírusirtóval kb. sose végzett, kikapcsolttal is 3 perc 43 alatt. Ugyanez az idő Linuxon 0 perc 1,5 másodperc volt eleve! Nem másfél perc, nem 15 másodperc, hanem csak 1,5 sec, azaz kb. 150-szeres különbség.
Persze elmondja mi okozta ezt, meg hogy végül meghekkelték az installert, és azt a cuccot is, amivel az installer kibontatotta a fájlkat, de egyben azt is elmondja, hogy ez Linuxon azért nem volt probléma, mert a kernel nagyon hatékonyan cache-el, és ha vannak is felesleges műveleti részek egy installerbe, az nem okoz nagy időbeli hátralékot, még sok ezer fájlnál sem.
Pont ezt írtam le én is már többször, ezt azonnal megfigyeltem anno én is, mikor Windowsról Linuxra váltottam, hogy a sok apró fájlokkal végzett művelet hihetetlen mód gyorsult meg, más dimenzió.
A MS-nak csak az a mákja, hogy mióta SSD-k vannak, ez a különbség kezd csökkenni, de ha pláne Win10 alatt HDD van, akkor az tarkónlövés lassúságú, míg Linuxon meg egész kibírható sebességgel fut. És itt a különbség nem csak az, hogy az egyik rendszeren fut a vírusirtó, a másikon meg nem, hanem egész mélyen, komoly rendszerfelépítési különbségek.
A videó egy másik hibájára is rávilágít a Windowsnak, a grafikus felülettel összekötöttség, azaz pl. az ottani debugger csak grafikus kimentet adott, amiből nem lehetett kivágni a szöveget, logokból kellett kiküzdeni, de az sem volt könnyű. Ugyanez Linux alatt jól automatizálható, plain text alapú debuggerrel azonnal nagyon könnyű. Azért szépen látszik, hogy ilyen alap dolgokban milyen szépen válik el a szar víztől, hogy a Linux mennyivel rugalmasabb. Még egy nagyon bloat DE-s, systemd-s, rommá telepített, 1000 service-szel futó Linux is nagyon durván köröket ver ilyenekben a Windowsra, még mindent Snapból futtatva is, nem hogy a pálcika WM-es és terminálos megoldások.
De nem, a sok user inkább ott szenved Windows licenccel, meg várja, hogy a rendszer feleslegesen recsegtesse a háttértárat, meg futtatja az állandó update-et, meg telemetriát. Aztán mikor kipróbálják a Linuxot, akkor azonnal jönnek, hogy hogyan kell erre vírusirtót feltenni, meg Windowst csinálni belőle, meg mindent Wine-ben futtatni. De minek kéne? Mert a Linux szar, mert nem megy rajta a szándékosan Windows only-ra megírt zárt forráskódú szutyok, meg mindent másképp kell csinálni rajta. Nem is tudom, hogy hová tették ezek az emberek az eszüket, nem igaz, hogy telepítéskor nem látják, a két rendszer közötti megdöbbentő különbségeket.
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21434
üzenetére
Kiváló gondolat, egyetértek. Különösen a doom3 PDA-s storytelling elemével, azóta sem tetszett egy megoldás sem annyira, mint az.
A felsorolt helyeken a PDA-k szerintem fejlettebbek mint amiket ma használunk okostelefonok, legalábbis ha belegondolok utóbbi hibáiba, korlátozottságaiba.A legjobban ez a téma a The Expanse című sorozatban evolválódott, ott is egy kütyüt nyomkodnak, ami mindössze egy üveglap valójában, és képes olyan hologramot kivetíteni amivel interakcióba tudsz lépni.
A CRT monitorok egyrészt valóban furcsán hatnak ma már a régi filmekből, de akkor még nem tudták elképzelni hogy más technológiával is lehet színesen elektronikus információt megjeleníteni. Egyébként az LCD tech nem megléte még nem zárja ki az űrutazást.
--
Ennek a témának a másik polaritása pl. a Vissza a jövőbe 2. része, ami meg a 80-as években úgy ábrázolta már a 2014-es jövőt, hogy repülő autók lesznek meg hoverboard. Ez pedig azért volt, mert a 80-as években olyan ütemben fejlődött a világ – ugye akkortájt lett elterjedtebb a digitális kvarcóra, sokféle PC akkor vált elérhetővé az átlagember számára is, kifejlesztették az internetet stb. – hogy azt hitték, hogy 20 év múlva már eljutunk a repülő autókig.Aztán végül nem így lett, és elég nehéz is elképzelni, hogy akár most 2020 végétől számítva akár 50 év múlva is megvalósulhasson ilyen (repülő autók). És nem feltétlenül azért, mert fizikailag lehetetlen lenne kifejleszteni ilyen technológiát. Hanem mert a jelenlegi társadalom mentális berendezkedése nem efelé tendál, nüansznyi, értelmetlen dolgok érdeklik a többséget.
