Ötletes, de nem venném a kezembe. Az atombomba is ötletes. Azt se venném a kezembe.

Több fa van, mint asztalos!

Tudod, legyen inkább kicsit túlrezegve a balesetveszély, mint alul. Szerintem Balázs arra gondolt, hogy ennek a forgó hengernek a magassága állítható. Ha fel lehet emelni 30mm-re (s miért ne lehetne) akkor már valóban be tudja húzni a kezedet vállig. A csiszolóvászon rendkívül jól tapad. Ha el tudja kapni a mandzsettagombodat, hidd el, le fog darálni, még ha ellenkezel is, hogy te ezt mégse akarod. Képzeld csak el, hogy a nedves csont, és mondjuk egy hatvanas csiszolóvászon milyen jól tapadnak egymáshoz?
Szerintem figyelmetlenségből, meggondolatlanságból, tudatlanságból fakadó sebhelyeket mindannyian tudnánk mutogatni magunkon. Nietzsche azt mondta, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Megerősödtünk. De későn már az erő, amikor valaki legyalulta a tenyerét. (Egy Felder munkatárs épp emiatt lett asztalosból ügynök.)

Több fa van, mint asztalos!

Tisztelt munkavédelmi felügyelők kéretik áttanulmányozni még egyszer EZT és látni nem csak nézni.
A hengercsiszoló szerintem pedig úgy működik mint egy vastagsági gyalugép. Tehát ha betolod alá az anyagot nem behúzza hanem visszalöki. Ezekkel nem a balesetvédelmet szeretném elbagatellizálni csak a tényszerűségre rávilágítani.

[ Szerkesztve ]

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Szerintem is ezek ellencsiszolnak, de fene se tudja... de ha ellen csiszol akkor meg tökön vág a fadarab:-)

Kérdés: 3 kerekű szalagfűrész az jó vagy rossz?

Soká 2.kérdése, hogy (a behúzóhengeren kívül) mi tud még széttépni,vagy zsámicskázniha beleakadsz; szabad,burkolatlan és pörgő ékszíjtárcsa + egy ékszíj ami nem szakad el...
A csiszolóhenger ha az elszedő oldalon kapja el a kezed vagy ujjaid,az is veszély,de igaz hogy ellenpörög,tehát kivághatja a 4-es keményfa lemezt az adagoló oldalon...

[ Szerkesztve ]

Csinálhatod a köldökcsapolást úgy is, hogy nem tudod elrontani az átjelölgetést, mivel nem is kell átjelölni. Pillanatszorítóval összefogatod , majd kívűlről összefúrod a két anyagot.
A külső, látszódó felületbe ragasztod csak a fatiplit, majd szintbecsiszolod. Ez még ad is egy fazont az ágy megjelenésének.
Majd valahogy megoldod az ágy összefogatását. ( valamilyen csavaros megoldás)

Persze összeragaszthatod oldhatatlanra is az ágyat, de szerintem az nagyon nem jó ötlet.

A háromkerekű szalagfűrészt két dolog miatt találták ki.(már ha az a három kerék nem a lábain van) A vágható anyag szélességének növelésére, esetleges táblavágáskor. Ez a valószínűtlenebb. A háromkerekű fűrészeknél a kerékátmérő kicsi. Ha kétkerekű lenne nem lehetne szélesebb szalagot rátenni a kis rádiusz miatt. A három keréknél kicsit nagyobb a rádiuszú a hajlás ami a szalagot éri. A szalagok szélességénél meg van adva a minimális rádiusz amin lehet használni. Kisebb rádiuszon használva töredezik és szakad a lap.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Ez egy rezgőfűrész,ha le nem esik, nincs baj .A kifogásolt kép már nincs ott.

[ Szerkesztve ]

Akkor miért lett ebből egy balesetvédelmi tanfolyam?
A balesetvédelmet sosem elég ismételni.
Amúgy szerintem nincs olyan gép amivel szándékosan ne lehetne balesetet okozni.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Hengercsiszoló,ahogy a kontaktcsiszoló is szembeforog az előtolás irányával. Az előtolás iránya, általában mindig szembe halad a forgácsolószerszám mozgási irányával, egyéb megmunkálási módoknál is.
Próbáljunk meg visszafelé pl. marni. Van amikor szükséges, de sokkal nehezebb, bizonytalanabb. De csiszolásnál nincs szükség efféle trükközésre, csak a marásnál, ha szakítja az anyagot.

