Helló!

Normál esetben USB-n is GPT partíciós séma szükséges ahhoz, hogy a 2 TB feletti lemezterület használható legyen. MBR alapon nem fog menni és nem meglepő, hogy a 4 TB-ból csak 2 TB-ot lehet particionálni. Itt USB-n max. az lehetne erre megoldás, amiről az egyik társtopikban volt szó. Vagyis, ha USB-n natív 4K-s (4Kn) szektorméretet használ a külső HDD, akkor az MBR 2 TB-os korlátja kitolható egészen 16 TB-ig. Ennek köszönhetően a GPT-t nem ismerő 32 bites XP is képes kezelni MBR alapon pl. egy 8 TB-os külső HDD-t (példa). Ha az említett Seagate Expansion is ilyen, akkor annál is opció lehet ez. Ha a tv így kezeli a 2 TB+ HDD-ket MBR alapon, akkor pedig azon is használható a 4 TB-os tárolókapacitás. Ha nem 4K-s szektorméretet használ a külső HDD, akkor viszont más lehetőség nincsen. Max. talán az, hogy megpróbálsz firmware-t frissíteni a tévénél, hátha úgy már kezelni fogja a GPT-t és a 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású USB-s meghajtókat.

[ Szerkesztve ]

Ez attól is függ, hogy pontosan milyen kell. Ha az le van tisztázva, utána lehet az igényeknek leginkább megfelelőt ajánlani, illetve választani.

A letisztázás azért is lényeges, mert ha főleg Macen lesz használva, akkor vannak kifejezetten ahhoz tervezett külső merevlemezek is. Erről pl. ebben a korábbi hozzászólásban vannak információk, ahogyan a topik összefoglalójában a 2,5"-os méretkategórián belül a H. és I. alkategóriáknál szintén. De azoknál amúgy az is le van írva, hogy ilyen célra nem feltétlen kötelező "for Mac" modellt venni, megfelelhet egy normál típus is. Ahogyan szükség esetén a másfajta fájlrendszerre történő formázás, annak kezeléséhez akár külön program használata, a Type-C fizikai csatlakozás külön adapterrel / kábellel stb. is megoldható.

Aztán a tv-hez csatlakoztatva történő használat megint más dolog. Sőt, az eleve speciális eset, amivel kapcsolatban ebben a hozzászólásban le van írva a lényeg. Valamint az előbbi mintájára az összefoglaló azon fejezetében az F. pontban. Tehát ilyenkor javasolt a tv-készülék (gyártójának) topikjában is érdeklődni a biztosan kompatibilis és a már bevált külső merevlemezek felől. Na meg jelen esetben azért is, hogy kezel-e egyáltalán a tv egy 3 TB-os USB-s meghajtót, illetve a GPT partíciós sémát. Pont nemrég futott bele egy másik fórumtag abba, hogy csak az MBR partíciós séma szerinti lemezeket kezelte a tv, ellenben a GPT-t már nem. Viszont egy 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású külső meghajtót (is) normál esetben eleve GPT séma szerint kell particionálni, ha használni akarjuk a 2 TB feletti lemezterületet. USB-n max. a natív 4K-s (4Kn) logikai és fizikai szektorméret lehet ez alól kivétel, mivel ilyenkor az MBR korlátja kitolható 16 TiB-ig (bővebben). De olyan megoldás főleg inkább az egyes 3,5"-os USB-tárolóeszközöknél (volt) jellemző és azoknál is leginkább a GPT-t nem kezelő 32 bites Windows XP miatt szórakoztak / szórakoznak ezzel a gyártók. Viszont mivel az XP támogatása évek óta megszűnt, ezért már egyre kevésbé találkozni ilyen megoldással.

A cache mérete egyébként rendszerint másodlagos a normál típusú külső merevlemezeknél, pláne nagyobb méretű fájlok mozgatásánál, amiről korábban már szintén volt szó. Ahogyan arról is, hogy ezen információt illetően mindig a gyártó weboldala a mérvadó és nem az ilyen-olyan webshopok nem ritkán pontatlan, avagy téves adatai (példa).

[ Szerkesztve ]

Szia!

Itt manapság kissé irreális elvárás, hogy a gyártók egy olyan operációs rendszert támogassanak továbbra is teljes körűen, aminek már 4 éve (!) megszűnt a támogatása, véget ért az életciklusa. Pont ezért pl. a Maxtor M3 Portable, WD My Passport és WD My Passport Ultra sorozatok adatlapján már nem is említik az XP-t támogatott rendszerként.

Viszont ettől függetlenül a gyakorlatban általában továbbra is használhatók az újabb típusú külső merevlemezek Windows XP-vel, sőt akár az előbb említett sorozatok modelljei is. Legalábbis 2 TB-os tárolókapacitásig igen. Gondot rendszerint többnyire csak a GPT partíciós séma szokott okozni az újabb modelleknél, mivel azt a 32 bites XP nem támogatja. Viszont egy újraparticionálás MBR séma szerint megoldja ezt a problémát és utána már XP-vel is használható lesz a külső HDD. Példa: kérdések | válaszok.

"Jelenleg melyik az a típus, ami biztosan támogatja az XP-t 3/4 TB méretben? "

Na itt jön a probléma... A 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású lemezek kezeléséhez AF 512e alapon eleve a már említett GPT partíciós séma kell, amit ugye a 32 bites XP nem támogat. Max. esetleg külső programmal volt képes rá (példa), de már az is kevésbé aktuális a szoftvergyártóknál a támogatás megszűnése miatt. Másik megoldás a natív 4K-s (4Kn) szektorméret, ahol az MBR korlátja kitolható egészen 16 TiB-ig (bővebben). Ezzel korábban pont leginkább az XP miatt trükköztek egyes gyártók, hogy pl. a 8 TB-os külső merevlemezük MBR alapon azon rendszerrel is használható legyen (példa). Viszont ez a megoldás is egyrészt inkább az egyes 3,5"-os külső HDD-knél volt jellemző, Másrészt manapság már egyre kevésbé találkozni ilyennel, mivel több éve megszűnt az XP támogatása, jelentősen csökkent az elterjedtsége és ezért nyilván igény sincsen rá akkora.

Ha mindenképpen 32 bites Windows XP-vel akarsz 3-4 TB-os külső merevlemezt használni, akkor az az előbb leírtak értelmében eleve problémás lesz... Max. esetleg egy manapság is még natív 4K-s szektorméretet használó külső HDD lehetne reális megoldás, már ha találsz valahol még ilyet. Vagy esetleg veszel egy olyan külső házat / dokkolót, aminél még ilyen megoldás van (példa), vagy firmware szinten át lehet állítani. Már ha találni még ilyet, azóta nem változtatott rajta a gyártó, van-e hozzá megfelelő firmware stb. Viszont ezzel a témával már a külső házas társtopikok foglalkoznak, amelyek linkjei megtalálhatók a topik összefoglalójában és a téma tudnivalóknál.

Másik megoldás értelemszerűen az XP-nél modernebb és támogatottabb operációs rendszert használni. A Windowsoknál az aktuális 7,8.1,10 rendszerek mindegyikénél OK, natívan támogatott a GPT partíciós séma és a 2 TB+ belső / külső HDD-k kezelése. Na meg az egyéb irányú támogatottság és a biztonság sem utolsó szempont, amelyek nyilván eleve megint az újabb Windowsok mellett szólnak. Az XP éles és online használata mellett már amúgy sem nagyon vannak észérvek, max. esetleg offline, vagy virtuális gépen használva.

