Hirdetés
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Real Racing 3 - Freemium csoda
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- vrob: Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Bestx: Budget DIY eGPU USB4/Thunderbolt csatlakozással – egy mining VGA új élete.
- sziku69: Szólánc.
- Random25: Windows 11 telepítés Pendriveról
- bitpork: Nagy dilema
Új hozzászólás Aktív témák
-
"Azért ez nem igaz. Az mp3-nak vannak olyan tömörítési hibái, amit az erre edzett fül felismer. Még 320 kbps-nál is."
Jó, de kinek a füle és milyen hanganyaggal? Itt úgy tudom csak nekem sikerült, egy konkrét hanganyaggal, többinél a 80 kbps opus se ment.
HiFi topikban ment a MP3 vs FLAC téma anno, habár szerintem ott alaposan elcseszték a teszt-metodikát.
Legalábbis úgy sikerült nekik is a 10/10, hogy nagyon sokszor próbálkoztak és belefeszültek rendesen. Szóval elég komoly tréning volt és rengeteg eldobott nem 10/10-es eredmény. Utóbbi meg ugye csalás. 
-
Egyetlen érdemi érve volt, ő is a 20-22 kHz-nél vágó rekonstrukciós szűrő minőségét hozza fel, mint problémaforrást. Ami jogos, csak a következtetés téves. Ez a 44.1 kHz-es DAC ellen szól, nem a formátum ellen. Hisz egy újramintavételezős DAC-kal kiküszübölhető ez a probléma, azaz 44.1 kHz forrást használva mondjuk 96 kHz-en működik a DAC, így a rekonstrukciós szűrő elég magasan, 40-48 kHz-nél dolgozik, s így már nem fog beleszólni a hallható tartományba. Ilyen egyszerű. Ja és a nem egész számú többszörösre újramintavételezéssel semmi gond, ha megfelelő minőségi szinten történik. Pl a Benchmark DAC1 110.6 kHz-re mintavételez (technikai okokból, nem azért mert ez valami mágikus szám).
-
Odáig néztem, amíg ki nem írták, hogy:
HANS BEEKHUYZEN
Audio evangelist
szerk: najó, nézem tovább, hátha mond valami értelmeset. Egyébként a formátumok kapcsán nem érvelni kell, hanem vaktesztelni, hogy hallod-e a különbséget. Hisz azt nem vitatja senki, hogy X formátumnál Y formátum jobb (több zenei információt tartalmaz).
-
válasz
belashx
#1637
üzenetére
"Sikerült a letöltés, de tréfát sejtek, vagy tényleg ennyire szar az eredeti. Először azt indítottam el, és azt hittem, az az opus-os."
Az a 80 kbps Opus teszt szám azért szól olyan ergyán, mert egy szintetizátorral csinálták az egészet a 90-es évek elején. Egyedül az énekhang valódi. A többi az mind gagyi floppyzenés szintetikus hang, ez főleg a tom-tom dobokon hallani.
-
válasz
arnyekxxx
#1570
üzenetére
Te most kivel vitatkozol?
Én nem mondtam, hogy a Kemper szar lenne, vagy a modellezős a királ. Nyilván a profilozónak és a modellezőnek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha csöves gitár-erősítőt akarsz szimulálni, akkor modellezni kell, ennyi. A Kemper erre a feladatra nem jó. Másra viszont igen.Amúgy meg jó lenne, ha nem személyemmel foglalkoznál, hanem a témával. Vagy ha nagyon személyeskedni szeretnél, akkor nyugodtan megírhatod privátban.
-
válasz
szaszlaci
#1567
üzenetére
Az a helyzet, hogy amíg az Audacity szögletesen rajzolt hullámformák még mindig nem a valósak, ezért nem érdemes következtetést levonni belőlük. Ez nem jelenti azt, hogy nincs igazad, csak egyszerűen ezek az ábrák nem jók. Használj olyan programot, ami ténylegesen szinuszok összegeként jeleníti meg a mintát, lehet ott nem is lenne nagy különbség.
-
-
-
Na, hogy legyen valami ON is: meg hogy visszaéljek a formázási lehetőségeimmel...
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
válasz
arnyekxxx
#1551
üzenetére
Köszi, ezek valóban rendes modellező cumók.
Jé, pont a Line6-től valamelyik első POD-ot anno használtam is, habár nem úgy emlékszem hogy olyan jó lett volna, de az volt az első multieffekt, amivel találkoztam, s tökre rácsodálkoztam, hogy egy ilyen kis bigyó mennyi mindent tud.
Igen, csak én arról beszélek, hogy nem modellező.
VST-kből nekem az FL Slayer VST maradt meg nagyon, mert azzal hülyültem anno 12+ éve sokat. De az nem volt valami hiper minőség (komplett gitár emuláció). Habár a Slayer2 már jobb volt, de az se egy húde.
-
válasz
arnyekxxx
#1541
üzenetére
Ez így ebben a formában nem igaz, ez nem a szent grál. Egy adott szett egy konkrét beállításának hangját tudja emulálni, nem magát a komplett gitárerősítőt modellezi. Persze attól még ez is rohadt jó, mert otthon a saját hardvereiddel kikevered ami kell, s el tudod menteni erre a cuccra, így koncertezni nem kell magaddal vinned mindent, csak ezt a Kempert. Erre való.
-
Egyébként meg tegyük félre ezt a gitárerősítős témát, mert ez más kategória, mint egy rendes erősítő emulációja, nem is értem minek mentem bele ebbe az árnyékboxolásba.
-
válasz
dabadab
#1543
üzenetére
De ez hol használ DSP-t? Mert számomra egyáltalán nem egyértelmű. Sőt, konkrétan azt írja, hogy:
"A-2 incorporates original circuit designs developed by the specialists of AMT, which allow to obtain bright and rich sound in the style of the original tube overdrives using low-voltage (9V) power and low current consumption."
Tehát ez analóg emuláció, nem DSP.
-
#1536
lezso6
HÁZIGAZDA
Kisgépkezelő
#1533
válasz
Kisgépkezelő
#1533
üzenetére
Mondjuk ez azért durva. Olvasgattam egy kicsit thomannon, azt mondják elég közel van, habár azért ez sem ugyanaz; de kit érdekel, ez a cucc arról szól hogy minden az egyben, ami simán megér 2000 dollárt.
-
válasz
szaszlaci
#1525
üzenetére
Ja, hát a fő karakterisztika valóban ez.
A legtöbb VST is így működik, megdobja a páros és páratlan harmonikusokat. Ha meleg hangzás kell, akkor főleg a párosakat. De én ennél többre gondoltam, legalább egy konkrét csöves erősítő emulációjára, nem csak úgy nagy vonalakban. Meg eleve csöves és csöves között is van különbség. -
válasz
benedekco
#1524
üzenetére
Nem kell sok kilohertzes feldolgozási mód, sőt, az csak ront a helyzeten az intermodulációs torzítás miatt.
Oversampling az jobb, mindegy mit támogat a hangkártya, a CPU dolgozik vele. Van ilyen 64x oversampling is, ami 44.1 kHz esetén ~2.8 MHz, s bizonyos esetben szükség is van rá.
Amúgy igen, a lényeg az lenne, hogy ugyanolyan legyen, mint a cső, ne csak közel hozzá. Az meg nehéz. Egyébként a késleltetéssel nem növelhető a számítási kapacitás, az csak arra jó, hogy az esetlegesen hullámzó számításigényt kiátlagolja. -
válasz
benedekco
#1515
üzenetére
"Mondjuk a mai világban egy jól megcsinált digitális/tranyós erősítőre lehetne egy gombot rakni ami mint egy cső szimulációt csinál, dsp-vel akármivel. Ennyi lenne."
Röviden:
Nem.
Kicsit hosszabban:
Lehetne, de valószínűleg orbitális számítási kapacitás kéne hozzá, hogy élőben, megfelelő minőségben működjön, ezért nem éri meg. Meg hát nincs meg a feeling sem.
