- Szólánc.
- Asszociációs játék. :)
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Digitális Állampolgárság Program
- Mindent a StreamSharkról!
- leslieke farmerzsebe
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- 1 Kis segítséget kérnék :)
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Fogadj örökbe egy szervert, avagy hogyan építsünk otthoni labot I. (az alapok)
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
" Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van."
Addig értem, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, sőt elárulom, hogy tényleg nem tapasztalom, de attól, hogy lehet 88. dimenzió, még egyáltalán nem biztos, hogy ott is VAN. Elképzelhető, hogy azért nem tapasztalom, mert nem is létezik.
Azt könnyen el tudom képzelni, hogy a Hold akkor is létezik, amikor nem látom, sőt azt is, hogy a születésem előtt is létezett ám azt is, hogy az ősrobbanás pillanatában még nem létezett, függetlenül attól, hogy volt-e ősrobbanás vagy sem. -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen."
Éppen a párhuzamossági axióma zár ki két esetet és hagy meg egyet.
Ha jól értem, azt állítod, hogy a hiperbolikus geometria objektív, hiszen létezik az, amit Aladárnak, Bözsinek és Cecilnek neveztél el és az elliptikus meg az euklideszi gometria csak elméleti konstrukció lehet (nem objektív). -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
"A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni."
Miért kell léteznie valaminek ahhoz, hogy el tudjam nevezni? Ehhez elég az absztrakció is.
El tudom nevezni a hétfejű sárkányt, az n-fejű sárkányt, a fából vaskarikát, az egyistenhitek egyetlen, de egymástól különböző isteneit és a görög-római mitológia isteneit és félisteneit is. -
#158
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#148
válasz
Hieronymus
#148
üzenetére
#144-ben föltettem két kérdést.
Tűvé tettem a hozzászólásodat, de egyikre sem válaszoltál. -
#157
Pajac
csendes újonc
mefistofeles
#153
válasz
mefistofeles
#153
üzenetére
Csak a te számításodból esik ki az az ajtó innen kezdve.
Az ajtó kinyitása után azt is megtudtad, hogy melyik ajtó mögött van az egyik kecske.
Miért nem használod föl ezt az újabb információt?
Azt jól látod, hogy most már 50% a nyerési esélyed.
Az első választásodnál milyen nyerési eséllyel választottál ajtót? 50%-kal? -
válasz
yle_greg
#152
üzenetére
A többin még gondolkodom, de az utolsó kérdést úgy értettem, ahogy megfogalmaztam vagy ahogy te a második változatban fogalmaztad meg.
" van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség, amire igaz lenne?"
Arról vitázunk, hogy objektív-e a matematika.
Az objektív (egyik) filozófiai definíciója: "A tudaton kívül s a tudattól függetlenül létező."
A példádban olyan matematikai (tudati) konstrukciót alkottál, aminek nincs megfelelője a valóságban vagyis a matematika nem objektív.
#150-ben szándékosan nem használtam az axióma szót, de a háromféle geometriát azért hoztam példának, hogy az axióma elhangzása után föltehessem azt a "reductio ad absurdum"-ot tartó kérdést, hogy a matematikában be lehet-e bizonyítani az axiómákat.
Ez a hithez is kapcsolódik, mert az axiómákat elfogadjuk, feltételezzük vagy elhisszük és csak ezután és ezekből alkotunk és bizonyítunk (esetleg) cáfolunk tételeket vagy sejtéseket.
Az a gyanúm, hogy itt sokan az egzakt helyett használták az objektíc szót, ami mást jelent. -
válasz
anjani182
#37
üzenetére
Délelőtt a nyolcéves unokámmal lejátszottuk kilencszer a váltást/kitartást.
Kockadobással választotta ki, melyik párna mögé teszi a kisautót és a két játéklovat.
Azt is kockadobással választotta ki, hogy először melyik párnát válasszuk.
Azt is értette, hogy egyikünk sem tudja előre, hogy hányast fog dobni.
A fölkínált második döntésnél ő mindig váltott én pedig mindig kitartottam.
Ilyen sorozat jött ki: K V V V V V K V K.