[ Szerkesztve ]

Az előző válaszban le van írva, hogy egyrészt az újabb sorozatoknál hivatalosan általában már nem említik az XP támogatását, de a gyakorlatban attól még továbbra is működhet XP-vel egy ilyen eszköz. Másrészt itt az MBR / GPT és az 512e / 4Kn a lényeg. A 32 bites XP-hez eleve MBR séma szerint kell particionálni a lemezt, csak azt kezeli. A 2 TB feletti külső HDD-k teljes tárolókapacitása pedig max. MBR + 4Kn alapon lesz XP-n használható.

"A HDD pontos termékszáma az WDBBKD0030BBL-05. Ez az, ami még ment XP alatt."

Ha a 3 TB-ot "egyben" kezelte az XP, akkor az csak az előbb említett módon, vagyis MBR + 4Kn alapon volt lehetséges. Viszont a modellszám alapján ez eleve egy korábbi My Passport Ultra sorozat 3 TB-os modellje, ami hivatalosan már kifutott. Az újaknál pedig egyáltalán nem garantált, hogy még trükközik ilyennel a gyártó. Azoknál esélyes a GPT + 512e megoldás, ami ilyen formában az XP-nél eleve gondot okozhat. Igaz a GPT séma helyett particionálható a lemez utólag akár MBR szerint is, de akkor az XP-nél 512e alapon egy 3-4 TB-os külső HDD tárolókapacitásából csak ~ 2 TB lesz használható USB-n csatlakoztatva (is). Annak úgy meg nem sok értelme van.

Hát azért mégiscsak van alapja, mert maga a standard XP már nem támogatott. A POSReady-féle trükközés pedig egy nem hivatalos tákolás, ahol azok a frissítések eleve nem az XP-hez, hanem az Embedded verzióhoz készültek. Valamit lehet jelent azok felrakása, de azért ≠ azzal, mintha a Microsoft továbbra is rendesen támogatná. Ráadásul 2019-ben a 2009-es Embedded támogatása is megszűnik.

[ Szerkesztve ]

Az a sorozat már eleve kifutott, max. esetleg korábbi készletről megmaradt új, vagy mások által eladni kívánt használt példányokat lehet találni. Ha sikerül beszerezned egy ugyanolyat és annál is 4Kn szektorméret van USB-n, akkor az valóban megoldás lehet az XP-s problémára.

Szívesen!

Ha gond nélkül lefutott a részletes önteszt és nem írt ki semmilyen hibát közben és a végén, akkor az úgy oké, az alapján nincsen gond.

Az MBR és a GPT ez esetben a partíciós sémára vonatkozik, ami szerint inicializálod, illetve particionálod a lemezt. Az MBR ≤ 2 TB adattár lemezeknél, valamint pl. Windows operációs rendszerek, illetve rendszermeghajtók esetében legacy BIOS (CSM) telepítésnél használatos. Míg a GPT elsősorban > 2 TB lemezeknél, valamint UEFI-s telepítésnél. De használható GPT partíciós séma akár 2 TB-nál kisebb tárolókapacitású fizikai meghajtóknál is, illetve vannak bizonyos előnyei. Valamint arról pont nemrég volt szó, hogy USB-n 4Kn szektormérettel 2 TB felett akár MBR is használható.

"Hogyan lehet egyáltalán ezt alakítani?"

Hát mondjuk úgy, hogy pl. Windows esetében az MBR / GPT inicializálásnál eleve azt választod, amelyiket használni akarod. Utólag átkonvertálni általában csak destruktív módon (adatvesztéssel) lehet, max. külső programok képesek rá adatvesztés nélkül (bővebben). A partíciós séma lecsekkolása pedig megoldható a Windows beépített eszközeivel is, nem kell ahhoz külső program.

[ Szerkesztve ]

Az adatátviteli sebesség mondhatni a szokásos, bár valamivel jobb, mint egy korábbi tesztben egy szintén 4 TB-os My Passport modellnél. Az utóbbi is elvileg ebből a sorozatból való, de abban WD40NMZW-11GX6S1 merevlemez van. A különbség oka lehet az adott hardver- és szoftverkörnyezet, illetve a teszteléshez használt program (CDM) eltérő verziója. De akár az is, ha a WD40NMZW-59GX6S1 merevlemez esetleg nagyobb adatsűrűségű lemeztányérokkal van szerelve.

Az fsutil fsinfo szerint a logikai szektorméret 512 bájt, a fizikai pedig 4096 bájt ennél a My Passport modellnél. Vagyis az az AF 512e megoldása, aminél 2 TB felett GPT partíciós séma szükséges. Ha lecsekkolod Windowson, akkor gondolom GPT partíciós séma szerinti a lemez. Vagyis a nemrég leírtakhoz kapcsolódóan ez a másik fórumtagnak nem jó hír, hiszen ahhoz, hogy XP-n MBR-rel használni tudja, eleve 4Kn megoldás kellene. De közben említette, hogy talált olyan régebbi modellt, aminél elvileg az utóbbi megoldás van.

Köszönjük az információkat!

Üdv!

Maga a Maxtor M3 Portable sorozat népszerű itt a topikban is, többen vásároltak már ilyeneket. Viszont volt olyan is, akinek a 4 TB-os modellekkel gondja akadt (bővebben). De az már nem igazán derült ki, hogy csak az illető fogott ki hibás példányokat (más gyártóknál is előfordulhat), vagy a nem megfelelő használat, esetleg a nem megfelelő csomagolás és szállítás (bővebben) volt a probléma oka. Az meg a másik, hogy a pár ilyen esetnél tapasztaltakat nyilván nem feltétlen lehet a sorozat összes ilyen modelljére vonatkozóan általánosítani.

A 4 TB-os Maxtor M3 Portable esetében a belső HDD nyilván Seagate, ami az előbb linkelt esetnél is említve volt, plusz ebben a tesztben is látható. Vagyis a Laptop HDD sorozat ST4000LM016 modellje. Viszont ez már kifutóban van és a jövőben, illetve az újabb gyártású példányoknál elvileg akár majd az új BarraCuda sorozat modellje is előfordulhat. De egyébként nagy választék amúgy sincsen a 2,5"-os 4 TB-os külső merevlemezeknél ilyen szempontból, mert általában vagy az említett Seagate, vagy WD a belseje csaknem mindegyiknek. Bár nemrég végre a Toshiba kínálatában is megjelentek a 4 TB-os modellek, de a többi gyártóhoz képest eleve némi csúszással és korábban még 3 TB volt náluk a max. Jelenleg a gyártók többsége általában Seagate belső merevlemezt szokott használni, míg a Toshiba és a WD ezen gyártók saját termékeinél jellemzőbb, mint pl. a My Passport sorozat. Az utóbbi 4 TB-os modellje egyébként pont nemrég volt téma itt a topikban, mivel olyat vett az egyik fórumtag.

