"Villogtatás esetén viszont megint csak előjönnek hibák - dupla kontúr, szaggatás."

Viszont ezek, ahogy te is említetted, a forrás hibái, aligha lehet a "villogtatás" számlájára írni. Semmi hátránya nem származna az OLED gyártóknak abból, ha tennének a tévékbe BFI-t, hiszen mindenki eldöntheti hogy akarja-e használni vagy sem. Ennek ellenére, változó indokok miatt, nem teszik meg. Majd persze amikor nem lesz más újdonság amit bele lehet pakolni, akkor mégis meg fogják tudni oldani. Ha nem érződnének ilyen lehúzás szagúnak az első OLED generációk, akkor valószínűleg kevesebb embernek lenne problémája az OLED piac alakulásával.

LCD-k esetében motion blur pedig nem csak szimplán a szemünk működése miatt jöhet létre, hanem a lassú pixelek miatt is. A pixelek lassabban válthatnak bizonyos színek között, így megeshet (és meg is esik) hogy a következő képkocka csak egy része rajzolódott ki, így fedi egymást a két kép. Gamer monitorokban van overdrive beállítási lehetőség, ami szimplán a pixelek válaszidejének csökkentésével próbálja csökkenteni (emeddig képbe nem kerül a szemünk limitációja) a motion blur-t és az input lag-ot, viszont annak is megvan a hátránya (ghosting). Ez persze nem tartozik az OLED témához, off-ba is teszem.

(#479) krx21:

"Ha az lcd panel is tudna ilyen gyorsan vibrálni megint csak nem is lenne szükség rá, nagy valószínűséggel... Hisz akkor nem lenne gond a mozgás megjelenítéssel..."

Az LCD és OLED esetében (BFI nélkül persze) nem a válaszidő gyorsasága a probléma, hanem a képmegjelenítés mikéntje. Míg a CRT és a Plazma nem egyszerre jeleníti meg az egész képet, addig a sample and hold kijelzők igen. Az a probléma hogy a képernyő teljes tartalmának hirtelen változását a szemünk egyszerűen nem bírja lekövetni. Ha viszont hagyunk neki egy kis pihenőt a két képkocka között akkor már boldogul vele.

[ Szerkesztve ]