Hirdetés
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- Krumple: [Xpenology] DSM 7.3 telepítése proxmox 9 alatt - GUIval
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Kalandor: „Ha engedtem volna a lelkiismeretemnek, az üzlet kevésbé lett volna jövedelmező”
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
" Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van."
Addig értem, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, sőt elárulom, hogy tényleg nem tapasztalom, de attól, hogy lehet 88. dimenzió, még egyáltalán nem biztos, hogy ott is VAN. Elképzelhető, hogy azért nem tapasztalom, mert nem is létezik.
Azt könnyen el tudom képzelni, hogy a Hold akkor is létezik, amikor nem látom, sőt azt is, hogy a születésem előtt is létezett ám azt is, hogy az ősrobbanás pillanatában még nem létezett, függetlenül attól, hogy volt-e ősrobbanás vagy sem. -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen."
Éppen a párhuzamossági axióma zár ki két esetet és hagy meg egyet.
Ha jól értem, azt állítod, hogy a hiperbolikus geometria objektív, hiszen létezik az, amit Aladárnak, Bözsinek és Cecilnek neveztél el és az elliptikus meg az euklideszi gometria csak elméleti konstrukció lehet (nem objektív). -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni."
Miért kell léteznie valaminek ahhoz, hogy el tudjam nevezni? Ehhez elég az absztrakció is.
El tudom nevezni a hétfejű sárkányt, az n-fejű sárkányt, a fából vaskarikát, az egyistenhitek egyetlen, de egymástól különböző isteneit és a görög-római mitológia isteneit és félisteneit is. -
válasz
Hieronymus
#148
üzenetére
#144-ben föltettem két kérdést.
Tűvé tettem a hozzászólásodat, de egyikre sem válaszoltál. -
válasz
mefistofeles
#153
üzenetére
Csak a te számításodból esik ki az az ajtó innen kezdve.
Az ajtó kinyitása után azt is megtudtad, hogy melyik ajtó mögött van az egyik kecske.
Miért nem használod föl ezt az újabb információt?
Azt jól látod, hogy most már 50% a nyerési esélyed.
Az első választásodnál milyen nyerési eséllyel választottál ajtót? 50%-kal? -
válasz
mefistofeles
#153
üzenetére
Nem veszed figyelembe az egymással összefüggő esemény láncolatot.
Az első választás esetében minden ajtóra igaz a 33.3333...3 százalék esély.
Ezt viszed át a második körbe.
A második körbe mivel kiesik egy ajtó, 50%-ra emelkedik az esélyed.
Tehát az eredi választási 33% x 50% százalék. a másik ajtónak viszont 66% x 50%
A konstans szorzó eldobható. Marad az eredetire 33%, a csere ajtóra 66% nyeremény esély.100 ajtóval talán érthetőbb.
Az első tipp 1 százalék esélyt biztosít a nyerésre.
Ha kinyitnak 98 ajtót, akkor neked marad az EREDETI 1% esélyed. A másik ajtónak 99% esélye van a nyereményre.
Ha három ajtót hagynak csukva,
A választásod esélye nem növekszik, marad 1%. A másik két ajtó 99% /2 esélyt kap, -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
A többin még gondolkodom, de az utolsó kérdést úgy értettem, ahogy megfogalmaztam vagy ahogy te a második változatban fogalmaztad meg.
" van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség, amire igaz lenne?"
Arról vitázunk, hogy objektív-e a matematika.
Az objektív (egyik) filozófiai definíciója: "A tudaton kívül s a tudattól függetlenül létező."
A példádban olyan matematikai (tudati) konstrukciót alkottál, aminek nincs megfelelője a valóságban vagyis a matematika nem objektív.
#150-ben szándékosan nem használtam az axióma szót, de a háromféle geometriát azért hoztam példának, hogy az axióma elhangzása után föltehessem azt a "reductio ad absurdum"-ot tartó kérdést, hogy a matematikában be lehet-e bizonyítani az axiómákat.
Ez a hithez is kapcsolódik, mert az axiómákat elfogadjuk, feltételezzük vagy elhisszük és csak ezután és ezekből alkotunk és bizonyítunk (esetleg) cáfolunk tételeket vagy sejtéseket.
Az a gyanúm, hogy itt sokan az egzakt helyett használták az objektíc szót, ami mást jelent. -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"...ha belerúgok egy kőbe az mind a 4 fenti dimenzióban mozogni fog. Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van."
Ez teljesen nyilvánvalóan képtelenség.
Az egyszerűség érdekében tekintsünk el a negyedik dimenzió létének megkérdőjelezésétől.
A rúgásodat erővektorral lehet leírni. A vektornak van egy iránya és erőkarja.
