- Szólánc.
- Asszociációs játék. :)
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Digitális Állampolgárság Program
- Mindent a StreamSharkról!
- leslieke farmerzsebe
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- 1 Kis segítséget kérnék :)
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Fogadj örökbe egy szervert, avagy hogyan építsünk otthoni labot I. (az alapok)
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
" Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van."
Addig értem, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, sőt elárulom, hogy tényleg nem tapasztalom, de attól, hogy lehet 88. dimenzió, még egyáltalán nem biztos, hogy ott is VAN. Elképzelhető, hogy azért nem tapasztalom, mert nem is létezik.
Azt könnyen el tudom képzelni, hogy a Hold akkor is létezik, amikor nem látom, sőt azt is, hogy a születésem előtt is létezett ám azt is, hogy az ősrobbanás pillanatában még nem létezett, függetlenül attól, hogy volt-e ősrobbanás vagy sem. -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen."
Éppen a párhuzamossági axióma zár ki két esetet és hagy meg egyet.
Ha jól értem, azt állítod, hogy a hiperbolikus geometria objektív, hiszen létezik az, amit Aladárnak, Bözsinek és Cecilnek neveztél el és az elliptikus meg az euklideszi gometria csak elméleti konstrukció lehet (nem objektív). -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni."
Miért kell léteznie valaminek ahhoz, hogy el tudjam nevezni? Ehhez elég az absztrakció is.
El tudom nevezni a hétfejű sárkányt, az n-fejű sárkányt, a fából vaskarikát, az egyistenhitek egyetlen, de egymástól különböző isteneit és a görög-római mitológia isteneit és félisteneit is. -
#158
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#148
válasz
Hieronymus
#148
üzenetére
#144-ben föltettem két kérdést.
Tűvé tettem a hozzászólásodat, de egyikre sem válaszoltál. -
#157
Pajac
csendes újonc
mefistofeles
#153
válasz
mefistofeles
#153
üzenetére
Csak a te számításodból esik ki az az ajtó innen kezdve.
Az ajtó kinyitása után azt is megtudtad, hogy melyik ajtó mögött van az egyik kecske.
Miért nem használod föl ezt az újabb információt?
Azt jól látod, hogy most már 50% a nyerési esélyed.
Az első választásodnál milyen nyerési eséllyel választottál ajtót? 50%-kal? -
#156
Hieronymus
addikt
mefistofeles
#153
válasz
mefistofeles
#153
üzenetére
Nem veszed figyelembe az egymással összefüggő esemény láncolatot.
Az első választás esetében minden ajtóra igaz a 33.3333...3 százalék esély.
Ezt viszed át a második körbe.
A második körbe mivel kiesik egy ajtó, 50%-ra emelkedik az esélyed.
Tehát az eredi választási 33% x 50% százalék. a másik ajtónak viszont 66% x 50%
A konstans szorzó eldobható. Marad az eredetire 33%, a csere ajtóra 66% nyeremény esély.100 ajtóval talán érthetőbb.
Az első tipp 1 százalék esélyt biztosít a nyerésre.
Ha kinyitnak 98 ajtót, akkor neked marad az EREDETI 1% esélyed. A másik ajtónak 99% esélye van a nyereményre.
Ha három ajtót hagynak csukva,
A választásod esélye nem növekszik, marad 1%. A másik két ajtó 99% /2 esélyt kap,Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
A többin még gondolkodom, de az utolsó kérdést úgy értettem, ahogy megfogalmaztam vagy ahogy te a második változatban fogalmaztad meg.
" van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség, amire igaz lenne?"
Arról vitázunk, hogy objektív-e a matematika.
Az objektív (egyik) filozófiai definíciója: "A tudaton kívül s a tudattól függetlenül létező."
A példádban olyan matematikai (tudati) konstrukciót alkottál, aminek nincs megfelelője a valóságban vagyis a matematika nem objektív.
#150-ben szándékosan nem használtam az axióma szót, de a háromféle geometriát azért hoztam példának, hogy az axióma elhangzása után föltehessem azt a "reductio ad absurdum"-ot tartó kérdést, hogy a matematikában be lehet-e bizonyítani az axiómákat.
Ez a hithez is kapcsolódik, mert az axiómákat elfogadjuk, feltételezzük vagy elhisszük és csak ezután és ezekből alkotunk és bizonyítunk (esetleg) cáfolunk tételeket vagy sejtéseket.
Az a gyanúm, hogy itt sokan az egzakt helyett használták az objektíc szót, ami mást jelent. -
#154
Hieronymus
addikt
yle_greg
#152
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"...ha belerúgok egy kőbe az mind a 4 fenti dimenzióban mozogni fog. Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van."
Ez teljesen nyilvánvalóan képtelenség.
Az egyszerűség érdekében tekintsünk el a negyedik dimenzió létének megkérdőjelezésétől.
A rúgásodat erővektorral lehet leírni. A vektornak van egy iránya és erőkarja.
Mivel mi három dimenziós térben mozgunk képtelenek vagyunk a negyedik dimenzió irányában erőt fejteni ki. Az mozgató erő kizárólag nulla lehet a negyedik dimenzióban. Ráadásul dimenzió eltérő tárgyat képtelenség készíteni az adott dimenzióban.
Ha nem hiszed, készíts el egy valódi 2 dimenziós tárgyat.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#153
mefistofeles
addikt
Csapoati
#10
Az én értelmezésem szerint hiba 3/3-al számolni, hisz az egyik ajtót kinyitják, ami biztosan nem az autó. Innen kezdve ez ki is esik a számolásból. Marad 50-50% ami miatt teljesen felesleges váltani, nem nőnek az esélyeid!
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
yle_greg
tag
Alaptézisem:
A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni. Húzok egyet, és elnevezem Aladárnak. Majd még egyet ugyanoda és elnevezem Bözsinek, majd még egyet, és elnevezem Cecilnek. Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen. Ergo a válaszaim:
1: hamis
N: igaz
0: hamisHa kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie:
Félreérthető a fogalmazás, ezért mind a két értelmezésére adok választ:
- ellentmondásnak kell lennie (a választásom és bármely másik választás között): igaz
- ellentmondásnak kell lennie (a két másik nem választott között): hamis (nem kell, de lehet)Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
igaz (Tagadó a kérdés. Én azt állítom, hogy az általam ismert fizikai térbe annyi vastagság nélküli csíkot húzhatok ugyanoda ahányat akarok, ergo a két másik koncepció (a nulla és az egy) rosszabb (konkrétan hamis) leírása a valóságnak.)Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
Hamis, mert attól, hogy én részegen kiötlök valami geometriai nonszeszt, a fizikai tér nem fog egyből úgy működni. Ha ez nem így lenne, az ittas matematikusok képesek lennének hazateleportálni.A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Nem biztos, hogy jól értem a kérdést, mert ez függ a dimenzió fogalmától, ezért itt is két választ adok.
- Úgy érted, hogy végtelen számú 3 dimenziós dimenziós teret feltételezve (olyat amik között a sci-fi filmekben szokás közlekedni dimenzióváltással egy alternatív univerzumba) biztos-e, hogy mindegyik ilyen univerzum létezik-e? Ha így érted, akkor a válaszom igaz, mert ha feltételezem, hogy vannak ilyen dimenziók, akkor értelmetlen lenne bekorlátozni ezek számát teszem azt nyolcra, vagy nyolcvannyolcra, inkább legyen részeg nyolcas a padlón fekve.
- Ezt a kérdést úgy érted, hogy (bocs, ezt csak pongyolán tudom megfogalmazni) hogy a mi 3D -s terünkben van még néhány dimenzió, amit mi nem látunk, nem érünk fel ésszel, illetve nem érzékelünk? Hasonlat: olyanok vagyunk mint egy hangya egy föld méretű tökéletesen sima üveggolyón; ameddig ellátunk minden lapos, mert képtelenek vagyunk érzékelni a rendkívül kis mértékű görbületet, ergo meg vagyunk róla győződve, hogy csak 2 dimenzió létezik, és az általunk bejárható tér végtelen (plusz laposföldhívők is vagyunk, hehe). Vagyis mi egy N dimenziós térben élünk, amiből három tér kiterjedést fogunk fel (és egy időt, amit tetszés szerint lehet akár 4. dimenziónak is nevezni) akkor szükségszerű-e, hogy a többi dimenzió minden értéke létezzen a mi valóságunkban? A válaszom igen, mert van köztük kapcsolat, ha belerúgok egy kőbe az mind a 4 fenti dimenzióban mozogni fog. Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van.Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Itt szerintem elrontottad a kérdést. Erre gondoltál?
- Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben minden jelenséget leír?
Igaz, mivel nem a matek hozza létre a valóságot, hanem a valóság egy leírása a matek.