Ha tv-hez csatlakoztatva lenne használva a 2,5"-os külső merevlemez, akkor az ügyben pl. ebben a hozzászólásban és a topik összefoglalójában is le van írva néhány lényeges dolog. Vagyis pl. a kompatibilitás, USB-n a megfelelő tápellátás kérdése stb. Na meg az is lényeges, hogy kezeli-e egyáltalán a tv a 2 TB+ külső HDD-ket és a GPT partíciós séma szerinti lemezeket. Ha igen, akkor oké, de ha nem, akkor eleve nem lesz használható a 4 TB-os külső merevlemez a tv-vel. Legalábbis "egyben" nem, max. MBR alapon 2 TB-ig. Ráadásul pl. az előbb említett Maxtor és a WD esetében is AF 512e megoldás van, vagyis nem opció 4Kn szektormérettel az, amiről nemrég volt szó. A 4K-felbontású filmek lejátszása viszont már nem téma, mivel egyrészt annál a külső merevlemez felől nem kell különösebben semmi extra, amiről itt a topikban is volt szó. Másrészt ez eleve nemcsak a külső merevlemeztől, hanem a tv lejátszási képességeitől is függ.

[ Szerkesztve ]

Tehát a korábbi My Passport Ultra sorozat 3 TB-os modelljét vetted, ami állításod szerint korábban is működött XP-vel, kezelte "egyben" a rendszer a 3 TB-ot MBR alapon. Ha USB-n 4Kn szektorméretet használ az eszköz, akkor erre nyilván van is reális esély, ami már említve volt korábban.

A 2. screenshoton a lemez tulajdonságainál lemaradt a lényeg, vagyis a kötetek (volumes) fülön a partíció stílusa. De mivel a 32 bites Windows XP alapból nem kezeli a GPT-t, ezért gondolom MBR lehet. Valamint még a logikai és a fizikai szektorok mérete az, ami érdekes lett volna. Az újabb My Passport sorozatoknál már 512e megoldás van gyárilag, ami pont nem olyan régen volt szemléltetve. A WD Quick Formatter program NTFS-re formázza a külső merevlemezt és az XP kompatibilis módban nyilván MBR-re inicializálja. De az előbbieken felül a leírása alapján ilyenkor a blokkméretet is módosítja. Ha az utóbbi a logikai és a fizikai szektorok méretére vonatkozik USB-n, képes firmware szinten belenyúlni és akár oda-vissza módosítani, akkor az komoly. Ez esetben akár az újabb My Passport modelleknél is működhet ez a módszer, már ha támogatják.

Az XP-vel való kompatibilitást az újabb sorozatoknál, az újabb gyártású termékeknél pedig nyilván azért nem tünteti fel a WD, mert már nem aktuális az XP támogatásának megszűnése miatt. A 2 TB+ külső meghajtóiknál is pont ezért sem erőltetik már gyárilag azt a megoldást, amiről most szó van.

Köszönjük a beszámolót!

[ Szerkesztve ]

Itt szintén az lesz a gond, amiről pár hónapja volt szó egy hasonló esetnél. Vagyis röviden a 32 bites Windows XP nem támogatja a GPT partíciós sémát, ezért nem tudja kezelni a 2 TB feletti lemezterületet, illetve esetedben a 4 TB-os külső HDD-t. Maga az eszköz alap kompatibilitása elvileg az XP-vel is oké, de a 4 TB-os lemezterület "egyben" történő kezelése az előbbi ok miatt viszont már nem. A megoldás ilyenkor max. a 4Kn szektorméret használata lehet USB-n, ami ez előbb linkelt esetnél is említve van. Viszont a 4 TB-os Maxtor M3 Portable nem ilyen, annál 512e van az alábbi teszt alapján. Sőt, pl. az aktuális 4 TB-os My Passport esetében is. Bár a WD-knél működhet az a megoldás, ami végül a másik fórumtagnál is bevált.

Itt a 32 bites XP szempontjából alapvetően az MBR / GPT kezelése a lényeg. Ha 2 TB-os külső HDD-t veszel, akkor azt tudod "egyben" MBR sémával használni és úgy az XP is kezelni fogja. Ha 4 TB-osat, akkor ahhoz normál esetben (AF 512e) eleve GPT kell, MBR séma szerint max. 2 TB-ig lehet particionálni. Ez alól USB-n max. a 4Kn szektorméretet használó külső merevlemezek képeznek kivételt, azoknál MBR alapon akár 16 TiB is lehet a partíció max. mérete. Viszont manapság már egyre kevésbé trükköznek a gyártók ilyen megoldásokkal, mivel az XP támogatása is már évek óta megszűnt. A WD-knél a gyártó által mellékelt szoftver is a logikai / fizikai szektorméretet módosíthatja, viszont az a program csak az egyes WD külső merevlemezeknél használható, más gyártók termékeinél nem.

(#22522) lanszelot:
Lehet esetedben is az MBR / GPT a gond. Sok tévé, médialejátszó stb. csak az MBR-t ismeri és nem képesek kezelni a GPT partíciós séma szerinti USB-s meghajtókat. Ilyenkor a megoldás nyilván az, hogy MBR séma szerint újra kell particionálni és utána már kezelni fogják. Azt, hogy most milyen van rajta, azt Windowson pl. így lehet lecsekkolni. Másik ok lehet a külső merevlemezen lévő fájlrendszer is, de az előbbi készülékek rendszerint kezelni szokták a FAT16/32 mellett az NTFS-t is, amire a Maxtor és a WD külső HDD gyárilag formázva lehet. Ha nem a partíciós séma és nem a fájlrendszer a gond, akkor meg általában csatlakozási, vagy tápellátási probléma USB-n. Rossz esetben pedig inkompatibilitás, a lejátszó nem kezeli a külső merevlemezben lévő USB 3.0-s vezérlőchipet.

[ Szerkesztve ]

Ha tud nem destruktív módon (adatvesztés nélkül) konvertálni a program, akkor nyilván megcsinálja. Egyébként próbáltam már USB-s HDD-nél tesztelési céllal többször is oda-vissza és gond nélkül működött. Viszont egyrészt ettől függetlenül biztos ami biztos alapon akár még ez esetben is javasolt előtte mentést készíteni, mivel ilyenkor más adataiért felelősséget nyilván senki nem vállal. Másrészt az sem mindegy, hogy pontosan milyen felállásnál történik a GPT —► MBR átkonvertálás. Ha a külső HDD tárolókapacitása ≤ 2 TB, akkor még oké lehet. Viszont ha > 2 TB és tele van adattal, akkor annak úgy nem sok értelme van, mivel akkor a 2 TB feletti lemezterület használhatatlan lesz és egyben az ott lévő adatok is. 2 TB felett MBR alapon egy USB-s külső HDD max. 4Kn szektorméretnél használható, amiről korábban volt szó itt a topikban, plusz egy beszámoló is szemlélteti.

Egyébként miért kérdezed, a korábbiak alapján megint az XP / tv miatt?

[ Szerkesztve ]

Normál esetben megcsinálja az AOMEI gond nélkül az átkonvertálást, ami amúgy is hamar lefut. Viszont fontos adatoknál pont azért javasolt előtte biztos ami biztos alapon mentést készíteni, mert ha esetleg valami miatt netán mégsem jönne össze, akkor utólag ne legyen gond emiatt. De egyébként ha tudod előre, hogy ilyen régi Windowszal fogod használni a külső HDD-t, akkor GPT helyett értelemszerűen MBR séma szerint kellett volna particionálni és akkor nem utólag kell szórakozni vele.

