Vitaindítok a fejhallgató zenehallgatási emlegetése kapcsán.

A fejhallgatós és fülhallgatós topikokban anno el-el szoktam sütni, hogy fejhallgató, fülhallgató zenehallgatásra nem alkalmas, csak fejhallgatózásra, fülhallgatózásra - azaz, "informálódásra" adott zene bizonyos jellemzői felől. Manapság ugyebár a számítógépes multimédia valamint a fej-/fülhallgatók és mobil lejátszók triumfálása-olcsósága révén rengeteg olyan ember is találkozik zenével-popzenével, akik korábban nem. A fej-/fülhallgatók révén sokkal-sokkal több embernek van manapság valamiféle hangberendezése vagy "hangberendezése", mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Anno, a fejhallgató eleve csak afféle mellékes, megtűrt oldalhajtása volt a hifinek (még a STAX-ok is) - egyáltalán, alig volt választék. Nem volt vitatott, hogy konzervzene-hallgatásra a szobai, azaz valós térben megnyilatkozó hangberendezés alkalmas, amely a valós tér és valós hangnyomás révén analóg vagy legalábbis homológ az élőzenével. A fejhallgató természetszerűleg nem volt számontartva zenehallgatási eszközként, hanem virtuális pótszerként, amikor akadályoztatván vagyunk valódi zenehallgatásban. Manapság ellenben boldog-boldogtalan fejhallgatót-fülhallgatót és hozzávaló elektronikákat gyárt és vásárol és használ. A használók nagy része szobai hangberendezés helyett használja, egy részük továbbhalad szobai hangberendezés felé is, és persze van egy kevés fordított irány is, némelyek a valós szobai hangberendezésről váltanak virtuálisra, mert azt mondják, hogy úgy olcsóbban tudnak elérni adott hangminőséget (drasztikus árértékarány-változás zajlott az utóbbi egy évtizedben, hovatovább a planár hangszórótechnológia már néhány tízezerért megkapható fejhallgatóban, sőt, a B&W elkezdett a merev membránszélű dómsugárzók helyett gumi membránszélű kónuszos hangszórókat építeni fejhallgatókba, amelyeknek már van "tényleges" hangnyomása is). A fejhallgatósok jelentős része is elkezdett hifizni a fejhallgatós rendszerével, és hát igen, ott már a high end kezdete az az árfekvés, ami szobaiban a belépő szint teteje tájéka.
Ugyebár azt szoktam mondani, hogy szobai hangsugárzóhoz képest a fejhallgató játékszer, utóbbihoz képest is a fülhallgató megintcsak játékszer - no persze, a fülesek ugrottak egyet előre az agybadugós technológia révén. A nyolcvanas évek kezdete óta mindig volt fejhallgatóm is, és miközben most írom ezt, éppenséggel agybadugós fülhallgató és mobil DAP segítségével "informálódom", de a megváltozott viszonyok között is tartanám azt az axiómát, hogy fejhallgató, fülhallgató zenehallgatásra nem alkalmas. Másra alkalmas. Ki hol tart e témában?