- Ha nem így értetted a kérdést, hanem arra kérdezel, hogy van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség amire igaz lenne, akkor igaz, mert ha azt állítom, hogy: "Nem létezik sem pont, sem egyenes, sem tér, vagyis nem létezik semmi!" akkor ebben önmagában nincs ellentmondás, azonban a világunkban semmit nem ír le, semmire nem illeszkedik ez a matematikai/geometriai axióma.[ Szerkesztve ]
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
válasz
anjani182
#37
üzenetére
Délelőtt a nyolcéves unokámmal lejátszottuk kilencszer a váltást/kitartást.
Kockadobással választotta ki, melyik párna mögé teszi a kisautót és a két játéklovat.
Azt is kockadobással választotta ki, hogy először melyik párnát válasszuk.
Azt is értette, hogy egyikünk sem tudja előre, hogy hányast fog dobni.
A fölkínált második döntésnél ő mindig váltott én pedig mindig kitartottam.
Ilyen sorozat jött ki: K V V V V V K V K.
Vagyis az első körben a kitartó nyert, vagyis kísérletileg is megcáfoltuk az egyik hozzászólást:
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Ekkor jöttem rá arra, hogy ha az állítás n=1-re nem igaz, akkor n=2-re is biztosan hamis.
Kilenc dobás után viszont valóban kijött a londoni 6:3 eredménye a váltó javára kitartóval szemben.
#36 (a nick nem fontos)
"Ha ezt nem érted, akkor buta vagy, már bocs..."
Most, hogy elméletileg és kísérletileg is bebizonyítottam, továbbra is fenntartod, hogy nem értem az állításodat?
Értem én, de hamisnak tartom.
Nem az volt az eredeti kérdés, hogy értem-e, hanem az, hogy igaz-e az állítás.
Egyébként valóban buta vagyok, még akkor is, ha értem a hamis állításodat, csak nem tartom igaznak.
De a butaságomat sajnos máshogy kellene igazolnod, mert a beidézett állításoddal ez most még nem sikerült.
Ígértem, hogy írok hozzászólást arról, hogy miért nem érdemes sértegetni a másikat. Hát ezért.[ Szerkesztve ]
-
Ha a matematika objektív, akkor objektíven döntsd el, hány párhuzamos egyenes húzható egy P ponton keresztül a síkban!
Egyetlen egy. (1) Euklidesz 5. posztulátuma
Több. (n) Bolyai, hiperbolikus geometria (Lobacsevszkij, Descartes)
Egy sem. (0) elliptikus geometria.
Ha kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie?
Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondés és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Nem egzakt válaszokat várok, hanem objektívet.
A kérdések után fölordítójeleket tettem. Mindegyikre egyszavas objektív választ várok: igaz vagy hamis. -
bkercso
nagyúr
válasz
yle_greg
#146
üzenetére
És akkor ott van a fejlődés társadalmi vagy inkább esetleges vonatkozása: arra gondolok, hogy sokszor évtizedek eltelnek, mire egy jó elnéletre felfigyelnek és ismertté válik. Ilyen volt pl. Gánti Tibor kemotonelmélete és szerintem Rockenbauer Antal kvantumelmélete is hasonlóképp járhat majd. Elsőnek >40év kelllett, de a második se fiatal elmélet már.
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
#148
Hieronymus
addikt
Pajac
#144
"Semmi bajom nincs Newtonnal.
A lefektetett törvényei a kvantumvilágban és extrém körülmények között nem helytállóak."Persze hogy nem helytállóak. A "kvantumvilág" törvényei sem helytállóak a mi nagyságrendünkben. Einstein relativitás elméletei sem helytállóak a kvantummechanikában. A Newtoni mechanikában sem.
Furcsa elvárásaid vannak
De te sem tudod azt, amit az emberiség több száz év múlva tudni fog.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
yle_greg
tag
Én úgy vagyok vele, hogy van a világ, ami úgy működik, ahogy neki tetszik.
Az ember viszont azóta szereti a biztos tudást és a kiszámíthatóságot, amióta egy biztosan elérhető barlang, vagy egy biztosan elég erős lándzsa már megvédte attól, hogy seggbe harapja a kardfogú tigris. Lássuk be, ez erős motiváció.
Biztos tudás persze nem létezik (kivétel a Cogito ergo sum, bár ismerek embert aki látszólag nem cogito, de mégis sum, szóval én már ebben sem igen hiszek) de szerencsére sokszor nincs is szükség valódi tudásra, mert a biztonság illúzióját, vagyis a nyugodt alvást már az is elősegíti, ha az embert meggyőzik valami kellemesen hangzó oltári baromságról. Például, hogy ha meghalsz, az tök jó lesz neked, mert ott majd lesz örök élet, ingyen sör, és nyilván bögyös csajok, korsónként kettő. A legtöbb vallás ezért olyan nagyvonalú az ígéretekkel, mert még soha senki nem jött vissza, hogy reklamáljon. Ja, kérem, így könnyű. :-)
Viszont mint kiderült, a fontos dolgokban mégis csak szükség volt biztos tudásra, például, hogy mivel lehet jól felerősíteni a kőhegyet a lándzsa nyelére, mert ez eléggé húsba vágó (harapó) gyakorlati kérdés volt. Manapság is van ilyen, hitélet ide vagy oda, a templomokon is ott van a villámhárító, mert a valóság ellen nem elég a duma. És a hidat sem az ígérgetés tartja a levegőben, bár a repülőgép határeset, mert az előbb-utóbb mindig
leesikleszáll.Aztán ott vannak még az építmények. Arra hamar rájöttek, hogy két darab fa kétszer olyan nehéz mint egy darab, és hogy ha hatszor kell elgyalogolni a folyóhoz akkor az tizenkétszer annyi idő, úgyhogy az összeadás és a szorzás hamar feltalálódott. A termény elosztással az osztás is megszületett, és ahogy fogyott a bogyó a kosárból, a kivonás is közismerté vált.
A matekban a misztikumot szerintem először az osztás jelentette, mert 10 embert három egyforma csoportba csak úgy lehet tenni, ha többen lefogják az egyik szerencsétlent, és három felé vágják, ami felfogható a matematika istenének tett áldozatként is. De szerintem sok helyen elfutott a delikvens, és ezzel feltalálta a modulust, ami olyan fontos, hogy még ma is használjuk a titkosításokhoz.
Aztán jött a PI, ami meglepően sok értéket felvett mire
meghatároztákmegegyeztek, hogy annyi lesz amennyi, és punktum. Az egy dolog, hogy az ősidőkben közelítgették, volt kínában 3, egyiptomban 3.16, és nemrég majdnem törvénybe foglalták, hogy legyen inkább 3.2 mert az úgy egyszerűbb. ( https://en.wikipedia.org/wiki/Indiana_pi_bill )Szóval sajnos a matek sincs megvédve az olyan idiótáktól, mint én, akik nem értenek hozzá, de nagy szerencse, hogy én nem formálom a matekot, csak használom. Ami beválni látszik azt elhiszem, de ez a kecskés feladvány... Bakker, értem, de valahogy mégsem akarom elhinni. Na, ennyit arról, hogy objektív igazság... :-)
Idő, foton, meg ilyenek: Fingunk sincs róra, hogy mi a foton, hogy mi az idő, csupán olyan hasonlatokkal élünk, amiket már láttunk, tapasztaltunk, megértettünk. Hogy az a modell ami a fejünkben kialakul mennyire van köszönő viszonnyal a valósággal, hát... Szerintem még jó sok dolog ki fog derülni a részecskékről, az időről, az energiáról, és lesz még pár olyan paradigmaváltás, ami teljesen kifordítja a gondolkozásunkat. De ez nem baj, az univerzum egy jó kis fejtörő. A lényeg, hogy ne egymást verjük husángokkal csak azért mert mást gondol, hanem félelem nélkül tippelhessen bárki, de ha valaki nagy hülyeséget mond, akkor ne sértődjön meg, ha a többiek harsányan kiröhögik. Inkább nevessen velük, úgy szebb az élet.
[ Szerkesztve ]
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
válasz
yle_greg
#142
üzenetére
A matematika olyan absztrakt fogalmakat használ, amik a valóságban nem léteznek. (pont, egyenes, kör, ...)
Sarkítva akár azt is mondhatjuk, hogy a matematikusok azt sem tudják, miről beszélnek, de a matematikai modelljeik mégis jól leírják a valóságot.
A fénysebességgel haladó nyüves foton mondhatja azt, hogy számára megállt az idő?
Pontosabban mi mondhatjuk-e a fénysebességgel haladó nyüves fotonról, hogy számára megállt az idő? -
#144
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#143
válasz
Hieronymus
#143
üzenetére
Igen. Gyakran drága.