Sokkal hosszabban:
Ugye digitális reprezentációnál van hangmagasságban egy felső limit, aminél magasabb nem tárolható. Ez ugye a Nyquist-frekvencia, ami fele a mintavételezésinek, azaz a 44.1 kHz-es mintavételezésű CD-minőség esetén ez 22.05 kHz. Ezzel nincs semmi gond, simán elég, ha zenét hallgatsz.
Azonban hangfeldolgozásnál ez probléma lehet, mert a torzítás emulálásához felharmonikusokat generál a DSP, s nem egyet, s ugye ezekből jópár a Nyquest-frekvencia felett lesz. Ezeket pedig már nem tudja a formátum reprezentálni, ezért visszatükröződik a jel az Nyquist frekvenciáról. Tehát pl CD minőségnél egy 5 kHz-es jel 40 kHz-es felharmonikusa nem eltűnik, hanem egy 4 kHz-es hang lesz belőle. Ez az úgynevezett aliasing jelenség. A nagy probléma az vele, hogy visszatükröződött hang harmonikusan nem kapcsolódik az eredeti hanghoz, ezért baromi zavaró tud lenni. Lásd még intermodulációs torzítás, az is hasonló, nem harmonikus.
A problémát oversampling segítségével lehet orvosolni, azaz ha a hangfeldolgozás az eredeti mintavételezési sűrűség többszörösével történik. Pl 44.1 kHz helyett 176.4 kHz-cel, ami 4x oversampling. Itt pedig már értelmezhető lesz a 40 kHz-es jel, így nem lesz aliasing. Azonban egy csöves erősítő hangjánál rengeteg felharmonikussal kell dolgozni, megfelelően elhelyezni, ezért jó minőségben megoldani csak orbitális mértékű oversamplinggal lehetne, amihez ugye orbitális számítási kapacitás szükséges.
-
A csöves erősítőnek hangzásilag nincs objektív előnye, mert nagyobb a torzítása, mint egy tranzisztorosnak. Viszont ugyanez a szubjektív előnye is, ugyanis sokak számára kellemes ez a fajta torzítás. Hasonló helyzet, mint pl aki diszkómosoly EQ-val hallgatja a zenét. Objektíve nem tesz jót a hangminőségnek, de neki ez tetszik. Így működik a csöves hangzás is, ami technikailag egyfajta kompresszió. Ez főleg magas hangerőn van, ugyanis a túlterhelés nem azonnal okoz torzítást (hard clipping), hanem fokozatosan (soft clipping). Ezért tud kevesebb wattból magasabb hangerőt. Nincs semmi varázslat, csak dinamika-kompresszió.
-
Abban az értelemben killer, hogy komplexebb, mint a többi itt linkelt zene. De ez miért rossz? Pont ezzel érdemes tesztelni, hisz ebben van annyi információ, ami kihívás egy tömörítő-algoritmusnak. Vagy egy hangfalnak. Úgy könnyebb észrevenni a problémákat. Persze nyilván nem önmagában kell tesztelni, egy stílus az kevés.
Ez a gridlok szám (meg úgy általában a dnb) leginkább egy lánc sebességét teszi próbára a teljes spektrumban (40 Hz és 20 kHz között), szvsz konkrétan erre való. Ha lassú, akkor egy mosott foshalmaz lesz belőle. A legtöbb itt lévő szám az egyébként mind lassú, ebben a technikai értelemben (tehát nem tempóban, ha tranziens-válaszban).
"De a lényeg a legutolsó sorban van eldugva, hogy ha nem lehetne váltogatni közöttük, nem tudnád melyik szól. Pontosan erről szól a topik."
Persze, igen, ez a konklúzió. Ugyanúgy elég az 320kbps MP3, hiába hallom bizonyítottan azt a hanggyafingnyi a különbséget, ha csak közvetlenül hasonlítva megy.
"Kapitány kollégánál van az igazság, hogy nem csak azokkal a zenékkel kell tesztelni, amik kedvencek."
Én sem ezt mondtam, hogy kedvenc zenékkel kéne tesztelni. Azt mondtam, hogy azzal kell tesztelni amit szeretsz és ismersz. Előbbi gondolom magától értetődő, hisz utált zenével tesztelni mazochizmus. Utóbbi meg azt jelenti, hogy ismerned kell az összes hangot benne, tudod milyen szetten hogyan szól, stb. -
válasz
CPT.Pirk
#1486
üzenetére
Ugyanarról beszélünk.
Amit írsz, attól mind csökken a dinamika, ezek ugye a lehetséges okok. Akkor most beállítás alatt azt kéne érteni, hogy azt teszteled, hogy jó-e a szinergia?Egyébként meg igen, a punkzene valóban nem tesztelésre való, hisz annál pont a koncepció, hogy a hangszerelés a lehető legigénytelenebb legyen, ott a szöveg a lényeg. Esetleg még az ACDC lehetne teszt alany (az ugye nem punk), de ott meg az a probléma, hogy a keményebb rock masterek sajnos elég csapnivalóak szoktak lenni, úgy általánosságban. Habár lehet van ACDC-ből van jó master.
-
válasz
CPT.Pirk
#1479
üzenetére
Ja, nem azt mondom, hogy amit hallgatsz az gitár + ének, csak mint extremitást hoztam fel az egyszerűségre.
Ha valami halk részlet nem hallatszik egy hangfallal, akkor ott egyértelműen dinamikahiány van. Lánc beállítása alatt mit értesz? Az adott KF számok technikai minősége egyébként tényleg jó, habár az egyiknél (az akusztikusnál) 10 mp-nél van egy hiba a felvételen.
-
válasz
CPT.Pirk
#1477
üzenetére
De ez tök szubjektív, hogy milyen érzelmeket vált ki az adott mű. Nyilván ha te tesztelsz, akkor elsősorban olyan zenével tesztelj, amit ismersz és szeretsz. Másodsorban meg lehetőleg olyannal, ami komplex, tehát nem csak egy gitár + ének, mert ez a legprimitívebb műfaj. Ennyi a lényeg szerintem.
-
válasz
CPT.Pirk
#1475
üzenetére
A 80 kbps Opus volt észrevehetően halkabb. A halkság oka egyszerű: annyi minden részlet hiányzott belőle, annyira tompa volt, hogy az eredmény érezhetően halkabb lett. A 320 kbps MP3 nem volt halkabb, csak egy hangyafingnyit tompább.
Ne menjünk már megint bele ebbe a hülyeségbe, hogy mi alkalmas és mi nem. Te most megint azt mondod, hogy a keverés és master jellege nem tetszik (amit amúgy teljesen megértek, ezek a számok másképp készülnek mint az akusztikusok), ezért nem alkalmas. Pont hogy az a legalkalmasabb egy tömörítés és hallás mérésére, ami nehezen tömöríthető, hiszen az több és komplexebb hangokat tartalmaz, ebből következően jobb fül, jobb hangkeltő kell hozzá.
-
#1471
lezso6
HÁZIGAZDA
unclefucka
#1470
válasz
unclefucka
#1470
üzenetére
Nincs semmilyen értelmetlen hadakozás. Legfeljebb te akarod ezt látni, hogy a magas lóról leszólhass ide, hogy "jajj, ti még mindig itt tartotok?". Egyáltalán nem arról van szó, hogy a FLAC vs MP3, s akkor most csak egy maradhat.
Nyilván ha lehet, akkor hallgasson mindenki FLAC-ot, mert ártani nem árt, a terabájtos korában nem foglal sokat.A kérdés a transzparencia. Azaz, hogy egyáltalán hallható-e a különbség egy 320 kbps MP3 és FLAC között. Illetve, hogy az Opus 80 kbps tényleg elég transzparens-e. S egyelőre úgy tűnik, hogy igen, ugyanis senki sem postolt 10/10-et még az Opus 80 kbps vs FLAC tesztre sem. Én sem tudtam.
