Valamivel mérni kell és még azért nem annyira sok natív cross-platform eszköz van, amivel ez megtehető.
Szerintem vitán felül áll az, hogy az Apple chipje jó.
Legfeljebb arról lehet vitatkozni, hogy tényleg jobb-e annyival, mint amennyit a grafikonok mutatnak, de biztosan nem rosszabb, mint az X86-os versenytársak.
És eközben szerintem az is vitán felül áll, hogy a nagyonis versenyképes ST teljesítmény leadása közben azért észrevehetően kevesebbet fogyaszt.
mondhatjuk, hogy a különbséget tulajdonképpen az eredményezi, hogy az Apple procija széles feldolgozókkal közepes frekvenciára van tervezve, míg ehhez képest az x86 processzorok hagyományosan vékonyabbak, cserébe magasabb frekvenciával kompenzálják a szűkösséget. A magas frekvenciához pedig magasabb feszültség kell, ami négyzetesen emeli a fogyasztást
MT teljesítményben ennek megfelelően a teljesítmény és hatékonyságbeli különbség már nem látványos, vagy szinte el is tűnik. A lapkaméreten persze továbbra is lehet vitatkozni.
De ezzel megint ott vagyunk, hogy egy mobil 8 magos Zen4 APU-ban - vagy akár CCD-ben is - tulajdonképpen szinte feleslegesen foglal el az összes Zen mag teljes kiterjedést. Persze nyilván nem annyira egyszerű, mert nem lehet tudni előre, hogy a 8 közül melyik lesz az, amelyik majd a kívánt legmagasabb frekvenciát eléri.
Azért is ködös számomra, hogy miért a magas frekvenciát választják tervezéskor a széles design helyett, hiszen a processzorok fő felhasználási területe, ahová ténylegesen és igazából készül az a szerver, ahol meg nem szükséges a magas frekvencia.
Valószínű, hogy azért nem annyira egyszerű jó széles architektúrát építeni. Ha elengedik a frekvenciát, akkor azzal sok helyet nyerhetnek (tehát kisebb lehet a lapkaméret), de nem biztos, hogy az ALU-k, FP pipe-ok, és gyorstótárak méretének növelésével együtt magától megérkezik az Apple chipben látható magasabb IPC is.
Engem például meglep, hogy a Zen5-ben, csak az L1d növekszik 48kB-ra 32-ről, miközben az Apple cpu-ban 192kB + 128kB van.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