Mivel mi három dimenziós térben mozgunk képtelenek vagyunk a negyedik dimenzió irányában erőt fejteni ki. Az mozgató erő kizárólag nulla lehet a negyedik dimenzióban. Ráadásul dimenzió eltérő tárgyat képtelenség készíteni az adott dimenzióban.
Ha nem hiszed, készíts el egy valódi 2 dimenziós tárgyat. -
-
yle_greg
aktív tag
Alaptézisem:
A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni. Húzok egyet, és elnevezem Aladárnak. Majd még egyet ugyanoda és elnevezem Bözsinek, majd még egyet, és elnevezem Cecilnek. Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen. Ergo a válaszaim:
1: hamis
N: igaz
0: hamisHa kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie:
Félreérthető a fogalmazás, ezért mind a két értelmezésére adok választ:
- ellentmondásnak kell lennie (a választásom és bármely másik választás között): igaz
- ellentmondásnak kell lennie (a két másik nem választott között): hamis (nem kell, de lehet)Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
igaz (Tagadó a kérdés. Én azt állítom, hogy az általam ismert fizikai térbe annyi vastagság nélküli csíkot húzhatok ugyanoda ahányat akarok, ergo a két másik koncepció (a nulla és az egy) rosszabb (konkrétan hamis) leírása a valóságnak.)Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
Hamis, mert attól, hogy én részegen kiötlök valami geometriai nonszeszt, a fizikai tér nem fog egyből úgy működni. Ha ez nem így lenne, az ittas matematikusok képesek lennének hazateleportálni.A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Nem biztos, hogy jól értem a kérdést, mert ez függ a dimenzió fogalmától, ezért itt is két választ adok.
- Úgy érted, hogy végtelen számú 3 dimenziós dimenziós teret feltételezve (olyat amik között a sci-fi filmekben szokás közlekedni dimenzióváltással egy alternatív univerzumba) biztos-e, hogy mindegyik ilyen univerzum létezik-e? Ha így érted, akkor a válaszom igaz, mert ha feltételezem, hogy vannak ilyen dimenziók, akkor értelmetlen lenne bekorlátozni ezek számát teszem azt nyolcra, vagy nyolcvannyolcra, inkább legyen részeg nyolcas a padlón fekve.
- Ezt a kérdést úgy érted, hogy (bocs, ezt csak pongyolán tudom megfogalmazni) hogy a mi 3D -s terünkben van még néhány dimenzió, amit mi nem látunk, nem érünk fel ésszel, illetve nem érzékelünk? Hasonlat: olyanok vagyunk mint egy hangya egy föld méretű tökéletesen sima üveggolyón; ameddig ellátunk minden lapos, mert képtelenek vagyunk érzékelni a rendkívül kis mértékű görbületet, ergo meg vagyunk róla győződve, hogy csak 2 dimenzió létezik, és az általunk bejárható tér végtelen (plusz laposföldhívők is vagyunk, hehe). Vagyis mi egy N dimenziós térben élünk, amiből három tér kiterjedést fogunk fel (és egy időt, amit tetszés szerint lehet akár 4. dimenziónak is nevezni) akkor szükségszerű-e, hogy a többi dimenzió minden értéke létezzen a mi valóságunkban? A válaszom igen, mert van köztük kapcsolat, ha belerúgok egy kőbe az mind a 4 fenti dimenzióban mozogni fog. Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van.Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Itt szerintem elrontottad a kérdést. Erre gondoltál?
- Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben minden jelenséget leír?
Igaz, mivel nem a matek hozza létre a valóságot, hanem a valóság egy leírása a matek.
- Ha nem így értetted a kérdést, hanem arra kérdezel, hogy van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség amire igaz lenne, akkor igaz, mert ha azt állítom, hogy: "Nem létezik sem pont, sem egyenes, sem tér, vagyis nem létezik semmi!" akkor ebben önmagában nincs ellentmondás, azonban a világunkban semmit nem ír le, semmire nem illeszkedik ez a matematikai/geometriai axióma. -
válasz
anjani182
#37
üzenetére
Délelőtt a nyolcéves unokámmal lejátszottuk kilencszer a váltást/kitartást.
Kockadobással választotta ki, melyik párna mögé teszi a kisautót és a két játéklovat.
Azt is kockadobással választotta ki, hogy először melyik párnát válasszuk.
Azt is értette, hogy egyikünk sem tudja előre, hogy hányast fog dobni.
A fölkínált második döntésnél ő mindig váltott én pedig mindig kitartottam.
Ilyen sorozat jött ki: K V V V V V K V K.
Vagyis az első körben a kitartó nyert, vagyis kísérletileg is megcáfoltuk az egyik hozzászólást:
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Ekkor jöttem rá arra, hogy ha az állítás n=1-re nem igaz, akkor n=2-re is biztosan hamis.