Te személy szerint milyen kísérleteket ellenőriztél, amikről tudod, hogy ellenőrizni kell őket?
Van-e olyan tudmányos kísérlet, aminek az eredményét nem ellenőrizted, de mégis elhiszed?
Én megfigyeltem 1999. augusztus 11-én a teljes napfogyatkozást, de a többit csak elhittem. Nem utaztam el a Spitzbergákra vagy Izlandra.
Semmi bajom nincs Newtonnal.
A lefektetett törvényei a kvantumvilágban és extrém körülmények között nem helytállóak.
A mindennapokban viszont ugyanúgy remekül leírják a valóságot, mint az euklideszi geometria. -
#143
Hieronymus
addikt
Pajac
#139
"A tudósok, tudóscsoportok költséges kísérleteit jórészt elhisszük anélkül, hogy mi magunk megismételnénk őket. Ezt az állításomat vitattad."
A tudomány nem bemondásra fejlődik.
Mindent ellenőrizni kell. Többszörösen kell ellenőrizni. Ez drága?
Az biztos, hogy drágább mint a 'szent' könyvek nyomtatása, amit csak el kell hinni.Amúgy mi a bajod Newtonnal?
A lefektetett mechanikai törvényei ma is helytállóak.
Nem kell hozzá a kvantummechanika.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
yle_greg
tag
A matematika csak addig egzakt, amíg számokat írnak bele. Onnantól, hogy betűket raknak bele, jön a galiba, mert azokba mindenki mást lát bele, garantált a veszekedés. :-)
A Newtoni fizika olyasmi, mintha számolás helyett megbecsülnénk a dolgokat: ezer forinttal a zsebemben a boltban a cirka 300 forintos csokiból mindig hármat tudok venni. Ha ez egy életen keresztül így van, akkor elmondhatom, hogy ezer osztva háromszázzal az három. Úgy nagyjából. Elvégre a Merkúr is csak úgy nagyjából van ott, ahova Newton parancsolta, és ez sok ideig senkinek sem fájt. (Kivéve akiket megégettek amikor rámutattak, hogy sanszos, hogy mi is a Nap körül keringünk, mint ahogy a Galilei holdak a Jupiter körül.)
A Newtoni fizika nem teljesen pontos, de alapvetően falura elmegy, lehet vele házat, hidat, gőzmozdonyt, sőt még űrhajót is tervezni, mert a pontatlanságát simán elnyeli a rögvalóság érdektelensége.
Most a quantummechanika pontosabbnak tűnik, de macerásabb. Két támaszú tartót inkább számítson vele az, akinek az anyján két rés van, és külön-külön kapta a részecskéknek tűnő hullámokat.
Előbb utóbb a quantummechanika lesz az ósdi, már nem teljesen pontos tudomány, mert ahogy egyre több dologra jönnek rá az emberek, egyre több mindent vesznek figyelembe, úgy egyre pontosabban lehet megmondani, hogy abban a nyüves fotonban mekkora laposelem van, és hogy nem merül le a csilló éves utazása során? :-)
[ Szerkesztve ]
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
#141
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#131
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
"Miskolcon vagy Berlinben miben tér el a mechanika, mint Wellingtonban?"
Semmiben.
A newtoni törvények mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a mechanikai jelenségeket.
De a kvantummechanika (atomi, szubatomi) világában a newtoni törvények ugyanolyan pontatlanul írják le a kvantummechanikai jelenségeket mindhárom városban.
Viszont a kvantummechanika törvényei mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a kvantumvilág jelenségeit, azaz ugyanolyan pontossággal érvényesek. -
#140
fatpingvin
addikt
Alg
#133
fatpingvin
addikt
nem vagy ezzel egyedül. ez a probléma egy régen lejátszott kérdés, az egyedüli bolondosság benne az hogy a megfogalmazása elviszi a fókuszt az események függetlenségéről.
aztán persze a prohardver fórum népsége jobbról be, és dől a brainrot.A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
#139
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#131
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
Na szépen, sorjában.
1. Arról volt szó, hogy találtak-e fogást newton törvényein.
Azt írtad, hogy eddig senki nem tudott fogást találni rajta, most meg azt taglalod, mi Newton mentsége arra, hogy nem tudott róla.
Mellesleg Einstein sem tudott róla, hanem rájött.
2. Nem az ősrobbanásra hegyeztem ki, hanem a hitre.
A tudósok, tudóscsoportok költséges kísérleteit jórészt elhisszük anélkül, hogy mi magunk megismételnénk őket. Ezt az állításomat vitattad.
3. A Koránt és a Talmudot nem olvastam, de kordokumentumok és hitéleti kérdésekben útmutatók vagy perdöntők az említett vallást gyakorlók számára. -
#138
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Az adatlapod aláírás rovatába ezt írtad:
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!A j vagy ly kérdésről akár szózatot is lehetne írni, de egy blogbejegyzést talán megérne.
"Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére fojt" -
#137
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Lépcsőház-effektus.
A hozzászólásom elküldése után mind egy szálig végigolvastam az összes blogbejegyzésedet.
Ezt az egyetlent találtam, amihez másfél hónap alatt senki nem szólt hozzá.
"Egyesek szerint egy érző szívű aranyember vagyok...
... míg mások szerint egy büdös nagy gyökér."
Egyetértek. Egyesek így vélekednek rólad és mások meg úgy.
Ez teljesen rendben van. Nem vagyok felkenve arra, hogy én mondjam meg, hogy érző szívű aranygyökér vagy-e.
Döntse el mindenki maga.
Arra is van esély, hogy időnként ilyen vagy máskor meg olyan.
Kíváncsi vagyok, hogy a hozzászólók közül ki mekkora esélyt lát az egyik vagy a másik változatra. -
#136
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
#113 első mondat.
Hiába gyanúsítgatsz azzal, hogy okos vagyok, de én egyik hozzászólásomban sem állítottam ilyet magamról.
Mondd meg, melyik állításomat tartod butaságnak és miért!
Ígérem, ezentúl nem foglak arra kényszeríteni, hogy hozzászólásokat írj a blogbejegyzésem alá.
Szíves figyelmedbe ajánlom a PgUp és PgDn gombokat! -
Sokmindenben egyetértek, de ez a szórakoztató kórkép inkább tanulságos, mint fájdalmas.
Én azon is tudok szórakozni, hogy azt vitatjuk "a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen" és valaki amellett teszi le a garast, hogy egzakt.
Szerinted a matematikai absztrakciók léteznek? (pont, egyenes, szám)
Amikor megtudjuk a minden ökörségtől mentes egzakt válaszodat, akkor egyből abbhagyjuk és maradunk a kecskénél. -
Alg
veterán
Még nem döntöttem el, hogy ez a topic szórakoztató, vagy fájdalmas
"Csodálatos" látni a töménytelen ökörséget amit itt sikerül összehordani pont a matematikával kapcsolatban, ami a létező leg-egzaktabb tudományág. Kanapétudósok hajrá!
Az meg hogy ez egy halál egyszerű Monty-Hall-ból indult el, külön gyönyörű internet kórkép
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO
-
#131
Hieronymus
addikt
Pajac
#128
"Newton az abszulút idő fogalmát használta és elhanyagolta azt a tényt, hogy a gravitáció az idő múlását is megváltoztatja."
Mert tudhatott róla?
Persze, hogy nem tudhatott róla.
De ennek nincs jelentősége a földön érvényes mechanikában. A mérés pontosságán belül volt az eltérés.
Ma is alig van jelentősége. A műholdas navigáció pontosságához kell figyelembe venni.Szóval nagyon lényeges dologra tapintottál rá.
Ja nem."Newton időről és térről beszélt, a kvantummechanikában és a csillagászatban manapság a téridőről beszélnek."
És Miskolcon vagy Berlinben miben tér el a mechanika, mint Wellingtonban?
Mennyivel másként torzul a tér és idő?"Ha elfogadod az ősrobbanás elméletét, amit a vöröseltolódással és a kozmikus sugárzással kapcsolatos megfigyeléseid is alátámasztanak, akkor akár az is kiderülhet, hogy az ősrobbanás előtt idő sem volt, sőt nincs is értelme ősrobbanás előtti időről beszélni."
Ezt nekem?
Én nem beszéltem ősrobbanás előtti időről. Az valaki más volt vagy csak te képzelted."Fölütöd a Biblát, a Koránt, a Talmudot és bármelyikben elolvashatod, mit írnak a Földön kívüli civilizációkról."
Ezeket a könyveket te hiteles dokumentumnak tekinted?
Vagy miért hivatkozol rájuk!?
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
-
#129
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#127
válasz
Hieronymus
#127
üzenetére
Hitéleti kérdések?
Fölütöd a Biblát, a Koránt, a Talmudot és bármelyikben elolvashatod, mit írnak a Földön kívüli civilizációkról.