-
Frawly
veterán
válasz
cami][us
#21435
üzenetére
Ja, az is klasszikus példa a HAL9000-rel, meg a Star Trek sorozat és filmek is, ahogy azirányítópultjába be vannak építve a hagyományos izzószálas égős villogók, bár ott legalább azt eltalálták, hogy nem CRT van benne, legalábbis álcázva van. De pl. a fent említett, 2000-2006 között készült játékokban is hiába tettek már LCD kijelzőket, azok ilyen 15-17 colos, 4:3-as kijelzők, mikor meg a technológia 5-10 alatt simán továbblépett a 19-32, majd 22-65 colos, 16:9 és 16:10-es megjelenítők felé. Ezen az ember ma már csak mosolyog, hogy anno mennyire nem találták el, hogy mit hoz a jövő. Meg az ilyen régi filmek meg régi futurisztikus termékek (lásd a Commodore PET és C/+4 futurisztikus retro formáját) mennyire hatnak egyszerre neomodernnek és elavultnak.
De nem is kell régi sorozatokig elmenni, pl. az NCIS-ben a mai napig ott figyel az ügynökök asztalain az 5:4-es, 15 colos LCD meg CRT, a képernyőkön meg ilyen 90-es évekbeli stílusú grafikus interface-ek futnak. Még 2003-ban betették a stúdióban kelléknek, aztán megszokásból otthagyták, a legújabb, 2020-as részekben is ott van stabilan.
De az is nagyon furcsán veszi ki magát ma már, mikor ilyen régi filmekben hagyományos csengettyűs vezetékes telefont vesznek fel, meg telefonfülkében játszódnak jelenetek, és még ilyen magnókat meg egyebeket használnak benne. Pedig nekem 10 éve még nem szúrt szemet annyira, mivel én nem vagyok milennális, bár akkor is elavult volt, de ma már egyenesen morbidnak hat.
-
Frawly
veterán
PDA-król egy gondolat. Ma már röhögünk rajta, de anno nagy hájp vette körül. Mai napig játszok korabeli játékokkal, és egy csomóba beletették. Pl. Deus Ex, Far Cry, Doom3, Stalker. Mindenhol high tech - high end cuccnak van feltüntetve. Különösen a Doom 3 esetében vicces, mert az a jövőben játszódik, 2145-ben (Deus Ex „csak” 2050-ben), és úgy ábrázolja a jövőt, hogy még akkor is PDA-kat használunk, meg videólemezt (DVD ihlette), de legalább LCD monitorokat tettek bele CRT-k helyett. De ugyanezt figyeltem meg régi sci-fi-kben, ahol az űrhajók irányítópultja az akkori számítógépes, alacsony felbontású és kicsi színmélységű vektorgrafikát használta, meg a háttérben néha még ilyen nagy mainframe szalagegységek pörgették a spulnikat, a gép pedig ócska, prüntyögő, ciripelő hangot adott, meg ilyen gépi lowres robotbeszédhangot. Közben meg kb. 20-30 év alatt ezen mind túllépett a technológia a filmek készítése után.
-
-
Apollyon
Korrektor
válasz
#20749568
#21430
üzenetére
Nekem a lenti toolbarral nincs bajom, de van egy jópár dolog, ami eddig egy érintéssel elérhető volt, most már nem az, mert valami fogyaték kitalálta, hogy ez így majd jó lesz, hogy egy helyett nyócat kell kattintani ugyanazért.
Ez ugyanaz az elmebaj, mint a nagy szoftvergyártóknál is megy, mint a PS-nél, hogy évről-évre ide-oda rakosgatják a menükben a toolokat. Értelme nincs, csak marketing, hogy hülyítsék a népet a kilométeres changeloggal.