Kilenc dobás után viszont valóban kijött a londoni 6:3 eredménye a váltó javára kitartóval szemben.
#36 (a nick nem fontos)
"Ha ezt nem érted, akkor buta vagy, már bocs..."
Most, hogy elméletileg és kísérletileg is bebizonyítottam, továbbra is fenntartod, hogy nem értem az állításodat?
Értem én, de hamisnak tartom.
Nem az volt az eredeti kérdés, hogy értem-e, hanem az, hogy igaz-e az állítás.
Egyébként valóban buta vagyok, még akkor is, ha értem a hamis állításodat, csak nem tartom igaznak.
De a butaságomat sajnos máshogy kellene igazolnod, mert a beidézett állításoddal ez most még nem sikerült.
Ígértem, hogy írok hozzászólást arról, hogy miért nem érdemes sértegetni a másikat. Hát ezért. -
Ha a matematika objektív, akkor objektíven döntsd el, hány párhuzamos egyenes húzható egy P ponton keresztül a síkban!
Egyetlen egy. (1) Euklidesz 5. posztulátuma
Több. (n) Bolyai, hiperbolikus geometria (Lobacsevszkij, Descartes)
Egy sem. (0) elliptikus geometria.
Ha kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie?
Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondés és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Nem egzakt válaszokat várok, hanem objektívet.
A kérdések után fölordítójeleket tettem. Mindegyikre egyszavas objektív választ várok: igaz vagy hamis. -
bkercso
nagyúr
válasz
yle_greg
#146
üzenetére
És akkor ott van a fejlődés társadalmi vagy inkább esetleges vonatkozása: arra gondolok, hogy sokszor évtizedek eltelnek, mire egy jó elnéletre felfigyelnek és ismertté válik. Ilyen volt pl. Gánti Tibor kemotonelmélete és szerintem Rockenbauer Antal kvantumelmélete is hasonlóképp járhat majd. Elsőnek >40év kelllett, de a második se fiatal elmélet már.
-
"Semmi bajom nincs Newtonnal.
A lefektetett törvényei a kvantumvilágban és extrém körülmények között nem helytállóak."Persze hogy nem helytállóak. A "kvantumvilág" törvényei sem helytállóak a mi nagyságrendünkben. Einstein relativitás elméletei sem helytállóak a kvantummechanikában. A Newtoni mechanikában sem.
Furcsa elvárásaid vannak
De te sem tudod azt, amit az emberiség több száz év múlva tudni fog. -
-
yle_greg
aktív tag
Én úgy vagyok vele, hogy van a világ, ami úgy működik, ahogy neki tetszik.
Az ember viszont azóta szereti a biztos tudást és a kiszámíthatóságot, amióta egy biztosan elérhető barlang, vagy egy biztosan elég erős lándzsa már megvédte attól, hogy seggbe harapja a kardfogú tigris. Lássuk be, ez erős motiváció.
Biztos tudás persze nem létezik (kivétel a Cogito ergo sum, bár ismerek embert aki látszólag nem cogito, de mégis sum, szóval én már ebben sem igen hiszek) de szerencsére sokszor nincs is szükség valódi tudásra, mert a biztonság illúzióját, vagyis a nyugodt alvást már az is elősegíti, ha az embert meggyőzik valami kellemesen hangzó oltári baromságról. Például, hogy ha meghalsz, az tök jó lesz neked, mert ott majd lesz örök élet, ingyen sör, és nyilván bögyös csajok, korsónként kettő. A legtöbb vallás ezért olyan nagyvonalú az ígéretekkel, mert még soha senki nem jött vissza, hogy reklamáljon. Ja, kérem, így könnyű. :-)
Viszont mint kiderült, a fontos dolgokban mégis csak szükség volt biztos tudásra, például, hogy mivel lehet jól felerősíteni a kőhegyet a lándzsa nyelére, mert ez eléggé húsba vágó (harapó) gyakorlati kérdés volt. Manapság is van ilyen, hitélet ide vagy oda, a templomokon is ott van a villámhárító, mert a valóság ellen nem elég a duma. És a hidat sem az ígérgetés tartja a levegőben, bár a repülőgép határeset, mert az előbb-utóbb mindig
leesikleszáll.Aztán ott vannak még az építmények. Arra hamar rájöttek, hogy két darab fa kétszer olyan nehéz mint egy darab, és hogy ha hatszor kell elgyalogolni a folyóhoz akkor az tizenkétszer annyi idő, úgyhogy az összeadás és a szorzás hamar feltalálódott. A termény elosztással az osztás is megszületett, és ahogy fogyott a bogyó a kosárból, a kivonás is közismerté vált.