Ez "jegyzet" kép meg remélem csak vicc, mert ez minden, csak nem hiteles. Csinálj foobarral ABX tesztet, az ellenőrizhető, nem hamisítható. Amúgy meg nem hiszem el, hogy még mindig én vagyok az egyetlen a topikban, aki postolt a topikba hiteles 10/10 ABX tesztet. S ráadásul 320 kbps MP3 vs FLAC témában, de itt fontos megjegyezni, hogy a zene eléggé komplex, valószínűleg ezért hallom a különbséget. Legalábbis elvileg, mert más azóta sem postolt 10/10-et ezzel, csak le lett fikázva, hogy alkalmatlan ABX-re mert csak. Legalább ezzel készülhetett volna egy csomó 10/10, s akkor bizonyítva lenne, hogy van az a zene, ami kifog az MP3-on. Viszont az is nagyon fontos, hogy számomra a különbség olyan kicsi, hogy ha óránként lehetne csak váltogatni a FLAC és MP3 között, szerintem nem tudnám megmondani, hogy melyik szól.
-
válasz
#16939776
#1274
üzenetére
Ebben a számban nincsenek is hangszerek. Legalábbis akusztikusok. Az énekhangot leszámítva teljesen elektronikus az egész, ezt igazolja az is, hogy a "zenekar" két tagból áll: énekes + billentyűs. Szvsz amúgy borzalom szar floppyzene hangzása van: a zongora hangja nagyon mű, tipikus szintizongora-hang túltolt magasokkal, agyonkompresszált hanggal. A dobon is egyértelműen hallani, hogy tök egyformák a hangok, semmi a természetesség, a "drop" előtti tom-tom dobok a legdurvábbak, kifejezetten fura és mosott a tranziensük, hallom hogy FM szintézissel készült. Továbbá hallható még a háttérben az a tipikus gagyi 28-as general midi gitárhang is, a hideg kiráz, annyira utálom. És még sorolhatnám...
-
válasz
#71562240
#1262
üzenetére
Légy szíves engem ne keverj bele a szélhámoskodásodba. Egyrészt úgy produkáltam a számból először 9/10-et majd másodszorra 10/10-et, hogy előtte egyáltalán nem hallottam FLAC-ban. Másrészt a többi 80 kbps Opus vs FLAC tesztet azóta sem hallom ABX-en. Igaz, nem is próbálkoztam sokat. Ezeket simán kipróbálhatnád te is, csak 80 kbps Opus...
-
válasz
szaszlaci
#1180
üzenetére
Na igen, ennyire nem értek hozzá, így ideális esetet vettem alapul. Valóban, maga a mágnes is ellenáll, meg ugye reflexes doboznál a hangolási frekvencia is erősen befolyásoló tényező. Meg még nem tudom mi. Az 1 Hz tényleg elmebeteg, legalábbis nagyon közel van ahhoz, mintha egyenáramot küldenél a tekercsre, ami ugye simán gyilkos lehet. Az általam felhozott mechanikai limit inkább a megszólaltatható tartomány legalján illetve alatt szokott lenni.
Aktív rendszereknél (pl stúdió monitorok) szűrni szokás a kimenetet valamilyen módon, hogy a hangfal számára megszólaltathatatlan frekvenciák ne tehessenek kárt a hangszóróban. Nagyon mély hangoknál akkor ez a DC feszültség (jellegű) illetve mechanikai. Magasnál meg ugye az ultrahangok... irónikus, amikor egy nagyon hangos 30 kHz-es hang teszi tönkre a magassugárzót.
-
válasz
szaszlaci
#1154
üzenetére
"ne csináljon annyira torz jelet – amiről itt szó sincs –, ami leégeti a hangszórót. Mert egyáltalán nem biztos, hogy szűrve van, kimehet hangfalra az 1 Hz is akár. Sőt, szerintem az a jó, ha ki tud menni."
Igen ezt így kell, s így is szokták. Szűrni nem kell, ugyanis eleve nem tesznek be ilyen alacsony frekvenciát. A dnb jellemzően 40 Hz alá nem megy, csak nagyon ritkán. Ez igaz az összes többi elektronikus zenére is. Egyetlen kivétel hiphopnak az a bizonyos autós yopeacemotherfucker alműfaja, ahol a 20-30 Hz egyáltalán nem ritka. De ezek a mélyek inkább arról szólnak, hogy jó sok levegőt mozgasson meg, s akkor ennek van egyfajta fizikai élménye, hogy szétrázza magát az autó.
Annyit még hozzátennék, hogy a mély hangoknál technikailag nem attól kell félni, hogy leég a lengőtekercs, ugyanis nagyon mély hangoknál (50-60 Hz alatt) előbb mechanikai limitekbe ütközik a hangszóró, azaz egyszerűen nem tud elég nagyot kitérni, mondjuk s kiszakad a membrán széle vagy a pille. Ez azért van, mert fizikája úgy működik a dolognak, oktávonként lefelé négyszereződik a kitérés. Tehát ha pl 1 watt teljesítményre 160 Hz-en 0.25 mm-t tér ki a hangszóró, akkor 80 Hz-en 1 mm-t, 40 Hz-en 4 mm-t, 20 Hz-en 16 mm-t (!!!) fog kitérni. És ez végig 1 Watt volt, csak a frekvenciát változtattam.
-
válasz
szaszlaci
#1141
üzenetére
Nyilván azért hallható az eltérés, mert sok információt tartalmaz. Mi más oka lenne?
De miért, hogy lenne ez anomália? A festőművész se azt nézi, hogy az adott festékalapanyag kristályszerkezete milyen, hanem hogy amit fest az, az úgy nézzen ki ahogy szeretné. Ugyanez igaz a zene készítőjére is, nem a hullámot nézi, hanem a fülét használja.
"Szerinted mivel magyarázható az ilyen erős változás? Felső eredeti, alsó a szűrt."
Így működnek a szűrők, eltolják a szűrési frekvencia körül a fázist, akkor is, ha nem szűrnek semmit. Az ábrádon látható, hogy ennek eredményként a 40-50 Hz körüli basszus hulláma elmozdult oldalra, s igaz csak kb tized periódus (~30°) nagyságrendűt, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy hullám peakjei olyan helyre kerüljenek, ami már eleve tele van, s együtt már nem férnek bele a dinamikába, így az eredmény meg egy bazi nagy clippelés, ami hallható. Míg egyéb helyeken meg jól láthatóan lett egy csomó szabad hely.
Szóval ha egy jelet szűrsz, akkor a fázisváltozások miatt az új jel "hangosabb"' lesz, vagy legalábbis erősebb, vizualizálva magasabb. Nézd meg úgy, hogy halkítasz rajta (legalább fele magasságúra), s után szűrsz. Magasabb lesz a jel. Ha nem clippel az eredmény, akkor ugyanazt fogod hallani, mint az eredeti halkított. Mert nincs 20 Hz alatt semmi, így a szűrő csak eltolta a fázist. Utóbbit meg ugye nem halljuk.
-
Ja, mert semmi akusztikus nincs benne, ahogy akusztikus hangszerek sincsenek.
