1. Nem. Minél közelebb van, annál kisebb a mélységélesség.
A manuális állítást jól gondolod.

2. Jó az a mondat. Azt jelenti, hogy minden obi, azonos rekeszértékre (pl. F8-ra) állítva azonos mélységélességet ad ha a ''célpont'' képe ugyanakkora marad a keresőben, legyen az akár egy 17mm-es ultrawide, vagy egy 600mm-es tele.

3. Igen, a teleobjektív ''összesűríti'' a képeket.

4. Lásd #2.

5. 400-ból még létezik 2,8, ott az számít fényerősnek, 17mm-nél meg talán az F2.
Igazából ez a ''fényerős'' magában nem jelent semmit, nem általános, az a fényerős obi ami a saját kategóriájában jó fényerővel rendelkezik. Pl. a DSLR-gépekhez hapható 70-300mm körüli telezoom objektívek között az átlagos érték F4,5-5,6; a nagy fényerejűek meg az F2,8-asok.

6. A könyvet nem ismerem. A torzítás amiatt lehet, hogy rossz obival csinálta a képeket. Egy jó minőségű, drága objektív nem torzít észrevehető mértékben, akár tele akár nagylátószögű. Viszont az igaz, hogy a nagylátószögre jellemzőbbek a torzítások, így ha két átlagos minőségű obival csinálta a képeket, akkor lehetséges hogy a nagylátó jobban torzított mint a tele.

7. Sokmindenben. Élesség, torzítások és színhibák korrekciója, felépítés (fém vs. műanyag), stb.

8. Nincs. Valahol olvastam, hogy a fényképezés a kompromisszumok művészete. Nagy igazság...

9. Ezek csak a kezdő értékek. Nagylátószögű állásban F2 a legnagyobb beállítható rekesz, tele állásban pedig F3,1. Természetesen lehet szűkebbre is venni, kompakt gépeknél általában F8 körül van a legszűkebb beállítható rekesz.

10. Ezt nem tudom, de ha írsz példát megnézem.

''Ja, amúgy kíváncsiságból, fotózással foglalkozol vagy csak nagyon vágod a témát?''
Elsősorban csak hobbifotós vagyok, de néha riporterkedem amatőr szinten, cégeknek, kisebb újságoknak, stb.
És sajnos feleannyira se vágom a témát mint szeretném...