Vannak 4Kn szektorméretet használó belső HDD-k is, de azokat csak az újabb Windows rendszerek kezelik. Az USB-s megoldásoknál viszont általában arról van szó, hogy maga a külső házban lévő HDD jellemzően pl. 512e szektorméretet használ, ellenben USB-n ez 4Kn formájában jelenik meg az OS felé, amit így pl. az XP is tud kezelni. Vagyis ez esetben a konverzió szempontjából maga a külső házban lévő USB-chip, illetve pontosabban a firmware a lényeg. 4Kn alapon az MBR korlátja pedig kitolható egészen 16 TiB-ig, sőt pl. a FAT32 fájlrendszernél a maximális partícióméret 2 TiB-os limitje is.

[ Szerkesztve ]

Attól, hogy gyárilag GPT-s a külső merevlemez, szükség esetén nyilván újra lehet particionálni MBR séma szerint. Ha tudod előre, hogy muzeális, GPT-t nem támogató Windowson is használni akarod, akkor értelemszerűen MBR alapon kellett volna újraparticionálni.

Ebben a leírásban megtalálható a különféle Windows-verziókra vonatkozóan a szektorméretek támogatása. Egy másikban pedig USB-n a natív 4K (4Kn) emuláció ("4Ke") van részletezve. A lényeg pedig továbbra is az, hogy a GPT-t nem támogató OS-eknél, mint pl. az XP, mindenképpen az utóbbi szükséges ahhoz, hogy MBR alapon kezelni tudja USB-n a 2+ TB-os lemezeket. Vagy másik megoldás értelemszerűen modernebb és korszerűbb, a GPT-t natívan támogató OS használata, ami pl. a jelenlegi (aktív életciklusú) Windowsoknál = 7, 8.1, 10 az otthoni felhasználók számára.

[ Szerkesztve ]

Ha van a tévén "HDD 5V 1A" jelölésű USB-port, akkor a gyári, rövid kábellel ahhoz csatlakoztatva a 2,5"-os külső merevlemezt biztosan rendben lesz annak tápellátása, tehát ez a része oké. Azt viszont a tévé gyártójának a topikjában kellene tisztázni, hogy az adott készülék kezeli-e USB-n a 2 TB+ külső HDD-ket és a GPT partíciós sémát. Ha nem, akkor max. 2 TB-os külső HDD jöhet szóba. Vagy esetleg 4Kn szektormérettel MBR alapon egy 4 TB-os, amiről korábban a Windows XP-vel kapcsolatosan volt szó itt és WD My Passport külső merevlemeznél végül sikerült megoldani a fórumtagnak.

A milyen külső merevlemezt vegyek tévéhez kérdésre válaszként pedig lásd a topik összefoglalójának "Ár, vásárlási szempontok" fejezetén belül a 2,5"-os méretkategóriánál (is) az F. pontnál leírtakat. Valamint itt a topikban is pont nemrég volt téma a 2,5"-os, nagy tárolókapacitású külső merevlemezek.

[ Szerkesztve ]

Ha jelenleg nincsen kéznél 2 TB+ USB-s tárolóeszközöd, amit a tévével ki tudnál próbálni, valamint annak a topikjában és esetleg itt másnak sincs ilyen irányú tapasztalata pont ugyanazzal a készülékkel, akkor igen, marad a vásárlás és utána a személyes kipróbálás lehetősége. Viszont egyrészt azt most is ki lehetne próbálni akár pl. egy pendrive-val, hogy kezeli-e egyáltalán a tévé USB-n a GPT séma szerint particionált lemezeket. Ha igen, akkor lehet reális esély arra, hogy GPT alapon egy 4 TB-os külső HDD-t is fog. Ha nem, akkor viszont eleve kérdéses, meg akkor csak max. az előző válaszban említett 4Kn | MBR felállás jöhet szóba. Másrészt ha belföldről online rendeled és vásárolod meg a külső HDD-t, akkor 14 napig ott van az indoklás nélküli elállás lehetősége. Vagyis, ha nem válik be, mégsem kezeli a tévé, akkor max. visszaviszed és elállsz a vételtől.

Arról pont nemrég volt szó itt a topikban, hogy egyrészt technikailag általában megoldható ez az ilyen 3,5"-os modelleknél, viszont másrészről garanciavesztéssel járhat. Ha az utóbbi számodra nem gond, akkor a lehetőség adott.

Ez a nem ismeri fel az asztali PC a külső házból kiszerelt HDD-t, meg az utóbbi nem szabványos, állítólag valami újabb SATA-szabványt használna, nem világos mégis mi alapján van állítva. Ezekben általában szabványos SATA3-as HDD szokott lenni, amit a PC-be téve, SATA-n csatlakoztatva nyilván lehet használni. Sőt akár SATA2 porthoz csatlakoztatva is, mivel visszafelé kompatibilis a szabvány. Max. az egyes 2,5"-os WD külső merevlemezeknél nem lehet ezt az előbbi módon megoldani az integrált USB-s kivitel miatt.
Aztán még az egyes 3,5"-os WD külső merevlemezeknél (pl. My Book sorozat) a hardveres titkosítás okozhat gondot, de az is "csak" az eredeti külső házban rámásolt adatokhoz történő utólagos hozzáférésnél, ha kiszerelésre kerül és SATA-n van csatlakoztatva a HDD. Ellenben egy törlés és újraparticionálás után már SATA-n csatlakoztatva is újra használható lesz a merevlemez. Ha cél előtte az adatok lementése, akkor viszont az eredeti WD külső házba kell visszahelyezni a HDD-t. Az Elements Desktop sorozatnál viszont nincsen hardveres titkosítás, vagyis annál nem téma ez.
Továbbá jellemzően 2 TB felett még az esetlegesen eltérő logikai szektorméret (pl. USB-n 4Kn vs. SATA-n 512e) okozhat az előbbihez hasonló gondot, ami az egyik társtopik ezen hozzászólásában részletezve van, valamint ebben a topikban is volt róla szó. Annál a törlés és újraparticionálás szintén megoldás lehet a HDD használatbevételéhez SATA-n. Viszont ez megint nem feltétlen lesz téma, mivel a gyártóknak újabban már kevésbé szokása az ilyen megoldást erőltetni.

[ Szerkesztve ]

Windowson, pontosabban Windows 10-nél alapesetben nyilván a FAT32, exFAT és NTFS fájlrendszerek használata jöhet szóba egy külső merevlemeznél is, illetve az utóbbi 2, ha 4 GB-nál nagyobb méretű fájlok tárolása a cél. De egyébként nem olyan régen már volt szó erről egy másik esetnél, vagyis hogy a készre szerelt külső merevlemezeket nem szükséges formázni a használatbavételhez, mivel gyárilag eleve particionálva és formázva vannak, ami része a gyártási folyamatnak. Max. akkor lehet indokolt, ha pl. a gyáritól eltérő fájlrendszer használata a cél. Ami az egyes Silicon Power külső merevlemezeknél reális lehet, mivel korábban pl. a Stream S06 sorozat 4 TB-os modellje gyárilag FAT32 fájlrendszerű volt, amit nyilván célszerű volt átformázni NTFS-re már csak a FAT32-nél a max. 4 GB-os fájlméret miatt is. De alapesetben a FAT32 fájlrendszer használata max. 2 TB-ig (pontosabban 2 TiB) opció, vagyis egy 4 TB-os külső HDD normál esetben pl. exFAT / NTFS, vagy kifejezetten Machez pl. HFS+ fájlrendszerre van formázva gyárilag. Viszont USB-n 4Kn (4Ke) szektorméretnél a FAT32 fájlrendszer korlátja kitolható egészen 16 TiB-ig, ahogyan az MBR partíciós séma 2 TiB limitje szintén.