A matekban a misztikumot szerintem először az osztás jelentette, mert 10 embert három egyforma csoportba csak úgy lehet tenni, ha többen lefogják az egyik szerencsétlent, és három felé vágják, ami felfogható a matematika istenének tett áldozatként is. De szerintem sok helyen elfutott a delikvens, és ezzel feltalálta a modulust, ami olyan fontos, hogy még ma is használjuk a titkosításokhoz.
Aztán jött a PI, ami meglepően sok értéket felvett mire
meghatároztákmegegyeztek, hogy annyi lesz amennyi, és punktum. Az egy dolog, hogy az ősidőkben közelítgették, volt kínában 3, egyiptomban 3.16, és nemrég majdnem törvénybe foglalták, hogy legyen inkább 3.2 mert az úgy egyszerűbb. ( https://en.wikipedia.org/wiki/Indiana_pi_bill )Szóval sajnos a matek sincs megvédve az olyan idiótáktól, mint én, akik nem értenek hozzá, de nagy szerencse, hogy én nem formálom a matekot, csak használom. Ami beválni látszik azt elhiszem, de ez a kecskés feladvány... Bakker, értem, de valahogy mégsem akarom elhinni. Na, ennyit arról, hogy objektív igazság... :-)
Idő, foton, meg ilyenek: Fingunk sincs róra, hogy mi a foton, hogy mi az idő, csupán olyan hasonlatokkal élünk, amiket már láttunk, tapasztaltunk, megértettünk. Hogy az a modell ami a fejünkben kialakul mennyire van köszönő viszonnyal a valósággal, hát... Szerintem még jó sok dolog ki fog derülni a részecskékről, az időről, az energiáról, és lesz még pár olyan paradigmaváltás, ami teljesen kifordítja a gondolkozásunkat. De ez nem baj, az univerzum egy jó kis fejtörő. A lényeg, hogy ne egymást verjük husángokkal csak azért mert mást gondol, hanem félelem nélkül tippelhessen bárki, de ha valaki nagy hülyeséget mond, akkor ne sértődjön meg, ha a többiek harsányan kiröhögik. Inkább nevessen velük, úgy szebb az élet.
-
válasz
yle_greg
#142
üzenetére
A matematika olyan absztrakt fogalmakat használ, amik a valóságban nem léteznek. (pont, egyenes, kör, ...)
Sarkítva akár azt is mondhatjuk, hogy a matematikusok azt sem tudják, miről beszélnek, de a matematikai modelljeik mégis jól leírják a valóságot.
A fénysebességgel haladó nyüves foton mondhatja azt, hogy számára megállt az idő?
Pontosabban mi mondhatjuk-e a fénysebességgel haladó nyüves fotonról, hogy számára megállt az idő? -
válasz
Hieronymus
#143
üzenetére
Igen. Gyakran drága.
Te személy szerint milyen kísérleteket ellenőriztél, amikről tudod, hogy ellenőrizni kell őket?
Van-e olyan tudmányos kísérlet, aminek az eredményét nem ellenőrizted, de mégis elhiszed?
Én megfigyeltem 1999. augusztus 11-én a teljes napfogyatkozást, de a többit csak elhittem. Nem utaztam el a Spitzbergákra vagy Izlandra.
Semmi bajom nincs Newtonnal.
A lefektetett törvényei a kvantumvilágban és extrém körülmények között nem helytállóak.
A mindennapokban viszont ugyanúgy remekül leírják a valóságot, mint az euklideszi geometria. -
"A tudósok, tudóscsoportok költséges kísérleteit jórészt elhisszük anélkül, hogy mi magunk megismételnénk őket. Ezt az állításomat vitattad."
A tudomány nem bemondásra fejlődik.
Mindent ellenőrizni kell. Többszörösen kell ellenőrizni. Ez drága?
Az biztos, hogy drágább mint a 'szent' könyvek nyomtatása, amit csak el kell hinni.Amúgy mi a bajod Newtonnal?
A lefektetett mechanikai törvényei ma is helytállóak.
Nem kell hozzá a kvantummechanika. -
yle_greg
aktív tag
A matematika csak addig egzakt, amíg számokat írnak bele. Onnantól, hogy betűket raknak bele, jön a galiba, mert azokba mindenki mást lát bele, garantált a veszekedés. :-)
A Newtoni fizika olyasmi, mintha számolás helyett megbecsülnénk a dolgokat: ezer forinttal a zsebemben a boltban a cirka 300 forintos csokiból mindig hármat tudok venni. Ha ez egy életen keresztül így van, akkor elmondhatom, hogy ezer osztva háromszázzal az három. Úgy nagyjából. Elvégre a Merkúr is csak úgy nagyjából van ott, ahova Newton parancsolta, és ez sok ideig senkinek sem fájt. (Kivéve akiket megégettek amikor rámutattak, hogy sanszos, hogy mi is a Nap körül keringünk, mint ahogy a Galilei holdak a Jupiter körül.)
