tavaly egy kedves kolléganő talált egy "ismerős ismerőse", rossz körülmények között élő családot. nekik vettünk élelmiszereket, vízforralót, játékokat, ilyesmi. ott legalább biztosan tudtuk, hogy jó kezekbe kerül az adomány. - mi egy ismerős családnak egész évben ott segítünk, ahol épp tudunk, ha számít, épp amiatt, hogy tudjuk kihez megy, és jó helye van. a szervezetek azóta hidegen hagynak minket, mióta egy rokon hagyatékát (használható, jó ruhák, elektronikai cuccok, stb.) nem vitték el, "mert ők ilyennél jobbakat is kapnak".... őszintén megmondva, nincs olyan sokból adakozni, így mi azért nézzük, hogy tényleg oda kerüljön, ahova való, mert nem a lelkiismeret nyugtatása a cél, hanem tényleg segíteni
[ Szerkesztve ]
Kiszámoltam, hogy életem nyolc évéből kilenc és felet töltöttem apa háborús történeteinek hallgatásával - Louie élete