Aztán arról korábban szintén volt szó itt a topikban, hogy mikor szokás több partíciót létrehozni egy külső merevlemezen, ami leginkább eleve felhasználói szokások függvénye. Ha azok, az olyan használat nem érinti az adott felhasználót, akkor viszont nyilván felesleges, maradhat "egyben" a lemezterület. Meg gyárilag is rendszerint 1 db partíció szokott lenni a készre szerelt külső merevlemezeknél.

[ Szerkesztve ]

Ha a pontosan milyen kérdés alapján 3,5"-os, 8 TB-os, gyárilag készre szerelt külső merevlemez kell, akkor az említett Seagate modell elvileg megfelelhet a célra, amihez backup szoftver is jár a gyártó weboldalán lévő információk alapján. De az előbb linkelt kérdéseket tovább fejtegetve akár más gyártó terméke is szóba jöhet, illetve a topik összefoglalójának "Ár, vásárlási szempontok" fejezetén belül a 3,5"-os méretkategória F. pontjánál is vannak információk, példák a tévés használatra vonatkozóan.

Viszont az utóbbinál említve van a 2 TB+ USB-s tárolóeszközök, illetve a GPT partíciós séma szerinti lemezek kezelése, amit ajánlott még a vásárlás előtt ellenőrizni a tévénél, érdeklődni felőle a téma topikjában. Ugyanis ha nem támogatja a készülék, akkor hibába veszel 8 TB-os külső HDD-t, nem fogja kezelni, max. esetleg MBR alapon inicializálva és particionálva 2 TB-ig, de annak úgy nyilván nem sok értelme van egy 8 TB-osnál. Vagy esetleg még 4Kn (4Ke) szektormérettel lehetne USB-n megoldani MBR alapon, de annak utólagos állítgatása eleve nem mindegyik típusnál támogatott, valamint gyárilag készre szerelt kivitelben is egyre kevésbé találni már olyat.

[ Szerkesztve ]

Megfelelhet a célra elvileg a WD My Book is, de ha más külső merevlemezek is érdekelnek, akkor lásd nemrég egy másik esetnél leírtakat, ahol ugyan 8 TB-os külső merevlemezekről volt szó, de az ott említett sorozatok, megoldások 4-6 TB-os tárolókapacitással is opciók lehetnek. + Ugye ott van a topik téma összefoglalója, annak "Ár, vásárlási szempontok" fejezetén belül is részletezve van a milyet téma kategóriák szerint.

Ha tévéhez csatlakoztatva is használva lenne a 3,5"-os külső merevlemez, akkor meg lásd pl. az ebben és ebben a válaszban leírtakat. Ahol többek között kérdés az is, hogy kezeli-e egyáltalán a tévé USB-n a 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású, illetve a GPT partíciós séma szerinti lemezeket. Ha igen, és kezelte a 4 TB-os WD My Book modellt, akkor oké, ellenben ha nem, akkor értelemszerűen max. 2 TB-os külső merevlemez lehet opciót MBR alapon. Vagy MBR alapon 4Kn szektormérettel akár nagyobb tárolókapacitású is, de az manapság nem minden külső merevlemeznél adott, vagy oldható meg külön, sőt egyre kevésbé jellemző.

"ha valamilyen hibát talált valamelyik partíción amit fixálni akart."

Ha Windowson nem használod a szoftveres leválasztást a külső merevlemez fizikai eltávolítása (USB-kábel kihúzása) előtt és/vagy a tévénél sem, akkor nem meglepő, ha gond lesz a fájlrendszerrel és javítani akarja a Windows (bővebben).
Aztán ha Windowson pl. a HDS program szerint gyenge / hibás szektorok vannak a külső merevlemezen, akkor megint nem meglepő, ha ez problémát okoz.

[ Szerkesztve ]

Arról már volt szó itt korábban is egy másik válaszban, hogy Windowson (is) a külső merevlemez szoftveres leválasztás nélküli eltávolítása okozhat problémát, pl. RAW lehet az NTFS kötetből, stb. Viszont ettől még normál esetben nem kellene gyenge / hibás szektoroknak keletkezni a külső merevlemezen. Az akkor reális, ha gyárilag hibás, vagy nagy ütést kapott / le lett ejtve (bár a HD680 pont részlegesen ütésálló), vagy nem megfelelő volt a tápellátás USB-n, stb.
Ha vadonatújan vásárolva tényleg 8 db hibás szektor van a külső merevlemezen és pl. a HDS tesztjei / külső HDD gyártójának saját tesztszoftvere (ha van) is hibát jelez, akkor ilyenkor adja magát a garanciális csere. Persze lehet az adatok lementése után a Windowsnál az előbbi tesztek mellett akár pl. egy lassú formázást is futtatni (bővebben) stb., aztán hátha stabilizálódik a meghajtó állapota, de ha még garanciális az eszköz, akkor értelemszerűen célszerűbb ilyenkor azt igénybe venni. Aztán hogy hol, melyik bolt, webáruház esetén milyen mértékű hibánál cserélnek egy ilyen külső merevlemezt, az már más dolog, de ha szektorhibás és a tesztprogramok is hibát jeleznek - pláne a gyártóé - , akkor az már elvileg kellő indok lehet a cserére.

Nyilván le tudja kezelni, ez alap. Meg itt inkább a 2 TB feletti tárolókapacitás kezelése és a GPT partíciós séma támogatása lehet téma, de az is a 32 bites Windows XP-nél volt probléma, nem a Windows 7-nél. Sőt, USB-n 4Kn szektormérettel akár még az előbbinél is megoldható volt MBR alapon a 2+ TB-os külső merevlemezek kezelése (példa).

[ Szerkesztve ]

Ez egy dolog, de a tévé topikjában azt pont nem kérdezted meg, hogy kezeli-e a készülék a GPT partíciós sémát, mások ugyanolyan tévéhez milyen külső HDD-t használnak - ha van ilyen irányú tapasztalat - ami bevált, stb.