A Newtoni fizika nem teljesen pontos, de alapvetően falura elmegy, lehet vele házat, hidat, gőzmozdonyt, sőt még űrhajót is tervezni, mert a pontatlanságát simán elnyeli a rögvalóság érdektelensége.
Most a quantummechanika pontosabbnak tűnik, de macerásabb. Két támaszú tartót inkább számítson vele az, akinek az anyján két rés van, és külön-külön kapta a részecskéknek tűnő hullámokat.
Előbb utóbb a quantummechanika lesz az ósdi, már nem teljesen pontos tudomány, mert ahogy egyre több dologra jönnek rá az emberek, egyre több mindent vesznek figyelembe, úgy egyre pontosabban lehet megmondani, hogy abban a nyüves fotonban mekkora laposelem van, és hogy nem merül le a csilló éves utazása során? :-)
-
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
"Miskolcon vagy Berlinben miben tér el a mechanika, mint Wellingtonban?"
Semmiben.
A newtoni törvények mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a mechanikai jelenségeket.
De a kvantummechanika (atomi, szubatomi) világában a newtoni törvények ugyanolyan pontatlanul írják le a kvantummechanikai jelenségeket mindhárom városban.
Viszont a kvantummechanika törvényei mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a kvantumvilág jelenségeit, azaz ugyanolyan pontossággal érvényesek. -
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
Na szépen, sorjában.
1. Arról volt szó, hogy találtak-e fogást newton törvényein.
Azt írtad, hogy eddig senki nem tudott fogást találni rajta, most meg azt taglalod, mi Newton mentsége arra, hogy nem tudott róla.
Mellesleg Einstein sem tudott róla, hanem rájött.
2. Nem az ősrobbanásra hegyeztem ki, hanem a hitre.
A tudósok, tudóscsoportok költséges kísérleteit jórészt elhisszük anélkül, hogy mi magunk megismételnénk őket. Ezt az állításomat vitattad.
3. A Koránt és a Talmudot nem olvastam, de kordokumentumok és hitéleti kérdésekben útmutatók vagy perdöntők az említett vallást gyakorlók számára. -
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Az adatlapod aláírás rovatába ezt írtad:
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!A j vagy ly kérdésről akár szózatot is lehetne írni, de egy blogbejegyzést talán megérne.
"Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére fojt" -
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Lépcsőház-effektus.
A hozzászólásom elküldése után mind egy szálig végigolvastam az összes blogbejegyzésedet.
Ezt az egyetlent találtam, amihez másfél hónap alatt senki nem szólt hozzá.
"Egyesek szerint egy érző szívű aranyember vagyok...
... míg mások szerint egy büdös nagy gyökér."
Egyetértek. Egyesek így vélekednek rólad és mások meg úgy.
Ez teljesen rendben van. Nem vagyok felkenve arra, hogy én mondjam meg, hogy érző szívű aranygyökér vagy-e.
Döntse el mindenki maga.
Arra is van esély, hogy időnként ilyen vagy máskor meg olyan.
Kíváncsi vagyok, hogy a hozzászólók közül ki mekkora esélyt lát az egyik vagy a másik változatra. -
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
#113 első mondat.
Hiába gyanúsítgatsz azzal, hogy okos vagyok, de én egyik hozzászólásomban sem állítottam ilyet magamról.
Mondd meg, melyik állításomat tartod butaságnak és miért!
Ígérem, ezentúl nem foglak arra kényszeríteni, hogy hozzászólásokat írj a blogbejegyzésem alá.
Szíves figyelmedbe ajánlom a PgUp és PgDn gombokat! -
Sokmindenben egyetértek, de ez a szórakoztató kórkép inkább tanulságos, mint fájdalmas.
Én azon is tudok szórakozni, hogy azt vitatjuk "a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen" és valaki amellett teszi le a garast, hogy egzakt.
Szerinted a matematikai absztrakciók léteznek? (pont, egyenes, szám)
Amikor megtudjuk a minden ökörségtől mentes egzakt válaszodat, akkor egyből abbhagyjuk és maradunk a kecskénél. -
Alg
veterán
Még nem döntöttem el, hogy ez a topic szórakoztató, vagy fájdalmas
"Csodálatos" látni a töménytelen ökörséget amit itt sikerül összehordani pont a matematikával kapcsolatban, ami a létező leg-egzaktabb tudományág. Kanapétudósok hajrá!
Az meg hogy ez egy halál egyszerű Monty-Hall-ból indult el, külön gyönyörű internet kórkép
-
"Newton az abszulút idő fogalmát használta és elhanyagolta azt a tényt, hogy a gravitáció az idő múlását is megváltoztatja."
Mert tudhatott róla?
Persze, hogy nem tudhatott róla.