Elhiszem, hogy kell újat felmutatni, meg látszatot fenntartani a folyton csereberés GUI-val, de itt is náci-fasiszta-kommunista diktatúra van, mert ők változtatnak valamit, neked meg nincs rá lehetőséged, hogy úgy használd, ahogy szeretnéd. Mert amúgy ettől a lila GUI-tól frászt kapok, és most már a csökött Torban is ez van.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Rimuru
#21420
üzenetére
Igen én is óvatos vagyok a frissítésekkel iOs-en, mióta iTunes-be már nem lehet tetszőleges verziót felrakni. Feltéve persze ha rendelkezel a .ipa fájllal is fizikálisan, (nem web link formában ugye). De maga az Os is egyre szarabb, a hiányos funkció az új feature az Épülnél.
-
Rimuru
veterán
Szerencsere az igazan fontos dolgokkal ok is foglalkoznak.
Rename master branch to main -
Rimuru
veterán
válasz
#20749568
#21423
üzenetére
Mert ez Fennec -> Fenix frissitest jelent.
Breaking changek:
- nincs rendes extension tamogatas (meg)
- inkonzisztes ui (elozo se volt a legjobb de itt tobb idegesito dolog van), erosen bottom orientalt. A toolbart felulre lehet rakni, de minden mas alul marad. Es meg sok aprosag, teli lehetne spamelni a backlogot. -
Apollyon
Korrektor
Ahh ez milyen király.) 160 km-ről is látszódik a Magas-Tátra
Simán mennék oda a környékre lakni, mármint a Tátrába. Nálam a top3-ban ez a hely benne van.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21414
üzenetére
A Firefox most nálam 5 content processt használ, plusz a fő folyamat, szóval az 6 mag kapásból. Chrome az akármennyit tud használni, bár lehet nem mindenhez, mert 1-2 renderelési dolognál limitálva lehet az is.
Ennek anno is örültem, mikor böngészőkből végre kijöttek (akkor még WIndowst használtam) a 32 bitesek mellett végre a 64 bitesek, meg elkezdtek több szálat használni, volt is ünneplés rendesen, hogy most már nem csak 2 GB RAM-ot meg 1 szálat tudnak felzabálni, hanem korlátlanul mindent.
-
Frawly
veterán
Ez az új MX500 SSD megszivatott. Az egész beszerelés, titkosítás. Maga az IdeaPad úgy indult, hogy könnyen szétszedhető, könnyen szétjött. De elég balfék HDD caddy van benne, eleve nehéz volt becsavarozni az SSD-t, magát a caddyt visszatenni még nehezebb, igaz félúton rá is jöttem, hogy user error, mert fejjel lefelé raktam bele az SSD-t, megfordítva sem volt könnyű visszaszerelni, de már reálisabb nehézségű volt.
Aztán jött az ATA jelszóval szopás. Beszerelem, próbálnám lejelszavazni, de a hdparm SG_IO: bad/missing sense data, sb[]: 70 00 05 00 bla-bla hibával visszadobta. Erre nézem, hogy a hdparm -I szerint a security: frozen. A Linux kernel ATA Secure Erase cikke alapján benyomtam a gépet sleep-be echo -n mem > /sys/power/state paranccsal. Majd felélesztve szerencsém volt, hdparm -I szerint security: not frozen. Erre lejelszavaztam az SSD, lám siker. Újraindítom, itt jött az arcra esés, hogy a BIOS sípolt, nem szerette a jelszóban a nagybetűket, meg az írásjeleket, ez épp egy olyan BIOS, ami ezeket nem támogatja. A jó, édes női felmenőjüket az! Ez már a ThinkPad-en is gond volt, hogy a Lenovo nem támogatta, de azt olvastam, hogy az újabb modelleket már megoldották, és mivel ez az IdeaPad friss gép, azt hittem már menni fog. Na, hinni a templomban kellett volna. Itt két lehetőség elé kerültem: az asztali gépemben oldom le a jelszót trükközés nélkül, vagy a laptopban trükközök SATA kábel lehúzása, majd menet közben visszadugásával. Ez utóbbi mellett döntöttem, sikerült újra a bebootolt gépen elérni az utólag rácsatlakoztatott SSD-t. Újra lejelszavaztam hdparm-mal, most már csak számokkal és kisbetűkkel, amit elfogad, engedi ezeket a karaktereket beírni. Nosza újraindít, kéri is a jelszót, beadom neki, végre semmi sípolás, de erre nem fogadja el. Na, akkor megint lehetett menet közben SATA kábelt fel-lehuzigálni, leoldottam a jelszót az SSD-ről megint hdparm-mal. Újra nekifutottam, de most már a BIOS-ban jelszavaztam el, és bekérte kétszer a user password-ot és master passwordot, itt beadagolva a szükséges jelszót, most már le van zárva az SSD.
