Jó, örülök, ha értesz. Nem egy egyelőre homályos hír készpénznek vevéséből fakadó érzelmi reakcióról van szó, hanem a reakcióra reagáltam, ami egészen valós. Ha nem is azbeszt személyéről szól, tömegeket képvisel hozzászólásával, az akadálytalan lenyelés jegyében. Ez nincs rendben. Az üzlet is aszerint választ modellt, hogy mit lehet lenyomni a torkokon, ezt ne feledjük. Az nem világos előttem, hogy mitől tudna nehezebben életben maradni egy streaming szolgáltatás a jövőben, mint eddig, mindezt pont egy streaming szolgáltatás-orientált környezetben és korban. Az lesz, ami lesz, nem tudjuk megtermelni a hátsó kertben a filmeket és különösen peches az, aki a nonpopuláris, kizárólagos tartalmakra bukik, de a hozzáállás nem mindegy.
És bár egyet írunk a lényegét tekintve, mégis azt érzem, hogy belecsúszunk mi magyarok (is) abba, mikor egy vendéglátásban kóstolt-tukmált ételre sűrűn bólogatsz miközben nem ízlik vagy a nem tetsző, nem passzoló ajándékről áradozol, amivel nyilván predesztinálod a folytatást is. Ilyen öngólokat felnőtt ember, érett társadalom nem lő, ha újdonság, ha nem, ha tartalombővülés/egyéb mézedmadzag, ha nem. Legyen egy határ. Messzire mutat, tudom, abba is hagytam.
[ Szerkesztve ]