De ennek nincs jelentősége a földön érvényes mechanikában. A mérés pontosságán belül volt az eltérés.
Ma is alig van jelentősége. A műholdas navigáció pontosságához kell figyelembe venni.Szóval nagyon lényeges dologra tapintottál rá.
Ja nem."Newton időről és térről beszélt, a kvantummechanikában és a csillagászatban manapság a téridőről beszélnek."
És Miskolcon vagy Berlinben miben tér el a mechanika, mint Wellingtonban?
Mennyivel másként torzul a tér és idő?"Ha elfogadod az ősrobbanás elméletét, amit a vöröseltolódással és a kozmikus sugárzással kapcsolatos megfigyeléseid is alátámasztanak, akkor akár az is kiderülhet, hogy az ősrobbanás előtt idő sem volt, sőt nincs is értelme ősrobbanás előtti időről beszélni."
Ezt nekem?
Én nem beszéltem ősrobbanás előtti időről. Az valaki más volt vagy csak te képzelted."Fölütöd a Biblát, a Koránt, a Talmudot és bármelyikben elolvashatod, mit írnak a Földön kívüli civilizációkról."
Ezeket a könyveket te hiteles dokumentumnak tekinted?
Vagy miért hivatkozol rájuk!?
-
-
válasz
Hieronymus
#127
üzenetére
Hitéleti kérdések?
Fölütöd a Biblát, a Koránt, a Talmudot és bármelyikben elolvashatod, mit írnak a Földön kívüli civilizációkról.
Vagy akár azt, hogy mit írnak a Föld másik felén fekvő Amerikáról vagy Antarktiszról. -
válasz
Hieronymus
#126
üzenetére
A newtoni mechanikán találtak fogást. Például többek között a Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt nevezik klasszikus mechanikának az addig jelző nélküli mechanikát.
Newton szerint teljesen pontosan meg lehet határozni egy test impulzusát impulzusát egy időpontban.
Newton az abszulút idő fogalmát használta és elhanyagolta azt a tényt, hogy a gravitáció az idő múlását is megváltoztatja.
Nem emlékszel arra, hogy amikor megismételted Joseph Hafele fizikus híres kísérletét az atomórákkal, mást mutatott a Földön hagyott óra, mint a Földet keletről nyugatra illetve nyugatról keletre megkerülő repülőgép órája?
Newton időről és térről beszélt, a kvantummechanikában és a csillagászatban manapság a téridőről beszélnek.
Ha elfogadod az ősrobbanás elméletét, amit a vöröseltolódással és a kozmikus sugárzással kapcsolatos megfigyeléseid is alátámasztanak, akkor akár az is kiderülhet, hogy az ősrobbanás előtt idő sem volt, sőt nincs is értelme ősrobbanás előtti időről beszélni. -
"Biztos, hogy nem léteznek a Földön kívül is civilizációk?
Biztos, hogy ugyanolyanok, mint a mi földi civilizációnk?
Szerintem jó esély van arra hogy a sokmilliárd galaxis némelyikében létezik valamilyen életforma, akár sokkal bonyolultabb, összetettebb és fejlettebb vagy akár sokkal egyszerűbb és fejletlenebb."
Ezek inkább hitéleti kérdések és nem tudományosan megalapozottak.1. Nem tudjuk, hogy léteznek Földön kívüli civilizációk vagy sem.
Ez idáig tény. Minden további csak feltételezés.
De lehetünk mi az első. Lehetünk mi az utolsók. A civilizációk között nem kell időben átfedésnek lenni. Illetve nem feltétlenül hidalható át a civilizációk közötti távolság.2. Már a kérdés is színtiszta feltételezés. Ám legyen.
Ha nagyon más életfeltételek között alakultak ki, akkor el is mehetünk egymás mellett, észrevétlenül. Ha a Napban kifejlődhet élet, kapcsolat nélkül élhetünk egymás mellett. Nincs közös pont.A következő mondatod érvelési hiba.
A személyes kétely ellentéte. A személyes feltételezés. Tényekkel alátámaszthatatlan.
Az élet lehetőségét nem vonja senki kétségbe. Állítólag találtunk olyan "közeli" bolygót, aminek légkörében olyan gázt tudtunk kimutatni, amit élőlények termelnek. Ennek az ellenőrzése történik most. Egy mérés, nem mérés, csak feltételezés. -
"Az objektivitás azt jelenti, hogy többen ugyan olyannak tapasztaljuk, nem?"
Nem.
egy dolog akkor objektív, ha bármennyiszer ellenőrizve azonos lesz az eredmény.
A matematikában ez viszonylag egyszerű.
1+1+1+1 = 1+3 = 2+2 = (1x2)+(2x1) = ....A való életben nem ennyire egyszerű. A pohár félig üres vagy félig van tele.