De attól még van benne tér, csak ezt nem akusztikusan a felvétel során alakítják ki (hisz nincs felvétel), hanem mesterségesen a keverésnél, meg ugye az egyes hangszereknek is van önálló tere. Itt nagyon komoly trükköket lehet bevetni. Pl a zongora terét úgy szokták keverni, hogy a szubkontra A hang bal szélen, az ötvonalas C pedig a jobb szélen van, közötte meg fokozatosan. Persze ez nincs kihúzva teljes szélességben, de alapvetően így csinálják mesterségesen a zongora terén, és nagyon jól hangzik. Természetesen a valósat is lehet így keverni, mert a mikronofonok elhelyezésével lehetséges. Digitálisan egy sokmikrofonos dobszettnél még azt is szimulálják, hogy a pl a lábdob nem csak a saját mikrofonába szól, hanem áthallatszik a többibe is. Nagyon sok minden végtelenségig paraméterezhető, amilyet szeretnél, akár olyat is, ami valóságban lehetetlen. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy bármelyik stílus felsőbbrendű lenne, csak egyszerűen így működik. Az elektronikus sosem fog úgy szólni, mint a valódi; a valódival meg sosem fogsz tudni megcsinálni bizonyos dolgokat. A tér érzékelés egyébként túlértékelt. Mármint, nyilván, maga a tér adja egy akusztikus zenének az élő érzetét, az egyik leglényegesebb elem. De alapvetően a két csatorna közötti relatív fáziskülönbség adja, s ennyi. Ha valami tönkreteszi a relatív fázist, akkor romlik a tér. Ez leginkább a hangszórók szintjén történik, mert pontos mechanikát gyártani nem egyszerű, ezért drága a jó 3D tér.
-
válasz
szaszlaci
#1121
üzenetére
Ne haragudj, alapvetően szerintem jó célod (audiofool baromságok leleplezése), de itt egyszerűen butaságokhoz ragaszkodsz. A fűrészjel ami látsz (ami valójában inkább háromszögjel), csak az audacity buta vizualiciója, egyszerűen nem szabad így összekötni a pontokat. Nem lesz rossz ettől a program (én is szoktam használni), de az ábrázolás rossz, egy komolyabb szoftverben így néz ki:
Ez egy 15 kHz-es hang, 44.1 kHz-en mintavételezve. Az ábrán láthatóak tárolt mintavételezési pontok, az ebből rajzolható lépcső nagyon halványan, és a halható szinusz hullám is, ami illeszkedik a mintavételezési pontokra.
"A mikrofon relevanciájának kérdését(!) azért hoztam fel irányként, mert ha az nem képes akármiből egy egyenes vonalrész rögzítésére, a torzítatlan tartományon belül, akkor az semmiféle torzított lábdob/akármi olyan részlete nem lehet, ami megszólaltatható."
Egy valós lábdob felvételét keresed? Hát, azt ne keresd.
Funkcionális értelemben van szó lábdobról, tehát hogy arra van használva. Ahogy pl a What Is Love komplett dobszettje sem létezett a valóságban soha, szintetizátorral készült. A szám 100% elektronikus zenének minősül, egyedül az énekhang valódi, nyilván. Pont ez a lényege az elektronikus zenének, hogy szintetizált, mesterséges hangokból áll. "Mutattál egy zenét, állítod, hogy ez így pöpec hanganyag, és meghallod a veszteséget tömörítés után. Próbálok rájönni, hogy az-e, de ha neked meggyőződésed, hogy itt nem lehetséges torzítás vagy egyéb anomália, akkor esélytelen bármiféle értelmes érv-ellenérv ütköztetés."
Jó, mert az alapfelvetés, hogy a FLAC-nak semmi értelme, én hoztam egy hanganyagot, aminél bizonyítottan hallható. Vagy legalábbis én hallom, mert más ezzel a számmal nem postolt itt 10/10-et. Így a hanganyagban kell keresni a hibát.
Egyébként meg egyáltalán nem jelentős a különbség, csak egymás mellett hallani. Az MP3-ban egy hangyafingnyit kevesebb a magasközép. De ha naponta vagy akár óránként váltogatná valaki nálam, hogy random MP3 vagy FLAC szól, szerintem esélytelen lenne azonosítanom hogy melyik szól éppen.Hogy kontextusba helyezzük az ládbob hangját:
Ez egy 0.5 mp-es részlet, a komplett ládbob hangja. Nyíllal bejelöltem, hogy hol van vonal. Szóval erről beszélünk, szerintem szőrszálhasogatás. Eleve ha elfogadottnak tekintjük, hogy ennek nem kéne ilyennek lennie, abból hogy következik, hogy a szám nem alkalmas FLAC-ra? Vagy az a tipp, hogy emiatt hallanám a különbséget, mert 0 dB-en van ez a két részlet a lábdob hangjában, tehát én ezt hallom? Csak mert ha meghallgatom külön a ládbobnak egy kis részletét, ami tartalmazza a két problémásnak látott részt, akkor az egy lágy, tiszta hang, a dobnak a mélyfrekvenciás dübögő része, nem torzít, s nem is olyan elem, amin a tömörítés kifogna.
-
válasz
szaszlaci
#1115
üzenetére
Elolvastad, értelmezted amit írtam? Nincs semmi baj a vonallal, nagy valószínűséggel a lábdob kis részlete (még mindig nem mondtad meg hol keressem). Nem ritka, hogy így szokott kinézni, s nem is baj. Simán meg lehet szólaltatni jól hangfalon.
Az meg mitől releváns, hogy mikrofonnal fel lehet-e venni? Ez elektronikus zene, ahol ha fel is vesznek valamit mikrofonnal, az szinte biztosan nem marad meg eredeti formájában. Amit meg belenagyítottál az kb 200 minta, s 44.1 kHz-en inkább egy 100 Hz-es félhullám fér bele. Ennek a számnak a lábdobja meg 50 Hz körül van.
Azzal pedig csak a saját dillettantizmusod sikerült bemutatni, hogy egy DC offsetelt semmihez hasonlítod az adott hullámrészletet. Persze hogy nincs ott semmi. És nem igazán értem, hogy mit akarsz ezzel. Most arra gondolsz, hogy az a felső vonal hang-e? Hát önmagában persze hogy nem, hisz egy másik hang része. Ennek annyi értelme van, mint egy négyszögjelnek a felét meghallgatni, nyilván az is néma lesz.
"A négyszögjel, ami a mintavételezés határán van, eltárolható. Míg az egyenes nem, ahogy a 22 kHz-es fűrészjelet is megnyírja már az MP3."
Wtf? 44.1 kHz-en veszteségmentesen sem tudsz 22 kHz-es fűrészfogat tárolni. Meg úgy kb semmit a szinuszon kívül, hisz ott a Nyquist frekvencia. A programod szépen összeköti a vonalakat, csak hát a valóságban nagyon nem ebben így jön ki a DAC-ból, hanem a pontokra illesztett szinuszjelekként. Amúgy meg a képen meg háromszögjel látható.
-
Ha túltorzult nálad, akkor a hangrendszereddel lesz valami, mert ez nem torzít. Maguk a "hangszerek" nyilván torz hangokból állnak, de ez olyan értelemben torz, mint az elektromos gitár. Így meg kb olyan érzésem van, mint amikor a rockzene hajnalán az akkor aktuális nyuggerek azon hőzöngtek, hogy a sátántól való az a zene azzal a hangzással.
Az elektronikus zene nem feltétlen hangmintákból készül, sokszor inkább szintetizálják, illetve a hangmintákat agyon szokás effektelni addig, amíg a megfelelő kívánt hangot nem kapják. Illetve ezek kombinációja. Nem szeretem ezt az előadót, de legalább jól bemutatja, hogy miképp készül egy ilyen: [link] Látható, hogy a hangmintákat maguk gyártják, sőt itt a keverés is részben analóg.
Ja, meg azért tudják ők magukról, hogy másoknak mi a véleménye. Pl a videóban látható, hogy a lemezkiadó neve Bad Taste Recordings, azaz kb Rossz Ízlésű Felvételek.
S hogy legyen valami más is a fenti előadótól, tessék ez egyáltalán nem olyan kemény hangzás, de ugyanaz az ember készítette: Gridlok - It's not Techno. És igen, a lemezkiadó a Hospital Records ahol értelemszerűen beteg zenék vannak.