Valószínű a hdparm-os jelszót azért nem fogadta el, mert azzal user password-ot állítottam csak, és a BIOS master passwordot kért volna. A master és user password között az a különbség elvileg, hogy user passworddal lehet használni a titkosított SSD-t, master password-del csak security erase-t lehet nyomni neki, vagy jelszót leoldani, de a drive-on lévő adatokhoz nem lehet hozzáférni. Bár ez sem mindig szabványosan van implementálva, mert a legtöbb SSD modellen a master password is enged a drive-hoz hozzáférni, MX300-on is így oldottam le azt az ATA jelszót, amit még a Latitude E5430-as laptopban tettem rá, akkor az asztali gépem használtam arra, mert az nem kezel egyáltalán ATA jelszót, de ez ilyenkor előny, mert nem kér be jelszót a BIOS, továbbenged, és az SSD sem kerül security frozen állapotba.
Na, mindegy, le van titkosítva, ezt csak egyszer kell kiszenvedni, többször nem. Azért nem a BIOS-szal próbáltam már az első körben lejelszavazni, mert ha azzal csinálom, akkor sok BIOS gyengeséget hagy a titkosításban, hogy master passwordnak valami BIOS sorszám alapján generált stringet üt bele a drive-nak, ezzel pedig később kinyomozva újrahasznosítható a drive. Na, ezt nem akartam, ezért a master passwordot is meg akartam változtatni, hogy ha ellopják a gépet, akkor normálisan jelszavazott SSD-t dobhatják ki, mert nem csak hogy az adatokhoz nem fér hozzá, de resetelni, törölni sem lehet a drive-ot, használhatatlan, kidobhatják, gyártó sem tudja feloldani.
Kár, hogy az NVMe SSD-n nehéz ilyet csinálni, ahhoz mindenféle BIOS extension meg külön bootkörnyezet, meg öregannyuk nem mondom micsodája kell, azt inkább hagytam, főleg, hogy nem tudom ellenőriizni, hogy ez a Hynix BC550 NVMe támogatja-e a hardveres titkosítást.
Azért necces volt fel-lehuzigálni laptopban a SATA kábelt, meg az alaplap felöli vége elég vékony és sérülékeny szalagkábel, amit le kell ilyen lecsukható fedélzárral hajtani-rögzíteni, és mivel én fel-le huzigáltam, eléggé sok mechanikai hajtogatást, stresszt kapott. De kibírta, ennek ellenére a hajam égnek állt.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#21409
üzenetére
Igen, pont ezt írom én is. Hogy az AMD a COVID helyzet miatt nem tudott elég procit gyártatni, se asztalit eleget, laptopba valót még annyit se. Durván hiány van. Egyedül Ryzen 4xxxH-s procijú gépek vannak, de azok 1000 GBP, 1000 EUR, 1000 USD felett vannak általában, és ezekből sincs annyi, mint intelesből.
YouTube is tele van vele, hogy a most megjelent Ryzen 5xxxx széria a megjelenés után egy óra alatt kifogyott mindenhol. Annak jutott, aki előrendelt, meg még pár percig le tudott rá csapni, aztán nuku. Ja, jobb proci, csak megvenni nem biztosan tudod. Intel meg ott van a polcon.
A töltőproblémád: modern notiknak már sokkal kisebb és könnyebb a töltője, Mac-nél szó szerint már olyan apró, mint egy telefontöltő, rá tudsz markolni egy kézzel, és ebbe csatlakozik egy USBC-USBC kábel. Kevesebbet foglal, mint egy kompakt laptopegér. De már az én mostani IdeaPadomhoz is elég kicsi a töltő, meg elég könnyű, pár grammos, és ugyan méretben meghaladja a mac-eset, de nem vészes, a korábbi régi ThinkPad töltőnél azért jóval kisebb.
-
válasz
#20749568
#21406
üzenetére
A gyártók meg azt fogják belerakni amelyik olcsóbb.
Én nem tudom, hogy van ez, de nemrég írtam Frawlynak, hogy valóban látok mutatóban pár AMD CPU-s notebookot, azóta megint nem látok. Ma is 10.gen Intel procis gamer notik paramétereit vittem fel hajnalban( Pavilion Gaming, XPS 13 például ), Ryzenes gép, mint a fehér holló.