Három vallás középpontjában ugyan az az isten áll. Ehhez jönnek még más vallások. Illetve azok akik nem hisznek a vallásokban.
Ennyi objektív valóság nem létezik. A maga módján mindegyiknek szubjektívnek kell lennie.A tudományban viszonylag egyszerű az objektív meghatározása.
Newton írta le meg a klasszikus mechanika törvényeit.
Eddig senki sem tudott fogást találni rajta1. Ha egyszer valaki hozzá tud majd valamit tenni, ellenőrzés után bekerül a klasszikus mechanika leírásába. És a tudománytörténetbe a tudós.1. A fény mérhető tulajdonságainak kivételével. De erre a választ nem a klasszikus mechanika tudja megadni. Az elektromágneses hullámok értelmezése kívül esik a mi nagyságrendünk nagyságrendünkön.
Erre a választ egy egységes, minden nagyságrendben érvényes mechanika leírása adhatja meg. Feltéve, hogy ez nem a tudomány szent Grálja. -
-
bkercso
nagyúr
Örülök, hogy ilyen magabiztos vagy abban, amiről a Nobel-díjasok is vitatkoznak: hogy a matematikát az ember feltalálja vagy felfedezi-e.
Az egész számok sem a halmazok számosságából erednek, mert az körbeérvelés lenne. Előbb van a számfogalom, utána lehet számosság. Definyció szerint azonosítjuk a nullát az üres halmazzal, az egyet a "rákövetkező halmazával" és így tovább.
A szorzást és a magasabb rendű műveleteket úgy terjesztettük ki, hogy folytonosság legyen a számokban, így születtek a racionális és valós számok.
A komplex számok "i"-jének meg még a neve is "képzetes egység"Csupa emberi önkény!
-
Akármit elfogadhatok. (Van isten, nincs isten)
Az a kérdés, hogy be is tudjuk-e bizonyítani.
Én ott tartok, hogy a matematika absztrakt fogalmakkal dolgozik.
És ezek a fogalmak akkor léteznek, ha valami (pl. emberi elme) megalkotja őket.
Ha van isten, akkor mindent könnyebb megmagyarázni.
Gödel (aki nem volt akárki) bele is kezdett a bizonyításába, de meghalt, mielőtt befejezte volna. -
E.Kaufmann
veterán
Akkor érdemes váltani, ha azt az ajtót nyitja, amit elsőre választottál. egyébként, meg ha mekeg, cseréld le
-
-
-
Miből gondolod, hogy nem tudom?
#48, #38, #1
Ezekben nem látsz ellentmondást?
#1 fölösleges a blogbejegyzés
#38 azt hittem, hogy mindenki tudja, hogy a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen.
tévedtem.
#48 aki ténylegesen ért a matematikához, az nem megy be kaszinóba.
Abban a tényben egyetértünk, hogy mindezek ellenére sokan járnak kaszinóba és abban is, hogy te vagy az egyik legaktívabb hozzászóló. -
-
"például a számfogalom halmazelméleti bevezetése az tuttira egységes."
Ezt én is kétlem.
Biztos, hogy nem léteznek a Földön kívül is civilizációk?
Biztos, hogy ugyanolyanok, mint a mi földi civilizációnk?
Szerintem jó esély van arra hogy a sokmilliárd galaxis némelyikében létezik valamilyen életforma, akár sokkal bonyolultabb, összetettebb és fejlettebb vagy akár sokkal egyszerűbb és fejletlenebb.
Korántsem biztos, hogy ugyanott tartanak a tudomány terén és ugyanúgy vezették be a halmazelméleti számfogalmat.
Én nem mondom ki a tutit, nekem az is öröm, ha elgondolkodom rajta még ha nem is vagyok annyira magabiztos benne, mint némelyek. -
-
valójában egyébként DE.
az, hogy egy halmazban hány elem van, ahhoz nem kell semmi.
max. ahhoz, hogy ezt a tényt közvetítsd, leírd. de ha nem írod le, akkor is ott van."Ezen kívül az "i" (i^2=-1) is létezik az embertől függetlenül?": miért ne létezne? PONT TE kérdőjelezed meg a létezését?
-
válasz
Hieronymus
#107
üzenetére
Majd írok hozzászólást arról is, hogy miért nem érdemes olyasféle mondatokat beírni,
mint a te harmadik mondatod.
A vöröseltolódásról volt szó és erre hozták példának a Doppler-effektust.
A csillagok fénye nem levegőben jut el a Földre, hanem légüres térben.
A fény abban is különdözik a hangtól, hogy minden irányban fénysebességgel terjed, még akkor is, ha mozgó testrőlbocsátják ki, akkor is.