Én csak ezt láttam. Ezért értetlenkedtem. Ha volt ott más kép is akkor elnézést kérek mindenkitől.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

volt de inkább leszedtem, az indította el a balesetvédelmi lavinát:-) köszi a 3 kereket!

Ugy véltem ,egykét ember semmibe veszi a veszélyt ,és kisérletet tettem felnyitni a szemüket,ami egy külső ember részéről meddő próbálkozás, amit majd a maguk bőrén megtapasztalnak ,az lesz hihető.Be is fejeztem végülis engem a kreatív ötletek, jó megoldások érdekelnek, de nagyon

[ Szerkesztve ]

Az én elszívóm 2 kerekű volt,én elölre tettem rá egy 3.kat egy forgós,gumirozott irodaiszékgörgőt.Igy nem kell emelgetni ha arréb akarom tenni ,vagy messzebb túráztatni.
Kérdés: hogy a 3 kerekű fűrészhez hasonlóan ami szélesebb anyagokhoz való, ez is most 3 kerekű lévén, szélesebb anyagok porszívózására lesz jó?

[ Szerkesztve ]

Így igaz, egyszerű könnyen kivitelezhető hozzá nem értőnek is (kissé oda kell figyelni mert pontosan merőlegesen kell fúrni és 2 irányból is ellenőrizni kell,)és erős.
Kell hozzá 1-2 szál 10-es tipli, meg egy középlős 9,8-as fúrószár, (ez a tipli vastagságától függ hanyas...lehet pont 10-es)faragasztó,meg 2 spanifer (de utóbbi nem muszáj) mert a vasalattal ha összehúzattad az ágyad, akkor is befúrhatod a tiplit. Elég egy elembe beragasztani így lényegesen erősít , de szétszedhető marad.Oldalvégenként 4 tipli (ha elfér)

[ Szerkesztve ]

Biztos jó, szabadkézből parketta szélét megvágni,parkettázáshoz, de asztalossághoz feleslegesnek gondolom.
Nem olyan nehéz az anyagot tolni éles körfűrész ellenforgása által keltett erő ellenében ,inkább az asztalon súrlódik erősebben a fa , arra költenék, jóféle textil bakelit az csúszik könnyedén ,(meg drága).
Dekopírt is ritkábban használok,-->(szabadkézi hullámbajnok) a kézigépes vágásokra,kézi körfűrészt használok , vonalzó mellett, mert úgy derékszögű,és egyenes is lesz a vágás.Meg a vídiás lap középtávon is olcsóbb üzemű,mint az 500Ft-os dekopírpengék.A vonalzó melleti mobil vágáshoz, megint felesleges az ellenforgó.

[ Szerkesztve ]

"3 kerekű szalagfűrész az jó vagy rossz?"

Jó.
Egyes számú előnye, hogy szélesebb munkadarabot is alá tudsz tolni. Kettes számú, hogy kevésbé töri meg a szalagot.
Jellemző gyenge pontja viszont, hogy míg a két kerekessel csak két keréknek kell simán futni és pontosan egy síkban forogni, addig a háromkerekesnél ez mindhárom kerékre vonatkozik. Ha a háromból egyetlen kerék üt, vagy eltér a síktól, akkor a többi hiába jó, rángatni fogja a szalagot, vagy (könnyebben) ledobálni magáról. És persze a gép helyigénye is nagyobb a szélesebb tárgyasztal okán.
Összegezve: Ha jól el van találva a gép, akkor sok tekintetben felülmúlja a kétkerekű testvérét, ha viszont hibázik, nehezebb vele dolgozni, nehezebb a hibát megtalálni, orvosolni.

Több fa van, mint asztalos!

"ha betolod alá az anyagot nem behúzza hanem visszalöki."

Persze, ebben teljesen igazad van. Azonban ha mögé is nézünk a dolognak, akkor azon gépnek, aminek nincs előtolóműve (linkelteken nem láttam), azt hogyan is használja egy mezei halandó? Előbb a bemenő oldalról tökön rúgatja magát a fájával, aztán pedig, mivel ember át nem tudja (toló segédanyag nélkül) tolni a fát a henger alatt, mit is tesz? Átszalad a túloldalra, megragadja az anyagot, és húzza maga fele. Az anyag pedig húzza őt visszavele. Ebben a szkanderban aztán az fog győzni, aki erősebb, és nem vét hibát. Hát eme oldalról meg egy kis manikürt kap a géptől.
Ha pedig még tovább gondoljuk a dolgot, akkor ugye, ebbe is, mint a vastagoló gyaluba, a keskenyebbik végénél illik a mi sokra becsült fánkat betolni, ha az nem egyenletes vastagságú. Tehát átszaladva meglepetés érheti a delikvenst, hogy hirtelenül sokkal erősebben kell húzni, mint ama végén tolni kellett. Az emberi (vadász)ösztön pedig olyanféle, hogy amit egyszer megfogtunk, azt nem szeretjük kiengedni a kezünkből - esetleg éppen vesztünkre.
Persze, a munkavédelem előírja a tolófa, a tökegolyóvédő használatát, de kezdő mezei halandó sokszor erről mit sem tud. A veszély pedig ott van. Megítélésem szerint hiba azt alábecsülni, mert itt esetleg szerencsétlenül fog elsülni az azt hittem, azt gondoltam effektus. Mire megtudjuk, hogy mit kellett volna hinni, gondolni, lehet, hogy kései tudás lesz belőle.

Ismétlem, jobb a munkavédelmet túllihegni, mint alábecsülni. De sok csúnya baleset nem esett volna meg. Az elővigyázatosság (akár ha túlzott is), egyáltalán nem fájdalmas dolog, csupán attitűd kérdése.

Több fa van, mint asztalos!

Még a guruló anyagot is fel tudod majd vele szippantani.

Több fa van, mint asztalos!

A 3. (forgós) kereket már korábban tettem, rá 10perc munkával,és annyira bevált, (azóta könnyedén tudom ide oda közlekedtetni a gépet pl ha útban van),hogy csodálkozom miért spórolták le róla, a tervező irodában?Úgyhogy mivel ötker-ekű volt az ominózus kínai irodaszék ami apránként , (de maradéktalanul )2 hónap alatt széjjel morzsolódott a súlyomtól, én meg vettem rá profi gumírozott gergőket,hogy ne karistolja a parkettát, szóval maradt 4 db, azt rá akarom applikálni karos emelés-süllyesztéssel (hogy ne guruljon ha nem kell)a kombigyalura, mert az sétál legtöbbet ide-oda.És nincs kedvem mindig emelni az orrán (úgy emelhető 2 kerékre).
Még töröm a fejem az egyszerű lift megoldáson ami nincs útban , 2 vagy 4 oldalról elérhető kezelő karral, de az emelő ,főleg ne legyen láb alatt, ne botoljak bele ,az a nehézségi fok

[ Szerkesztve ]

Most ,hogy megvan már az elszívócső, lehet majd vadászni a guruló anyagokra Csak kell gyártsak rá egy fogantyút,(vagy nyelet )(hajlongás helyett,) meg porszívó-elszívó fejet és lehet minden forgácsot szálkát ,(port)felrántani a padlóról, nem fog eldugulni aszem 1-1,5cm széles rés lesz a fej szívónyílása hogy a pallókat nehogy berántsa, mert a ventillátornak a proknifa nem használ Meg keskeny szívónyílással lehet széles a fej, (tehát gyorsan fel lehet takarítani )és nem lassul le a légáramlat mégse.

[ Szerkesztve ]

Elég érdekes illemszabályokat tudsz. Sajna (nem biztos) nem egy srófra jár az agyunk. A nem egyenletes vastagságú anyagot én a vastagabbik végével tolom a vastagolóba. Indoklás. A vastagolóm és a kombinált gépem (a vásároltak) olyan kialakításúak hogy a behúzóhengerek max 2mm mozgásúak. Ergó ennél nagyobb eltérésnél beszorul az anyag.
Amiket a hengercsiszolóról írsz azok jó példabeszédek. De szerintem még soha az életben nem dolgoztál ilyen géppel.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

A nem egyforma vastag anyagot én is a keskenyebb végével rakom a gépbe. Mert így célszerű.

Még valamit a három kerekű fűrész javára:
Sokkal finomabban és könnyebben lehet rajta a szalag feszességét belőni, mert azon az elven, ahogyan pl az autó vezérműhajtása működik, kisebb erőkifejtés kell a spanoláshoz.

Két napja elég sokat eszembe jutsz munka közben, hogy miként is lehet olcsón, mégis univerzálisan megoldani a vékonyka fáidat. Sokat segített az a jelzésed, hogy mekkora kaliberű az éves feladatod. Erre én még rátettem egy lapáttal, mert ahogyan az idő halad, érik a gyümölcs - egyre több ilyen feladatod lesz.
Arra jutottam, hogy jómagam a következőképpen oldanám meg ezt a feladatot:
A fát nem fűrésszel alakítanám nagyjából méretre, hanem hasítanám, majd pontos méretre gyalulnám. A szélességét, hosszát utolsónak szabnám talán - körfűrésszel, steller mellett. Beruháznék tehát egy jobb kombinált gyalugépre. Ez költséges, de ezer más dologban is hasznodra válik, ha szereted a fát. (Megállok itt egy szóra. Nem a vastagoló gyalu a kombinált gyalu, hanem az, amelyik tud felül egyengetni, alul pedig vastagolni. Ettől kombinált, s nem attól, hogy kombinált megoldani a vastagsági gyalugép emelő szerkezetét.) Ha időd van, megépíthetsz magadnak egy szélesebb kézi gyalugépből is egy vastagoló szerkezetet - a jutyubon láttam már ilyet. A fiú tisztán fából (négy menetes szár (nem szál) felhasználásával oldotta meg a pontos emelést - de második hengercsiszoló linked egyszerű, ám nagyszerű elvén is megoldható.) Amíg ennyi munkád van, addig egy ilyen is elég lenne, később pedig veszel igazi, komoly gyalut. Nekem van egy tartalék metabo vastagológyalum, felajánlhatom megvételre. Nagyon olcsón jutottam hozzá, de nem adom tovább olyan olcsón, mert nem vagyok megszorulva, mint az, akitől vettem. Ha érdekel, megdiskuráljuk priviben.

Nos, azért hasítanám a fát fűrészelés helyett, mert a matuzsálem fotoapparátok érzékeny műszerek. A hasított fa nem fog vetemedni, s talán repedni is kevésbé, mert a hasítás máris egy nyúzáspróba. Ha törnie kell, törjön még alapanyag korában. Minden esetben minimum dupla vastagságot hasítanék, hogy maradjon elegendő tartalék lefaragni való hús a fán. Igaz, ez egzótáknál pazarlás - azoknál tehát megfontolnám a hasítást

Ezt a hengeres csiszolót megépíteném. Ha úgy burkolod be a hengert, hogy soha ne tudj fát bedugni olyat, ami egy (de inkább csak fél) milliméternél magasabb, mint ahol a henger alja van, nem is kell túl masszív csapágyazás. Szerelhetsz rá anti tökönvágó körmöket, amik megakadályozzák a visszarúgást. Ha ezek a megoldások érdekelnek, kifejthetem később bővebben. Ha tartol többféle vastagságú "betoló segédfát", jelentősen csökkented a balesetveszélyt, de erről is ejtenék még szót, ha érdekel komolyabban, mert egy helytelenül rögtönzött segédeszközzel esetleg még veszélyesebbé válik a betolás, mint anélkül, ugyanis ha lepattan róla, nagyot odaüthet a csülkeidnek. Aranyszabály, hogy keresztbe sosem tolunk be ilyenbe anyagot, kizárólag szálára - kiváltképp vékony anyagokból.

No, most ennyit, így is eléggé elárasztottalak.

(Van a családban egy ereklye számba menő gongos falióra, ami műkincsnek számít, s nem antikvitás. Mivel nagy az értéke, nincs bizalmam elvinni órásmesterhez. Majd egy évtizede keresek alkalmas restaurátort hozzá - tengelytörése van, ha jól emlékszem, réz fogaskeréktengely. Nem tudsz esetleg kommendálni nekem valakit, aki megbízható szakmailag is, és erkölcsileg is? Azért kérdeztem, mert amit te művelsz, az már közel jár ehhez a műfajhoz.)

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Akkor gondolkodjunk egy kicsit.

Összekevered a csiszológépet a mángorlóval. A csiszolóba eleve forgásiránnyal ELLENTÉTESEN toljuk be az anyagot, a legtöbb ami történik, hogy leszedi a felső hámréteget ha oda nyúlunk ahová nem kéne. A fát meg képtelen akkora erővel visszavágni ami annyira veszélyes lenne, hogy szót érdemeljen, mivel egészen kis felületen érintkezik a fával ! (Nem úgy, mint a haránt-szalagcsiszolók).
És mi is a helyzet a szuperbiztos GYÁRI géppel ? Na az a mángorló ! Az előtoló simán be tudja vinni az ujjad. De olyan lassan megy, hogy annak aki ott hagyja, úgy kell.
Egy fél kilós kalapáccsal sokkal könnyebb csontot törni, elég egy szög beverésénél melléütni . Azonnal be kéne tiltani a kalapácsot, meg az összes hülyét aki másokat arra buzdít hogy ilyen és hasonló szerszámokat használjon, nem beszélve a hasítófejszés gyilkosokról....

Nagyon köszönöm a részletes írásod! Rágódom rajta, és írok majd privit ezzel a vastagolóval kapcsolatban! Van egy ismerősöm, őt tiszta szívből tudom ajánlani, de elő kell kerítenem az elérhetőségét, ha ő nem is vállalná, biztosan tud olyat ajánlani, akire tényleg rábízható.

Ez elég nyomós érv.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

A másik az, hogy a feltételezés nem életszerű. Ez a csiszoló nem vastagoló. Bár ahogy látom, ha a hengeren nem csiszolópapír lenne hanem ecsetsörték, és nem csiszolna hanem festene, akkor is lennének akik veszélyesnek titulálják.
És akkor a kúpos hasítóról még nem is beszéltünk :-) Eddig 50m3-t nyomtam le vele, de még nem jöttem rá miért lenne veszélyes (hegesztetettem a kúp alá vezetőéket). Persze aki csak videón látja, annak az, sőt az első pár tuskónál én is tartottam tőle, mert nem tudtam mi fog történni. Ez az ismeretlentől való félelem, 5 perc használat után elmúlik. Amíg nem volt a gép, addig 4 kilós hasítófejszével nyomtam, na azzal már az első elbaltázott suhintás után tudtam mi a pálya.

"Még töröm a fejem az egyszerű lift megoldáson ami nincs útban "

Íme!

Képek szöveg nélkül. Ha lesz időm, beküldök egy szebbet, jobbat is.

Tulajdonképpen ez a Matthias Wandel szerkezetének a továbbgondolt változata. Így felemeli mind a négy kerékre a gépet, és le is teszi mind a négy lábára. Nem kell lehajolni, hanem lábbal, gyorsan, könnyen emel is, rögzít is. De van egy pofásabb, mégegyszerűbb kezelésű, épp a 260-as metibó - bocs, metabo kombigyalut fuvarozza. Az elve ugyanez, csak nem kell még billentgetni se a reteszt, hanem ha egy gombra lépsz, akkor letesz, ha a gomb mellé, akkor felemel.

Ez úgy van megoldva, hogy amikor leteszed, és elengeded a pedált, a súlyt a lendület átbillenti, így a következő alkalommal, csak ismét rá kell lépni. Azonban ekkor már nincs lendületből visszabillenés, a nagylábujjaddal vissza kell billentened. Nem egy nagy fáradtság egyébként. Jól szuperál, mint prototípus, évek óta szinte napi rendszerességgel használom.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Bocs, rosszul írtam, tényleg a te észjárásod a jó. A vastagabbik végével kell betolni mégis. Épp azért, amivel indokolod is. S ha fordítva dugjuk be Specialival együtt mindketten, az anyag pedig túl vastag, akkor meg fog ragadni félúton. Ez nem tesz jót a fának, de kiváltképp a gépnek.

(Nem megmagyarázni akarom, az elméleti ismereteket (rosszul)emlékezetből írtam. Jómagam mivel zömmel bükköt vágok, ott a száliránynak a menetirány szerint emelkednie kell, ha nem szép párhuzamos az erezet, különben kitépi a kés a vele szemben felfele álló szálakat. És ezt annyira megszoktam, hogy már fenyőnél is zsigerből a szálirányt bámulom betolás előtt, noha ott nem aranyszabál.)

Persze, nem dolgoztam még ilyennel. Örömmel megtenném, ha lehetőségem nyílna rá. A profi kontaktcsiszoló mégjobban érdekelne. Már hozzáférhettem volna pedig, és sok máshoz is, ha az időm engedte volna. Addig is inkább óvatos vagyok, és arra is intek. De van baleseti sebész ismerősöm. A meséi olykor megrázóak. (Nem az asztalos a mumus neki, azt csak össze kell többnyire öltögetni, hanem a motoros ifjak. Őket esetenként szabályszerűen újból össze kell pakolnia. Azért akad olyan asztalos is a munkapadján, aki alaposan végigcikkcakkolta magát.)

Több fa van, mint asztalos!

Csak átfutni volt időm a sok hozzászólást...

Vastagolás ügyben nem lehet esetleg olyan kompromisszumra jutni, hogy: ha jelentős a munkadarab két vége közötti vastagság-eltérés, akkor óvatosságból érdemesebb "fejjel előre" küldeni az anyagot, ha pedig már biztonsággal belátható, hogy nem lesz belőle székrekedés, akarom mondani szorulás, akkor mehet az anyag "lábtól"?
Egyébként én is a vastagabb felével kezdeném, de az én kis barkács gyalummal csakis kis fogásokkal lehet dolgozni.

A hengercsiszoló ügyében inkább nem kell(et volna) megszólalnom, függetlenül attól, hogy jót mondtam-e vagy sem, mert tényleg nem dolgoztam még ilyennel, bár izgatja a fantáziámat.
Van egyébként valakinek ilyen gépe?
És esetleg olyan, amit az uni-max árul? (a múltkor már linkeltem)

Na, későn ajánlottam a kompromisszumot )

Volt egy mesterem, aki azt tartotta a gyalukést sokkal nehezebb kicserélni, mint egy körfűrészlapot,és hamarabb is elveszti az élét,lévén HSS a vídiás laphoz képest.Ezért őtőle megtanultam, nem egyenetlen, tehát ferde, púpos ,stb fákat teszek be vastagolni, sem az egyik ,sem a másik vége felől,hanem az 1-engetett anyagot átvágom körfűrészen ráhagyva 1mm-t,vagy 1,5 mm-t.És nem a gyalukéssel etetem le.Vagy hasznos léc lesz a hulladék, vagy nem ,de nem kopik a gyalukés,és nem lesz belőle 1zsák forgács hanem fadarab,és egy kis fűrészpor.Ha körfűrészen szeletelek több lécet akkor is elég vágott oldalanként 1,5 mm ráhagyás-ha nem görbül,és előbb egy egyengetett,vagy vonalzó mellett vágott egyenes él kell.

[ Szerkesztve ]

Ez igen hasznos fotóbeszámoló,számomra, még abszolválnom kell a témát pár napig, aztán megcsinálom,ha jól sikerül, a gyalugépen kívül a körfűrész is ilyenen gurul majd,és a szalagfűrész is,tehát nagyon alaposan ki kell módolni,mert érdemes!

[ Szerkesztve ]

Igy tényleg egyszerűbb a köldökcsapolás ahogy írod,mint jelölgetni.
mindig tanulok valami ujjat a ezen a fórumon.
Köszi

Üdv. topaz45

Én továbbra is a vastagabb végével rakom be az anyagot. Mivel ha fordítva teszem, néha beremeg, bebillen az anyag, amikor már a behúzóhenger nem érinti a fát. Természetesen megnézem, kb mekkora vastagság fog beférni a gépbe, és ez szerint állítom be az asztalmagasságot. De ezt is csak a legelső átersztésnél kell figyelni, mert utána már csak a szokásos fogásmálységet kell adagolni.
De amúgy valóban jobb nagyjából elfogadhatóra fűrészelni inkább az anyagot, ahogy Márton is írta. Csak erre nem mindig van lehetőség, vagy időben nem éri meg.

A zigéretem:

Több fa van, mint asztalos!

Köszi hogy levetted a képet és külön köszönöm, hogy nem vetted zokon hogy leszóltam.

Ezt fényképezőgép felújítást hobbiként űzöd vagy egy vállalkozást építettél rá?
Tudtam hogy vannak/voltak ilyen gépek, de nem gondoltam hogy vki is foglalkozik ezekkel.
Mindenesetre sok sikert hozzá.

Akkor mindenki azt a felét amelyiket akarja, és oda ahova akarja, dugja oda.
Mindenkinek megvannak a saját miértjei. Ha olyan az anyag, hogy lehet fűrészelni akkor én azt is a vastagabb felével kezdem.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Sosem lehet tudni hogy ki az aki helyesen tudja a szerszámok, gépek elnevezését és ki az aki nem. Te és Bubi úgy néz ki helyes tudtátok, de ha google-ba rákeresel a csigafúró szóra a vídiástól a fafúróig mindent kidob. Ezért írtam a zárójelbe azt hogy feltételezve a fafúróra gondoltál....de nem.
Remélhetőleg érthetőbb így, de ha nem az sem baj, mert lényegtelen.
A lényeg hogy ha előfúrsz a fúrónak akkor szinte egyenesre kell élezni a hátlapját hogy ne harapjon hatalmasat.

Sarokvasból minimum olyan ami 3 lyuk van száranként és ez kb. a 50x50-es ebből rakhatsz sarkonként 3-at is akár. Az a baj hogy nekem nem teljesen tiszta hogy most melyik sarokmegoldásnál tartasz ezért nehéz mit is ajánljak.
Ha jól olvasom akkor talán a végső megoldás az hogy kívülről fogod keresztül fúrni a fej-és lábvégeket. Ebben az esetben a fej- és lábvégbe ragaszd a tiplit majd belülről sarokvassal húzasd össze a lapokat. Ez egy elég erős megoldás lesz.

Ötletes, de nem venném a kezembe. Az atombomba is ötletes. Azt se venném a kezembe.
Sztem annyira nem gázos ez a gép mert kiegyenlíti a két lap az erőhatást. Ha még lenne egy talpa neki mint a kézi körfűrésznek akkor még jobb lenne, viszont akkor már nem sok értelme van, mert akkor már miért ne a körfűrészt használjuk.

Háromkerekű szalagfűrész:
Ezek a gépek jobban törik a lapokat mint egy átlagos szalagfűrész ugyanazon lapokat használva. Persze függ a lap szélességétől(ami meghatározza a vastagságát is) de alap elmélet az hogy jobban törik mivel kicsi a kerékátmérő. Itt egy kép az elméletemről mi szerint a lapok szögei minél közelebb vannak a 90fokhoz annál lényegesebb a kerékátmérő ilyen szempontból.

Háromkerekű szalagfűrésznél ha a jobb alsó keréknél 90fokot zár be a két lap akkor elvileg a másik két keréknek 270fokon kell osztozni.
Hogy miért nem törik annyira a kétkerekű hagyományos szalagfűrészek annyira a lapot mikor ott 180fokot zár be a két lap? Azért mert ott a vágásszélesség miatt nagyobb kereket kell használni amin nem törik annyira a lap. Az pedig hogy nagyobb a vágásszélesség, nem igaz mert kb. ugyanakkora .
Tehát én úgy fogalmaznék hogy a gép magasságához képest széles anyagot lehet fűrészelni de ennek ára van az pedig a kicsi kerékátmérő.
Az irományomba egy átlagos 300mm átmérőjű háromkerekű szalagfűrészt és egy átlagos kétkerekű 600-as szalagfűrészt hasonlítottam össze.

[ Szerkesztve ]

Szerintem Balázs arra gondolt, hogy ennek a forgó hengernek a magassága állítható. Ha fel lehet emelni 30mm-re (s miért ne lehetne) akkor már valóban be tudja húzni a kezedet vállig.

Igen kb. erre gondoltam.

Nem szeretnék ezen többet vitázni mert számomra kimerült a téma. Ha gondolod építsd meg magadnak de másokat nem buzdítanék erre két okból.
1. balesetvédelem
2. nem lehet rajta normálisan csiszolni mert hullámosra csiszolja az anyagot mivel nincs ami leszorítsa az anyagot az asztalra.

Váó,köszi. Ezt még egy darabig tanulmányoznom kell,hogy megértsem a pontos,részletes működési elvét,de meg van pakolva sokmindennel úgylátom!

A hengercsiszoló ügyében inkább nem kell(et volna) megszólalnom, függetlenül attól, hogy jót mondtam-e vagy sem, mert tényleg nem dolgoztam még ilyennel, bár izgatja a fantáziámat.

Sokszor jobban látod a dolgokat azokkal szemben mint akik már dolgoztak rajta.
Amúgy ha jelentős a különbség érdemes elvágni szalag- vagy körfűrésszel kb egyforma vastagságra mivel eleve ki a francnak van kedve 10x megkerülni a gépet?
Amiről a többiek írnak vastagság különbség max félcenti lehet, legalábbis remélem.

Ha mégis ferde fát gyalulok ,(nem szoktam,körfűrészen levágni 2métert félperc)a vékonyabb végét teszem be ,de előbb a legvastagabb részéhez állítom a gyalulási vastagságot,mert ha fordítva tenném be ,a kés érheti úgy a ferde fa végét,hogy az első leszorító-és a visszcsapás védő körömsor kevésbé nyomódik rá, (mert ferde).
Fordított esetben vékony felét betéve,mindenképen kap kellő leszorítást,amikor a kés beleharap.

[ Szerkesztve ]

Valóban, az erőhatást kiegyenlíti, mégis, ez nem egy flex vágókorong, hanem vidia lapkás fűrésztárcsa. Tekintve, hogy a papád lakatos szaki, bizonyára magad is használod olykor a műhelyét. Amikor az egykezes csiszolóval belenyúlunk mélyen a vasba, tudod jól, hogy ha csak picit is megremeg a kezünk, kidobja a korong a gépet a vágandó anyagból. Egy lemeznél ez még jól ellentartható, de egy méretesebb zártszelvénynél, aminek falvastagsága is van, izomzat és reflex kell, hogy mi uraljuk a gépet, s ne fordítva legyen.
Ilyen csudamasinával sem dolgoztam még soha, mégis meggyőződésem, hogy egy vidialapkás korong célirányosabban rád tud támadni, mint egy vasvágó korong. Flex-el sokat dolgoztam, (és volt szerencsém piros fűben is visíttatni a gépet) érzem, hogy komoly előny lesz az a két ellenforgó korong. (Vajon hogyan oldották meg a porvédelmét, ill. a csapágyazás hűtését ennek az elmés szerkezetnek?) Mégis rossz ómennek gondolom egy ilyen gép beszerzését - valószínűleg drágább egy profi sarokcsiszolónál is. De annyiért már milyen frankó körfűrészt lehet venni?
Igen, ha egy talp lenne hozzá, bizalomgerjesztőbb lenne a látványa. Bizonyára létezik olyan alkalmazás, ahova ez célszerűbb egyéb vágó alkalmatosságoknál (Különben miért gyártaná bárki is sorozatban?), de nem tudtam kitalálni, mi is az a terület?

Több fa van, mint asztalos!

Nomeg telibe, (teljes lekoptatott keresztmetszetre gondolok) lecsiszolni az többe kerül jóval ,csiszolópapír koptatás révén, mint elnyesni
Ugyanaz mint 5 ször bedugni a vastagságiba késkoptatással, vagy elnyesni 1x és vastagolni 1x...
Nembeszélve arról hogy egy nem egzakt csiszoló az elformátlanítja a munkadarabot , és minél többször küldöd át, annál markánsabb lesz, e hiányosság...

[ Szerkesztve ]