Vagyis az első körben a kitartó nyert, vagyis kísérletileg is megcáfoltuk az egyik hozzászólást:
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Ekkor jöttem rá arra, hogy ha az állítás n=1-re nem igaz, akkor n=2-re is biztosan hamis.
Kilenc dobás után viszont valóban kijött a londoni 6:3 eredménye a váltó javára kitartóval szemben.
#36 (a nick nem fontos)
"Ha ezt nem érted, akkor buta vagy, már bocs..."
Most, hogy elméletileg és kísérletileg is bebizonyítottam, továbbra is fenntartod, hogy nem értem az állításodat?
Értem én, de hamisnak tartom.
Nem az volt az eredeti kérdés, hogy értem-e, hanem az, hogy igaz-e az állítás.
Egyébként valóban buta vagyok, még akkor is, ha értem a hamis állításodat, csak nem tartom igaznak.
De a butaságomat sajnos máshogy kellene igazolnod, mert a beidézett állításoddal ez most még nem sikerült.
Ígértem, hogy írok hozzászólást arról, hogy miért nem érdemes sértegetni a másikat. Hát ezért.[ Szerkesztve ]
-
Ha a matematika objektív, akkor objektíven döntsd el, hány párhuzamos egyenes húzható egy P ponton keresztül a síkban!
Egyetlen egy. (1) Euklidesz 5. posztulátuma
Több. (n) Bolyai, hiperbolikus geometria (Lobacsevszkij, Descartes)
Egy sem. (0) elliptikus geometria.
Ha kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie?
Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondés és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Nem egzakt válaszokat várok, hanem objektívet.
A kérdések után fölordítójeleket tettem. Mindegyikre egyszavas objektív választ várok: igaz vagy hamis. -
válasz
yle_greg
#142
üzenetére
A matematika olyan absztrakt fogalmakat használ, amik a valóságban nem léteznek. (pont, egyenes, kör, ...)
Sarkítva akár azt is mondhatjuk, hogy a matematikusok azt sem tudják, miről beszélnek, de a matematikai modelljeik mégis jól leírják a valóságot.
A fénysebességgel haladó nyüves foton mondhatja azt, hogy számára megállt az idő?
Pontosabban mi mondhatjuk-e a fénysebességgel haladó nyüves fotonról, hogy számára megállt az idő? -
#144
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#143
válasz
Hieronymus
#143
üzenetére
Igen. Gyakran drága.
Te személy szerint milyen kísérleteket ellenőriztél, amikről tudod, hogy ellenőrizni kell őket?
Van-e olyan tudmányos kísérlet, aminek az eredményét nem ellenőrizted, de mégis elhiszed?
Én megfigyeltem 1999. augusztus 11-én a teljes napfogyatkozást, de a többit csak elhittem. Nem utaztam el a Spitzbergákra vagy Izlandra.
Semmi bajom nincs Newtonnal.
A lefektetett törvényei a kvantumvilágban és extrém körülmények között nem helytállóak.
A mindennapokban viszont ugyanúgy remekül leírják a valóságot, mint az euklideszi geometria. -
#141
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#131
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
"Miskolcon vagy Berlinben miben tér el a mechanika, mint Wellingtonban?"
Semmiben.
A newtoni törvények mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a mechanikai jelenségeket.
De a kvantummechanika (atomi, szubatomi) világában a newtoni törvények ugyanolyan pontatlanul írják le a kvantummechanikai jelenségeket mindhárom városban.
Viszont a kvantummechanika törvényei mindhárom városban ugyanolyan pontosan írják le a kvantumvilág jelenségeit, azaz ugyanolyan pontossággal érvényesek. -
#139
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#131
válasz
Hieronymus
#131
üzenetére
Na szépen, sorjában.
1. Arról volt szó, hogy találtak-e fogást newton törvényein.
Azt írtad, hogy eddig senki nem tudott fogást találni rajta, most meg azt taglalod, mi Newton mentsége arra, hogy nem tudott róla.
Mellesleg Einstein sem tudott róla, hanem rájött.
2. Nem az ősrobbanásra hegyeztem ki, hanem a hitre.
A tudósok, tudóscsoportok költséges kísérleteit jórészt elhisszük anélkül, hogy mi magunk megismételnénk őket. Ezt az állításomat vitattad.
