Szerintem a legjobban azzal jársz, ha magyarázat és példa is van hozzá. Csak könyvből nehéz megérteni szerintem, főleg ha ennyire régen és ennyire az alapoknál vesztél el.
A mateking.hu honlapot javaslom. Itt tényleg a totális alapoktól a műszakis egyetemi mérnöki matematika szintig el lehet jutni.

Persze van mindenféle netes anyag, ingyen is. De ennyire jó minőségű, átfogó, tételes, egyben felépített magyar nyelvű anyagról nem tudok. Ez egyetlen forrásként elég a semmitől a nem matek szakos, de egyetemi matematikai szinthez.

[ Szerkesztve ]

Már néztem, hamar szembejött velem ez az oldal és árban is megfelelő, de nekem tényleg durván az alapműveletek utántól kellene kezdenem. Az érettségin nagy szerencsével lettem kettes matekból :-/

Mindent tudok a rákászszakmáról...

A legalapabb onnan indul, hogy alapműveletek és műveleti sorrend és úgy magyaráz, mintha sosem hallottál volna még a matematikáról.

Arra készülj fel, hogy először a tanulásba is vissza kell rázódni, tehát bármibe is kezdesz bele, úgy fogod érezni, hogy nem megy és túl nehéz. De ez olyan, mint amikor több év mozgásszegény életmód utána futni kell 10 métert a busz után és majdnem elájulsz. Nem a 10 méter a komoly táv, és nem te nem vagy rá képes, de vissza kell edzeni a szervezetet és az bizony eleinte 190-es pulzus, légszomj és földöntúli szenvedés.
De utána be fog indulni, csak ne add fel ebben a szakaszban.

Ez az egyik legnehezebb a felnőttképzésben, hogy ha x éve nem tanultál, akkor először a legkönnyebb dolog is lehetetlennek tűnik, pedig csak át kéne lendülni ezen a szakaszon és utána szépen beindul.

[ Szerkesztve ]

Nagyon lelkesítő, ahogy és amit írsz, köszönöm
Az nem baj, ha ezeket újra hallom, mert tele vagyok bizonytalanságal és inkább jöjjön valami kétszer, mintsem kimaradjon olyasmi, amire épül valami a későbbiekben.

Mindent tudok a rákászszakmáról...

Jobb híján bizonyos matematikai formalizmus leprogramozásával töltöm az időmet .

Illyes miről nektek mi a tapasztalatotok, mit ajánlnátok nekem, hogy hatékonyabb lehessek .

[ Szerkesztve ]

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Attol fugg, mi a cel.
Ha az hogy hasznald, akkor nezd meg a wolframalpha.com-ot vagy a geogebra.org-ot, valoszinuleg nincs ertelme sajat tool-nak, ezek eleg nagy reszet lefedik a mateknak.
Ha arra hogy programozast gyakorolj, akkor inkabb algoritmusos dolgokat kene csinalni, nem sima linearis "levezetest". Ezerfele tananyagot talalsz.
Egyeb?

Keresgélés közben egy érdekes kódra=formalizmusra bukkantam, és szeretném saját magamnak bebizonyítani hogy futhatna is, vagyis helyes az elgondolásom !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Hat en ebbol me'g nem egeszen ertem, igy sokat hozzatenni nem tudok... az se vilagos hogy matek vagy info resze a kerdes, es melyikbol milyen terulet. Bocs.

Egy egyszerű imperatív programnyelv lenne a matematikai kód{terület} . Kismillió ilyen nyelv van már, és az enyém egy érdekes variációja, vagyis e kismillió egyike .

Olyan hogy van egy különc alap kinézete{szerkezete}, amibe feltöltöttem a programnyelvem szokásos eszközei{tartalmát} . Futni már most fut az alapjának egyrésze, csak végeláthatatlanul sokat kellene még klampírozni hozzá .