Vagy akár azt, hogy mit írnak a Föld másik felén fekvő Amerikáról vagy Antarktiszról. -
#128
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#126
válasz
Hieronymus
#126
üzenetére
A newtoni mechanikán találtak fogást. Például többek között a Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt nevezik klasszikus mechanikának az addig jelző nélküli mechanikát.
Newton szerint teljesen pontosan meg lehet határozni egy test impulzusát impulzusát egy időpontban.
Newton az abszulút idő fogalmát használta és elhanyagolta azt a tényt, hogy a gravitáció az idő múlását is megváltoztatja.
Nem emlékszel arra, hogy amikor megismételted Joseph Hafele fizikus híres kísérletét az atomórákkal, mást mutatott a Földön hagyott óra, mint a Földet keletről nyugatra illetve nyugatról keletre megkerülő repülőgép órája?
Newton időről és térről beszélt, a kvantummechanikában és a csillagászatban manapság a téridőről beszélnek.
Ha elfogadod az ősrobbanás elméletét, amit a vöröseltolódással és a kozmikus sugárzással kapcsolatos megfigyeléseid is alátámasztanak, akkor akár az is kiderülhet, hogy az ősrobbanás előtt idő sem volt, sőt nincs is értelme ősrobbanás előtti időről beszélni. -
#127
Hieronymus
addikt
Pajac
#116
"Biztos, hogy nem léteznek a Földön kívül is civilizációk?
Biztos, hogy ugyanolyanok, mint a mi földi civilizációnk?
Szerintem jó esély van arra hogy a sokmilliárd galaxis némelyikében létezik valamilyen életforma, akár sokkal bonyolultabb, összetettebb és fejlettebb vagy akár sokkal egyszerűbb és fejletlenebb."
Ezek inkább hitéleti kérdések és nem tudományosan megalapozottak.1. Nem tudjuk, hogy léteznek Földön kívüli civilizációk vagy sem.
Ez idáig tény. Minden további csak feltételezés.
De lehetünk mi az első. Lehetünk mi az utolsók. A civilizációk között nem kell időben átfedésnek lenni. Illetve nem feltétlenül hidalható át a civilizációk közötti távolság.2. Már a kérdés is színtiszta feltételezés. Ám legyen.
Ha nagyon más életfeltételek között alakultak ki, akkor el is mehetünk egymás mellett, észrevétlenül. Ha a Napban kifejlődhet élet, kapcsolat nélkül élhetünk egymás mellett. Nincs közös pont.A következő mondatod érvelési hiba.
A személyes kétely ellentéte. A személyes feltételezés. Tényekkel alátámaszthatatlan.
Az élet lehetőségét nem vonja senki kétségbe. Állítólag találtunk olyan "közeli" bolygót, aminek légkörében olyan gázt tudtunk kimutatni, amit élőlények termelnek. Ennek az ellenőrzése történik most. Egy mérés, nem mérés, csak feltételezés.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#126
Hieronymus
addikt
bkercso
#108
"Az objektivitás azt jelenti, hogy többen ugyan olyannak tapasztaljuk, nem?"
Nem.
egy dolog akkor objektív, ha bármennyiszer ellenőrizve azonos lesz az eredmény.
A matematikában ez viszonylag egyszerű.
1+1+1+1 = 1+3 = 2+2 = (1x2)+(2x1) = ....A való életben nem ennyire egyszerű. A pohár félig üres vagy félig van tele.
Három vallás középpontjában ugyan az az isten áll. Ehhez jönnek még más vallások. Illetve azok akik nem hisznek a vallásokban.
Ennyi objektív valóság nem létezik. A maga módján mindegyiknek szubjektívnek kell lennie.A tudományban viszonylag egyszerű az objektív meghatározása.
Newton írta le meg a klasszikus mechanika törvényeit.
Eddig senki sem tudott fogást találni rajta1. Ha egyszer valaki hozzá tud majd valamit tenni, ellenőrzés után bekerül a klasszikus mechanika leírásába. És a tudománytörténetbe a tudós.1. A fény mérhető tulajdonságainak kivételével. De erre a választ nem a klasszikus mechanika tudja megadni. Az elektromágneses hullámok értelmezése kívül esik a mi nagyságrendünk nagyságrendünkön.
Erre a választ egy egységes, minden nagyságrendben érvényes mechanika leírása adhatja meg. Feltéve, hogy ez nem a tudomány szent Grálja.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
bkercso
nagyúr
Örülök, hogy ilyen magabiztos vagy abban, amiről a Nobel-díjasok is vitatkoznak: hogy a matematikát az ember feltalálja vagy felfedezi-e.
Az egész számok sem a halmazok számosságából erednek, mert az körbeérvelés lenne. Előbb van a számfogalom, utána lehet számosság. Definyció szerint azonosítjuk a nullát az üres halmazzal, az egyet a "rákövetkező halmazával" és így tovább.
A szorzást és a magasabb rendű műveleteket úgy terjesztettük ki, hogy folytonosság legyen a számokban, így születtek a racionális és valós számok.
A komplex számok "i"-jének meg még a neve is "képzetes egység"Csupa emberi önkény!
[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
Akármit elfogadhatok. (Van isten, nincs isten)
Az a kérdés, hogy be is tudjuk-e bizonyítani.
Én ott tartok, hogy a matematika absztrakt fogalmakkal dolgozik.
És ezek a fogalmak akkor léteznek, ha valami (pl. emberi elme) megalkotja őket.
Ha van isten, akkor mindent könnyebb megmagyarázni.
Gödel (aki nem volt akárki) bele is kezdett a bizonyításába, de meghalt, mielőtt befejezte volna. -
#122
E.Kaufmann
veterán
E.Kaufmann
veterán
Akkor érdemes váltani, ha azt az ajtót nyitja, amit elsőre választottál. egyébként, meg ha mekeg, cseréld le
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!
-
Miből gondolod, hogy nem tudom?
#48, #38, #1
Ezekben nem látsz ellentmondást?
#1 fölösleges a blogbejegyzés
#38 azt hittem, hogy mindenki tudja, hogy a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen.
tévedtem.
#48 aki ténylegesen ért a matematikához, az nem megy be kaszinóba.
Abban a tényben egyetértünk, hogy mindezek ellenére sokan járnak kaszinóba és abban is, hogy te vagy az egyik legaktívabb hozzászóló.[ Szerkesztve ]
-
"például a számfogalom halmazelméleti bevezetése az tuttira egységes."
Ezt én is kétlem.
Biztos, hogy nem léteznek a Földön kívül is civilizációk?
Biztos, hogy ugyanolyanok, mint a mi földi civilizációnk?
Szerintem jó esély van arra hogy a sokmilliárd galaxis némelyikében létezik valamilyen életforma, akár sokkal bonyolultabb, összetettebb és fejlettebb vagy akár sokkal egyszerűbb és fejletlenebb.
Korántsem biztos, hogy ugyanott tartanak a tudomány terén és ugyanúgy vezették be a halmazelméleti számfogalmat.
Én nem mondom ki a tutit, nekem az is öröm, ha elgondolkodom rajta még ha nem is vagyok annyira magabiztos benne, mint némelyek. -
bambano
titán
-
bambano
titán
valójában egyébként DE.
az, hogy egy halmazban hány elem van, ahhoz nem kell semmi.
max. ahhoz, hogy ezt a tényt közvetítsd, leírd. de ha nem írod le, akkor is ott van."Ezen kívül az "i" (i^2=-1) is létezik az embertől függetlenül?": miért ne létezne? PONT TE kérdőjelezed meg a létezését?
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#113
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#107
válasz
Hieronymus
#107
üzenetére
Majd írok hozzászólást arról is, hogy miért nem érdemes olyasféle mondatokat beírni,
mint a te harmadik mondatod.
A vöröseltolódásról volt szó és erre hozták példának a Doppler-effektust.
A csillagok fénye nem levegőben jut el a Földre, hanem légüres térben.
A fény abban is különdözik a hangtól, hogy minden irányban fénysebességgel terjed, még akkor is, ha mozgó testrőlbocsátják ki, akkor is.
Vedd észre, hogy én nem írtam be, hogy terelésnek kiváló az olcsón megfigyelhetó Doppler-effektus, de tőled eltérően mi nem engedhetjük meg magunknak nemcsak azt, hogy a jövedelmünkből űrtávcsövet vegyünk, hanem még azt sem, hogy távcsőidőt béreljünk. -
bkercso
nagyúr
az általam emlegetett "tétel", a számfogalom halmazelméleti bevezetése, mindig is létezett. valamibe belerakni x kavicsot, ahhoz nem kell ember.
Ha agyvérzése van valakinek, nem tudja megkülönböztetni, hol kezdődik a kavics és hol végződik a saját keze....