De akkor ám legyen, íme szájbarágósan még egyszer a lényeg:

• A GPT-t magad is le tudod tesztelni - sőt javasolt is, mert ki tudja mit kezel és mit nem a tévé, az azon lévő buta OS - , ha aszerint inicializálsz vagy konvertálsz egy már meglévő külső HDD/SSD meghajtót, vagy akár egy pendrive-ot (akár a Rufus is megoldja), majd arra másolod rá PC-n a filmeket és utána csatlakoztatod a tévéhez. Ha GPT alapon kezeli a tévé a külső meghajtót és lejátssza arról a tartalmat, akkor 512e szektormérettel elvileg a 4 TB-os külső HDD-ről is le fogja, ha nem, akkor viszont szívás, akkor max. 2 TB-ot tud kezelni MBR alapon. Vagy másik megoldás olyan külső HDD vásárlása és használata, ami gyárilag 4Kn (4Ke) szektorméretet használ USB-n vagy utólag beállítható, annál az MBR korlátja kitolható egészen 16 TiB-ig és ilyen alapon kezelni fogja a 2+ TB-os USB-s meghajtót a GPT-t nem támogató OS is (példa).
• A tápellátást illetően azt szintén meg tudod nézni, hogy van-e a tévén "HDD 5V 1A" jelölésű USB-port, vagy egyéb jelölésű, nagyobb áramerősségű port. Ha igen, akkor értelemszerűen rendben lesz egy 2,5"-os külső HDD tápellátása, ha nem, akkor 2 db 0, 5 A-es port esetén opció az Y-kábel használata. Ha csak 1 db 0,5 A-es USB-port van a tévén, akkor viszont kérdéses lehet a megfelelő tápellátás, ez esetben megfontolandó a külső tápellátású 3,5"-os külső HDD használata.
• Ha már 3,5"-os külső merevlemez, akkor olyat akkor érdemes venni, ha a tévén nincsen egy 2,5"-os külső merevlemez számára megfelelő tápellátást biztosító USB-port, valamint ha pl. biztosan CMR HDD-vel szerelt megoldás kell SMR helyett, amely utóbbi témáról is volt már szó itt többször (példa).
• Külső SSD-t akkor érdemes venni és használni ilyen célra, ha USB-n egy 2,5"-os külső HDD tápellátása bizonytalan ellenben a kisebb energiaigényű külső SSD tápellátásához elég lehet akár egy 0,5 A-es USB-port is, aztán ha nagyobb adatátviteli sebesség kell PC-n USB 3.X porton a filmek másolásánál, szempont a közel zajtalan működés, van megfelelő anyagi keret a külső SSD vásárlására, stb. Ellenkező esetben viszont nem igazán indokolt és értelemszerűen megfelelhet a külső HDD is a célra (+ akár egy pendrive is).
• A minél nagyobb adatátviteli sebesség max. a filmek külső meghajtóra történő másolásánál lehet lényeges pl. PC-n és USB 3.X porton, ott jöhet jól a 2,5"-os SMR külső HDD-nél valamivel gyorsabb 3,5"-os CMR külső HDD, vagy az eleve jóval gyorsabb külső SSD. Ellenben a filmek lejátszásánál nem igazán, meg ha csak USB 2.0 portok vannak tévén, sőt a 4K UHD filmek lejátszásához sem kell nagy adatátviteli sebesség, amiről már volt szó itt egy másik esetnél.
• A tévé gyártójának topikjában egyébként azért is javasolt érdeklődni a tapasztalatok felől, mert az elsődlegesen támogatott (PC, Mac & desktop OS) helyett az ilyen "egyéb" hardver- és szoftverkörnyezetben - lásd tévé - nem feltétlen garantált minden esetben a megfelelő kompatibilitás és működés, lásd az előző válaszban linkelt hozzászólást, az ott lévő példákat. Ha erre a tévé topikjában nem jött egyértelmű válasz, akkor jobb híján marad a vásárlás és az éles kipróbálás, aztán vagy / vagy, ennyi.

[ Szerkesztve ]

Az MQ04ABF100 Toshiba gyártmány, nem Hitachi. Valamint a gyártó weboldalán lévő lista alapján ez is SMR adatrögzítő eljárást használó modell, vagyis potenciálisan érintheti a belassulás írásnál. Bár az sem feltétlen egyszerre és nem minden esetben jelentkezik, jók lettek a CDM teszt szekvenciális értékei is, + manapság ugye pár kivétellel amúgy is kb. minden 2,5"-os HDD SMR-es, ami az előző válaszban linkelt hozzászólásban is le van írva.

Az nem újdonság, hogy a 2,5"-os külső merevlemezekhez gyárilag rövid USB-kábelt mellékelnek főleg a stabil tápellátás biztosítása okán és nem javasolt ezekhez túl hosszú kábelt használni, lásd egy másik válaszban leírtakat.

Az nem meglepő és nem újdonság, hogy aktív és hosszan tartó írásterhelésnél melegedik a külső házban lévő HDD, meg pláne ilyen kánikulában, illetve a szokásosnál magasabb szobahőmérséklet esetén. Ahol alkalomszerűen és rövidebb ideig még elmegy a 47 °C is, viszont az 50 °C és afeletti hőmérséklet, illetve tartósan az olyan magas hőmérsékleten történő üzem már nem a legjobb a HDD-nek, hosszabb távon akár élettartam-rövidítő tényező is lehet. Bár az adatlapja alapján 60 °C-ig elvileg bírja ezen HDD, de azért nyilván nem feltétlen javasolt feszegetni a felső határt és az ideálisabb az attól alacsonyabb üzemi hőmérséklet.

Ha gyárilag esetleg ez az 1 TB-os HC660 is FAT32-re van formázva mint korábban pl. a HC500, akkor majd ne felejtsd el NTFS-re gyorsformázni (vagy meglévő adatok esetén konvertálni), ha 4 GB-nál nagyobb méretű fájlok is lesznek tárolva rajta és tartósan Windowst futtató PC-n lesz használva. Ha gyárilag NTFS fájlrendszerű, akkor viszont nincs teendő, az úgy oké. Meg akkor pont érdekes a helyzet, mivel az ADATA pl. a 4 TB-os HD830 esetében megtartotta az előbbi "jó" szokását, az gyárilag FAT32-re van formázva holott FAT32 fájlrendszernél a maximális partícióméret alapesetben 2 TB lehet, viszont 4Kn (4Ke) logikai/fizikai szektormérettel az MBR-hez hasonlóan már az is kitolható 16 TB-ig.

+ Még az X perc (p. 5-10) inaktív állapot utáni készenléti (alvó) mód és a Windowsban a szoftveres leválasztás utáni leállítás (HDD leáll a külső házban, állapotjelző LED kialszik) lehet érdekes, de gondolom ezeket támogatja, meg a gyárilag készre szerelt külső merevlemezeknél gyakran amúgy is működni szoktak ezen funkciók.
+ Az UASP támogatása lehet még lényeges nem is az adott USB 3.X szabvány maximum adatátviteli sebességének elérése - amihez egy 2,5"-os külső HDD amúgy is kevés és külső SSD kell - , hanem inkább a TRIM-et támogató SMR HDD-k miatt (példa). Bár a neten talált CrystalDiskInfo screenshotok alapján az MQ04ABF100 nem támogatja a TRIM-et SATA-s csatlakozásnál sem (példa), vagyis annál mégsem lényeges.

Köszönjük a beszámolót!

[ Szerkesztve ]

Akkor érdemes ha célirányosan több partíció használata a cél, lásd egy hasonló kérdésre adott válaszban leírtakat, volt már erről itt szó többször. Ahol egy 4 TB-os külső merevlemeznél normál esetben 512e szektorméret és GPT (4Kn illetve 4Ke alapon lehet MBR is 16 TiB-ig) partíciós séma szerint alapesetben amúgy is 2 db partíció lesz, lásd a lemez elején az MSR + utána 1 db elsődleges partíció, ha nem cél további elsődleges partíciók - összesen 128 db lehet GPT-nél az MSR-rel együtt - létrehozása. Másképpen fogalmazva, alapesetben maradhat "egyben" a lemezterület, azaz MSR + 1 db elsődleges partíció.