Lehet, hogy notiba való CPU gyártásra nincs kapacitása az AMD-nek, fene tudja, szóval a gyártó azt rak a gépbe, ami van. Ez is lehet szempont, nem?
Frawly, hová temessük ezt az Intelt?
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#21406
üzenetére
Igen, az Intel egyelőre azokból él, akiknek a laptop külseje, vékonysága számít, és nem érdekli milyen proci van benne. Meg Mac vonalon, akinek x86 kell valami spéci programhoz, amivel dolgozik, és nem elég Apple M1 ARM-en a Rosetta2 x86 emuláció.
A hosszú üzemidőt továbbra sem értem. A projektor sem akkuról fut, hanem gyaníthatóan konnektorról, ahová (ha más nem elosztóvval), a laptopot is be tudnád dugni.
-
Frawly
veterán
Nem. A pilóta akkor dolgozna a táblagépen, ha azon vezetné a repcsit. Közben meg a repülő vezérlőpultját használja, meg kormányszó szerveit, és táblagépet csak kiegészítőnek, térképnek, stb.. Azért ezt felnőtt létedre rád bízom, hogy tudd értelmezni, hogy mi a különbség a géppel és gépen dolgozásnál. Egy mérnök, aki CAD-ezik, az a gépEN dolgozik, egy takarítónő, aki csak a tisztítószert rendeli a raktárról a táblagépen, weben keresztül, az csak a géppel dolgozik, nem a gépen. A gépen akkor dolgozna a takarítónő a példánál maradva, ha azon keresztül irányítana egy robotporszívót egész nap, vagy a táblagéppel törölné fel a padlót.
#21402 Aweriot: nem, az Intelnek nem csak a Ryzen-re, de az M1-re sem lesz válasza. Ráadásul ez most duplán teszi be a kaput az Intelnek, már két oldalról vannak szorongatva. 2017-ben bejött a Zen1/Ryzen1xxx, workstation felhasználásnál azonnal verte az Intelt. Erre még az Intel nyugtatgatta magát, hogy de nem baj, minden más téren vezetnek még. Erre jött a Threadripper, meg egy év múlva az EPYC, erre már az Intel a szervereknél is elvesztette a játszmát, de még mindig nyugtatgatták magukat, hogy de nem baj, mert gaming-ben meg laptopoknál még mindig ők a jobbak. Erre jött a Zen2-Renoir, azaz a Ryzen 4xxx, ami laptopoknál is verte már az Intelt. Még mindig jött az Intel-mantra, hogy de nem baj, mert gamingben még mindig vezetünk 3-10%-kal, ebbe az utolsó szalmaszálba próbáltak belekapaszkodni. Erre jelent meg most pár hete a Zen3/Ryzen5xxx sorozat, már gamingben is verik az Intelt, Intelre optimalizált játékcímekben, meg egyszálas és latency-érzékeny progiknál is, mint a Photoshop, ezek régen az Intelnek feküdtek csak. Most már az Intelnek nem maradt semmi, erre jött most az Apple, és még az is rojtosra veri őket.
Ez van, megérdemli az Intel, lusták voltak éveken keresztül, mivel ők vezettek mindenben, így a babérjaikon ültek, nem fejlesztettek, csak csíkszélességet csökkentettek, meg tikk-takk-oztak, és most mikor hirtelen jönnek a pofonok, nagyon lassan szedik össze magukat. Pedig az első nagyobb pofon már 3 éve érte őket, de még mindig csak éledeznek, félálomban, nyáluk a párnacihára kifolyva, szemüket szúrja a csipa, és még nem dolgozták fel, hogy máris elment mellettük a világ.
Egyébként ezt a hosszú üzemidő fetisizmust sose értettem. Ki a rák az, aki egész napokat nem fér konnektorhoz? Max. aki tömegközlekedésen és a hegyekben használja non-stop. De még kulturált vonatokon, repülőn is be lehet dugni néha, hosszabb utakon. Szóval szerintem a hosszú akkuidő túl van spilázva, nagyon erősen. Félre ne értsd, nem rossz az M1 proci, de nem az üzemidő miatt lenyűgöző szerintem. De már az új iPhone-ban lévő A14 is elég durván jó volt, pár W-os fogyasztásból ilyen i7-4770K körüli teljesítményt vágott le, az azért nagyon nem gyenge. Az Intelnek így nem maradt semmi, mobilon, laptopon, desktopon, gamingben, workstationben, szerverben is el vannak verve, teljesítményben, fogyasztásban, fajlagos teljesítmény/W-ban, árban, teljesítmény/árban, tuningolhatóságban, jövőtállóságban, akkuidőben.