Ezen kívül az "i" (i^2=-1) is létezik az embertől függetlenül?kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
bkercso
nagyúr
például a számfogalom halmazelméleti bevezetése az tuttira egységes.
Valójában egyébként nem.
Mert ehhez kategóriaalkotás szükséges, ami az intellektusnak (megkülönböztető képességnek) a megnyilvánulása, ami pedig elmebeli képesség. Az elme pedig a test része. A test meg a Naprendszerben fellelhető ciklusok alapján fejlődött ki. Szóval szerintem nem látszik, hogy ezek univerzális dolgok lennének."Csupán" az agyműködés ráérzett (adaptálódott) a természet működésére, ezért működik olyan jól a matek szerintem.
A valóság nagy része nem logikusan működik (pl. vágyak és félelmek, érzelemvilág), de az anyagi természet igen.[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
bkercso
nagyúr
Ez jó kérdés; eddig nem találkoztam vele!
Az objektivitás azt jelenti, hogy többen ugyan olyannak tapasztaljuk, nem? Vagy milyen értelemben nem objektív a matematika?
Fizikusként azt látni, hogy a legnagyobb baj vele, hogy a számok végtelen pontosak, míg a téridő információsűrűsége max. véges lehet csak (másolható állapotokra nézve legalábbis, de hát a mi világunkban azokkal dolgozunk...).A világegyetemben hol van pont, sík, egyenes vagy szám?
Viszont pl. a Standard modell működik. Nagyon sok részecskefizikai tudást előre megjósoltak a matematikával, ami a tudósokat őszintén meglepte, hogy ennyire jól működik a matek. Gyakorlatilag az van, hogy ami papíron kijön, az akármekkora képtelenségnek hat is számunkra, megtalálható a természetben is.[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
#107
Hieronymus
addikt
Pajac
#106
-
#106
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#104
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
A közeg annyira lényegtelen, hogy a hang a levegőben terjed, de a vákuumban nem.
A hang terjed a téglafalban, de a fény nem hatol át a téglán.
Lényegtelen eltérések. -
#105
yle_greg
tag
Hieronymus
#104
yle_greg
tag
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
Szerintem mindenki tudja hogy a leggyorsabb a sotetseg, mert mire a feny odaer addigra mar egy doboz sort is kibontott. Aztan jon a feny, majd a kiabalas, foleg az anyukank fele "Azonnal visszajossz es megcsinalod a szobadat mielott kimesz jatszani!", majd a leglassabb a suttogas. Illetve valahol a ketto kozott meg ott van a frissen kisult sutemeny illatanak a terjedesi sebessege. :-)
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
#104
Hieronymus
addikt
Pajac
#94
-
Köszönöm a meghívást a saját blogbejegyzésemhez kapcsolódó hozzászólások közé.
Nem értelek. Beírtak egy hamis állítást és arra találtam egy ellenpéldát.
Ezer eset megvizsgálása után miért lenne igaz az a hamis állítás, amire már ellenpélda is akad?
Szerinted igaz az az állítás, amit cáfolni vélek?
""Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Nem én állítottam és semmi bajom nincs az állítás szerőjével, pusztán ezt az állítását tartom hamisnak. -
Csapoati
nagyúr
Nem nekem kell, én hiszek a matematikának.
Persze a tudományban az a jó, hogy a tények akkor is tények, ha nem hiszel bennük.#100: ERETNEK!
[ Szerkesztve ]
tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.
-
bambano
titán
kíváncsiságból kipróbáltam a szimulátorát, ha azt választottam, hogy váltok, akkor 640 autóm és 360 kecském lett, ha azt választottam, hogy megtartom, akkor 338 autóm lett és 662 kecském.
ez eléggé közelít a matekhez.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
yle_greg
tag
Hmm... Igen, így végülis logikus.
Érdekes feladvány, mert bár kijön a matek, vagyis helyes, hogy érdemes váltani, mégsem érzem helyesnek. Furcsa, de tetszik. :-)A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
A jelölés megállapodás kérdése és nem feltétlenül egységes.
A szorzás jele lehet * és . is.
Leírtam szövegesen is:
"Ha most déli 12 óra van, akkor 24 óra múlva is déli 12 óra lesz"
24-et adtam hozzá 12-höz és nem 36-ot látok a kijelzőn, hanem 12-őt.
Hadd mozgassam megint a célt.
Biztos vagy abban, hogy laposföld konteót gyártottam?
A magyar olyan nyelv, hogy nem feltétlenül kell kacsintani vagy kitenni a kacsintó emojit, hogy kiderüljön, nem gondolom komolyan.
Ha veszekedni akarsz és nem érvelni, akkor kiszállok. -
Tetszik.
Nem tudom látszik-e a föltöltött képen, de az volt az első próbálkozásom, elsőre véletlenül eltaláltam az autót, de mivel érdemes váltani, váltottam és az ajtó mögött a másik kecske mekegett.
Véletlenül a gyakorlatban is igazolódott az ellenpéldám erre az állításra.
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Ha kitartottam volna az eredeti választásom mellett, akkor nyerek. -
#92
bambano
titán
ergoGnomik
#86
bambano
titán
válasz
ergoGnomik
#86
üzenetére
amikor választasz, két csoportra osztod az ajtókat:
1. amit választottál.
2. az a két ajtó, amit nem.
amíg nem nyit ki egyet se a műsorvezető, addig mindhárom ajtóval egyformán nyerhetsz, 33% mind. vagyis az az ajtó, amelyiket választottad, 33%-kal nyer, és az a KÉT ajtó amelyiket nem választottad, összesen 66%-kal nyer.
amikor a műsorvezető kinyit egy ajtót, mindig aközül a két ajtó közül nyit egyet, amelyiket nem választottad. Ezzel a két nem választott ajtó közül az, amelyiket kinyitott a műsoretető, 100%-os bizonyosságot kap, és biztosan nem nyert, mert a műsorvezető tudja, hol az autó és direkt nem azt nyitja ki.Tehát a választott ajtód 33%-kal megy, a két nem választott közül az, amelyik még csukva van, megörökli a 33%-ot a műsoretető által kiválasztott ajtótól, ezért az 66%-os lesz. EZÉRT váltasz.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
-
bambano
titán
nem írunk olyat, hogy 2+2 nem feltétlenül 4.
2+2 MINDIG négy, ha maradékosztályt akarsz ide keverni, lásd még: moving target, akkor azt úgy KELL leírnod, hogy 2+2 mod x.egyébként természetesen végeztem kísérleteket a vöröseltolódással kapcsolatban, mint szinte mindenki a fejlett világon.
az, hogy ócska laposföld konteó gyártó topiccá züllesztetted le a topicot, az nem az én hibám.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
A kérdés valóban úgy hangzik, érdemes-e váltani.
A matematikailag helytelen válasz, amit adtál, az az, hogy 50-50% az esély, tehát érdektelen, hogy váltasz-e vagy sem.
A matematikailag helyes válasz, amit nem bírtok elolvasni a linkelt anyagokban, hogy ha váltasz, duplájára nő a nyerési esélyed, tehát *EGYÉRTELMŰEN ÉRDEMES* váltani.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#88
Pajac
csendes újonc
ergoGnomik
#86
válasz
ergoGnomik
#86
üzenetére
Ilyen megvilágosodásokért volt érdemes megírnom a blogbejegyzést.
Nemcsak rájöttél (rávezettek) a helyes megoldásra, hanem képes vagy ezt érthetően elmagyarázni is. -
#86
ergoGnomik
tag
yle_greg
#54
ergoGnomik
tag
Hosszas gondolkodás után azt hiszem kezdem érteni mi itt a motiváció. (bambano valahol az elején linkelte a magyarázat Wikipedia oldalát. Ha sokat olvasgatod, talán neked is eljön a megvilágosodás.) Úgy gondolkodunk, hogy az első választásod nagyobb valószínűséggel lesz rossz választás, mint jó. Ebből az következik, hogy van esély jobban járni, ha váltasz. Amikor kiveszik a képből a másik rossz választást, akkor megmutatják mire érdemes váltani. Mivel elsőre valószínűleg rosszul választottál, ezért érdemes váltani stratégiai szempontból. (Ami vagy bejön, vagy nem. 50%.
) -
#84
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#83
válasz
Hieronymus
#83
üzenetére
Légy szíves, írj egy hevenyészett költségvetést a szupernovák, a kozmikus háttérsugárzás vagy a vöröseltolódás megfigyeléséhez!
-
#83
Hieronymus
addikt
Pajac
#76
"A tudomány is valamiféle hiten alapul. Elhiszem, hogy a tudósok kísérletei megismételhetők, "
Nem kell elhinni. Veszel, bérelsz berendezést a méréshez. Meg kérsz valakit, akinek van lehetősége elvégezni veled együtt a kísérletet.Alternatív és ingyenes megoldás a hanghullámok megfigyelése. Ehhez beépített műszer van mindenkiben, a süketeteken kívül.
