Új hozzászólás Aktív témák

• #15333 ityam senior tag BornToBePuli #15332

  Új Válasz 2019-05-19 23:12:28 #15333

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ityam

  senior tag

  válasz BornToBePuli #15332 üzenetére

  Arra keresek valamilyen jogszabályt hogy hatályos jogszabály nem lehet másik hatályos jogszabállyal ellentétes.

  Az én problémám nagyon érdekes állatfaj.
  Elindult a 2000. évi CXVII. törvény el: Mely szerint jár kiegyenlítés az Önnálló kereskedelmi ügynöknek ami alapvetően árúkereskedelmi ügynökre vonatkozott,.
  De itt benne volt egy kitétel:
  (5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.

  Ehhez volt a biztosítási törvényben egy eltérő rendelkezés:
  Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg.
  Ehhez találtam indoklást ami ugyan semmi konkrétumot nem ad indoklásnak de benne van hogy ez egy eltérő szabály:
  "Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény értelmében 2003-tól az
  ügynököket kiegyenlítés illeti meg. A biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony azonban
  azt indokolja, hogy a módosítás a biztosítási ügynökökre az általánostól eltérő szabályozást alkalmazzon,
  oly módon, hogy a biztosító és az ügynök közötti írásban kötött szerződésre bízza a kiegyenlítésre
  vonatkozó megállapodást."

  Így végülis kiegyenlítés ekkor nem járt végül a biztosítási ügynöknek, ha nem volt megállapodása. Márpedig jellemzően nem volt mert a biztosító igen ritkán akart megállapodni mert pénzbe kerül. De hát ezt megengedték a jogszabályok.

  Az érdekesség onnan indul hogy a PTKba bekerült nagyon hasonló tartalommal a kiegyenlítés, csak kártalanítás címen. A PTKban már nincs benne hogy külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kéne csak alkalmazni.
  De a biztosítási törvénybe belekerült az hogy:
  386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

  Az ehhez való indoklásban pedig az előző változatra utalnak:
  "A Ptk. bevezeti a „kártalanítás” fogalmát, így szükséges a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2013. LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hasonló tartalmú „kiegyenlítés” fogalmának „kártalanításra” történő módosítása."

  Ebben az az érdekes hogyha a 2 indoklást összeolvassuk és a törvényi rendelkezéseket is áttanulmányozzuk akkor pont annyi változott az új biztosítási törvényben, hogy ne csak arról szóljon a kártalanítás hogy jár e vagy nem hanem a mertékértékét is le lehetett szabályozni azzal, hogy belekerült a "a megkötött megállapodás feltételei szerint" szövegrész.
  A kiegyenlítés időszakából találtam olyan bírósági ítéletet, amelyben volt megállapodás, de eltérő mértékű és ott nyert az ügynök és a kiegyenlítés általános szabályai szerinti kiegyenlítést ítélték meg neki és nem a megállapodás szerinti mértékűt, mert a bíróság szerint a mértékről nem lehet eltérni a Kereskedelmi ügynöki törvény alapján. A jogszabály csak azt az eltérést engedi meg hogy jár e vagy sem. Nincs köztes megoldás.

  Így jogos az a módosítás hogy a megkötött megállapodás feltételei szerinti legyen a mértéke a dolognak, hiszen akkor teljesülhet a korábbi indoklás célja hogy biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony miatt kell finomhangolni a kiegyenlítést/kártalanítást és ha nem teljes mértékű jár akkor kissebb összegű lehessen.
  Ezzel a lehetőséggel viszont megadhák elvileg a lehetőséget a kártalanítás mértékére vonatkozó szabad megállapodásnak(kérdés hogy ezzel a szabad mértékkel már kötelező e finomhangolva fizetni).
  Így kanyarodjunk vissza kicsit a PTKhoz. A PTK bevezető rendelkezéseiben viszont már az van hogy:
  (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

  Összhangba pedig nem tud úgy kerülni ha semmilyen megállapodás nincs. Szóval az szabálytalan magatartásnak kell lennie hogy azért zárkózik el csak a biztosító, mert szerinte nem kell a biztosítási törvény idézett pontja miatt.
  Szerintem pedig az hogy a PTK kógens rendelkezése a kártalanítás, nem engedi meg az az esetet hogy ne legyen megállapodás ha az egyébként az eset valamennyi körülményére tekintettel méltányos lenne.

  Én alapból azt gondolnám hogy a PTKval ellentétesen nem szabad alkalmazni egy másik jogszabályt, hanem a PTK céljára tekintettel max enyhíteni lehet a kötelezettségeket a finomhangolással.
  A megállapodástól való teljes elzárkózás pedig konkrétan megszegi a PTK kiegyenlítésre vonatkozó szabályát és ennek a célját.

  De nem találok ügyvédet aki azt mondja hogy az elzárkózás a megállapodástól valóban szabálytalan. Arra hivatkoznak hogy egyik törvény eltárhet a másiktól, de hogy teljesen ellentétes lehet e arra nem talalok semmi jogszabályt. Ezért olvasgatok hogy hol lehet leírva hogy ha egy törvény leírja hogy kell valamit fizetni akkor ennek a törvénynek a legalább részbeni hatályon kívűl helyezése nélkül nem lehet másik törvény alapján elzárkózni a fizetés alól. Egyértelműen persze az eltérő szabályosásban sincs jelezve hogy ez a szabály eltérő lenne a PTk szabályától, ami szerintem logikus mert én úgy gondolom, hogy nem is lehet. Akkor pedig viszont köteles lenne valamilyen megállapodást kötnie velem a biztosítónak, de persze azt ő nagyon nem akar, mert akkor fizetnie kellene.
  Ezt akarnám valahol megfúrni hogy a PTK szabályai alapján egy megállapodásnak meg kéne születnie valamekkora összegről ami méltányos. A teljes elzákózás az tilos.

  Ha valakinek van ötlete milyen jogszabály lehet ami segít nekem egy megállapodást összehozni azt megköszönöm.Már az ötödik levelemet utasították el a megállapodási kérelmemre ugyhogy csak a bíróság marad kb. De ha tényleg nem köteles megállapodni akkor fölösleges bíróságra mennem pénzt költeni. Valahol pedig azt érzem hogy megérné mert ez így szabálytalan de ha nincs, senki aki úgy gondolkodik az ügyvédek között mint én akkor az baj.

  Bocsi hogy hosszú voltam.

Új hozzászólás Aktív témák