Ja és igen, ezeket a zenéket
bakelitenvinylen is kiadják, sőt, régen csak azon volt, ezért csomó szám vinyl-ripként van meg. -
válasz
szaszlaci
#1097
üzenetére
Legjobban az tűnik fel, hogy halkabb, de nem csak ez a gond. Sokkal mosottabbak a tranziensek, illetve olyan lesz, mintha ráeresztettek volna egy kompresszort.
A hullámforma ránézésre nagyon betegül fest, de ennek megvannak az okai. Sokat elemeztem ilyen zenéket (én is foglalkozom ezzel hobbiszinten), s az elején rohadtul érthetetlen volt az, hogy 0 dB-ig ki van tolva, de ennek nem torzít, nincs túltolva. S ez a legtöbb dnb-re igaz. Kivéve a tucat liquideket, azok keverése egyszerűen kritikán aluli, gyakorlatilag nincs master meg mixing, a hullámforma ezért meg ránézésre szép, amúgy meg borzalom semmilyenül hangoznak, tucat ronggyáhasznált hangmintákkal, nem sajátokkal, stb.
Na, szóval. Ami mutatsz "túlvezérlést", az vagy a lábdob vagy a pergődob. Azoknak ilyen tranziense szokott lenni. Azaz alapból keveretlenül is ilyen a hullámforma. A zenébe a láb- és pergődobot pedig jellemezően úgy szokták bekeverni, hogy ha megszólalnak, akkor minden más hang elhallgat, vagy legalábbis kompresszálódik valamilyen módon, különben ugye torzítás lenne. De ugye a masteren nincs hard clipping. Amit clippingnek látsz, azaz eredeti felhasznált hangminta formája. Aztán ha benézel a láb- és pergődobok közé, akkor ott egy lassú, "nagyon szőrös" hullámot látsz, az ugye a szubbasszus. Ebben a számban kb 43-50 Hz között mászkál, illetve van egy 100 Hz-es hang is. Azonban itt nincs clippingnek látszó rész, azaz egyenes vonal, habár utóbbinak tényleg sehol nem kéne lennie, akkor sem ha nem hallható. Összefoglalva a keverés nagyon pongyolán fogalmazva valahogy úgy szokott történni, hogy a láb és pergődob hangerőben prioritást kap, ezután jön szubot kivéve minden hang, végül ráöntik az egészre a szubot, s akkor megkapjuk azt a bizonyos virslit. Szóval nagyon nem egyenrangúak az egyes sávok, s sokkal kifinomultabb egyéb technikák vannak a keverésre, mint egy akusztikus zenénél. Nézd meg a számot úgy, hogy 60 Hz környékén megvágod, s ki fog emelkedni a hullámformából a láb- és pergődob, s láthatóan megjelenik az a dinamika egy része, amit a szubbasszus elrejtett.
Tehát, ez nem túlvezérelt, legalábbis keverés- és masterügyileg, mert az alap lábdobnál és pergődobnál látható, de ezek a hangok eleve ilyenek, ilyennek készültek, s ez így jó, ez a stílus része, nem a sátántól való dolog. Lásd még elektromos gitár torzítása, habár utóbbi az konkrétan egy kifinomult torzítási metódus, míg a dnb dobhangjai egy nagyon alapos sound design eredményei szoktak lenni. Már ahol. A liquidnél nem.
Amúgy szvsz ezt a stílust (neurofunk dnb) leginkább ilyen mocskos szemét avantgardszerű valaminek lehet tekinteni, főleg ma, s ez csak rosszabb lesz. Nem véletlen hogy sok szám stílusbesorolása experimental, azaz kísérleti zene. Amúgy nekem nem tetszik az irány, legalábbis egyre kevesebb zenét találok ebben a stílusban, ami tetszik.A tömöríthetőség szerintem azért nehéz, mert konkrétan nagyon sok a felharmonikus információ. De nem azért mert négyszögjelig van torzítva a zene. A jelenség akusztikus zenénél is jelen van, mégpedig pl a rézfúvósoknál, mert azoknál is hatalmas a felharmonikus tartalom.
-
-
válasz
proci985
#1090
üzenetére
Jaa, nem techno, hanem csak tuc-tuc példaként hoztam fel a többieket. Amit linkeltél azok egyébként még talán okék, de magamtól sosem hallgatnám. Én alapvetően a supersaw / hypersaw "hangszerre" nagyon alapozó zenéktől kapok hülyét, ezt értettem techno alatt. Legutálatosabb számomra a happy hardcore. De technora visszatérve: a techstepet bezzeg nagyon is szeretem, ami dnb kiegészítése techno elemekkel. Ez pedig eléggé paradox.
-
Oké, ha ez ilyen killer sample, akkor várom mindenkitől a 10/10-et, aki ezt állítja, tőled is.
Az "összenyomással" meg nincs gond, ha elektronikus a zene, mert ez a stílus sajátja, nem destruktív. Az akusztikus zenék felvételénél van ezzel gond, mivel ott a valóságban létező hangokat kéne visszaadni, s ha azt széjjel kompresszálod, akkor elveszti a természetességét. Kb olyasmi, mint a rajz vs fénykép. Egy rajzon lehet bármi (készülhet kézzel és számítógéppel is), míg egy fényképnél azért vannak korlátok és szabályok (a valóságot tudod csak fotózni). S persze egyik sem több a másiknál, egyszerűen csak nagyon mások.
Alapvetően az elektronikus zenét a tuctuccal azonosítják, s miatt is utálják sokan, s nem tudnak vele mit kezdeni. Amit nagyon is megértek, mert én is utálom a tuctucot, lásd #1079.
-
-
válasz
CPT.Pirk
#1083
üzenetére
Na ez fura. Lehetséges valami DSP trükk van rossz mintavételezési konverzió okozta a problémát.
Zene stílusok kapcsán én annyi tudok mondani, hogy szerintem minden stílusból létezik szar meg jó is. Egyedüli kivétel a lakodalmas, mert abból csak moslék szar van. Vagy legalábbis nem hallottam még jót.
-
válasz
#20584850
#1081
üzenetére
Miért ne lenne való tesztzenének? Mert nem tetszik? Bocs, de akkor szerintem meg a másik zene nem való annak meg a te általad linkelt sem.
Nyilván ez utóbbi is hülyeség, ugyanis teljesen irreleváns a zenei ízlés egy objektív tesztnél.Én tudom, hogy szar zenét hallgatok. Inkább azt érzem, hogy kognitív disszonanciát okoz neked, hogy ha valaki ilyen szar zenét hallgat, akkor mégis hogy hallja a különbséget. Szerinted nem hallhatja, ezért a kognitív disszonanciát úgy redukálod, hogy a zenét alkalmatlannak minősíted a tesztre. S akkor máris fel lehet lélegezni.
szerk: ja, már jó ideje ki van szemelve az utód (RME ADI-2 DAC), habár nem azért, mert a DAC1 kevés lenne, inkább praktikus okok húzódnak a háttérben.
-
-
#1079
lezso6
HÁZIGAZDA
Kisgépkezelő
#1070
válasz
Kisgépkezelő
#1070
üzenetére
De ez nem teknó...
Főleg hogy utálom a techno-t, sőt, kb az egész tuc-tuc vonalat unalmasnak tartom az végtelenül egyszerű ütemviláguk miatt. Bizonyos alműfajoknál még a dallam is olyan hitvány, mintha valami 5 éves gyerekeknek készült mondóka lenne. Ezt Deadmau5 is észrevette, aztán poénból csinált egy paródiát a jól ismert Martin Garrix Animals című számából. Az egészben az a durva, hogy a tömeg ugyanúgy csápol rá, szóval úgy néz ki ezeknek tökmindegy, hogy mi van a közép- és magastartományban, csak aggya a méjjet™. -
#1077
lezso6
HÁZIGAZDA
Hieronymus
#1071
válasz
Hieronymus
#1071
üzenetére
Az a David Guetta szám hangzás szempontjából szerintem rossz. A mélyet nem mondanám nagyon túltoltnak, de a magasakat annál inkább. Közép szinte semmi sincs. S ez kb az összse tuc-tuc jellegű számra jellemző. Az említett The Kelly Family albumot nem sikerült megtalálnom, szóval arról nem tudok nyilatkozni.