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Akkor mi a kerdes? Mit kene tanacsokkal segiteni? Ha jol ertem ott tartasz, hogy matematikai fuggvenytarat irsz. Me'g azt is felteszem hogy interpreteres a nyelved, szoval a mogottes nyelven nem letezo fuggvenyekrol van szo (ami mar fura mert library-kban kb. minden van, bar pont ket napja szivok egy letezo, tobbszor hivatkozott de botranyos kodminosegu python algo normalisabb atemelesevel, de mondjuk ha nem specko helyzetre kene akkor lenne keszen jobb lib-ben). A megoldando feladatok/formulak listaja a kerdes, vagy ujrafelhasznalast ertesz hatekonysag alatt, vagy mit?

Ha jol ertem ott tartasz, hogy matematikai fuggvenytarat irsz
Igen; szakaszokat, amik csinálnak valamit vagy valami szerepük van .

Me'g azt is felteszem hogy interpreteres a nyelve
Nem; compileres vagyis fordítós . A programkódomat egy szövegdobozba teszem át a .txt fájlom egyikéből, majd a szövegdoboz tartalmát 1. kivonja a kommenteket, 2. lefordítja listákba, 3. e listák alapján ciklussal-rekurzióval bejárja a listákat a futtató .

szoval a mogottes nyelven nem letezo fuggvenyekrol van szo
Biztos a listáimra gondolsz . Ott szakaszok vannak nem csak funkciókról . E szakaszokat pedig meghajtja a futtató .

A megoldando feladatok/formulak listaja a kerdes, vagy ujrafelhasznalast ertesz hatekonysag alatt, vagy mit?
Hát; hogy ti ilyesmit hogyan szoktatok csinálni ?
Hátha meríthetek belőle valamit .

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sziasztok! Van két random számom [-0.5; 0.5] tartományban (egyenletes eloszlási esélyekkel), és egyedül azt tudom, hogy mi a különbségük abszolút értéke. Szeretnék megállapítani egy felső határt ehhez az értékhez, ami alatt már 90%, hogy a két szám előjele azonos. Mi ez az érték?

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Én azt nézném meg, hogy adott C abszolút különbség esetén mi a valószínűsége annak, hogy eltér a két szám előjele. Ezt akarjuk 10% alatt tartani.
Legyen X és Y a két valószínűségi változó, és a feladatból |X-Y|=C. Vizsgáljuk először az X>=0 esetet. Ekkor csak a 0<=X<=C tartományban térhet el X és Y előjele, mégpedig akkor, ha X-C<=Y<0. A keresett valószínűség X>=0 esetben tehát 1-nek erre a tartományra vonatkozó kettős integrálja:

integral[integral(1 dy, x-C<=y<=0) dx, 0<=x<=C] =
= integral[C-x dx, 0<=x<=C] =
= C^2/2

(Itt van olvashatóbb formában: [link])
De ez csak a fele a keresett valószínűségnek, a másik felét az X<=0 eset adja. Tehát C^2=10%=0.1, C=sqrt(0.1)=0.316... a keresett érték, ha jól számoltam.

(sorry, kifutottam a szerkesztési időből)

A kettős integrál igazából nem az |X-Y|=C, hanem az |X-Y|<=C esetet írja le, ha jól gondolom.

Köszi! Sajnos szimulációval mást kaptam, kézzel a 0.18-as eredményre jutottam így:

int right = 0, total = 0;
Random rnd = new Random();
while (true) {
  double a = rnd.NextDouble() - 0.5;
  double b = rnd.NextDouble() - 0.5;
    double diff = Math.Abs(a - b);
  if (diff < 0.18) {
        if (Math.Sign(a) == Math.Sign(b))
            ++right;
        ++total;
        Console.Write($"{(double)right / total:0.0000000%}\r");
    }
}

Amit írtál, az nem csak az Y<0 eset?

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Igen, azt hiszem, teljesen hibás volt az alapkoncepcióm. Megpróbálom most új alapokra helyezni. Maradjunk az X és Y valószínűségi változóinknál és vizsgáljuk a következő eseményeket:

A: X és Y előjele megegyezik
B: |X-Y| <= C

Ha jól értem a feladatot, akkor a P(A|B) feltételes valószínűséget keressük, ami a P(A és B)/P(B)-vel egyenlő. Számoljuk ki tehát P(A és B) valamint P(B)-t. Mindegyik egy-egy olyan kettős integrállal számolható, ahol az integrálási határokat a feltételeknek megfelelően állítjuk be.

P(B): ezt én úgy számolnám, hogy először felteszem, hogy Y>=X, majd a szimmetria miatt az eredményt szorzom 2-vel. Az integrálást is ketté bontanám -0.5...0.5-C és 0.5-C...0.5 szakaszokra:

1. integral[integral(1 dy, x<=y<=x+C) dx, -0.5<=x<=0.5-C] = C-C^2
2. integral[integral(1 dy, x<=y<=0.5) dx, 0.5-C<=x<=0.5] = C^2/2

A kettő összege kétszerezve a szimmetria miatt: 2C-C^2

P(A és B): hasonló P(B)-hez, csak mások a határok (csak az azonos előjelű X és Y-ok jók). Először az Y>=X valamint X és Y is pozitív esetre számolnám:

1. integral[integral(1 dy, x<=y<=x+C) dx, 0<=x<=0.5-C] = C/2-C^2
2. integral[integral(1 dy, x<=y<=0.5) dx, 0.5-C<=x<=0.5] = C^2/2

ezt viszont 4-szerezni kell, mert kell egy 2-szerezés az előjel miatt, és egy másik 2-szerezés az Y<=X ág miatt. Az eredmény: 2C-2C^2

P(A|B) = P(A és B)/P(B) = (2C-2C^2)/(2C-C^2) >= 90% (=0.9)

Ezt megoldva C-re: C <= 0.181818...
Persze ismét csak ha jól számoltam.

Hát ez elég ocsmányra sikeredett, biztos lehet valahogy egyszerűbben is...

Tökéletes és érthető így is, köszi szépen!

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Sziasztok!
Remélem jó helyre írok.
Autómosáshoz vegyszert kellene bekevernem 1:5 arányt ír.
1 liter vegyszer->5 liter víz. Viszont az én pumpás szóró flakonom 1500ml. Hogy tudnám a mennyiséget lentebb vinni?
Meg igazából ez a 1,5liter bekeverve elég is lenne az autó külsejére.
Előre is köszönöm

Az 1:5 arány az összesen 6 egység (1+5).
1500 ml esetén 1 egység az 250ml (1500/6)

Tehát úgy kapsz 1500 ml 1:5 arányú keveréket, hogy 250 ml vegyszer és 1250 ml víz.

Ellenőrzés:
250 + 1250 = 1500 tehát a mennyiség jó.
250:1250 = 1:5, mert 5*250 = 1250, tehát az arány is jó.

Nagyon szépen köszönöm.

Sziasztok,

Egy algoritmikus problémával fordulok hozzátok, valamennyire matematika. Hogyan lehet megmondani, hogy n darab a[i], b[i], és x[i] számokra létezik-e olyan c1 és c2 konstans, hogy c1*a[i] + c2*b[i] = x[i] minden i-re?

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Ha jól látom, akkor itt a[i], b[i], x[i] egy egy vektor kordinátái és c1 meg c2 azok a bizonyos lineáris kombinációs lambdák.

(például) Gauss eliminációval lehet megmondani, ez tulajdonképpen egy sima lineáris egyenletrendszer.

[ Szerkesztve ]

Köszi, tökéletesen megoldja!

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Sziasztok,

Az előző problémám egy továbbvitt verziójáról szeretnék kérdezni:
Adott a, b, c, x, és y vektor, illetve c1 és c2 konstans, illetve tudjuk, hogy

a + c1 * b = x
c + c2 * b = y

Ismerjük c1, c2, x, és y értékét. Meg tudjuk ebből mondani a-t, b-t, és c-t?

Köszi!

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Szerintem ebből egyértelműen nem, kevés az infó (egyenlet)

"Felesleges szigetelni a nyílászárókat, ha az ereszcsatornán szökik a meleg."

Nem, mivel ez 2 egyenlet 3 ismeretlenre.

Jester

Szomorúan hallom, köszönöm a választ.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Ne szomorkodj inkább örülj a lehetőségnek, hogy az egyik változó értékét tetszőlegesen megválaszthatod

Jester

Ahogy Jester01 is mondta, ez csak könnyebbé teszi megoldás találását. Ha pl. b=0-t veszed, a=x és c=y egy elég egyszerű megoldás.

Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!

Sajnos az lenne a feladat, hogy van egy sztereo audio jel (x és y), ismert egy hang (b) keverési aránya (c1, c2), ebből kellene visszakapni a jelet az adott hang nélkül (a, c).

Viszont van egy sokkal szebb feladatom, amivel nem tudok boldogulni, és ismét segítséget kérek, remélhetőleg jó topikban. Alapból a DFT exponense ugye i*pi/n*j*k, ahol j és k a kimeneti, illetve bemeneti elem száma. Itt a szimmetriát kihasználva könnyen tudunk FFT-t csinálni, de mi van akkor, ha nincs szimmetria, hanem i*pi/n*(j+0,5)*(k-0,5) az exponens?

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

eredetileg azt irtad, hogy a b sem ismert, most meg az jon le hogy ismered b-t is, csak az a,c a szamolando... most melyik van?
(fft hu de regen volt... en passzolom)

Nem a hang (b) ismert, csak a keverési aránya (c1, c2).

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Ja, csak nem is erdekel a b, azert nem volt a szamolandok kozott, igy vilagos. Akkor marad az hogy a b kvazi szabadon valaszthato, lesz hozza egy-egy (a,c) megoldas.

Egy helyes eredmény van sajnos, de akkor az ennyi infóból tényleg nem lehet meg.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Feltettem az internetre az egyik új tanulmányomat a matematikáról ♥
Ez arról szól, hogy az egész matematikát előlehet(ne) állítani egy-néhány jól megválasztott matematikai multiplikátorral ! - jól értitek, az egészet .

A teljes matematika matematika alapú felgöngyölítése néhány előredefiniált matematikai sokszorozóval = multiplikációval !

Nagyon kíváncsi vagyok az észrevételeitekre ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Amennyire értem az írtásod (nem nagyon), a matematika “felgöngyölítése” számodra azt jelentené hogy a matematikai struktúrák közti hasonló szabályrendszereket/megoldásokat/módszereket/etc. vizsgálnád, általánosan. A kategóriaelmélet igazán hasonló témakör a matematikán belül és nem filozófiai/bölcsészeti alapon, hanem jól definiált axiómarendszerben mködik. Ajánlom például S. Mac Lane Categories for the Working Mathematician c. könyvét [Springer 1971 (second edition 1998)].

Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!

En par bekezdes utan passzoltam. Eleve azt se tudom alapbol megitelni, hogy a halmazaid egyike-masika nem csak sokasag-e, es ezen a szinten ezeket azert valahogy igazolni kene (vagy legalabb kijelenteni) ha mar hasznalod a fogalmat.

Akkor egy 40 oldalas matematikai könyvet kellene írnom .

Egyébkény is az új fajta halmazaim meghatározása bele van írva a tanulmányomba:

pl.
2. rész >> a halmazi rendszerek :

Legyenek a halmazelméleten alapuló R rendszereink, nevezhetjük őket R halmazi rendszereknek . Minden ilyen rendszert 3 db alapozó halmazzal adhatunk meg, ahol R:{A, D}
1. nemterminális dolgok A halmaza, ahol A:{B, C}
. . . . 1.1 vázat alkotó dolgok B halmaza
. . . . 1.2 vázat kitöltő dolgok C halmaza
2. terminális dolgok D halmaza , ahol ez az R halmazi rendszert a B és C halmaz E rendezett kettősével def. definiáljuk:
E = (B,C) .

A közérthetőség kedvért megjegyzem, hogy a filozófiában közismert nemterminális dolgok azok, amiket nem lehet más dolgokra visszavezetni, és a terminális dolgok meg azok, amik a nemterminális dolgok ilyen értelmű felépítményei .

pl.
legfelső induktív 4 szabály //: ez egy sokszorozó, multiplikáció sz R = szabály rendszer /:

sz1 : Legyen adva egy elemi [alak] >> formális nyelv
sz2 : Ezt az sz1 elemi [alakot] sokszorozzuk meg valamilyen (konkrét, ezért jelölhető) " ~n " [szabállyal] >> szabály alapú halmaz
sz3 : A sz2 hosszú alakot rövidítsük le a sz2 hosszú alakot [helyettesítő] sz3 rövid alakká >> antagonisztikus kettősség
sz4 : Ezt a sz3 rövid alakot (sz2 használjuk úgy mint, ill. sz2 legyen olyan mint) az sz1 elemi alak >> visszacsatolás:/ sz R vége

, ahol a fenti n a ~szabály azonosítójára utal, sz* számozott szabály mint bekezdés címke is, >> = jobboldali margó, /: ... :/ részlet határolás, [ ] hangsúlyos argumentum .

pl.
>/
[sokszorozás] := ((állások és lépések módszerből) meg (új saját formalizmusok és régi kortárs formalizmusok részére))
, ahol akár az [állás, lépés, új, régi] tárgya maga a fenti sokszorozás is lehet
/<

pl.
2. bemutató >> a komplex indexű multihalmazok értelmezése :

...

pl.
3. bemutató >> a függőben lévő indexű multihalmazok értelmezése :

...

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

a matematikai struktúrák közti hasonló szabályrendszereket/megoldásokat/módszereket/etc. vizsgálnád, általánosan

Majdnem jól érted .
Csak annyi, hogy én azt az 1 db szabályrendszert szeretném kiválasztani az általad emlegetettek közül, amely mindegyik felett áll, amely egy ciklikus visszacsatolással sorozatban állítja elő a jelenlegi matematikai formalizmusok pusztán alaki rengetegét !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Varj, azt hianyoltam hogy miert biztos hogy halmazok [azaz mindenrol eldontheto hogy benne van vagy sem -> lasd tartalmazkodo halmazok sokasaganak tankonyvi esete]. Szerintem ha a matematikaban nem minden halmaz, akkor halmaz alapon nem tudsz matematikat epiteni... csak elsore finomabb utalassal eltem.

Aha ...
Valóban, e szerint igazad van .

Csak én abban a tudatban voltam/vagyok, hogy az egész matematika mindegyik axiómarendszerét halmazok fogalmai segítségével írják fel ♥

Vagy tévednék ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Az elemi geometriát az elemeiken értelmezett relációkkal együtt a Hilbert axiómarendszerrel szokták felépíteni matek szakon és ott már az egyenes vagy a sík is alapfogalom, nem halmazokból indulnak ki.

[ Szerkesztve ]

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hilbert-féle_axiómarendszer
Ez 20-21 db axiómából áll, ami a (pont, egyenes, sík) alapfogalmakból indulnak ki .

Nyilvánítsuk elemeknek a pontot, az egyenest és a síkot, és majd e szerint egyelőre elemként is fogunk hozzájuk viszonyulni . Ha - ezek után - elemek, akkor halmazba tehetők, mert a halmazt nem a geometria mérete jellemzi, tehát tetszőleges méretű elemé nyilvánított dolgok tehetők halmazba, így egyszerűbb-összetettebb geometriai alakok is .

Ekkor, ezek után, halmaz alapon már könnyű lesz valamiféle sokszorozódást definiálni részükre ♥

pl.
Sokszorozhatjuk pontot, az egyenest és a síkot úgy, hogy nem érintkeznek egymással{de metszhetik egymást} + a méretük végtelen, és csak egyszerűbb-összetettebb hézagos mintákat hozunk létre belőlük .

Vagy kitalálhatunk olyan sokszorozó szabályrendszert, ami a pontot, az egyenest és a síkot úgy bonyolítja, hogy {a végeiknél}érintkeznek egymással + minden méretük véges .

Hiszen a sokszorozónak csak valamiféle visszacsatolásokat és rekurziókat kell tartalmazniuk . Rajtattok áll, hogy milyeneket . A legfelső sokszorozót én már meghatároztam így ni:

pl.
legfelső induktív 4 szabály //: ez egy sokszorozó, multiplikáció sz R = szabály rendszer /:

sz1 : Legyen adva egy elemi [minta = pont,egyebes,sík,test] >> formális nyelv
sz2 : Ezt az sz1 elemi [mintát] sokszorozzuk meg valamilyen (konkrét, ezért jelölhető) " ~n " [szabállyal] >> szabály alapú halmaz
sz3 : A sz2 hosszú mintát rövidítsük le a sz2 hosszú mintát [helyettesítő] sz3 rövid mintává >> antagonisztikus kettősség
sz4 : Ezt a sz3 rövid mintát (sz2 használjuk úgy mint, ill. sz2 legyen olyan mint) az sz1 elemi [minta: volt pont, volt egyenes, volt sík, volt test] >> visszacsatolás:/ sz R vége

Tehát kitalálsz szabályokat, szabályokat felhasználsz az elemi geometria keretén belül . Nagyon látványos és szórakoztató, persze tanulságos is .

[ Szerkesztve ]

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Tovább gondoltam e tanulmányomat:

ötlet, trükk:
Alkalmazzuk e tanulmányomra az Occam borotvája filozófiai elvet !

lásd itt

Ja, máma épen 13. van ! - bár nem péntek, de láttam egy fekete macskát is .

[ Szerkesztve ]

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sziasztok! Felírható a sum(i: 1->n) sqrt(i/n) képlet szumma nélkül? Optimalizációs probléma lenne, nem szeretném mindet kiszámolni.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Harmonikus szám közelítéssel helyettesítve kijött.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Sziasztok!
Tudnátok segíteni egy minimális statisztikában?
Adott 9 versenyző, őket klaszter analízissel 4 elég jól elkülöníthető csoportba tudtam besorolni 3 paraméter alapján, amiknek 3 állapota van: normál, alacsony, magas. Az első csoport NNA, a második csoport NNN, a harmadik csoport NNM, a negyedik csoport MAN, 2-3-2-2 versenyzővel sorrend szerint. Ezek az állapotok relatívak, szóval a 9 versenyző átlagához mértem őket, nem valami abszolút skálán, és nem reprezentatív a felmérés. Az érdekel, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy mindez a véletlen műve, tehát, hogy véletlenül váltak szét így a csoportok. Én azt vártam, hogy sokkal heterogénebb lesz az eredmény, és max egy csoport lesz, aki átlagos, meg lesznek különcök, akik nehezen sorolhatók bele, mert 1-1 paraméternél kilógnak. Nem számítottam rá, hogy 2-2 ember egyformán lóg ki, és az átlag csak 3 ember lesz, náluk meg vannak ezek az egyedi kis eltérések, amiket említettem. A kísérlet maga elég soft science, emiatt sem számítottam rá, hogy ilyen egyértelműen csoportok alakulnak ki, illetve eléggé tákolt az egész. Furcsa, hogy mégis ez lett, úgy voltam vele, hogy kuka az eredmény, és ez a klaszter analízis a grafikonkra ránézére és k-means-el teljesen meglepett, hogy ilyen eredményt hozott. Tényleg csak extraként tettem bele, aztán úgy tűnik, hogy ténylegesen ez a tudományos eredménye az egésznek, aminek értéke is van.

[ Szerkesztve ]

Buliban hasznos! =]

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni, egy verseny elszámolásánál. Adott egy 4 fordulós verseny ahol 3*75 pontot valamint egyszer 50-t lehet szerezni. A kiírásban úgy szerepel, hogy a 50 pontos eredményét 1,5el kell szorozni és úgy számit bele, valamint egy versenyt ki lehet hagyni. Na most ha valaki részt vesz a 3 db 75-s versenyen és elér 60 pontot mindegyiken de kihagyja a 50 pontosat akkor könnyen lehet, hogy hiába nyer meg 3 versenyt de a súlyozás miatt összesítésben nem lesz első. Ti mit javasoltok, ilyenkor milyen szorzót használjon a verseny kiírója, hogy az 1,5 miatt ne kerüljön más előnybe. Köszöönm a segítséget.

Kezdjuk az alapoknal. A 75 pont es az 50 pont fordulok tokeletes megoldasa azonos kepesseg? Ha nem, akkor miert szorozzak, csak a kihagyas egyformanak szamitson?
Amugy meg ha a 3x60-as kihagyja az 50-est de valaki 3x59-et er el es az utolson 3-nal tobbet eleroen szinten reszt vesz, miert ne gyozhetne' le? [A kihagyas amugy nem is ertem miert 'jog', vagy megy vagy nem, gondolom nem koti szerzodes...]
Nem latszik ennyi reszletbol hogy ez igazsagtalan lenne.

[ Szerkesztve ]