Kimész az országútra és meghallgatod a közeledő, majd távolodó autók hangját.
Ugyan az a hullámos terjedés, mint a fény esetében csak a frekvencia eltérő.Einstein a legunalmasabb dolgozatáért kapott Nobel díjat.
A sokkal jelentősebb relativitás elméleteiért nem kaphatott, mert a bizonyítás nem volt egyszerű. Még ma sem tudtuk minden részletét kísérlettel és megfigyeléssel igazolni.A bibliában leírtaikat el kell hinni. Megérteni nem, azt majd a pap elmagyarázza.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
Elolvastad a beidézett mondatom utáni mondatot is?
Te magad vetted a fárad(!)ságot, hogy kísérleteket végezz a vöröseltolódással vagy a kozmikus sugárzással kapcsolatban?
Nincs semmi baj azzal, ha valaki nem érti (elsőre, másodikra vagy sokadikra sem) vagy cáfolni akarja azt, hogy érdemes-e váltani.
A 2 + 2 = 4 sem feltétlenül igaz mindig. Gondolj csak a maradékosztályokra!
Ha most déli 12 óra van, akkor 24 óra múlva is déli 12 óra lesz vagyis 12 + 24 = 12.
(kongruencia, modulus) -
bambano
titán
"A tudomány is valamiféle hiten alapul. ": azért fajult el idáig a topic, mert ilyen és hasonló mondatok hangzanak el. ha mindenki vette volna a fáradtságot, hogy elolvassa és megértse a topicot és a linkelt anyagokat, akkor ez a topic kb. három hsz után halt volna ki.
de még mindig jönnek azok a hsz-ek, amelyek szerint 2+2 az csak három. és rohadt fárasztó ezt látni és győzködni.tökmindegy, ki mit gondol, 2+2 az négy. mindig. nincs helye egyéni véleményeknek.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
A matematikához nincs szükség nyelvi leírásra, csak egy emberi megközelítés esetén. De ez az emberi szellemi történetek minden fajtájára igaz, ezért nem értem, hogy miért akarnád a fókuszt a matekra helyezni.
Kérdésedre: például a kör egy öröktől fogva létező absztrakció, ami a természetben / valóságban mégsem található meg sehol. Emiatt lehet úgy fogalmazni, hogy a matematika elemeit nem feltalálták, hanem felfedezték.
-
4Grider
nagyúr
Az ABC példád esetén is kiesik ezek közül az, amelyiket a műsorvezető kiválasztotta. Tehát két ajtó marad, így nincs értelme 1/3-2/3 esélyről beszélni, mivel nem tudhatod, hogy a kérdéssel a műsorvezető át akar verni (ezt elfogadva az esélyed 0, elutasítva 100), vagy segíteni akar (elfogadva 100, elutasítva 0). Ha az összes variációt (4) nézzük, kétszer 0 és kétszer 100% az esélyed, ez nekem 50%.
-
Elhatároztam, hogy ennél a blogbejegyzésnél a feladványra összpontosítok, de erősen elkanyarodtunk az eredeti témáról.
Gondolom, matematikát akartál írni.
Sokakkal ellentétben én néha (gyakran) szeretem tudni, miről beszélek.
Mit értesz területen?
A matematikához szükség van absztrakt fogalmakra (pont, egyenes, szám).
Mi hordozza ezeket a fogalmakat?
Másoknak:
"ezért marad az, hogy kértelek, hogy higgy"
"A hívők a templomba járnak"
A tudomány is valamiféle hiten alapul. Elhiszem, hogy a tudósok kísérletei megismételhetők, de én magam nem figyeltem meg sem a vöröseltolódást, sem a kozmikus sugárzást.
Azt is el tudom hinni (gondolatkísérletként), hogy a galaxisok egyre gyorsulva távolodnak egymástól és volt valaha egy ősrobbanás,
amikor minden (akár végtelen sok anyag) egyetlen pontban sűrűsödött össze.
Akit érdekel a téma, olvasgasson ilyesféle műveket! Én olvasgatok, emésztgetem.
https://geksz.web.elte.hu/Stephen.Hawking.Az.Ido.Rovid.Tortenete.pdf
Nem gondoltam volna, hogy idáig fajul a kecskés feladvány. -
#74
cousin333
addikt
Hieronymus
#61
cousin333
addikt
válasz
Hieronymus
#61
üzenetére
Tulajdonképpen a klasszikus mondásra utalt: vö “értelmes ember ilyet nem csinál, a többieknek meg TILOS!”
"We spared no expense"
-
Na jó. Leírom nemcsak n=1-re, hanem általánosan.
n esetben mindketten válasszák először azt az ajtót, amelyik mögött autó van.
Ezen még enyhíteni is lehet.
Ha n páratlan szám, akkor először mindketten válasszák azt az ajtót, amelyik mögött autó van,
ha páros, akkor pedig válasszanak akárhogy. Itt a váltó legfeljebb egyenlíthet, de az esetszám növelésével itt is 0 felé konvergál az egyenlítési esélye.[ Szerkesztve ]
-
-
cousin333
addikt
Vedd alapul a 3 ajtót. Ennek 3 lehetséges elrendezése van, te pedig mindegyikénél háromféleképpen választhatsz. Szóval összesen 9 opciót kell végigvenni, és megnézni, mikor hogy jársz.
De elég ha leredukálod a következőre: ha váltasz, nyersz, kivéve, ha elsőre jól választottál, aminek az esélye 33%. Tehát 66%, hogy nem találtad volna el elsőre, tehát váltanod kell, és nyersz.
50-50% akkor lenne a második körben, ha előtte “újrakevernék” a maradék 2 ajtó tartalmát.
[ Szerkesztve ]
"We spared no expense"
-
-
-
#61
Hieronymus
addikt
bambano
#58
-
Csapoati
nagyúr
Azzal, hogy sorban kinyitnak 98-at (ami mögött biztosan nem volt az autó), nem fog ez a 99% esély megszűnni, szóval érdemes cserélni.
Ezt tudom csak újra említeni. 99%-kal volt az elején a másik 99 ajtó mögött az autó, ez nem redukálódik azzal, hogy sorban kinyitják a kecskéseket.
bambano: Definíció alatt a nevükre gondoltam, de valóban pontatlanul fogalmaztam.
[ Szerkesztve ]
tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.
-
bambano
titán
"Az ember előtt is léteztek számok, csak nem volt ki definiálja őket.": az ember előtt is léteztek számok, definiálva is voltak, csak nem volt, aki ezt észrevegye.
az általam emlegetett "tétel", a számfogalom halmazelméleti bevezetése, mindig is létezett. valamibe belerakni x kavicsot, ahhoz nem kell ember.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
ezért probléma, hogy itt a ph!-n is elterjedt az a szokás, hogy úgy írnak hozzászólást, hogy nem olvassák el sem a cikket, sem a korábbi hsz-eket.
mivel elolvasni nem voltál hajlandó, mert ha megtetted volna, akkor tudnád, hogy tévedsz, ezért marad az, hogy kértelek, hogy higgy.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#57
Hieronymus
addikt
Pajac
#53
-
yle_greg
tag
100 ajtós: Amíg nem azt nyitják ki, amit én választottam, addig az én választásom teljesen egyenértékű bármelyik másik még ki nem nyitottal. Másképpen: elcserélni egy ismeretlent egy másik ugyanolyan esélyű ismeretlennel, nem visz előre, ugyanolyan esélyeknél maradsz, hiszen nincs különbség a még ki nem nyitott ajtók között. Ez akárhány ajtóra igaz.
BTW, az emberiség előtt nem tudom, hogy volt-e matek, de az biztos, hogy már akkor is volt aki hibázott a számtanban, ugyanis amikor Isten nullával osztott, nem fekete pontot kapott, hanem fekete lukat. Abból meg van egy pár, ebből is látszik, hogy még a Teremtő sem volt mindig tökéletes. :-)
[ Szerkesztve ]
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
Csapoati
nagyúr
Megint a kiindulási helyzethez térjünk vissza, inkább a 100 ajtóshoz ráadásul, az szemléletesebb. Ott választasz egyet, 1% eséllyel van a mögött az autó, 99% eséllyel a többi mögött. Azzal, hogy sorban kinyitnak 98-at (ami mögött biztosan nem volt az autó), nem fog ez a 99% esély megszűnni, szóval érdemes cserélni.
Pajac: Az ember előtt is léteztek számok, csak nem volt ki definiálja őket. Ne keverd össze a mértékegységekkel, amik természetesen mesterségesek.
[ Szerkesztve ]
tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.
-
yle_greg
tag
"próbáld meg elfogadni"
Megérteni próbálom, az elfogadás, a hit az egy másik szakma.Szóval azt mondod, hogy "A műsorvezető biztosan nem azt az ajtót nyitja ki, amit választottál, mert ilyen a szabály." - rendben, ez esetben a https://logout.hu/tema/kecske/hsz_49-49.html hozzászólásomban a 2. pontnál tartunk.
Ez esetben van 3 ajtó, én megjelöltem az A ajtót, a műsorvezető pedig egy ajtót kivett a képletből. Vagyis marad az A és még egy ajtó, nevezzük X -nek. Az egyik mögött kecske, másik mögött autó. Két ajtó, egyenlő esélyek. Hogy a kettő közül melyiket választom, nem növeli az esélyemet, ergo a jelöltem cseréje nem indokolt.
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
-
-
yle_greg
tag
Nem igazán értelek.
Kiválasztom az A ajtót. Ez után két eset lehetséges:
1, A műsorvezető az A ajtót nyitja ki. Ez esetben látom, hogy ott kecske van, ergo érdemes újat választanom. Hogy B vagy C az édes mindegy, mert 50-50% hogy mi van mögöttük.2, A műsorvezető nem az A ajtót nyitja ki. Ez esetben tudom, hogy vagy az általam megjelölt A, vagy pedig a másik még zárt ajtó rejti az autót. Hogy melyik, az szintén 50-50%, ezért nincs értelme váltani, mert pont akkora esélye van, hogy a váltás miatt veszítek, mint hogy a váltás miatt nyerek.
Ez akárhány ajtóval működik, ha 100 ajtó volt, de egyet elvisznek, az csak akkor érint engem, ha amúgy pont azt választottam volna.
Gondold el úgy, hogy amikor azt mondják, hogy újra választhatsz az ajtók közül, akkor választhatod újra azt is amit eddig, ergo az új választás nem változtatja meg az esélyeket.
A nyelvtannaciknak uzenem, hogy en trafok, te trafsz, o pedig trafik. Erted? Igen? Akkor ez kiallta a gyakorlat probajat, karoghatsz amit csak akarsz. :-)
-
-
-
Olyanok is akasztottak már nagyot a kaszinókban vagy vittek el főnyereményt lottón, akiknek fogalmuk sem volt a valószínűségszámításról.
Két igaz állítás és egyikből sem derül ki az, amiről beszélünk: objektív-e a matematika?
A teljes indukcióra hivatkozva ezt is jó előre feladom. Ha sorozatosan mindig másról beszélsz, akkor egy fia kérdést sem fogunk megvitatni. -
Ez nehéz kérdéskör, de a matematika szerintem sem objektív.
Eleve absztrakt fogalmakat használ és nem tárgyakkal dolgozik.
Ebben az esetben az esély fogalmával és nem a tudatunktól függetlenül létező kecskével. vagy autóval.
Az euklideszi geometriát sokáig 'a" geometriának tartották, de évezredekkel később kidolgoztak nem euklideszi geometriákat, amik jól leírnak olyan jelenségeket, amiket az euklideszi geometria rosszul ír le. -
-
-
anjani182
őstag
Mire vársz magyarázatot? Leírtam/tuk nem? Ha ezt nem érted, akkor buta vagy, már bocs...
Ebből mit nem értesz???
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
De ha még így sem érted, programoztasd le a ChatGPT-vel (megsúgom ez se lesz könnyű) és talán megérted...mondjuk 1000 esetre, és írasd ki vele, hogy hányszor talált autót az, aki váltott. Megsúgom, nem 1/3 - 2/3 lesz az arány!
[ Szerkesztve ]
Forever and ever, let's make this last forever.
-
#35
Hieronymus
addikt
Pajac
#33
A paradoxon nem a józan észnek mond ellent.
"Csak" feloldhatatlan, összeférhetetlen ellentmondás van a paradoxonban.Ha vissza tudok menni az időben és gyerekkorában megölöm a nagyapámat, akkor nem tudok megszületni. Nem tudok visszamenni az időben.
Tehát mégis megszületek és visszamegyek az időben.
Ez a logikai hurok ismétlődik végtelenszer.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
-
válasz
anjani182
#30
üzenetére
paradoxon
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/paradoxon-44BFD/
"Olyan tétel, állítás, amelyben nem csupán látszólagos, hanem valóságos önellentmondás van. (Pl. fából vaskarika)
Egymásnak ellentmondó tények, események együttléte."
Ebben az értelemben a kecskés feladvány nem paradoxon, mert nincs benne ellentmondás. Ez csak egy feladat. Érdemes-e váltani? Igen / nem.
Paradoxonnak szoktak olyan állításokat is nevezni, melyekből a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le.
Ez nem jelent túl sokat, mert az emberek szinte bármiből képesek a józan észnek ellentmondó következtetést levonni. Ilyenre még az itteni hozzászólások között is jócskán akad példa. -
bambano
titán
le van írva, de ha szeretnéd, kifejtem:
"egy esély már úgymond elszáll, azt nem kell figyelembe venni,": ez nem igaz, azzal, hogy a játékvezető kinyit egy ajtót, a vesztes helyzetekből egy kiesik, a másik, nem választott ajtó esélye nő.
tehát nem igaz, hogy nem kell figyelembe venni, mivel a másik választás esélyét befolyásolta.
"az autó vagy B-ben, vagy C-ben lesz, pontosan 50% esélyed van, hogy eltalálod vagy se. ": nem igaz, mivel a levezetés szerint 1/3 eséllyel lesz az autó az általad eredetileg választott ajtó mögött és KETTŐharmad eséllyel a nem választott zárt ajtó mögött. tehát az általad állított 50-50 helyett a helyes arány 33-66%
" az eredeti 33%-ról felmegy 50%-ra": nem igaz, mert nem 50-re megy fel, hanem 66%-ra.de ha elolvastad volna a linkelt weblapot, akkor ezt most nekem nem kellett volna leírnom.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#30
anjani182
őstag
ergoGnomik
#9
anjani182
őstag
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Valóban, ahogy előttem már írták ez a Monty Hall paradoxon. Egyetemen is fel szokott jönni mint téma, akár matematika, akár programozás tárgyak keretében is.
A lényeg: az a játékos, aki a kezdeti választásnál marad, az -egyformán valószínű lehetőségek közül- háromból csak egy esetben nyer, míg az a játékos, aki vált, háromból kettő esetben nyer.
Lefordítva: Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad. Így érthető?!
Forever and ever, let's make this last forever.
-
#27
Hieronymus
addikt
bambano
#26
-
#26
bambano
titán
Hieronymus
#22
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#22
üzenetére
moving target típusú érvelési hibát láttunk.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
tehát aki elolvasta a rendes doksikat a témában, az tudja, hogy:
"egy esély már úgymond elszáll, azt nem kell figyelembe venni,": ez nem igaz
"az autó vagy B-ben, vagy C-ben lesz, pontosan 50% esélyed van, hogy eltalálod vagy senem. ": nem igaz
" az eredeti 33%-ról felmegy 50%-ra": nem igaz.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Ezt akartad beláttatni, bár mostanra már beláttad te is, hogy nem lesz nagyobb esélye a feketének.
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye."
Ezt esetleg beláthatnánk itt. #19 bkercso
Lehet, hogy rosszul dekódolom, de az "ez", amit esetleg itt beláthatnánk, az idézőjeles mondatra vonatkozik. Ha mégsem arra, akkor mire?[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
Mit akarok beláttatni?
Attól még, hogy egymás után 15 piros volt, nem lesz nagyobb az esélye a feketének. Ez tény.A paradoxon feloldása abban van, hogy noha kicsi az esélye az egymás után 16 vagy töb pirosnak, mégis néha előfordul ilyen sorozat (ahogyan a példa szerinti 15 piros is előfordult). Azt nem láthatjuk előre, hogy ez a mostani egy ilyen hosszabb sorozat lesz-e vagy megszakad 15 után. Mivel a pörgetések egymástól függetlenek.
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
#22
Hieronymus
addikt
bambano
#18
A játékvezető döntése is független az előzményektől.
Minden esetben egy kecskés ajtót nyit ki. Sőt elő is írhatod a játékvezetőnek mit tegyen. Minden esetben balról az első nem jelölt kecskés ajtót kell kinyitnia. Nem változtat a játékos nyerési esélyén.
A játékvezető szempontjából 50-50 százalék az esély.
A játékos viszont a cserével 50 százalék fölé emeli az esélyét.A játékos és a játékvezető nem ugyanazon nézőpontból látják/értékelik az eseményt. Ráadásul mind a két értékelés igaz, a maga módján.
Hogy tisztább legyen a helyzet, félidőben cseréljük a játékvezetőt.
Neki az legyen a feladata, hogy a számára nyitható ajtók közül nyisson ki egyet. Ha kettőt is nyithat, akkor szabadon választhat.
Miután kinyitott egy ajtót, megmondják neki, a két ajtó egyike mögött autó van. A mások mögött kecske. De az nem jutalom.
Mekkora a játékos nyerési esélye az új játékvezető szerint?
50-50%. Igaza van. Az Ő nézőpontjából, tökéletesen igaz.
A játékos viszont többet tudhat a helyzetről, ha hajlandó gondolkodni.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
"Minél többször fordul elő egymás után piros, annál kisebb az esélye, hogy ilyen sorozat előforduljon."
Ez igaz. Ezer egymásutáni pirosra kisebb az esély, mint kettőre.
De ez másik állítás és nem egyenértékű azzal a hamis állítással, amit be akarsz láttatni velünk.
Azt is be lehet látni, hogy 2 + 2 = 4. Ez önmagában igaz állítás, de másik állítás és nem mond semmit a sorozat előfordulási esélyeiről. -
Egon
nagyúr
Egyébként nekem segített a problémát megérteni a 3 ajtós példánál a konkrét esetek felsorolása:
Legyen A, B és C a három ajtó. Te mondjuk a C-t választod.
Ha A-ban van az autó és kinyitja a B-t a műsorvezető, akkor érdemes lenne váltanod.
Ha B-ben van az autó és A-t nyitja ki, akkor is.
Egyedül akkor nem éri meg a 3 esetből váltani, ha a C-ben van az autó. Így már jobban látszik az 1/3 és 2/3 dolog.De ez azért nem így van, mert egy esély már úgymond elszáll, azt nem kell figyelembe venni, hiszen ha mondjuk B-ben van az autó, és a műsorvezető kinyitja az A-t, akkor ott már nem lehet az autó. A háromajtós játék kétajtósra változik, így matematikailag teljesen mindegy, hogy váltasz vagy senem, hiszen az autó vagy B-ben, vagy C-ben lesz, pontosan 50% esélyed van, hogy eltalálod vagy senem. Persze az esélyed az eredeti 33%-ról felmegy 50%-ra, de ez nem fogja könnyíteni a helyzeted (ha eredetileg rosszul tippeltél, akkor persze kapsz egy újabb esélyt - de ugyanakkor ha elsőre jól tippeltél, akkor kapsz egy esélyt arra is, hogy elrontsd...).
"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)
-
#19
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#12
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#12
üzenetére
Azért 2/3 az esély másodszorra - ha jól emlékszem -, mert az ajtónyitó a választásodra tekintettel nyitja ki a kecskés ajtót: vagyis, ha esetleg elsőre kecskét választottál, ő direkt a másikat nyitja ki.
Na de mi köze mindennek a kvantummechanikához? [link]
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye."
Ezt esetleg beláthatnánk itt. Minél többször fordul elő egymás után piros, annál kisebb az esélye, hogy ilyen sorozat előforduljon. Másik oldalról viszont minden pörgetés független az előzőektől.[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
#18
bambano
titán
Hieronymus
#17
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#17
üzenetére
a rulett pörgetések függetlenek egymástól.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#17
Hieronymus
addikt
bambano
#16
-
#16
bambano
titán
Hieronymus
#12
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#12
üzenetére
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye.": egyáltalán nem látható be.
statisztika vizsgán ilyenért kivágnak.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#15
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#12
válasz
Hieronymus
#12
üzenetére
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye."
Nem látom be. A rulettnél minden kör független az előzőtől. Ha függne, akkor az összes kaszinó tönkremenne.
A kockadobásnál is minden dobás független az előző dobásoktól, még akkor is, ha előtte volt egy 15-ös sorozat bármelyik számból. -
#14
Pajac
csendes újonc
ergoGnomik
#9
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Mi az a mozzanat?
Az ajtó kinyitása előtt is tudtad, hogy az egyik ajtó mögött kecske van.
Az ajtó kinyitása után azt is tudod, hogy melyik ajtó mögött van az egyik kecske. -
#13
Freiherr
őstag
ergoGnomik
#9
Freiherr
őstag
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Semmi.
Ragaszkodj az első megérzésedhez, mert ad1 nem vagyunk robotok ad2 ez nem veszi figyelembe az emberi egót ad3 ha mégis váltasz, és bejön a kecske, ráharapsz egy sotira, mekkora hülye voltálBack to the future
-
#12
Hieronymus
addikt
ergoGnomik
#9
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Igen, a második választásnak önmagában 50% az esélye.
Inkább tekintsd az első választás esélyváltójának.
Az nem mindegy, hogy az ajtó mekkora esélyt örökölt meg, az előző választásból.Ha ruletten játszol pirosra vagy feketére, minden körben azonos esélye van a pirosnak és a feketének.
Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye.
Az eddig ismert piros sorozat rekord 35 kör volt, amit dokumentáltak.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#11
bambano
titán
ergoGnomik
#9
bambano
titán
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Az a lényeg, hogy amikor kiválasztasz egy ajtót,neked lesz 1/3-od. A másik két ajtónak, amiket nem választottál, szintén 1/3-1/3-a van. Amikor kinyitja az ajtót, annak az ajtónak a bizonyossága átszáll az általad nem választott ajtóra, ezért annak az ajtónak már 2/3-a lesz. Ezért éri meg választani.
#6-ban van egy link, ott leírják rendesen.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#10
Csapoati
nagyúr
ergoGnomik
#9
Csapoati
nagyúr
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Ne 3 ajtóval gondold végig, hanem mondjuk 100-zal. 100-ból választasz 1-et, ott 1% eséllyel van az autót. Kinyitnak 98 másikat, ahol nincs autó, megéri váltanod? 99% eséllyel volt az általad nem választott ajtók mögött az autó, szóval igencsak megéri váltani. Egyébként nekem segített a problémát megérteni a 3 ajtós példánál a konkrét esetek felsorolása:
Legyen A, B és C a három ajtó. Te mondjuk a C-t választod.
Ha A-ban van az autó és kinyitja a B-t a műsorvezető, akkor érdemes lenne váltanod.
Ha B-ben van az autó és A-t nyitja ki, akkor is.
Egyedül akkor nem éri meg a 3 esetből váltani, ha a C-ben van az autó. Így már jobban látszik az 1/3 és 2/3 dolog.tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.
-
#9
ergoGnomik
tag
Hieronymus
#8
ergoGnomik
tag
válasz
Hieronymus
#8
üzenetére
Hát én ezt sosem fogom megérteni. Az ajtó kinyitásával és a kecske megmutatásával 50%-ra "nő" a játékos esélye, hogy eltalálja az autót rejtő ajtót. Mi az a mozzanat, amitől a váltás miatt 50%-nál magasabb lesz az esély? Plusz bónusz, az elejétől fogva 50% volt az esély ha autóra, ha kecskére mutatott a játékos, mert a műsorvezető úgyis elvesz egy kecskét.
-
#8
Hieronymus
addikt
Pajac
#7
Érthető magyarázat, miért kell váltani.
Az első körben 2/3 esélye van játékosnak kecskét választani.
1/3 esélye van az autóra.
Nagyon leegyszerűsítve, kecskét választ a játékos.
A második körben le tudja cserélni az esélyarányát az 1/3-ról, 2/3-ra.
Ha kecskét eldobja, marad az autó.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#5
Luck Dragon
félisten
Az egészről ez jutott eszembe [link]
A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.
-
Sok matematikus állítja, de nem mindegyik.
A könyvben számtalan ellenpélda is van.
" I'm very cobcerned with the general public's lack of mathematical skills. Please help by confessing your error"
Robert Sachs, Ph.D, George Mason University.
(Egyébként net csurig van mindenféle videókkal. Olyanokkal, hogy van isten és olyanokkal is, hogy nincs isten. Melyiket nézzem?) -
Tehát?
Ha kecskét akar, akkor tudja, hogy a nyitott ajtó mögött kecske van.
De mit tegyen, ha a fődíj kell neki?
Annak ellenére, hogy a net csurig van mindennel én a való életben Mark Haddon könyvében találkoztam először a feladvánnyal (The curious incident of the dog in the night-time).
Tőled eltérően én szoktam olyat írni, ami bizonyára megvan valahol akár a neten, akár a neten kívül.
Ha valaki véletlenül itt bukkan rá először, már megérte.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
lo Televíziós vetélkedőn veszel részt, ahol a fődíj egy sportautó.A játék vezetője három ajtót mutat neked és azt mondja,...
- Ukrajnai háború
- Sorozatok
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Kedvenc zene a mai napra
- RC modell földön, vízen, levegőben
- Gaming notebook topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Bepanaszolták a magánszféra miatt a Xiaomit és a Sheint
- További aktív témák...