WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Gyorskeresés
Legfrissebb anyagok
- Retro Retro Kocka Kuckó 2024
- Bemutató Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
- Bemutató Route 66 Chicagotól Los Angelesig 2. rész
- Helyszíni riport Alfa Giulia Q-val a Balaton Park Circiut-en
- Bemutató A használt VGA piac kincsei - Július I
Általános témák
LOGOUT.hu témák
- [Re:] [Luck Dragon:] Asszociációs játék. :)
- [Re:] [bb0t:] Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- [Re:] [antikomcsi:] Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- [Re:] [sziku69:] Fűzzük össze a szavakat :)
- [Re:] [ubyegon2:] Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- [Re:] [sziku69:] Szólánc.
- [Re:] [D1Rect:] Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- [Re:] ZUK Z2 - Kicsi a bors, de erős!
- [Re:] [Sub-ZeRo:] Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- [Re:] eBay-es kütyük kis pénzért
Szakmai témák
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
Téma összefoglaló
Hozzászólások
And
veterán
"Azt ugyan nem igazán értem miért kell a kisebb számérték kedvéért a kimenő teljesítményt logaritmussal elbonyolítani [..]"
Nem feltétlenül bonyolítás. Ha az ember némi jártasságra tesz szert az átszámításban, akkor hamarosan elég gyorsan képes lesz oda-vissza számolni a lineáris teljesítmény és a dBm között. Aztán rájön, hogy az előbbire nincs is igazán szükség, a rádiótechnikában mindenki a logaritmikus egységeket használja. dBm-ben adják meg a kiinduló teljesítményt, dB-ben a különféle fokozatok (erősítők, keverők) szintemelését, az aktív fokozatok zajszintjét, a kábel és a szabadtér (távolsági link) csillapítását is úgy adják a kalkulátorok, és dBi-ben közlik az antennák nyereségét. Ezeket decibelekkel számítva egyszerűen össze lehet adogatni, míg lineáris egységekben szorozni-osztani kellene, ami sokkal kevésbé szemléletes. Az antennanyereséget sem számoljuk vissza lineáris teljesítményviszonyra (pedig elvileg lehetne), minden gyártó dBi-t közöl, amit össze lehet adni az antennába betáplált dBm-ben mért adóteljesítménnyel, és megkapjuk az EIRP-értéket. A jelszintmérők, spektrumanalizáló műszerek dBm-ben mérnek, decibeles osztású a skálájuk, az érzékenység, a zajhatár, a pontosság és a méréstartomány (dinamika) szintén dB-ben van megadva. Hidd el, dBm helyett esetenként femto- meg pikowattokkal, dB-ek helyett lineáris arányszámokkal sokkal nehezebb lenne számolni . Az illesztési impedancia ismeretében használhatnánk mindjárt feszültségeket is a teljesítmények helyett, de ez sem szokás.
Mod. #34935: Az ilyen eszközt jelismétlőnek (avagy repeaternek) hívják, ami valóban lehet egy többfunkciós router vagy AP egyik működési módja. Ezzel a házak közötti jelismétléssel annyi lehet a gond, hogy a kültéri kapcsolat már általában rövid távon is külső, esetleg irányított antennákat igényel, a házon belüli ellátás pedig belső, szokás szerint körsugárzó antennát. Ez a két feltétel pedig egyetlen eszközzel nem igazán teljesíthető, mert egyszerre nem lehet két helyen az antennája (akkor sem, ha esetleg eleve két vagy több antennával rendelkezik). A kültéri link kezelését (kliens) és a beltéri wifi-ellátást (újabb AP) egy-egy saját eszközre kell ilyenkor bízni, egy repeater inkább csak beltéri jelismétlésre való.
[ Szerkesztve ]