Ráadásul az Intelnek nem csak az a gáz, hogy most marad le, hanem még mindig úgy csinálnak, mintha ők lennének jelenleg is a vezető gyártó, prémium, az ő termékük a drágábbra árazott, asztali fronton még mindig 1-2 generációnként lapot kell a procijuk alatt cserélni, sok asztali platformjukat DDR4 2666 MHz-re korlátozták, és a nem korlátozott platformon X chipsetes alaplapoknál is megfenyegették a usereket, amennyiben 2666 MHz fölé állítják a memóriát, még ha csak XMP profillal is, akkor bukják a garit, közben meg AMD-n már évek óta annyin járatod a memóriát, amennyin akarod, hogy ilyen 4000+ MHz felett is támogatott a DDR4, sőt a DDR4 ECC is. Kicsit túl sokat gondolnak magukról Inteléknél, ide alázat kéne, fogyasztóbarátság, nagyívű árcsökkentések, budget termékvonalak, hogy életben maradjanak. Annyira még nem vesztettek, hogy jó árazással, egy kis stratégiaváltással ne éljék túl.
Mondom ezt úgy, hogy szerintem a 10. genes asztali Intelek nem olyan rosszak, egy kis árcsökkentés kéne csak, meg hogy a memósávszél/freki ne legyen korlátozva, és ne kelljen az újabb genek alá új lap, és legalább hasonlót tudnának gurítani laptopoknál is, AMD-s ár alatt. De nem tudnak alkalmazkodni.
Meg egy dolog maradt még az Intelnek, amivel variálni tud, az a gyártásvolumen. Saját gyárain keresztül nagyobb tömegben tud gyártani, míg az AMD-nek máshol kell gyártatni bérben (TSMC), és jelenleg az AMD-t sújtja a globális COVID helyzet miatt előállt gyártáskapacitás-kiesés, készlethiány. Vagyis a TSMC többet tud gyártani, mint az Intel, de a TSMC több gyártónak is bérgyárt, le van kötve a kapacitása, így korlátozott az a mennyiség, amit az AMD-nek tud gyártani. Nem egy ember ezért vesz mostanában Intelt, mert az van készleten, míg az AMD hiába lenne jobb, hiába lenne olcsóbb, csak épp kapni nem lehet, mindenhol out of stock, meg majd várólista, meg majd talán. Akinek meg most kell gép, hama, még ma, annak sokszor az Intel marad. Majdnem én is inteles laptopot vettem, ha nem lett volna mákom ezzel a Ryzen 4700U-sal, akkor néhány héten belül inteleset vettem volna, vagy valami Ryzen 4xxxxH-s gaming laptopot 1,5-2× áron, vagy kicsivel olcsóbban, de lényegesen gyengébb Ryzen 3xxxU-s gépet. De laptopnál nekem az Intel nem is a proci miatt nem tetszik, bár abban is gyengébbek, hanem szerintem integrált GPU-ban is csúnyán el vannak verve jelenleg, és ez a része nekem elég fontos, mert a GPU-s része egy laptopnak az, ami szerintem leggyorsabban kezd avulni.
-
#21403
lionhearted
őstag
#20749568
#21402
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
megjegyzem en sem..
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- GOPRO Hero 11 BLACK - 5.3k akciókamera - 2 akku, tartozékok (5.)
- DJI AVATA 2 Fly More Combo 1 akku - drón szett DJI Goggles N3 FPV szemüveggel
- Sony PlayStation 5 ( PS5 ) Sony PlayStation VR2 Csomag
- Dell Precision 7680 Eco FHD+ 13600HX 14C / 16G D5 / 1T G4 workstation
- Gigabyte GA-Z68A-D3-B3 LGA 1155 alaplap
- Samsung Galaxy A16 128GB Kártyafüggetlen, 1Év Garanciával
- Lenovo V130-15IGM laptop (Pentium Silver N5000/8GB/256GB SSD
- Telefon felvásárlás!! iPhone 13 Mini/iPhone 13/iPhone 13 Pro/iPhone 13 Pro Max
- 118 - Lenovo Legion Pro 5 (16ARX8) - AMD Ryzen 9 7945HX, RTX 4070 - UK billentyűzet
- AKCIÓ! Apple Macbook Pro 16" 2019 i7 9750H 32GB 500GB Radeon Pro 5300M hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged