Budapesten változó a büntetéskiszabási gyakorlat. Általában büntetlen előéletűként pénzbüntetés (mely általában a jövedelemhez igazodik, a reális kb. 200k) a leggyakoribb, de van olyan bíró, aki próbára bocsátást osztogat egy ilyenért. Az utóbbit kéne megcélozni. Az erkölcsi miatt pedig nem kell aggódni, a törvény erejénél fogva mentesül pénzbüntetés esetén.

[ Szerkesztve ]

Kösz!

Debrecenben történt a kolleginával.

#?*@&!

akinek van ilyen igazolványa, az pontosan tudja (rá is van írva) hogy mi mivel jár
nekünk is van, figyelek is rá, csak akkor használjam ha kell.
Sajnos ha tilosban állt meg igazolvánnyal, és nem volt ott a jogosult, az egy 3x véletlen lenne, ami elég nehezen adható be.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Pontosan tudja a hölgy, először használta jogosulatlanul, általában akkor is keres nyilvános parkolóhelyet, ha ott a gyerek vele.
Nekünk is van kártyánk, mi is csak ritkán használjuk.

#?*@&!

Hát ha pontosan tudta is, akkor ez jó tanulópénz lesz, hogy mezei halandónak ilyet nem lehet tenni.
Legyen politikus, akkor nyugodtan...

szerk: én egyszer használtam eddig kritikus módon, mentem feleségemért (ő a jogosult) és a Ferihegyi állomás előtti részen nem volt parkolóhely. Kénytelen voltam előre állni egy már megállni tilos részre (ami alól nem ment fel) mert ugyan a járdára is felállhatnék vele, de ott korlát volt, illetve fák, és kb 200m-re volt hely. Igaz, ott "csak" egy tilosban parkolást kockáztattam volna.

[ Szerkesztve ]

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Ha nem segítenek az itthoni rokonok meg kellett volna.
Így csak ügyintézésbe/telefonálgatásba ment át a nyaralás.

Lett tényleges, számszerűsíthető, igazolható károd?

...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!

Nem, csak azt akarom hogy tanuljon az ember és a cége ebből az esetből, mert jelenleg dolgozgat tovább nyugodtan.

Na akkor másik országban kell beperelni, mert itthon büntetésre a büntetőjog való, a kártérítés meg polgári jog.

...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!

A korábbi elműs félreszámlázós kérdésemhez kapcsolódóan.
Ugye kijött még egy számla, szintén téves alapdíjon. Elküldtem aznap egy reklamációt, hogy ezt sem fogadom el, és csatolják a 6 nappal korábbi panaszomhoz ezt is.
Közben azonban lejár a számla fizetési ideje, de még nem jött válasz az elműtől.
Érhet kár abból ha nem fizetem be, hiszen reklamáció alatt áll részemről a számla?
messze még a 30 nap mire kötelesek válaszolni.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Nekem október óta húzódik egy reklamációm. Két szálon fut a téma: az automata küldi a késedelmi díjat + a szerződésbontásos. leszereléses fenyegetést, az emberi Üsz. pedig nyugtat, hogy a reklamáció miatt nem kell megfizetnem a vitatott összeget, amíg ki nem vizsgálják a panaszt.

Kétszer beszéltem velük, most már személyesen fogok bemenni, mert nem vicces, ha nem lesz áram, pedig nem is hibáztam.

Állhat halmazatban a Btk. 271. § (3) bekezdése szerinti hatóság félrevezetése cselekmény a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítással, ha a valaki egy olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz egy közigazgatási hatóság előtt, ami alapján közhiteles nyilvántartásba bejegyzés, valamint hatósági igazolvány kiállítás történik?

15napjuk van valaszolnina Fgytv17/B alapjan.

I humbly and respectfully decline™

Igen hülye vagyok a büntetőjoghoz, de a hamis vád és a közokirat hamisítás alkothat halmazatot, a 2/2004 BJE szerint. A hatóság félrevezetése pedig ennek egy kiegészítése, így szerintem igen.

No money, no honey.

Oh, köszi

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Köszönöm, épp ezen a BJE-n próbáltam én is elindulni, mást nem találtam ezzel kapcsolatban.

BH2016. 231.

Eladó Bosch IXO nyomatékadapter 1500/db egy-több-sok mint a kínainál

Sziasztok!
Amennyiben hardverapróról tervezek vásárolni laptopot abban az esetben érvényes az 1 éves szavatossági jog (elállás főleg)

Alapvetően igen, hacsak a magánszemély eladód nem zárta azt ki.

Ugyanakkor annak a bizonyítása téged terhel, hogy a amikor megvetted, akkor az adott hiba nem volt ismert, vagy nem lehetett ismert.

A normál használatból fakadó hiba, kopás, elhasználódás nem tartozik ide.

A sorrend: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás, ami használt terméknél különösen érdekes lehet.

No money, no honey.

a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Ez akkor magánszemélyekre fordítottan igaz?

[ Szerkesztve ]

A hat hónap a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseknél érvényes kitétel, amennyiben magánszemélytől vásárolsz, akkor itt nem lesz érvényes.

No money, no honey.

Mennyire naiv elképzelés az, hogy írásban (pü) leírja, hogy az ő tudomása szerint hibátlan a termék és futárral lehozatja (személyes találkozás nem megoldható)
és mondjuk ne adja tényleg hibás (pixel, akkumulator, akarmi) bármi esélyem van-e, hogy éljek a fent említettek közül bármelyik opcióval?
Egyáltalán ezeket, hogyan lehet bizonyítani?

A pixelhiba, még egy pár új vásárlású tv-nél sem elállási ok. Az akkumulátor üzemidejére hivatkozva sem alapoznék elállást, főleg mert egy használt eszköznél annak folyamatosan romlik az állapota. Ami nála 1.5 óra könnyed netezés, az lehet hogy nálad 25 perc intenzív használat. Arra kérj egy töltésciklust, és egy százalékot, abból már ki lehet indulni. (na meg az is érdekes, hogy a gép árához képest az aksi mekkora értéket képvisel, mert lehet hogy kapsz egy másikat helyette).

Fotóztasd le vele a fehér hátteres kijelzőt, de szerintem az sem biztos hogy segít.

(Egyszer volt egy vevőjelöltem, aki megkért, hogy menjen folyamatosan teljes üzemidőn a youtube, hogy kiderüljön, mennyit bír az aksi).

Hogy mennyire necces a dolog, ha problémás a használt termék? Az eladótól függ. Amennyiben normális, akkor nem nagyon, amennyire nem, akkor igen. Tudom hogy ezzel a válasszal nem mész messzire, és persze jogászként írhatom azt, hogy írjatok egy nagyon funky adás-vételi szerződést, és az eladód vállaljon visszavásárlási garanciát, de igazából az sem garancia semmire, a papír sok mindent elbír, ha az eladód nem akar foglalkozni a gondoddal, akkor neked került majd plusz időbe és pénzbe az, hogy valamilyen módon foglalkozzon a kérdéssel.

No money, no honey.

Sziasztok!

Tudnátok esetleg olyan ügyvédet ajánlani, aki biztosítók felé benyújtandó kárigényre, annak tárgyalására, a folyamat buktatóira specializálódott Budapesten?

Sajnos nem kicsi a gond. Villámcsapás miatt a tetőtér beépítés és a teljes tetőszerkezet leégett egy budai kertesházban. Járulékosan a tűzivíz meg tönkretett kb. minden mást is amit a tűz megkímélt.

A természeti csapás ténye nem vitatott egy percig se semelyik oldalról, de az összegről lesz "erős eszmecsere" a biztosítóval sajnos.

Köszönöm bármilyen tippeteket előre is ezen ügyben!

Sziasztok!

Egy nagyon faramuci problémám van es telefonon eddig lerázott az összes ügyvéd így találkozni nem tudtam senkivel mégsem hiszem hogy én tévednék.
A probléma gyökere hogy az összes ügyvéd azt mondja hogy a speciális jogszabály felülírja az általánost elv alapján esélytelen az ügyem.
Az egyik jogszabály a PTK aminek egy kógens szabálya alapján jár nekem egyértelműen pénz. Egy másik törvény szerint ami az én tevékenységemhez kapcsolódik, a legáltalánosabb értelmezés szerint nem illet meg, de tudok olyan értelmezést is megadni mely szerint ez a jogszabály csak a PTK kogens szabályának egy alkalmazására utal.
A probléma hogy a 2 törvény azonos hierarhia szenten vannak, ami nem tiltja meg hogy ellentétes legyen egyik a másikkal, A másik törvény később született mint az új PTK.
A PTKban az adott szabályhoz semmilyen utalás nincs hogy eltérő jogszabály/rendelkezés hiányában kéne alkalmazni csak az hogy a Felek egyező akarattal sem térhetnek el tőle.
A másik jogszabályban semmilyen utalás nincs arra hogy ez eltérne a PTKtól. Egyedül az hogy a legáltalánosabb értelmezés szerint nem illet meg engem a pénz.

Ami szerintem mellettem van:
"1:2. § [Értelmezési alapelv]
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni."
PTK kommentár szerint:"A Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: a polgári jogviszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ebből a tételből természetesen nem következik az, hogy egyes polgári jogi viszonyokra egy törvény nem adhat a Ptk.-tól eltérő szabályozást. Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával."

A kivastagított rész alapján szerintem nem szabad úgy értelmezni a másik jogszabályt, hogy ne kelljen fizetni nekem ha a PTKban az van hogy kötelező.

Kérdéseim: Szerintetek szabad e ilyen ellentétes eredményre jutni 2 törvény között ha semmi indoklás és utalás nincs a törvényekben hogy ezek ellentátesek lennének?
Nem kötelező jelölni törvényekben ha valami mástól eltér?
Van e valami normatív meghatározás ami alapján eldönthető hogy az egyik törvény felülír egy másik törvény rendelkezését vagy pedig csak az alkalmazásának egy módját írja le a másik törvénynek?
Vagy fölösleges itt bármit kapálóznom, mert hát a speciális jogszabály felülírja az általánost és a speciális szerint a másik félen múlik hogy fizet e vagy sem.A speciális szabályt betartva ha elhajt a picsába akkor nem kell fizetnie.

Azért írtam ilyen rejtélyesen és célzottan a dolgot mert eddig kb 10 ből 8 hajtott el hogy esélytelen vagyok. 1 mondta hogy szerinte nekem van igazam de nem olyan országban élünk ahol a bíróság nekem adna igazat, egy pedig azt mondta hogy esélyt megállapodásra nem lát a másik féllel és nincs kapacitása perre vinni a dolgot de szerinte sem sok esély van.
Ezen tapasztalatok után inkább nem írok elsőre konkrétumot, hogy minél jobban meghagyjam a teret annak hogy megtudjam mi állhat még az igazam mellett és ehhez kapjak segítséget.
Minden ügyvédnek telefonon a konkrét jogszabályi rendelkezéseket mondtam és utána már el voltam ásva a speciális szabály felülírja az általános szabályt elv miatt.
Atolvastam már a jogalkotásról szóló törvényt és a jogszabályszerkesztésről szóló IMR rendeletet, de nem jutottam előrébb.
Minden ötletet és választ szívesen fogadok.

[ Szerkesztve ]

Nem bántásból, de a legnagyobb bolondság a konkrét jogeset/jogszabályi hivatkozás ismerete nélkül tanácsot adni. Ha valaki azt írja, hogy igazad van, aztán leírod a helyzetet és arra azt írja, hogy így már nem, azzal mit érsz? Hogy elmondhatod, hogy össze-vissza beszélnek a jogászok és ők se tudják, hogy mi a helyes? Valószínüleg nem véletlenül mondta annyi ügyvéd, hogy felejtős. Amire kicsit is van esély, hogy nyert ügyet lehet kihozni, arra találsz ügyvédet.

...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!

Igazad van hogy tanácsot így nehéz adni ezért volt egy két olyan kérdésem ami független az esettől?
pl: Nem kötelező jelölni törvényekben ha valami mástól eltér? Vagy hogy erősebb e az 1500 éves jogelv hogy a speciális szabály felülírja az általánost mint a PTK értelmezés alapelve ami szerintem ellentétes ezzel a jogelvvel.

De hogy legyen konkrétum:
Több mint 5 éve dolgoztam egy biztosítónál üzletkötőként. A tartós közvetítői szerződésem(továbbiakban: TKSZ) indoklás nélküli 90 napos felmondással felmondták.
PTK alapján:
6:298. § [A közvetítő kártalanítása]
(1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné
6:300. § [A kártalanítási szabályok eltérést nem engedő jellege a közvetítő javára]

Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a közvetítő kártalanítására vonatkozó rendelkezésektől a közvetítő hátrányára eltér.

Biztosítási törvény: 386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

Amint megkaptam a felmondást írtam fönökömnek emailt hogy szeretnék megállapodni egy méltányos kártalanításról, figyelembe véve ezt meg azt. Fönököm mondta hogy központba ajánlott tértivevényes levelet írjak x nek. Megírtam így is 1 hónap mulva megkaptama választ hogy nem megalapozott a kérésem mert az aláírt TKSZ-ben nincs ezirányú megállapodás . Írtam nekik pár hét után újra hogy tudom ezért szeretnék megállapodást meg hogy PTK értelmező rendelkezések miatt meg sok más miatt továbbra is szeretnék egy személyes találkozót hogy megállapodjunk. Erre újra válaszlevél jött 1 hónap után, hogy a amit írok azt nem lehet alkalmazni meg hát a 6:300 az csak a jogviszony fennálása alatt nem enged eltérést most viszont már hogy lejárt a felmondási időm igen ugyhogy elutasítják a kérésem.

Itt tartunk most. Első kérdés jár e nekem a kártalanítás vagy nem jár? Ha jár, akkor hogy lehetne meggyőzni a biztosító jogászát kétségek nélkül hogy jár és ezért állapodjunk meg. Ha nem sikerül megállapodni akkor mit érdemes indítani? pl:jognyilatkozat pótlása iránti kérelem bíróság felé? Szerintema megállapodás egy megkívánt jognyilatkozat PTK szerint is, mert a PTK csak egy maximum limitet ír hogy mennyi lehet a max kártalanítási összeg de pontosan hogy mennyi az nem így megállapodással kell helyére tenni a dolgokat szerintem. Ha viszont van megállapodás akkor viszont már a biztosítási törvény alapján is "megillet" a pénz.

Ptk kommentár:

Ptk. 6:300. §-ához:

A kártalanítási szabályok eltérést nem engedő jellege a közvetítő javára
Az irányelv 19. cikke a kártalanítási szabályokkal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ezektől a kereskedelmi ügynök hátrányára az ügynöki szerződés lejárta előtt nem térhetnek el. Ugyanígy rendelkezik a törvény 20. §-a. E szabályt változatlanul veszi át a Ptk. A szabályozás kizárólag a szerződés fennállása alatt tiltja a közvetítő hátrányára történő eltérést abból kiindulva, hogy a közvetítő vélelmezetten kiszolgáltatott helyzete eddig áll fenn. Nincs akadálya ezért annak, hogy a szerződés megszűnését követően, amikor a közvetítő a jogviszony megszűnésére tekintettel a megbízóval egyenlő pozícióból tárgyalhat, a felek a kártalanítás tekintetében akár a közvetítő hátrányára eltérjenek Ptk. kártalanításra vonatkozó rendelkezéseitől.

[ Szerkesztve ]

...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!

Na akkor újra, de ez se hivatalos álláspont, csak az én véleményem. Amúgy azt javaslom, hogy ha ennyire foglalkoztat, akkor ne fórumon meg telefonon érdeklődj, hanem kérj időpontot ügyvédtől és fizesd ki a tanácsadás díját.

Ptk: A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha...
Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a közvetítő kártalanítására vonatkozó rendelkezésektől a közvetítő hátrányára eltér. (lásd korábbi hozzászólásom)
Bit: A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

A kettő nem mond ellent egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Jár, de csak megállapodás alapján. A hátrányodra nem lehet eltérni a jogviszony alatt, de utána igen. Nekem ebben benne van az is, hogy nem muszáj megállapodást kötnie veled a cégnek, ezt célszerű lett volna korábban rendezni. De ez csak az én véleményem.

[ Szerkesztve ]

...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!

Telefonon nem érdeklődni indultam az ügyvédeknél de amikor megkérdezték hogy milyen ügyről van szó akkor röviden elmondtam a szitut és utána állapították meg hogy esélytelen. Ha már megállapítja ennyi kommunikáció után nem erőltetem magam rá mert ha el is vállalja az ügyet nem tudom mennyire fog jól eljárni ha ő sem hiszi el hogy igazam van. Mindegyiknek mondtam hogy személyesen beszéljük át de akarták tudni telefonban kb miről van szó.

Először azt szeretném megtudni hogy jár e most valójában nekem pénz. Ha igen mi legyen a módja a megszerzésének. Direkt nem kérdeztem rá a mennyire mert az véleményes sok körülménytől hogy mennyi a méltányos összeg, ugyhogy a mennyi kérdését hagyjuk.
Arra az utalásra hogy "Ptk: A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha..." Méltányos.
Ha lenne pár kötött szerződésem akkor nehéz mondani hogy méltényos összeg meghatározható legyen.
Esetemben a maximum limit ami a PTK ír az valamivel 5 millió forint felett van. Nehéz úgy csavarni hogy a méltányosság nevében az jöjjön ki, hogy nem jár. Azt sem mondom hogy a maximum 5 millió jár mert hát miért az járna? Triviálisan meg kell szerintem valamiben állapodni ami mindkét félnek elfogadható.
A probléma, hogy nem akarnak megállapodni.
"Nekem ebben benne van az is, hogy nem muszáj megállapodást kötnie veled a cégnek, ezt célszerű lett volna korábban rendezni." Egyrészt csak miután felbontották a szerződésem akkor néztem körbe milyen jogaim vannak így korábban nem tudtam megállapodni. Az viszont optimista feltételezés hogy ha korábban jeleztem volna az igényem akkor megállapodtak volna, hiszen most sem akarnak.
2018.06.21 én kaptam meg a felmondást(90 napos felmondási idővel tehát a jogviszonyom 09.20.-án ért véget)
2018.07.18.-án küldtem emailt főnökömnek hogy továbbítsa a kérésem az illetékeseknek: "szeretnék méltányos kártalanítási összegről megállapodni", hívjanak fel személyes időponttal kapcsolatban.Erre megírta a Főnököm hogy azt mondták neki hogy Ajánlott tértivevényesbe küldjem el én a levelet x embernek y helyre a jogi osztálynak.
2018.07.26.-án elküldtem kb ugyanúgy az email tartalmát pontosítva, hogy személyes találkozáshoz szeretnék időpontot, valamint leírtam az általam lényeges figyelembeveendő dolgokat.
2018.09.10.-én megkaptam a válaszlevelet hogy kérésem nem megalapozott szerintük, mert hogy "az aláírt TKSZ nem tartalmaz erre irányuló megállapodást."(A felmondási időm ekkor még nem járt le tehát itt még nem lehetett volna hátrányosan megállapodni)
2018.10.26.-án írtam újabb levelet, hogy továbbra is fenntartom az igényem a megállapodásra mert jár. PTK értelmezés alapelv meg sok más érvet írtam.
2018.11.19.-én megkaptam az újabb levelet amelyben ők is leírják amit te hogy csak a szerződés fennállása alatt nem lehet eltérni de utána igen így a fentiekre tekintettel a kérésemet elutasítják.

És itt tartok most hogy merre tovább. Gondoltam kéne írni egy olyan levelet nekik, amiből egyértelműen kiderül hogy a Biztosítási törvény rendelkezése nem a PTKtól eltérő rendelkezés így kötelező megállapodni. Csak nem találtam olyan egyértelmű magyarázatot hogy miért kell megállapodni ezért kérek segítséget.
Ha még egy elutasító levelet kapok(ami nagyon valószínű ha nem tudok egyértelmű utalást mondani, hogy miért kell megállapodniuk) akkor bíróságra hogy menjek?
Én erre gondoltam: 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

De googli segítségével nem találtam információt ennek a menetéről és hogy ennek milyen költségei vannak.

Persze azt is előbb ki kéne deríteni hogy jogszabályok szerint jár e nekem tényleg pénz. Ha igen milyen módon lehet ezt érvényre juttatni. Ha nem jár, akkor nem hadakozok fölöslegesen bíróságon, csak én azt érzem hogy jár.

Sziasztok!

Adásvételit milyen formában hivatalos írni, ha eladok valamit, de postai úton küldöm a csomagot és személyesen nem találkozunk?
Két tanú, ha jól gondolom, akkor nem is lehet rajta, mert nem láthatják, hogy mindkét fél aláírta.
Az működhet, ha tanú nélküli adásvételit írok, elküldöm neki két példányban a csomaggal együtt, ő pedig aláírva az egyiket visszaküldi? Vagy hogy szabályos ilyenkor?

Sziasztok, ez egy elég WTF történet, kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Levelet kaptam a földhivataltól, mivel az eddigi jelzáloghitelező bankom eladta a teljes állományt egy másik banknak, számítottam is rá, hogy be fogják jegyezni a változást a tulajdoni lapra.

Amire NEM számítottam: nem csak a saját lakásommal kapcsolatos infókat kaptam meg, hanem velem együtt 24 másik ügyfél (azonos bank) adatait! Értsd:

- Név, születési idő, anyja neve
- Lakás helyrajzi száma
- Tulajdoni hányad
- Több tulajdonos esetén komplett családi fákat össze lehet állítani (ugyanúgy név, születési idő, anyja neve...)
- Jelzálog összege
- Levelezési cím

Most őszintén, ez micsoda? Valami képzetlen ügyintézőcske ezzel akart időt spórolni?

Szerintem borzasztó komoly privacy sértésről beszélünk, hello GDPR, ezek elég kényes adatok, amelyeket akár rosszra is lehet használni.

Innen hogyan tovább? Találtam egy NAIH bejelentés opciót, de őszintén szólva nem hiszem, hogy az állam majd nekiáll komolyan fellépni saját maga ellen.

Pont azokat az adatokat, amiket egy kozhiteles, barki altal hozzaferheto nyilvantartasbol, ami a tulajdoni lap, megismerheto.

I humbly and respectfully decline™

A szerződés érvényesen létrejön tanúk nélkül is (hacsak nem autót, adsz el).

No money, no honey.

Na ők például elgágogták volna, hogy te adtak el őket. Nálam élőállat nem volt még az eddigi vaterázás után. De olyan volt már, hogy a devecseri bolhapiacon megvett cuccot, amit a kezemben vittem volna az autóhoz,10 méterrel később megvették tripla áron, úgy hogy a vevő mondott rá árat.

No money, no honey.

Persze, csak ugye ki megy be a földhivatalba, vagy fizet x összegeket online, hogy aztán nekiálljon random helyrajzi számokat lekérdezni?

Ezzel szemben most itt van egy összesített lista azokról, akik x banknál voltak és y-hoz kerültek. Semmi közük nincs egymáshoz, mégis rengeteg személyesen adathoz jutottak egymásról. Lennének ötleteim hogyan lehet ezt rossz célokra felhasználni...

Sziasztok!

Lehetőség szerint ingyenes tanácsot / elemzést kérnék szerzői jogi kérdést illetően.

A kérdés környezete egy jelenleg tervezés alatt álló, marketing célzatú Facebook alkalmazás (még nem létezik, a koncepciót csiszolgatom). Az alakalmazás egy afféle gyűjteményes mű. Facebook felhasználók által az ő profil oldalukra feltöltött, és nyilvánosan elérhetővé tett képi és videó anyagok linkjeit gyűjteném egy oldalra megjelenítés céljából, amire a Facebook felhasználók előzetesen beleegyezésüket adták. A megjelenítés alapja, hogy az adott Facebook felhasználó a beleegyezését folyamatosan fenntartja (nem tiltotta le az alkalmazást), és az általa feltöltött és megosztott anyag a Facebook profilján nyilvánosan elérhető (nem tiltotta le, nem moderálták ki, stb). Az oldalra természetesen kirakhatok utaló linket is a forrásra, ami a linkelt képi vagy videó anyag tulajdonosának Facebook profiljára mutat majd, hogy ha bárki kifogásolna egy tartalmat, beszélje meg a Facebook arra rendszeresített moderációjával. És annak alapján elhárítanék bármilyen felelősséget, ami az alkalmazást terhelné.Vagy legalább is hiszem én, hogy azzal elháríthatok minden felelősséget.

Kérdések:

-Csakugyan mentes a koncepció a felelősségre vonhatóságtól? Mi a legközelebbi probléma, amire ráfuthatok?

-2019 januárjában lép majd életbe új szabályozás a szerzői tartalomról. Terhelheti a fenti koncepciót jogdíj fizetési kötelezettség?

កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។