Ha minden edzésen tudnánk emelni a súlyon éveken keresztül, akkor már mindenki mr olympia lenne. Ahogy az ember közeledik a genetikai, hormonális határaihoz minimális javuláshoz hatványozott befektetés szükséges.
Én már csak akkor fejlődök viszonylag gyorsan erőben ha csinálok egy komoly tömegelést. De akkor sem guggolnék 200 kilóval, mert nem célom. Ha életem célja lenne 150-el fekvenyomni, 200-al guggolni akkor kínkeserves munkával, kajálással, kémiával előbb utóbb biztos elérném. Csak számomra ennek nincs értelme, az nagyon kevés motiváció hogy elmondhassam milyen súllyal dolgozom és ne röhögjenek ki az 50-60 kilós fekvenyomásom miatt.
Egyébként örülök is hogy nincsenek ilyesfajta perverzióim, mert állandóan frusztrált lennék. Egyszerűen képtelenség majd 190 centisen vékony csontozattal felvenni a versenyt 160-170 magas súlyemelő alkatokkal.
[ Szerkesztve ]
／人◕ ‿‿ ◕人＼