Vedd észre, hogy én nem írtam be, hogy terelésnek kiváló az olcsón megfigyelhetó Doppler-effektus, de tőled eltérően mi nem engedhetjük meg magunknak nemcsak azt, hogy a jövedelmünkből űrtávcsövet vegyünk, hanem még azt sem, hogy távcsőidőt béreljünk. -
bkercso
nagyúr
az általam emlegetett "tétel", a számfogalom halmazelméleti bevezetése, mindig is létezett. valamibe belerakni x kavicsot, ahhoz nem kell ember.
Ha agyvérzése van valakinek, nem tudja megkülönböztetni, hol kezdődik a kavics és hol végződik a saját keze....
Ezen kívül az "i" (i^2=-1) is létezik az embertől függetlenül? -
bkercso
nagyúr
például a számfogalom halmazelméleti bevezetése az tuttira egységes.
Valójában egyébként nem.
Mert ehhez kategóriaalkotás szükséges, ami az intellektusnak (megkülönböztető képességnek) a megnyilvánulása, ami pedig elmebeli képesség. Az elme pedig a test része. A test meg a Naprendszerben fellelhető ciklusok alapján fejlődött ki. Szóval szerintem nem látszik, hogy ezek univerzális dolgok lennének."Csupán" az agyműködés ráérzett (adaptálódott) a természet működésére, ezért működik olyan jól a matek szerintem.
A valóság nagy része nem logikusan működik (pl. vágyak és félelmek, érzelemvilág), de az anyagi természet igen. -
bkercso
nagyúr
Ez jó kérdés; eddig nem találkoztam vele!

Az objektivitás azt jelenti, hogy többen ugyan olyannak tapasztaljuk, nem? Vagy milyen értelemben nem objektív a matematika?
Fizikusként azt látni, hogy a legnagyobb baj vele, hogy a számok végtelen pontosak, míg a téridő információsűrűsége max. véges lehet csak (másolható állapotokra nézve legalábbis, de hát a mi világunkban azokkal dolgozunk...).A világegyetemben hol van pont, sík, egyenes vagy szám?
Viszont pl. a Standard modell működik. Nagyon sok részecskefizikai tudást előre megjósoltak a matematikával, ami a tudósokat őszintén meglepte, hogy ennyire jól működik a matek. Gyakorlatilag az van, hogy ami papíron kijön, az akármekkora képtelenségnek hat is számunkra, megtalálható a természetben is. -
-
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
A közeg annyira lényegtelen, hogy a hang a levegőben terjed, de a vákuumban nem.
A hang terjed a téglafalban, de a fény nem hatol át a téglán.
Lényegtelen eltérések. -
yle_greg
aktív tag
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
Szerintem mindenki tudja hogy a leggyorsabb a sotetseg, mert mire a feny odaer addigra mar egy doboz sort is kibontott. Aztan jon a feny, majd a kiabalas, foleg az anyukank fele "Azonnal visszajossz es megcsinalod a szobadat mielott kimesz jatszani!", majd a leglassabb a suttogas. Illetve valahol a ketto kozott meg ott van a frissen kisult sutemeny illatanak a terjedesi sebessege. :-)
-
-
-
Köszönöm a meghívást a saját blogbejegyzésemhez kapcsolódó hozzászólások közé.
Nem értelek. Beírtak egy hamis állítást és arra találtam egy ellenpéldát.
Ezer eset megvizsgálása után miért lenne igaz az a hamis állítás, amire már ellenpélda is akad?
Szerinted igaz az az állítás, amit cáfolni vélek?
""Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Nem én állítottam és semmi bajom nincs az állítás szerőjével, pusztán ezt az állítását tartom hamisnak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Tőzsde és gazdaság
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Képregény topik
- PlayStation 5
- Projektor topic
- Tiltott témává tenné Kína az öngyilkosságot az AI számára
- 3D nyomtatás
- Facebook és Messenger
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
- További aktív témák...
- Olcsón! LG 34WR55QC-B 100Hz 21:9 UltraWide USB-C PD Machez is! Gari: 2027.áprilisig.
- Liquid Freezer III 360 - használt, garancia: Alza 2031.02.16-ig - ALKUKÉPES.
- Asus Rog Strix G513 144hz Laptop Eladó!
- Mobil LTE hotspot router TP-Link M7200 V4 4G/LTE 150Mb/s,WiFi 2,4GHz 300M
- Four Connect Stage2 2x10mm2 prémium hangfalkábel Nakamichi banándugókkal
- Sony TA-F830ES erősítő + Sony ST-S730ES rádió tuner
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- HP ProDesk 600 G5 i5-9500 8GB 256GB 1 év garancia
- MSI CreatorPro Z16P RTX A5500 TOUCH! (vapor chamberrel)
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Mini 128GB Black-1 ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen, MS4203, 94% Akksi
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest


