Nem mind és nem is mindig vagyunk egyformán átgondoltak, amikor tájékozódni szeretnénk. Amikor egy személlyel kommunikálunk, ő a mi gondolati és érzelmi torzításainkra a saját nézőpontjából reagál, így kimozdíthat minket az álláspontunkból – akár tudtunk róla, hogy van ilyenünk, akár nem.

Merőben más a helyzet azonban, ha „dumagépet” használunk.
Vizsgáljuk meg, mi történik ilyenkor, hogyan és egyáltalán miért alkalmazkodik a kérdezőhöz a gép – és milyen mértékben! Mi várható tőle ez alapján és mi nem?

Mindez azért aktuális kérdés szerintem, mert többen személyként viszonyulhatnak az AI-hoz, mivel verbális lények vagyunk, az AI pedig egy nyelvi modell, számunkra megtévesztő képességekkel. Arról is rendszeresen olvasni, hogy akár még házastársnak is AI-t választanak néhányan. Alább megpróbáltam kikérdezni magát a ChatGPT-t a saját működéséről ezzel kapcsolatban. (A beszélgetést angolul folytattam, majd magyarra fordítottam; egyébként sok megfogalmazásbeli pontatlanság lett volna benne.)

Jiddu Krishnamurti indiai tanító, jógi (élt 1895-1986). Rendkívül éles intellektussal látta át a lényeget:

Is there such thing as distraction?
Live every day with death
Can you end all comparison now?
Habit produces disorder

Bevezető

A HiFi-ben a lehető legjobb hangminőség elérése a cél, aminek alapvetően két megközelítése van: az egyik szerint érjünk el minél kisebb torzítást, adjuk vissza a lehető leghűebben a rögzített anyagot, míg a másik út követőit nem érdeklik a műszaki részletek és adatok, akár színezhet is a lánc, de szóljon szubjektíve minél kellemesebben. Jómagam annyiban az első iskola híve vagyok, hogy szeretnék minél kisebb torzítást elérni – egyrészt, mert ebbe fogódzkodva tudok az egyre jobb hangminőség felé törekedni, másrészt, mert érdekel az elektronikák lelki világa –, ugyanakkor nekem is tapasztalatom, hogy a meghallgatást nem lehet kihagyni a fejlesztésből. Sokszor egy műszakilag kedvezőbbnek tűnő megoldás kellemetlenebb hangot eredményez – később aztán talán rájövünk ennek az okára, talán nem.

Ha a kis torzítás a célunk, akkor a linearizálás a kulcsszó, hiszen a jelalak torzulását az áramkör nemlineáris viselkedése okozza. A linearizálásnak alighanem leghatásosabb módja a negatív visszacsatolás, ami azt jelenti, hogy a szükségesnél jóval nagyobb feszültségerősítésű erősítőt készítünk, és a kimeneti jelet visszacsatoljuk a bemenetre: összehasonlítjuk a bemeneti jellel és a hibát az erősítéstartalékkal elnyomjuk.

Annak, aki építene...

Nem véletlenül tartják magukat DIY-körökben (vannak még ilyenek?) a Lehmann Black Cube Linear (BCL) fejhallgató erősítőjének különböző klónjai (Lovely Cube pl.): decens iparos munka, ráadásul mindenhol elérhető alkatrészekből könnyen utánépíthető, mivel furatszerelt. NYÁK-ot is mindenfelé kapni hozzá a neten (eBay, Aliexpress, pl. "Lehmann PCB"-re rákeresve).

Minimális módosítással egy egészen kiváló erősítő építhető a BCL NYÁK-paneljére, ami gyakorlatilag úgy szól, ahogyan a foglalatába helyezett OPA. Pár SMD alkatrészt azért felhasználltam hozzá a be- és kimeneten... Ha mindenképp el akarjuk kerülni őket, akkor a bemeneti kondenzátor elhagyható (rövidzárral), a kimeneti ferrit bead helyett pedig 2,2..4,7ohm /0,6W ellenállást tegyünk be.

Ami változott:
- primerköri feszültségejtés (10V) és DC-blokkolás, hogy biztosan ne zúgjon a készülék az asztalon
- NP0 bemenőkondik
- globális visszacsatolás
- LM317/337 Zener-mod.
- az OPA A-osztályba került
- és természetesen egy jobb OPÁ-t érdemes választani bele

Kérésre válogattam még a régi képeimből. Nem művészi cél vezérelte a létrehozásukat, csupán látni szerettem volna, hogy különböző fizikai rendszerek fázisterei milyen geometriai változatosságot mutatnak - mivel a tanulmányokból "csupán" bizonyos karakterisztikáikat lehet megérteni, ám jó minőségű, nagy felbontású képeket ritkán találni bennük.

Több féle rendszert szimuláltam. Példa bifurkációs fraktálok generálására használt rendszerekre: két lejtő közt pattogó labda, Standard map, Logistic map, kettősinga, csöpögő csap. Példa komplex számsíkon ábrázolt fraktálok rendszereire (IFS fractals): Mandelbrot-halmaz, Burning ship, Burning bird.
Játszottam a fenti rendszerek csatolásával (2 vagy 3 azonos, ill. különböző rendszerrel), a csatolási együttható szinuszos, random vagy egyéb módon történő perturbálásával, egyéb paraméterperturbációkkal, illetve zaj beinjektálásával. Egyenletek a Fractalforums-on, bkercso név alatt...
A számításigényesebb képek akár 1-2 hétig is készültek, a gyorsabbak 10..60 percet vettek igénybe egy ~10 évvel ezelőtti átlagos gépen (Core2Duo).
A kettősinga legnagyobb fázistérképe 12 magon készült (12x2,67GHz) 1 héten át, saját, optimalizált adaptív dt lépésközzel.

Lehet, hogy már túlléptük azt a pontot, ami után helyrehozhatatlan a klímaváltozás, állítják a világ vezető kutatói

A) Semmit, a helyzet tipikus balekdilemma
B) Valamit csak tehetek (?)
C) Nem veszek meg minden vackot, viszek magammal szatyrot és veszek elektromos autót
D) Beszélek a problémáról, nem eszem húst, nem mosom ki a ruhámat, amíg nem muszáj

Melyiket jelöljük meg?

Folytatva a megkezdett fraktálozást, pár kép kötetlenül.
Burning Bird és Burning Ship frakátlok belső színezése következik (vagyis a nem-divergens részeké, amik általános ábrázoláskor feketék maradnak).
A kód alapötletét Kali publikálta a FractalForums-on vagy 8 éve. A kettő közül valamelyik, ahol zk az aktuális komplex szám négyzete:

m_old:=m;
m:=sqrt(zk);
if m>1E-10 then sum:=sum+abs(m_old-m)/m;

mold:=m;
m:=sqrt(zk);
sum:=sum+exp(-m-abs(mold-m)/2);

Ezt iterációnként el kell végezni és a végén sum szerint színezni.
Az iterációs számot belső színezésnél pontosabban be kell lőni, mint a hagyományos színezéseknél, mert ettől függ a képek információsűrűsége.

"Fiam, ne fraktálj már!..."

Több száz amerikai katona és radarok is látták a megmagyarázhatatlanul mozgó repülőket 2004-ben:
https://index.hu/techtud/2021/01/18/a_tic-tac_incidens_azaz_ufot_latott_egy_fel_flotta/

Nyilván adódik a kérdés, mi lehet ez az egész?
Ahogy a cikk is írja, gyanús, hogy lefoglalták az észlelést rögzítő eszközöket, amiből arra következtethetünk, hogy amerikai tesztjárműveket láttak. Azonban erős a kétségem efelől, mivel hasonlóan repülő járnűvekről már a '60-as években is beszámoltak, amikor is szerintem még nem rendelkezhettek ilyen technológiával, sőt, ilyen repülési képességekkel rendelkező eszköz vezérlőrendszerét sem tudták elkészíteni. Nem lehetett olyan áramkörük, sem anyaguk, ami szét ne szakadna ilyen gyorsulásoktól. Ma sem tudunk ilyesmikről.
Lefoglalni pedig a többi észleléskor előkerült dolgokat is lefoglalták.

Szerintem egy szép és érdekes film egy "kétgyerekes apáról", amibe az öngyilkosságtól az önfeláldozásig sok minden belefért, meg még egy "kötelező" fejreálltás is a végére.

Archive (2020)