Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sad_Vamp

    őstag

    válasz Plasticbomb #30205 üzenetére

    én emlékszem az első 386-osomra és amikor először szétcsesztem rajta a DOS-t... azátn jött a helyi szaki 3 floppyval és megoldotta a problémát... aztán lemásoltam a floppyt és én is meg tudtam oldani a problémát :D Akkor jöttem rá hogy az NC != DOS, el lehetett kezdeni buherálni az autoexec.bat-ot meg a config.sys-t hozzá adni a mem386-ot meg mittomén miket :) aztán a win95-98-as időkben amikor addig irkáltuk át a játokok *.ini file-jait amig el nem indultak végre a gépünkon. :DD ... Csak aztán egy idő után ráun az ember és jobban örül, ha a dolgok működnek, nem kell vacakolni, mert azt a sok időt másra lehet/kell felhasználni. Az idő meg olyan dolog ami ha tetszik, ha nem: véges! Mi pedig úgy élünk, mintha végtelen lenne, pedig nagyon nem az (csak kevés dolog tudja ráébreszteni erre az embert). Ez által talán már érthető hogy bizonyos dolgokra miért szán az ember annyi időt, amennyit és nem többet.

Új hozzászólás Aktív témák