3. A Koránt és a Talmudot nem olvastam, de kordokumentumok és hitéleti kérdésekben útmutatók vagy perdöntők az említett vallást gyakorlók számára. -
#138
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Az adatlapod aláírás rovatába ezt írtad:
Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!A j vagy ly kérdésről akár szózatot is lehetne írni, de egy blogbejegyzést talán megérne.
"Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére fojt" -
#137
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
Lépcsőház-effektus.
A hozzászólásom elküldése után mind egy szálig végigolvastam az összes blogbejegyzésedet.
Ezt az egyetlent találtam, amihez másfél hónap alatt senki nem szólt hozzá.
"Egyesek szerint egy érző szívű aranyember vagyok...
... míg mások szerint egy büdös nagy gyökér."
Egyetértek. Egyesek így vélekednek rólad és mások meg úgy.
Ez teljesen rendben van. Nem vagyok felkenve arra, hogy én mondjam meg, hogy érző szívű aranygyökér vagy-e.
Döntse el mindenki maga.
Arra is van esély, hogy időnként ilyen vagy máskor meg olyan.
Kíváncsi vagyok, hogy a hozzászólók közül ki mekkora esélyt lát az egyik vagy a másik változatra. -
#136
Pajac
csendes újonc
E.Kaufmann
#132
válasz
E.Kaufmann
#132
üzenetére
#113 első mondat.
Hiába gyanúsítgatsz azzal, hogy okos vagyok, de én egyik hozzászólásomban sem állítottam ilyet magamról.
Mondd meg, melyik állításomat tartod butaságnak és miért!
Ígérem, ezentúl nem foglak arra kényszeríteni, hogy hozzászólásokat írj a blogbejegyzésem alá.
Szíves figyelmedbe ajánlom a PgUp és PgDn gombokat! -
Sokmindenben egyetértek, de ez a szórakoztató kórkép inkább tanulságos, mint fájdalmas.
Én azon is tudok szórakozni, hogy azt vitatjuk "a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen" és valaki amellett teszi le a garast, hogy egzakt.
Szerinted a matematikai absztrakciók léteznek? (pont, egyenes, szám)
Amikor megtudjuk a minden ökörségtől mentes egzakt válaszodat, akkor egyből abbhagyjuk és maradunk a kecskénél. -
-
#129
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#127
válasz
Hieronymus
#127
üzenetére
Hitéleti kérdések?
Fölütöd a Biblát, a Koránt, a Talmudot és bármelyikben elolvashatod, mit írnak a Földön kívüli civilizációkról.
Vagy akár azt, hogy mit írnak a Föld másik felén fekvő Amerikáról vagy Antarktiszról. -
#128
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#126
válasz
Hieronymus
#126
üzenetére
A newtoni mechanikán találtak fogást. Például többek között a Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt nevezik klasszikus mechanikának az addig jelző nélküli mechanikát.
Newton szerint teljesen pontosan meg lehet határozni egy test impulzusát impulzusát egy időpontban.
Newton az abszulút idő fogalmát használta és elhanyagolta azt a tényt, hogy a gravitáció az idő múlását is megváltoztatja.
Nem emlékszel arra, hogy amikor megismételted Joseph Hafele fizikus híres kísérletét az atomórákkal, mást mutatott a Földön hagyott óra, mint a Földet keletről nyugatra illetve nyugatról keletre megkerülő repülőgép órája?
Newton időről és térről beszélt, a kvantummechanikában és a csillagászatban manapság a téridőről beszélnek.
Ha elfogadod az ősrobbanás elméletét, amit a vöröseltolódással és a kozmikus sugárzással kapcsolatos megfigyeléseid is alátámasztanak, akkor akár az is kiderülhet, hogy az ősrobbanás előtt idő sem volt, sőt nincs is értelme ősrobbanás előtti időről beszélni. -
Akármit elfogadhatok. (Van isten, nincs isten)
Az a kérdés, hogy be is tudjuk-e bizonyítani.
Én ott tartok, hogy a matematika absztrakt fogalmakkal dolgozik.