[ Szerkesztve ]

Igen, 4Kn illetve 4Ke logikai-fizikai szektormérettel megoldható, hogy MBR alapon a GPT-t nem támogató 32 bites Windows XP is kezelni tudjon 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású USB-s meghajtókat egészen 16 TB-ig (pontosabban TiB). Az 5 TB-os tárolókapacitásig elérhető 2,5"-os WD My Passport külső merevlemezekhez pedig biztosít a gyártó olyan programot, amivel átállítható "XP kompatibilisre" a szektorméret, lásd más példáját. Ahol a példában ugyan NTFS fájlrendszerű volt a külső meghajtó, de pl. egy fájlkezelős formázás után vélhető exFAT esetén is működne. Az viszont egy más dolog, hogy az exFAT fájlrendszer támogatása kissé problémás a 32 bites Windows XP-nél, mivel alapértelmezetten nem kezeli és egy frissítés telepítése szükséges hozzá.

Ez a topik elsődlegesen a gyárilag készre szerelt külső merevlemezekkel és az általános kérdésekkel foglalkozik, a külső házaknak vannak külön társtopikjai mind a 2,5"-os, mind 3,5"-os formátumnál, ami az itteni téma összefoglaló elején is le van írva.

• Külső 2,5'' mobil rack-ek topikja
• Külső 3,5'' mobil rack-ek topikja

Viszont manapság már egyre kevésbé találni 4Kn (4Ke) logikai-fizikai szektorméretet használó külső házakat / dokkolókat, aminek oka a Windows XP támogatásának megszűnése és elterjedtségének jelentős csökkenése is, nem igazán aktuális már a gyártóknál a GPT partíciós sémát nem támogató őskövület rendszerek kiszolgálása, amiről a társtopikban is már volt szó. Ahol ha dokkoló is megfelel, akkor más ott említett 4Kn (4Ke) példákat. Viszont mivel a gyártók időnként cserélni, módosítani szokták a dokkolóknál, külső házaknál a chipet és firmware-t, ezért nem 100%-osan biztos, hogy azoknál a dokkolóknál a majd 3 évvel korábbi információk most is helytállóak a szektorméretre vonatkozóan. Na meg van amelyik már kifutott termék és nem is kapható.

Másik lehetőség értelemszerűen a már rég nem támogatott Windows XP használatának - ami ilyen formában online eleve nem javasolt és komoly biztonsági kockázat lehet - a mellőzése és helyette modern, GPT partíciós sémát eleve kezelő Windows / egyéb operációs rendszer használata lenne.

[ Szerkesztve ]

"És a 4Ke alkalmazásával mennyire fogja más gép is kezelni a diszket, kiszedve abból házból, az megint más kérdés persze."

Ha 4Kn (4Ke) szektorméretet használó USB-s külső házban / dokkolóban lett a 2+ TB-os HDD inicializálva és particionálva, akkor az értelemszerűen egy szintén 4Kn (4Ke) szektorméretet használó USB-s külső házban / dokkolóban fog ugyanúgy működni, lesz ugyanúgy hozzáférhető a lemez tartalma.
Ellenben ha 512e szektorméretet használó külső házba / dokkolóba kerül az előbbi környezetből a HDD, valamint szintén 512e alapon a PC-be téve SATA-n lesz csatlakoztatva, akkor ott nyilván nem lehet a szokásos módon hozzáférni a tartalmához, Windowson ilyen / ilyen / ilyen formában GPT-védőpartícióként fog megjelenni a rajta lévő kötet, erről is volt már szó az egyik társtopikban.

Ha nagyon gyenge a hardverkonfiguráció és nincs az újabb Windowsokhoz driveres támogatás, attól még esetleg egy könnyűsúlyú modern Linux opció lehet, amik nyilván eleve kezelik a GPT partíciós sémát, egyes windowsos alkalmazások futtathatók pl. Wine / Play on Linux megoldással, stb. Legalábbis otthoni környezetben megpróbálható, ellenben céges, ipari környezetben már más a helyzet, ha kötöttek a használati lehetőségek.

Egyébként említve lett az előbb MBR alapon és ezáltal 32 bites Windows XP alatt is működő példa a 4 TB-ra, lásd WD My Passport.

[ Szerkesztve ]

• Lásd az alábbi blogbejegyzésben lévő példákat 5 TB-os 2,5"-os külső merevlemezekre attól függően, hogy pontosan milyen kell.
• Manapság (pár régebbi modell kivételével) már kb. mindegyik 2,5"-os belső és külső merevlemez SMR adatrögzítési technológiát használ, ami miatt (átmenetileg) belassulhat az írási sebesség. Bár pl. az 5 TB-os WD My Passport esetében kevésbé tapasztalta ezt egy itteni fórumtag a beszámoló alapján.
• A 2,5"-os külső merevlemezek megfelelő USB-s tápellátásáról pont nemrég volt szó egy másik válaszban, ahol ha csak 1 db 0,5 A-es USB-port van a tévén, akkor az vagy működik / vagy nem működik rendesen kategória (ki kell próbálni és kiderül). De szükség esetén megoldható akár a külső tápellátás is egy megfelelő adapterrel, amely téma egy másik topikban korábban ki lett tárgyalva elektronikai szempontból is: [link], [link].
• A tévével történő használatra vonatkozóan lásd egy másik válaszban leírtakat, ahol 5 TB-os tárolókapacitás esetén eleve kérdés, hogy kezel-e egyáltalán 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású, illetve GPT partíciós séma szerinti USB-s meghajtókat az adott tévé (ki kellene próbálni). Ha nem és csak az MBR sémát ismeri, akkor max. 2 TB-os / 2 TB-ig particionált külső merevlemezt fog tudni kezelni. Bár lehet kivétel az utóbbi esetben, mivel pl. a már említett WD My Passport sorozatnál a gyártó saját szoftverével történő újraformázás (újrakonfigurálás) után 4Kn (4Ke) szektorméretnél már megoldható MBR alapon a 2 TB feletti lemezterület használata, particionálása (példa).

[ Szerkesztve ]

Itt a Windows 7-et eleve kevered a 32 bites Windows XP-vel, az utóbbi nem támogatja a GPT-t, ellenben a Windows 7 natívan támogatja olvasás és írás szinten egyaránt, mind a 32 bites, mind a 64 bites változata.

Vagyis adott a kérdésre a válasz, igen, mármint az előbbiek alapján nyilván megfelelően fogja kezelni a Windows 7 a GPT partíciós séma szerint inicializált 4 TB-os 2,5"-os külső merevlemezt, meg ha a szükséges frissítések telepítve vannak, ahol legalább az SP1 megléte elég alap.
A teljes nyugalommal viszont már más dolog, mivel egy már nem támogatott és ezáltal az online használatnál egyre több biztonsági kockázattal járó operációs rendszernél nyilván nem feltétlen reális elvárás ez, éppen ezért a fontos adatokról eleve legyenek több helyütt, pl. másik belső és / vagy külső merevlemezeken is biztonsági másolatok.

"GPT esetén nem, de MBR-re formázva használható a 4TB"
"és olyat is, hogy ezek a korlátok igazából belső használat esetén érvényesek, ha külső, usb-s megoldást használok, ott a chip megoldja a dolgot."

Max. akkor, ha 4Kn (4Ke) logikai-fizikai szektorméretet használ az USB-s külső merevlemez, akkor kitolható az MBR 2 TiB korlátja akár 16 TiB-ig is, ami a GPT-t nem támogató 32 bites Windows XP-nél jöhet jól (példa). Ellenben ugye a GPT partíciós sémát eleve támogató Windows 7-nél felesleges, az 512e szektormérettel is kezeli a GPT partíciós séma szerint inicializált 4 TB-os belső és külső HDD-ket.

[ Szerkesztve ]

Igen, a "The HDD Platter Capacity Database" weboldalon leírtak is megerősítik, hogy a WD50NDZW-11A8JS0 merevlemez 5400 RPM-es, míg a WD50NDZW-11BCSS1 pedig 4800 RPM-es.
Ahol a linkelt weboldalon leírtak alapján míg az előbbinél 0,63 A a névleges max. áramfelvétel, addig az utóbbinál állítólag 0,60 A, ami az USB-s tápellátásnál nyilván valamivel kedvezőbb lehet. Bár mivel manapság modern PC-ken és Macen kb. alap az USB 3.X illetve legalább USB 3.0 (5 V | 0,9 A | 4,5 W) portok megléte, ezért nem mintha annyira létszükséglet lenne a 4800 RPM-es modell valamivel kisebb áramfelvétele, bár régi PC-k és USB 2.0 (5 V | 0,5 A | 2,5 W) portok esetén valamit azért számíthat.

Ezek az új, 4800 RPM-es 2,5"-os 5 TB-os WD Blue merevlemezek elvileg csak az egyes 2,5"-os WD gyárilag készre szerelt külső merevlemezeknél használatosak, ellenben a többi gyártó (pl. ADATA, Silicon Power) hasonló termékeinél rendszerint a standard, 5400 RPM-es WD50NPZZ-00A9JT0 modell használata jellemző a Seagate-féle ST5000LM000 mellett. Na meg ugye míg az utóbbi standard, SATA csatolófelületű HDD, addig az előbb említett 5400 és 4800 RPM-es WD-k eleve integrált USB-sek (példa), azért is kissé eltérő azok modellszáma.

A mellékelt CrystalDiskInfo screenshotok alapján ami még érdekes, hogy UASP (akkor ilyen) helyett csak BOT módban működnek ezek az 5 TB-os My Passportok, holott az SMR-alapú külső HDD-knél a TRIM illetve UNMAP - támogatja a mellékelt screenshotok alapján - működésének alapesetben feltétele szokott lenni az UASP támogatása, működése.

Egyébként a logikai-fizikai szektorméret mennyi - Windowson NTFS fájlrendszerű köteteknél parancssorban az fsutil fsinfo ntfsinfo X: paranccsal kérdezhető le, ahol X = kötet meghajtóbetűjele - most ezeknél az 5 TB-os WD My Passport modelleknél, a szokásos 512e (512 / 4096 bájt) vagy esetleg 4Kn (4096 / 4096 bájt) (4Ke)?
Külső merevlemezeknél is ugye alapesetben az 512n / 512e logikai-fizikai szektorméret a jellemző, a 4Kn (4Ke) megoldás az MBR partíciós séma és a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátjának 16 TiB-ig történő kibővítése (bővebben) okán jöhet jól pl. a GPT-t nem kezelő 32 bites Windows XP-nél (példa), sőt a gyárilag készre szerelt WD külső merevlemezekhez mellékelnek is ennek állításához külön programot (példa). De ez ugye manapság, a GPT-t alapból kezelő modern operációs rendszereknél már nem téma és éppen ezért külső merevlemeznél is egyre kevésbé fordul elő az ilyen megoldás - bár azért pl. az ADATA és a Silicon Power manapság is erőlteti az egyes 2,5"-os külső merevlemezeinél - , sőt inkább nyűg lehet a 4Kn (4Ke) szektorméret, mivel a HDD-t szükség esetén kiszerelve a külső házból nem lehet annak tartalmához máshol (pl. másik külső házban USB-n / PC-be téve SATA-n) 512e alapon hozzáférni (példa).
Bár a 2,5"-os WD My Passportok esetében ugye pont nem nagyon téma ez, mivel az integrált USB-s kivitel miatt alapesetben amúgy sem oldható meg a külső házból kiszerelt HDD csatlakoztatása SATA-n, illetve max. esetleg csak tákolással.

Köszönjük az információkat és a teszteket!

[ Szerkesztve ]

Az Armor A85B sorozat eleve ellenállóbb az egyes külső hatásokkal szemben mint az Armor A75, az előbbi részlegesen ütésálló + porálló + vízálló + nyomásálló, míg az utóbbi csak részlegesen ütésálló. Ez a strapabíróság pl. ennél és ennél az összehasonlításnál is ki lett fejtve még a korábbi Armor A85 sorozatnál, ami kb. ugyanaz mint az Armor A85B. Vagyis ilyen szempontból nyilván jobb választás az Armor A85B.

Az ADATA és a Silicon Power manapság is erőlteti az egyes külső merevlemezeinél a FAT32 fájlrendszert, aminek leginkább csak a kompatibilitás az oka, mivel azt a Windows, Linux és a macOS rendszerek egyáltalán natívan olvassák és írják. Egyéb értelme viszont nem nagyon van a FAT32 használatának, aminél manapság a 4 GB-os max. fájlméret is eleve problémás lehet, nem olyan hibatűrő mint a naplózó fájlrendszerek (pl. NTFS), stb.
Ha tartósan Windowson lesz használva a külső merevlemez, akkor célszerű átformázni NTFS fájlrendszerre, szükség esetén előtte a rajta lévő adatokat lementeni. Sőt, akár a FAT32 —► NTFS átkonvertálás is megoldható, ami nem destruktív, nem jár adatvesztéssel, de ennek akkor van értelme, ha már tele van másolva a partíció és nem opció az adatok lementése máshova.

A külső merevlemez állapotát lehet Windowson pl. CrystalDiskInfo, HDS, stb. programokkal ellenőrizni, + ha van, akkor a gyártó saját diagnosztikai szoftverével. Ha rendben van a külső meghajtó állapota és nincsenek szektorhibák (100/100), akkor az úgy oké, meg normál esetben feltételezhetően hibátlan állapotú egy vadonatúj külső merevlemez. Bár az esetleges lappangó hibákat leginkább csak átfogó teszteléssel lehet kideríteni, viszont pl. egy teljes önteszt és felületteszt sokáig, X óráig eltarthat.
Az említett meghajtódiagnosztikai szoftverekkel az is megtekinthető hogy pontosan milyen HDD van a külső házban (példa), UASP vagy BOT módban működik, stb., amik hasznos információk lehetnek.
Aztán még logikai-fizikai szektorméret - Windowson NTFS fájlrendszerű köteteknél parancssorban az fsutil fsinfo ntfsinfo X: paranccsal kérdezhető le, ahol X = kötet meghajtóbetűjele - is még érdekes lehet, mármint hogy a szokásos 512e (512 / 4096 bájt) vagy esetleg 4Kn (4096 / 4096 bájt) (4Ke), lásd egy másik hozzászólásban bővebben kifejtve.

[ Szerkesztve ]