Pontosan, te sem voltál lefolyó alkat, mint én, hasonló élményeim voltak.

Félreértés ne essék, senkit nem ítélek el, aki néha megiszik ezt-azt, csak sokaknál így jött le. Ellenben megvolt a pozitívuma is, mert legalább tovább redukálódott az amúgy is szegényes szociális szférámat kitöltő felesleges egyének száma (úbaze, ez már egyetemi filozófiát megszégyenítő megfogalmazás lett, szerintem értelme sincs ).

Lefolyóról jut eszembe: volt egy jóbarátom (talán még van, csak úgy szép lassan megszakadt a kapcsolat), aki folyamatosan asztal alá ivott és sokszor játszotta el, hogy okádik, mert soha nem láttam. Vagy nem történt meg, vagy én maradtam le róla. Egyszer viszont megtörtént az ominózus eset, az oka pedig igen prózai volt: első gyermeke születése másnapján a tejfakasztó buli. Mivel fel voltam készülve, így én takaríthattam utána. Nem a csapba tolta cuccot? Asszonykának jött is a tej bőven.

Cigihez: egyszer szoktam le, egész nap zabáltam, de mindent ami a kezem közé került. Nem csak a zacskó chipset, hanem a zacskót is. Egy hét után újra rágyújtottam, olyan rosszul lettem, hogy azt hittem, most jött el az igazi leszokás. Rosszul gondoltam, másnapra minden visszaállt a régi kerékvágásba.

"Nincsen más, csak a hit és a dac / A tiéd csak az marad, amit másoknak adsz"