És ezek a fogalmak akkor léteznek, ha valami (pl. emberi elme) megalkotja őket.
Ha van isten, akkor mindent könnyebb megmagyarázni.
Gödel (aki nem volt akárki) bele is kezdett a bizonyításába, de meghalt, mielőtt befejezte volna. -
Miből gondolod, hogy nem tudom?
#48, #38, #1
Ezekben nem látsz ellentmondást?
#1 fölösleges a blogbejegyzés
#38 azt hittem, hogy mindenki tudja, hogy a matematika objektív és megkérdőjelezhetetlen.
tévedtem.
#48 aki ténylegesen ért a matematikához, az nem megy be kaszinóba.
Abban a tényben egyetértünk, hogy mindezek ellenére sokan járnak kaszinóba és abban is, hogy te vagy az egyik legaktívabb hozzászóló.[ Szerkesztve ]
-
"például a számfogalom halmazelméleti bevezetése az tuttira egységes."
Ezt én is kétlem.
Biztos, hogy nem léteznek a Földön kívül is civilizációk?
Biztos, hogy ugyanolyanok, mint a mi földi civilizációnk?
Szerintem jó esély van arra hogy a sokmilliárd galaxis némelyikében létezik valamilyen életforma, akár sokkal bonyolultabb, összetettebb és fejlettebb vagy akár sokkal egyszerűbb és fejletlenebb.
Korántsem biztos, hogy ugyanott tartanak a tudomány terén és ugyanúgy vezették be a halmazelméleti számfogalmat.
Én nem mondom ki a tutit, nekem az is öröm, ha elgondolkodom rajta még ha nem is vagyok annyira magabiztos benne, mint némelyek. -
#113
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#107
válasz
Hieronymus
#107
üzenetére
Majd írok hozzászólást arról is, hogy miért nem érdemes olyasféle mondatokat beírni,
mint a te harmadik mondatod.
A vöröseltolódásról volt szó és erre hozták példának a Doppler-effektust.
A csillagok fénye nem levegőben jut el a Földre, hanem légüres térben.
A fény abban is különdözik a hangtól, hogy minden irányban fénysebességgel terjed, még akkor is, ha mozgó testrőlbocsátják ki, akkor is.
Vedd észre, hogy én nem írtam be, hogy terelésnek kiváló az olcsón megfigyelhetó Doppler-effektus, de tőled eltérően mi nem engedhetjük meg magunknak nemcsak azt, hogy a jövedelmünkből űrtávcsövet vegyünk, hanem még azt sem, hogy távcsőidőt béreljünk. -
#106
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#104
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
A közeg annyira lényegtelen, hogy a hang a levegőben terjed, de a vákuumban nem.
A hang terjed a téglafalban, de a fény nem hatol át a téglán.
Lényegtelen eltérések. -
Köszönöm a meghívást a saját blogbejegyzésemhez kapcsolódó hozzászólások közé.
Nem értelek. Beírtak egy hamis állítást és arra találtam egy ellenpéldát.
Ezer eset megvizsgálása után miért lenne igaz az a hamis állítás, amire már ellenpélda is akad?
Szerinted igaz az az állítás, amit cáfolni vélek?
""Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Nem én állítottam és semmi bajom nincs az állítás szerőjével, pusztán ezt az állítását tartom hamisnak. -
A jelölés megállapodás kérdése és nem feltétlenül egységes.
A szorzás jele lehet * és . is.
Leírtam szövegesen is:
"Ha most déli 12 óra van, akkor 24 óra múlva is déli 12 óra lesz"
24-et adtam hozzá 12-höz és nem 36-ot látok a kijelzőn, hanem 12-őt.
Hadd mozgassam megint a célt.
Biztos vagy abban, hogy laposföld konteót gyártottam?
A magyar olyan nyelv, hogy nem feltétlenül kell kacsintani vagy kitenni a kacsintó emojit, hogy kiderüljön, nem gondolom komolyan.
Ha veszekedni akarsz és nem érvelni, akkor kiszállok. -
Tetszik.
Nem tudom látszik-e a föltöltött képen, de az volt az első próbálkozásom, elsőre véletlenül eltaláltam az autót, de mivel érdemes váltani, váltottam és az ajtó mögött a másik kecske mekegett.
Véletlenül a gyakorlatban is igazolódott az ellenpéldám erre az állításra.
"Ha "n" esetszám van, akkor mindig többször nyer az, aki váltott, mint aki az eredeti választásnál marad."
Ha kitartottam volna az eredeti választásom mellett, akkor nyerek. -
#88
Pajac
csendes újonc
ergoGnomik
#86
válasz
ergoGnomik
#86
üzenetére
Ilyen megvilágosodásokért volt érdemes megírnom a blogbejegyzést.
Nemcsak rájöttél (rávezettek) a helyes megoldásra, hanem képes vagy ezt érthetően elmagyarázni is. -
#84
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#83
válasz
Hieronymus
#83
üzenetére
Légy szíves, írj egy hevenyészett költségvetést a szupernovák, a kozmikus háttérsugárzás vagy a vöröseltolódás megfigyeléséhez!
-
Elolvastad a beidézett mondatom utáni mondatot is?
Te magad vetted a fárad(!)ságot, hogy kísérleteket végezz a vöröseltolódással vagy a kozmikus sugárzással kapcsolatban?
Nincs semmi baj azzal, ha valaki nem érti (elsőre, másodikra vagy sokadikra sem) vagy cáfolni akarja azt, hogy érdemes-e váltani.
A 2 + 2 = 4 sem feltétlenül igaz mindig. Gondolj csak a maradékosztályokra!
Ha most déli 12 óra van, akkor 24 óra múlva is déli 12 óra lesz vagyis 12 + 24 = 12.
(kongruencia, modulus) -
Elhatároztam, hogy ennél a blogbejegyzésnél a feladványra összpontosítok, de erősen elkanyarodtunk az eredeti témáról.
Gondolom, matematikát akartál írni.
Sokakkal ellentétben én néha (gyakran) szeretem tudni, miről beszélek.
Mit értesz területen?
A matematikához szükség van absztrakt fogalmakra (pont, egyenes, szám).
Mi hordozza ezeket a fogalmakat?
Másoknak:
"ezért marad az, hogy kértelek, hogy higgy"
"A hívők a templomba járnak"
A tudomány is valamiféle hiten alapul. Elhiszem, hogy a tudósok kísérletei megismételhetők, de én magam nem figyeltem meg sem a vöröseltolódást, sem a kozmikus sugárzást.
Azt is el tudom hinni (gondolatkísérletként), hogy a galaxisok egyre gyorsulva távolodnak egymástól és volt valaha egy ősrobbanás,
amikor minden (akár végtelen sok anyag) egyetlen pontban sűrűsödött össze.
Akit érdekel a téma, olvasgasson ilyesféle műveket! Én olvasgatok, emésztgetem.
https://geksz.web.elte.hu/Stephen.Hawking.Az.Ido.Rovid.Tortenete.pdf
Nem gondoltam volna, hogy idáig fajul a kecskés feladvány. -
Na jó. Leírom nemcsak n=1-re, hanem általánosan.
n esetben mindketten válasszák először azt az ajtót, amelyik mögött autó van.
Ezen még enyhíteni is lehet.
Ha n páratlan szám, akkor először mindketten válasszák azt az ajtót, amelyik mögött autó van,
ha páros, akkor pedig válasszanak akárhogy. Itt a váltó legfeljebb egyenlíthet, de az esetszám növelésével itt is 0 felé konvergál az egyenlítési esélye.[ Szerkesztve ]
-
-
Olyanok is akasztottak már nagyot a kaszinókban vagy vittek el főnyereményt lottón, akiknek fogalmuk sem volt a valószínűségszámításról.
Két igaz állítás és egyikből sem derül ki az, amiről beszélünk: objektív-e a matematika?
A teljes indukcióra hivatkozva ezt is jó előre feladom. Ha sorozatosan mindig másról beszélsz, akkor egy fia kérdést sem fogunk megvitatni. -
Ez nehéz kérdéskör, de a matematika szerintem sem objektív.
Eleve absztrakt fogalmakat használ és nem tárgyakkal dolgozik.
Ebben az esetben az esély fogalmával és nem a tudatunktól függetlenül létező kecskével. vagy autóval.
Az euklideszi geometriát sokáig 'a" geometriának tartották, de évezredekkel később kidolgoztak nem euklideszi geometriákat, amik jól leírnak olyan jelenségeket, amiket az euklideszi geometria rosszul ír le. -
-
-
válasz
anjani182
#30
üzenetére
paradoxon
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/paradoxon-44BFD/
"Olyan tétel, állítás, amelyben nem csupán látszólagos, hanem valóságos önellentmondás van. (Pl. fából vaskarika)
Egymásnak ellentmondó tények, események együttléte."
Ebben az értelemben a kecskés feladvány nem paradoxon, mert nincs benne ellentmondás. Ez csak egy feladat. Érdemes-e váltani? Igen / nem.
Paradoxonnak szoktak olyan állításokat is nevezni, melyekből a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le.
Ez nem jelent túl sokat, mert az emberek szinte bármiből képesek a józan észnek ellentmondó következtetést levonni. Ilyenre még az itteni hozzászólások között is jócskán akad példa. -
Ezt akartad beláttatni, bár mostanra már beláttad te is, hogy nem lesz nagyobb esélye a feketének.
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye."
Ezt esetleg beláthatnánk itt. #19 bkercso
Lehet, hogy rosszul dekódolom, de az "ez", amit esetleg itt beláthatnánk, az idézőjeles mondatra vonatkozik. Ha mégsem arra, akkor mire?[ Szerkesztve ]
-
"Minél többször fordul elő egymás után piros, annál kisebb az esélye, hogy ilyen sorozat előforduljon."
Ez igaz. Ezer egymásutáni pirosra kisebb az esély, mint kettőre.
De ez másik állítás és nem egyenértékű azzal a hamis állítással, amit be akarsz láttatni velünk.
Azt is be lehet látni, hogy 2 + 2 = 4. Ez önmagában igaz állítás, de másik állítás és nem mond semmit a sorozat előfordulási esélyeiről. -
#15
Pajac
csendes újonc
Hieronymus
#12
válasz
Hieronymus
#12
üzenetére
"Az viszont könnyen belátható, hogy 15 kör piros után mégiscsak a feketének lesz nagyobb az esélye."
Nem látom be. A rulettnél minden kör független az előzőtől. Ha függne, akkor az összes kaszinó tönkremenne.
A kockadobásnál is minden dobás független az előző dobásoktól, még akkor is, ha előtte volt egy 15-ös sorozat bármelyik számból. -
#14
Pajac
csendes újonc
ergoGnomik
#9
válasz
ergoGnomik
#9
üzenetére
Mi az a mozzanat?
Az ajtó kinyitása előtt is tudtad, hogy az egyik ajtó mögött kecske van.
Az ajtó kinyitása után azt is tudod, hogy melyik ajtó mögött van az egyik kecske. -
Sok matematikus állítja, de nem mindegyik.
A könyvben számtalan ellenpélda is van.
" I'm very cobcerned with the general public's lack of mathematical skills. Please help by confessing your error"
Robert Sachs, Ph.D, George Mason University.
(Egyébként net csurig van mindenféle videókkal. Olyanokkal, hogy van isten és olyanokkal is, hogy nincs isten. Melyiket nézzem?) -
Tehát?
Ha kecskét akar, akkor tudja, hogy a nyitott ajtó mögött kecske van.
De mit tegyen, ha a fődíj kell neki?
Annak ellenére, hogy a net csurig van mindennel én a való életben Mark Haddon könyvében találkoztam először a feladvánnyal (The curious incident of the dog in the night-time).
Tőled eltérően én szoktam olyat írni, ami bizonyára megvan valahol akár a neten, akár a neten kívül.
Ha valaki véletlenül itt bukkan rá először, már megérte.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Televíziós vetélkedőn veszel részt, ahol a fődíj egy sportautó.A játék vezetője három ajtót mutat neked és azt mondja,...
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Bepanaszolták a magánszféra miatt a Xiaomit és a Sheint
- Milyen routert?
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Netfone
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Óvodások homokozója
- Szólánc.
- További aktív témák...