Én a lapos hangzás híve vagyok, szeretem a közepet. Az általam próbálgatott szám (Megahertz) az kicsit mélysúlyos, de közép van benne bőven, magas is a helyén van.
-
Egyébként még mindig fenntartom azt a lehetőséget, hogy nem az én fülem különösen jó, vagy én ismerem jól a számot. Hanem maga a szám nem tömöríthető jól MP3-ba. Ugye a FLAC bitráta erre utalhat, ugyanis a fenti akusztikus számnál ~700 kbps, míg ennél az elektronikusnál ~1200 kbps, ami CD minőség meg ~1400 kbps-hoz eléggé közel van.
-
Csináltam egyet -V0 kapcsolóval is, ez ugye VBR, aminek az előnye ott jönne ki, hogy nem vág 20 kHz felett. Reménykedtem, hátha van értelme az ultrahangoknak, de sajnos egyből 10/10 lett:
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 23:59:35
File A: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).flac
SHA1: c9a002abc25728b77e9178d8a6560f995cb6d2f5
File B: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).vbr.mp3
SHA1: 354a959097e11095e272783277914a9d92c818e7
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
23:59:35 : Test started.
00:00:01 : 01/01
00:00:20 : 02/02
00:00:28 : 03/03
00:00:37 : 04/04
00:00:59 : 05/05
00:01:42 : 06/06
00:01:49 : 07/07
00:02:02 : 08/08
00:02:19 : 09/09
00:02:32 : 10/10
00:02:32 : Test finished.
----------
Total: 10/10
p-value: 0.001 (0.1%)
-- signature --
d5318559010a1bea8465f0d738562bbaa13c8ca2 -
válasz
liszi70
#1066
üzenetére
De nincs járulékos veszteség. Pont hogy nyereség van, hisz ugyanaz kisebb helyen elfér illetve jobb minőség ugyanakkora helyen vagy mindkettő egyszerre, lásd idézet.
A probléma az, hogy azt hiszed, hogy monósít, pedig egyáltalán nem erről van szó. Az egész tömörítési ipar lényege ez a fajta ügyeskedés, mint a joint stereo. Ezt kb úgy képzeld el, mintha két fájlt külön rarolnál vagy egyben. Utóbbi kisebb lesz. Ugyanezt csinálja a joint stereo. Ha ugyanaz van épp a két csatornában, akkor azt kettő helyett csak egyszer tárolja el, dupla bitrátán. Így érthető?
-
válasz
CPT.Pirk
#1065
üzenetére
De, pont hogy jó a minősége basszus. Csak neked nem tetszik. Nem progi rakta össze, hanem amerikai férfi, aki Gridlok-nak nevezi magát. Nyilván részben programmal. És nem mosott és részlettelen a zene, hanem pont ellenkezőleg.
Csak elegendően gyors hangkeltő kell hozzá, ami nem mossa össze. Meg olyan fül, ami felfogja mi történik. -
válasz
liszi70
#1062
üzenetére
Gondold át mégegyszer. A joint sztereó kisebb bitráta mellett tudja ugyanazt, tehát azonos bitráta mellett jobb. S mivel 320 kbps MP3 a (szabványos) max, ezért a lehető legjobb minőséghez joint stereo-ként kell tömöríteni. És ez így is van jól, semmi értelme másképp, hisz csak rosszabb minőségű lenne.
Olvasd el a fent linkelt wikipédia oldalt, mert a joint sztereó nem monósításról szól, hanem a minőség javításáról azzal, hogy nem a bal meg a jobb csatornát tömöríti, hanem a bal és jobb csatornában egyező részét és a különbségét külön, tehát így is két csatorna van. Ez sokkal hatékonyabb. Nincs monósítás. Az egy audiofool baromság, nem igaz.
"In audio engineering, joint encoding refers to a joining of several channels of similar information during encoding in order to obtain higher quality, a smaller file size, or both."
-
válasz
liszi70
#1060
üzenetére
Ez megint egy audiofool baromság.
Pont, hogy jobb minőségű a joint stereo, mert nem két független csatornaként enkódolja a sztereó forrást, hanem egyként, így hatékonyabb a tömörítés, ergo azonos bitráta mellett jobb a minőség. Lásd Joint encoding a wikipédián. -
válasz
CPT.Pirk
#1051
üzenetére
"Amúgy válaszolva a kérdésedre, az a gond a "szubjektíve szar" zenével, hogy az agyad a felfedezett hibákra áll rá."
Ezt pontosan hogy érted? Mert én ezt a számot mindig is MP3-ban hallgattam, ahhoz vagyok szokva. És nem egy mai szám (2017 áprilisi kiadás), tehát nem a legújabb LAME-mel konvertálták, sőt, az se biztos, hogy LAME-mel. Most meg beszereztem FLAC-ban, abból konvertáltam én MP3-at a legújabb (2017 októberi) LAME 3.100-zal. És ezek között veszem észre a különbséget, amikor ezt a számot most hallom először veszteségmentes formában... én ezen vagyok kiakadva... -
-
válasz
CPT.Pirk
#1043
üzenetére
De irreleváns, hogy szubjektíve szar a zene, hogy ha objektíve észreveszem a különbséget a két formátum között. Most csináltam egy 10/10 FLAC vs 320 kbps MP3 ABX-et az eredeti 44.1 kHz-es mintavételezéssel. Én most azon vagyok kiakadva, hogy ezzel is hallom. Pedig LAME-mel konvertáltam, foobarral.
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 16:41:55
File A: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).flac
SHA1: c9a002abc25728b77e9178d8a6560f995cb6d2f5
File B: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).mp3
SHA1: 65f8393a6d6e808e3b8606cf4feb36cea62b75eb
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
16:41:55 : Test started.
16:42:29 : 01/01
16:42:50 : 02/02
16:43:05 : 03/03
16:43:15 : 04/04
16:43:27 : 05/05
16:43:41 : 06/06
16:43:58 : 07/07
16:44:18 : 08/08
16:44:32 : 09/09
16:44:42 : 10/10
16:44:42 : Test finished.
----------
Total: 10/10
p-value: 0.001 (0.1%)
-- signature --
9979f445256634c5006744ff4fc45adc1140acebRelatíve kicsit lassú voltam, de engem ez tökre meglep. Főleg, hogy én ezt a számot mindig is MP3-ban hallgattam, nagyon sokszor.
-
Valamit lehet elcsesztem, mert OPUS-ból a 256-osnál is éreztem különbséget (ABX teszt nem volt), ezért csináltam egy LAME 320 kbps MP3-at, s ott is érezhető volt (pedig én úgy tudtam, hogy nem igazán hallom), így csináltam egy MP3 vs FLAC tesztet. És meglepődésemre 9/10 lett a 48 kHz-re resamplingolt FLAC-ból. A 44.1 kHz-es eredeti forrásból konvertálva még nem néztem, de most nagyon össze vagyok zavarodva, nem tudom hogy sírjak vagy nevessek. Valaki mondja meg hogy mit rontottam el.
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 16:23:31
File A: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).flac
SHA1: 05771259c5547790d91a0f0ab3e8c9b3a0513822
File B: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).mp3
SHA1: 1d0dde83edd4a8067fd2aada651fc96a2408097c
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
16:23:31 : Test started.
16:24:12 : 01/01
16:24:28 : 02/02
16:24:44 : 03/03
16:25:04 : 04/04
16:25:11 : 05/05
16:25:19 : 05/06
16:25:25 : 06/07
16:25:31 : 07/08
16:25:43 : 08/09
16:26:00 : 09/10
16:26:00 : Test finished.
----------
Total: 9/10
p-value: 0.0107 (1.07%)
-- signature --
9985affd239a09bc60ef5620d2e4504817e55867 -
válasz
szaszlaci
#1031
üzenetére
Ezzel a zenével nem tudtam észrevenni a különbséget. Szerintem nem elég komplex.
Én elektronikus borzalmakat szoktam hallgatni (neurofunk), most teszteltem eggyel (előtte volt resample 48 kHz-re). Hát elég lazán észrevettem a 80 kbps opust.
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 16:00:16
File A: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).flac
SHA1: 05771259c5547790d91a0f0ab3e8c9b3a0513822
File B: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).opus
SHA1: 155302497bd47e762891e14a218e3f8e20a7288b
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
16:00:16 : Test started.
16:00:26 : 01/01
16:00:32 : 02/02
16:00:49 : 03/03
16:00:58 : 04/04
16:01:10 : 05/05
16:01:19 : 06/06
16:01:27 : 07/07
16:01:36 : 08/08
16:01:42 : 09/09
16:01:49 : 10/10
16:01:49 : Test finished.
----------
Total: 10/10
p-value: 0.001 (0.1%)
-- signature --
9a500922fd74e7927af4c9bce14da470dbe03941És ebben szerintem nincs semmi különös, szinte bárki más észrevenné, ugyanis nulltesztnél sokkal-sokkal nagyobb a különbség a tömörített és tömörítetlen anyag között, mint a fenti akusztikus számmal. Konkrétan halkabb az OPUS. S az is egy jel, hogy a FLAC se tudja hova tömöríteni, 1222 kbps, azaz kb 20%-ot tudott csak levenni belőle. Szóval ez mítosz megdőlt, hogy az elektronikus zenének tökmindegy. Persze attól még lehet szar.
Itt vannak a tesztfájlok meg a 10/10 report is. Előre szólok, hogy a zene (zaj) eléggé hardcore, beteg és obszcén szavakat tartalmaz. Addig próbálok 120 és 160 kbps OPUS-t is...
-
válasz
CPT.Pirk
#885
üzenetére
Ez jól hangzik. Anno én is akartam csinálni egy egyszerű DAC-ot meg fejhallgató-erősítőt is, de végül sosem jutott rá idő. Pedig akkor nagyon beleástam magam. Akkoriban még azon is agyaltam, hogy egy 5.1-es DAC-ot készítek, csak ahhoz kellett volna olyan USB-I2S kártya, ami nem csak sztereó I2S-t tudott volna. Aztán végül nem találtam ilyet, s végleg ment a levesbe a DIY DAC projekt.
-
#883
lezso6
HÁZIGAZDA
bbattila92
#881
válasz
bbattila92
#881
üzenetére
Ja, 6 dB tűrréssel. De amikor 1-2 dB, akkor már csak 20 kHz, s ez számít.
De alapvetően nem ezért jó az a koaxiális Genelec, mert hogy magasra megy. Hisz akkor az Adam A7X még jobb, hisz az meg 50 kHz-ig elmegy a gyártó szerint. -
válasz
CPT.Pirk
#877
üzenetére
Ez azért van, mert a DA-konverzió során a Nquist-frekvencia felett megjelenik egy csomó szemét, ami intermodulációs torzítást okozhat. Ezért egy egy ún. rekonstrukciós szűrőre van szükség, hogy ezeket a nemkívánatos hangokat elimináljuk. S mivel nem minden DAC chipben van integrálva ilyen szűrő, ezért dedikált áramkör szükséges hozzá, ahogy a te esetedben is. Ez lehet egy sima analóg alul-áteresztő szűrő is, de az nem a legjobb, mert az ideális rekonstrukciós szűrő mereksége végtelen, miközben fázis-eltolása nulla.
A fenti probléma miatt alkalmaznak a jobb DAC-ok upsamplingot, így a rekonstrukciós filternek nem 20 kHz-nél kell vágnia, hanem jóval feljebb, így sokkal jobb hangminőség érhető el, hiszen nincs (akkora) hatása a hallható tartományra. Pl a Benchmark DAC1 110 kHz-re mintavételez újra, ami egy wtf frekvenciának tűnik, de működik, nincs vele gond.
-
#878
lezso6
HÁZIGAZDA
bbattila92
#870
válasz
bbattila92
#870
üzenetére
"Audio suliban volt szerencsém olyan rendszert hallgatni, ami vígan dolgozott kb. 40K-ig, rajta pedig olyan felvételt, ami DAP mikrofonokkal volt kb. 30K-ig rögzítve. Az egész hely megelevenedett, hihetetlen érzés volt. Ja igen, ezek a hangdobozok (Genelec stúdiómonitorok) darabja millió Ft fölött volt, szóval bárcsak kategória."
Wat? A milliós Genelec stúdió monitorok sem mennek 20 kHz fölé, úgyhogy valami mást hallottál.
-
Marketingbullshit, nem több. Korábban volt erről szó a topikban.
Nekem az előző Adam A7X 50 kHz-ig ment el, mert hogy úúúúú, AMT magassugárzó. Mondjuk decibel értéket nem adtak mellé, de tökmindegy. A mostani Eve SC208 meg 21 kHz-ig megy csak el. Ráadásul mivel DSP vezérelt, ezért AD-konverterek vannak a hangfalakban. Fúj-fúj, mocskos digitalizmus.
-
válasz
szaszlaci
#782
üzenetére
Igen, ebben teljesen igazad van, hogy a frekciamenetről szóló mérések azért 100%-ig nem vehetők készpénznek egy fejhallgató esetén, pont azon okokból, amit írsz. Hallani sokkal egyszerűbb, hogy valaminek V hangja van-e vagy sem. S ezek egyáltalán nem apró különbség, hanem a fő karakterisztika, amit egyből hallani. Én hallottam mindkettőt, nem egyszer, egymás mellett. Ugyanis az M40X az öcsémé, a SRH440 meg apámé.
Mondjuk lehet inkább múlt időben kellett volna írnom, mivel az M40X fejpántja a sok használattól eltört, az SRH440 párnái meg betonná keményedtek, így egyik sincs már használatban. -
-
-
-
Ott az igazság, hogy csinálsz egy ABX tesztet, hogy hallod-e a különbséget. Ha hallod, akkor FLAC, ha nem hallod, akkor elég a 320 kbps MP3.
Nem kell hitvitát csinálni belőle, szóval érdemes a lehető legjobb minőségben beszerezni mindent, nem gond ha FLAC-ban vannak a zenéid akkor sem, hogy ha nem hallod a különbséget az MP3-hoz képest.
Az PCWorld-os cikk meg vótmá, és konkrétan egy szemétrevaló cikk. Pl hazudik, ugyanis a nulltesztes videó nem 320 kbps, hanem csak 192 kbps MP3-at vizsgál. S maga a videó készítője is hibát követett el, mivel a FLAC és az MP3 közötti különbséget normalizálta, így kb 20 dB-lel hangosabbnak mutatva a különbséget.
-
válasz
envagyok
#713
üzenetére
Na a 7/8 az már alakul. Innentől jöhetnek a teóriák.
A Bose Companionra csak én mondtam, hogy gagyi, mert a Bose a nagy vonalakban úgy készít hangfalat, hogy vesz kínából 10 cent / db áron hangszórókat, aztán ezeket olyan erősítőkre köti, melyek DSP-vel rommá EQ-zzák a hangot, s akkor kész a Bose hangzás.
-
válasz
-Skylake-
#711
üzenetére
Nyilván ezért kell 8/8. Meg ha annyira nagyon egyértelműen hallja (tehát 2-3 másodperc után), akkor egy 100/100 se esne nehezére. Na de ami envagyok esetén különösen érdekes, hogy ha sikerül neki egy < 1% p-értékű teszt, akkor bebizonyosodik az, hogy hiába rossz a füled (relatíve), attól még a FLAC és MP3 közti különbséget még lehetséges hallani.
-
válasz
envagyok
#709
üzenetére
Köszi, ez hiteles. De a 6/8 az ugye nem egyértelmű, ilyet az is tud, aki nem hallja mert konkrétan kb 6 kör próbálkozás után sikerül, ha mindig ugyanazt nyomod.
Tudományosan a max 5% p-value jelenti azt, hogy hallod a különbséget, de inkább 1% alatti szokott lenni a jó. Szóval ha megvan a 8/8, akkor egyértelmű, hogy hallod.
-
válasz
envagyok
#702
üzenetére
Már megint a kifogások és a besértődés...
A vakteszt leginkább rólad szólna, hogy tényleg hallod-e, nem csak úgy gondolod. Engem meg azért érdekelne, mert folyamatosan bizonygatsz, de konkrét bizonyítékot nem mutatsz, helyette mindig jön a kifogás meg a terelés. Ez meg bizony gyanús. Foobar2000 ABX tesztet meg nem lehet hamisítani. Csak a két tesztfájl és az ABX comparator log kell hozzá, ezek alapján ellenőrizhető, hogy hiteles-e a teszt.
-
Mindenki azt hallgat amit akar. Az is teljesen rendben van, amikor valaki mondja, hogy hallja a különbséget (ezzel nincs még semmi baj), mert lehetséges.
A probléma ott kezdődik, amikor valaki azt mondja, hogy ő bizony ABX tesztelni nem fog, mert ő tudja, hogy hallja. Na ez butaság. Jól tudjuk, hogy az ember (függetlenül attól hogy milyen intelligens vagy jó a hallása) tudatlanul, saját magának is hazudik, ezért van szükség ABX tesztre. S akkor ténylegesen kiderül mi a helyzet.
-
-
Csak, hogy legyen valami ON, én ezt ajánlom, rengeteg mindent tisztába tesznek benne:
-
válasz
envagyok
#685
üzenetére
Neked kell bizonyítani, hogy hallod. Ugyanis nem én, hanem te állítottad ezt, hogy simán hallod a különbséget, s PC-n tesztelted, szóval simán jó a foobar ABX. Nagyon ki akarsz bújni a PC-s ABX teszt alól a hifire tereléssel, ez már kezd nagyon szánalmas lenni így. Pedig az elején még bőven PC-vel tesztelted az MP3-at a FLAC ellen, ráadásul egy sima gagyi PC-s Bose szettel.
-
válasz
envagyok
#672
üzenetére
Tökmindegy mennyi időt szánsz egy tesztre. Szóval ha 5 másodperc után hallod, akkor egy 16/16 teszt 1-2 perc alatt megvan. Csalni nem lehet vele, hogy megosztod a használt FLAC és MP3 fájlt és a foobar ABX reportot, akkor annak ellenőrzésével egy pillanat alatt bizonyítható, hogy hiteles a teszt.
Ezzel a "zavar a pc hangja", "minek???", stb hozzállásoddal egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem mered tesztelni.
Az pedig megint szalmabáb-érvelés, hogy a PC-s hangfalak ellen érvelsz, aztán ezt kiterjeszted a PC-s szoftverekre.
Nekem meg amúgy nem is PC-s hangfalam van. -
Nem is bithibával szokták magyarázni, hanem a jitterrel. Amiben van igazság, hisz a jitter elég kellemetlen torzítást tud okozni.
Azonban a megoldás nem méregdrága transzportok meg interkonnekt kábelek vásárlása, főleg hogy az utóbbi hatása kérdéses. Ha az ember annyira biztosra akar menni, akkor olyan DAC-ot vesz, amiben van reclock, azaz jitter-immúnis, vagy legalábbis akkora a jitter-elnyomása, hogy nem kell vele foglalkozni. És innentől kezdve tökmindegy milyen a transzport és mivel kötöd össze, mivel bithiba nincs, a jitterre meg immúnis a DAC. Más tényező meg nincs.
De, mindenttől függetlenül a jitter egyáltalán nem akkora probléma, mint sokan beállítják. S a drága interkonnekt kábeleknek meg aztán tényleg semmi értelme.
-
#611
lezso6
HÁZIGAZDA
Donki Hóte
#610
válasz
Donki Hóte
#610
üzenetére
Fórumon is a jó emberek alig kommentelnek, a szar emberek meg sokat. A világ igazságtalan.
-
válasz
-Skylake-
#591
üzenetére
Idősebb korban is simán megmaradhat jó a hallásod, csak a magas frekvenciákat nem hallod (olyan jól). Ez a kettő nem ugyanaz.
Szvsz inkább az van, hogy egyrészt ezek a millás cuccok sokszor bullshit "technológiákat" használnak, s egyáltalán abban a ligában játszanak, ahol kéne annyi pénzért. Inkább a kognitív disszonancia redukció miatt érzik az emberek jobbnak.
Másrészt a HiFi jelentése nagyon eltorzult, ugyanis egy High Fidelity eszköznek eredeti definíció szerint tökéletesen kell reprodukálnia az adott hanganyagot, transzparens módon, objektíven. Eközben meg állandóan a szubjektivitásról megy a duma.
Gyakorlatban a hifizés egy hobbi. Az ember saját magának keresi a legmegfelelőbb hangot, de a legtöbb esetben mindenféle tudományos módszer (ABX vakteszt) nélkül, nehogy sérüljön az egó. S ennél a hobbinál nem is a cél elérése, hanem az út a lényeges, azaz a kütyüzés, a közösség. Ez utóbbi pedig nagyon jó dolog, csak ez a sok ezo-bullshit meg nagy mellény ne lenne.
-
Hallgasd meg az általam linkelt videóban a noise shape-t. Ugyanakkora amplitúdójú a zaj, mégis sokkal halkabbnak hallod, mert a magas frekvenciákra nem olyan érzékeny az ember.
Egyébként pedig megint általánosságban beszélsz MP3-ról, amikor itt a lehető legjobb minőségűről van szó. Ez nagyon nem mindegy, mert átlagban az MP3 borzalom.
Legalábbis úgy sikerült nekik is a 10/10, hogy nagyon sokszor próbálkoztak és belefeszültek rendesen. Szóval elég komoly tréning volt és rengeteg eldobott nem 10/10-es eredmény. Utóbbi meg ugye csalás. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Vagy legalább higgye azt hogy van. 
De ugye a Shure SRH440, s hát nekem pl nem is igazán tetszik mert kissé szúrós hangja van. Az M40X viszont elég mókás hangú, hogy hosszan hallgassam.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Microsoft Office és Office 365 topic
- Samsung Galaxy Tab S8 Ultra - szépséges a szörnyeteg
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Kedvenc zene a mai napra
- Nagyon erős ajánlat lett CMF Phone 2 Pro
- Milyen videókártyát?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- További aktív témák...
- Csere-Beszámítás! HP Omen Gamer laptop! I7 7700HQ / GTX 1050Ti / 32GB DDR4 / 250SSD+1TB HDD
- ThinkPad X13 Gen4 13.3" FHD+ IPS i5-1335U 16GB 256GB NVMe ujjlolv gar
- Slot1 Processzor
- HP ProBook 430 G8, 13,3" FHD IPS, I5-1135GU CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, 27% áfás számla, 1 év
- HP ProBook 430 G6, 13,3" FHD IPS, I5-8265U CPU, 8GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, 27% áfás számla, 1 év g
- AKCIÓ! Sony PlayStation 4 PRO 1TB fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Giant Talon 0 Sport - Hardtail Mountain Bike
- IPhone SE(2022) 64GB Aktiválatlan! ÚJ! Független! 12 Hó Jótállás!
- Steam, EA, Ubisoft és GoG játékkulcsok, illetve Game Pass kedvező áron, egyenesen a kiadóktól!
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B450 R7 5700X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060Ti 8GB Zalman Z1 Seasonic 650W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest