Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21545 üzenetére

    Igyekszel viccel elütni az egészet. Aztán jössz egy olyannal, hogyha ez nem működik az emberek 100%-nál, akkor már nem is igaz. MIért fész annyira tőle? Csak nem zavarnak a nem létező szellemi lények, hogy mikor nyitott a nem létező koronacsakrád akkor beléd jönnek? Vagy kiderül, hogy nincs igazad és felül kell vizsgálni az álláspontod?
    Mikor legközelebb öten összeültök sörözni a haverokkal, fölveted, hogy van-e kedvük kipróbálni ezt a hülyeséget, vagy ha csak négyen vagyok megkértek egy csinos szöszit, hogy segítsen.

    Emlékszem egy részre a megmentőm a fényből. Miután belecsap a villám, és felgyógyul, Dannion Brinkley elmegy Dr. Raymond Moody egyik előadására. Ott is felveti ugyanezeket az egyik orvos, hogy a halálközeli élmények magyarázhatók az agyban lezajló természetes folyamatokkal, az alagút jelenség, a megnövekedett érzékenység stb.
    Dannionnak az a válasza, hogy számára ez egy nagyon szimpatikus válasz, mert ha ez igaz, akkor ő nem örült, és nem kell szembenéznie azzal a ténnyel, hogy a túlvilágon járt. Moody csak egyet kérdez tőle: Ha ez tényleg igaz lenne, akkor az előbbi fickót aki inzultálta miért nem verte el, mikor a régi Dannion ezt tette volna?

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21548 üzenetére

    Feltevések és sejtések is vannak. Pl Fermat tétel. Azt is csak 94-ben sikerült igazolni. Az addig hamis volt? Nem. Csak nem volt bizonyítva.
    Más területen is előfordul, hogy még nem tudjuk, hogy miért van úgy, de elfogadjuk. pl Aerodinamika. Ismerjük az alapokat, valamelyest modellezni is tudjuk a dolgokat, de a végeredményt, nem a modell dönti el, hanem a szélcsatornában végzett kísérlet eredménye.

    A XIX. századi tudósok. Mágnesesség törvényei, kvattumfizika. Mind-mind annak köszönheti a létét, hogy kísérletet végeztek. A kísérlet eredménye ellentmondott az akkori elméleteknek, ezért új elméletet kellett kidolgozniuk, amik megmagyarázzák a kísérletek eredményeit.
    Tehát nagy butaság lenne azt mondani, hogy az elmélet magasabb rendű, mint a kísérlet. Elismerem, ha a kísérlet elenne mond az elméletnek, akkor érdemes megvizsgálni a kísérletet, hogy ott nem-e történt hiba, milyen mértékben reprodukálható. De ha megállapítottuk, hogy a kísérlet helyesen lett elvégezve, akkor nem a kísérletet eredményét kéne tagadni.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21549 üzenetére

    Az auralátás, csakrák nem a szakterületem. Valakitől hallottam, hogy ez az emelős kísérlet ezzel járhat. Ezt az információt adtam át. Gondolom van különbség, hogy erőszakkal nyitják meg, vagy az egyén nyitja meg. A bejárati ajtónál se mindegy, hogy berúgták és zárat kell cserélni, vagy ha akarod be tudod zárni.
    A Bibliában sehol sincs leírva hogy van, az se, hogy nincs.
    Mennyire érzékelhető? Aurafotók? Nem szeretnék állást foglalni. Azt tudom, hogy kellő kondicionálással, az emberek megtaníthatóak, hogy két inger közt különbséget tegyenek. Meg tudják különböztetni az énekhangokat, ízeket. Férfi vagyok, úgyhogy 16 színben gondolkodom. Az ízérzékelésem is pocsék. Bornál se nagyon érzékelem a dolgokat. Viszont hiszem, hogyha nagyon akarnám, akkor meg tudnám tanulni, hogy értsek a borokhoz, sajtokhoz, hogy be tudjam kategorizálni. Gourmet nem lennék, vagy legalábbis sok idő kéne hozzá. Ezért el tudom képzelni, hogy valaki lássa az aurát.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21553 üzenetére

    Arra céloztam, hogyha az embereknek van íz, hang, fény érzékelésük, akkor diszkrimináció miatt az egyének megtaníthatóak, hogy különbséget tudjanak tenni két hasonló inger közt. Ha nincs inger, vagy inger fogadására alkalmas szerv, akkor természetesen ez nem működik.
    Elég jó kísérlet amit linkeltél. az eredménye meglepett. Kíváncsi lennék rá, hogy vajon miért nem működött. Tudom szerinted egyértelmű, mert humbug az egész. Jó lett volna, ha van egy második kísérlet is. Azt is megértem, hogy ilyenkor másodszorra az auralátó nem áll ki, mert nem meri megkockáztatni, hogy a jól fizető képességéről kiderüljön, hogy esetleg nem is létezik.
    Egyéb lehetőségek is vannak, például érdekes kérdés, ha előtte saját körben megcsinálták a kísérletet, s ott sikerült, akkor most miért nem? Esetleg azért, mert a segédek tudat alatt jeleztek az auralátónak? Telepátia? Hangulat függő?
    Még egyszer: A kísérletet jónak tartom, teljesen objektív, tudományos, kár hogy nem lett megismételve.
    Amikor azt mondjátok, hogy a vallással az a baj, hogy a csodákat kísérletileg nem lehet megismételni, akkor azzal midig az a bajom, hogy elfeledkeztek róla, hogy a kísérletek többségénél a kísérletben sarkalatos szerep járul olyanra, aki a kísérlet eredményében nem motivált.
    Egy pszichológiai kísérletnél a kísérleti alany kap valamelyes jutalmazást. Felkészülhet rá, mondhatja, hogy most nem megy el, nem jelentkezik a kísérletre, számításba veszik, hogy a kísérlet megismételhetőségéhez fontos, hogy az alany ugyanabba a mentális állapotban legyen, mint az előző kísérletnél. Statisztikát számolnak. Csodánál meg az alap tézis, hogy (Isten) csodát akar tenni, nekünk nincs más dolgunk, mint odaadni neki a játékszert, mondjuk egy ostyát, és akkor majd lesz belőle szívbillentyű. Ha nem, akkor a megállapítás az, hogy Isten nem létezik, nem pedig az, hogy vagy nem létezik, vagy épp nem akar csodát tenni.
    Ha mondjuk az lenne a kísérlet tárgya, hogy Marinak tetszik a szomszéd Pista, ezért minden este 6-kor nyitott függönynél öltözik át, és vajon miért nem csinálja a 6. alkalom után, mikor Pista már kamerával, popkonrnal a barátai társaságában nézi a műsort. Akkor nem az lenne a megállapítás, hogy Mari nem létezik, Pista hazudott a fiúknak, hogy Mari elhúzott függönynél öltözik, hanem, hogy Marinak nincs kedve ilyen körülmények közt vetkőzni.

    Viszont akkor amiket ajánlottam kísérletek mindegyiket meg tudod csinálni, semmibe se kerül, s ezek szerint nincs kockázat se.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21552 üzenetére

    Egy értelmes, és okos ember működését is nehéz leírni. Azt le lehet írni, hogy titokban követtük, és ezt-meg ezt csinálta. Udvarias volt, mikor tűzet kértünk tőle a cigarettához, segített átmenni a vak embernek a zebrán, és tudta, hogy a vakok nem szeretik, ha karon fogják, azt szeretik, ha a kezét fogják meg, mert akkor nem rángatják. Feltevéseket tudsz tenni, hogy milyen személyiség lehet. De ebből még nem biztos, hogy egy logikailag konzisztens leírást fogsz kapni, olyat ami alapján kísérleteket tudsz csinálni amik a leírtaknak megfelelő eredményt adnak. Pl mi a helyzet mikor a második vaknak már nem segít?
    A kísérlet önmagában jó. Viszont számítrásba kell venni, hogy titokban nem lehet ezzel tesztelni az embereket, mert a 23. eset után már másként reagálnak. Esetleg ha siett, ha összeveszett a barátnőjével, fáj a feje, megint csak nem fog segíteni, de ettől még nem lesz szemét alak. A leírás se lesz rossz, csak pontatlan ami nem vette figyelembe az egyén lelki állapotát, mikor a vakátvezetős kísérletet írta le. Az is lehet, hogy a kísérleti alanyunk első alkalommal is csak azért segített, mert látott egy filmet, hogy ezt kell csinálni, vagy épp szerelmes hangulatban volt, s fel volt dobva.

    Szóval minél több kísérlet, mert azok segítenek megismerni a világot, és Istent. De kezeljük helyükön a kísérleteket, s vegyünk számításba minden lehetőséget, ne csak a két legegyszerűbbet, hogy nincs Isten, illetve van.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21556 üzenetére

    A homeopátiában én se hiszek. A kedvencem a C100 hígítás: Azaz 100x hígítjuk az oldatot a 100szorosára. A végeredmény 1: 10^200 arányú oldalt. Az univerzumban hozzávetőlegesen 10^81 atom van, szóval ha az egész világegyetem összes anyagából csinálnánk oldatot, akkor se lenne egy atom az eredeti oldandó anyagból.....
    A homeopátia szerint ez se gond, mert az eredeti információ nem atomi szinten van benne az oldatban, hanem rezgésként. No comment.

    Hát igen, ahány vallás, annyiféle Isten hit, rítusok, hiedelmek. Az indiai történet jut eszembe, mikor a tudós 5 másik bekötött szemű tudóst állít egy elefánthoz és írják le. Attól függően, hogy a farkát, fülér, ormányát, vagy lábát vizsgálják másként írják le az elefántot.
    A protestáns vallások sokszínűsége ennél is prózaibb, ők mind ugyanarra az alapra építenek, mégis más következtetéseket vonnak le. Pl. katolikusoknál bűnbocsánat csak gyónással nyerhető, reformátusok szerint ez az ember és Isten közötti belső ügy. Ördögűzést katolikusoknál, csak püspöki engedély alapján arra kiképzett személy végezhet, reformátusok szerint bárki. Hozzáteszem, hogy katolikusok szerint is bárki kérheti az ördögöt a test elhagyására, de felszólítani, csakis pap, illetve ördögűző szólíthatja fel, még szentéletű apácanő se.

    Kérdés, hogy a sokszínűség minek a következménye? Mert nincs Isten, s mindenki olyat képzel el magának, amilyet szeretne, vagy a megismerés korlátai miatt, vagy mindkettő?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21559 üzenetére

    A megismerés korlátaival mire akarsz utalni?
    Nagyjából arra amit írtál, hogy egy inuit nem fog erdei istenségeket kitalálni. Mindenki egy adott kultúrkörben nő fel, amit tapasztal annak megfelelően írja le. A túlvilágot meg úgy képzeli el, ahogy szerinte a legjobb.
    Egy tanításnál, történetnél a hiányzó részleteket a saját tapasztalatai alapján fogja kiegészíteni.

    "Engem az érdekelne, hogy egy keresztény, aki elfogadja az evolúciót, hogy hihet a lélek létezésében."
    Azt tudom elmondani, hogy én miért hiszek benne. Mert nem hiszem, hogy a kettő kizárná egymást. Két megközelítést is lehetne tenni:
    1.
    Az evolúcióelmélet még mindig nem tudja megmondani, hogy lett az élettelenből élet. A válasza az, hogy nagy számok törvénye, és az őstenger nevű őslevelesben elég sok szerves vegyület kavargott, amik véletlenül összeálltak. Megszületett az első baktérium(?) Ha ez megtörténhet, akkor egy evolúciós ugrással miért ne hozhatna létre egy élőlény ami elektromágneses teret kelt, kvantumszinten dolgozik lelket? Ez már túlmutat a nagy számokon? (Ide kapcsolódó érdekesség a szervmemória.)

    2.
    A lélek lehet a testtől független is, ami a testedet, ami ennek a világnak az evolúciós terméke csak itteni megnyilvánulásra mint gazdatestet használja. (Olvastam egy olyan aranyos idézetet, hogy mi nem testek vagyunk lélekkel, hanem lelkek akiknek testük van. Aranyos, bár tudom, hogy te ebben kevésbé hiszel, mégis legalább arra rámutat, hogy az ember több mint a fizikai vágyai (test), alapvetően az értelme/szelleme(lélek) határozza meg. Legalábbis azt aki elég okos hozzá, hogy a testi vágyain felülkerekedjen és értelmes lényként viselkedjen)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21560 üzenetére

    A kísérlet, ha nálad sikeres, akkor el fog gondolkodtatni. Kíváncsi leszel rá, ha nem csaltál, akkor mi állhat a háttérben?
    A megmentőm a fényben az az érdekes, hogy sokmindent előre megmondott. Pl Csernobilt: Fehér üröm.
    Vagyhogy a haverjai a baleset után előszeretettel vitték ló/agár stb versenyre, mert megmondta ki fog nyerni. Egész addig csinálta, míg szembe nem került azzal, hogy egy jövőt ő váltott valóra vagy nem?... hidd el érdekes film, megéri megnézni.

    Igen, a vallási vezetőséggel felelősség is jár, könnyen meg lehet vezetni másokat, és vissza lehet élni vele, elszedni mások pénzét, életét. Történelemből csúnya dolgokat lehet hozni Japánból, Amerikából...

    Nehéz megfogalmazni mi a csoda. Olyan esemény jelenség, amire nem tudunk racionális magyarázatot adni. Még megkülönböztetném, hogy az eseményről ki tudom-e zárni, hogy csalás, vagy nem. Az igazán jó csodánál a csalás lehetőségét ki tudom zárni.
    Említve volt az ostya szívbillentyűvé változása. Az sajnos olyan esemény volt, amiről nem tudod kizárni, hogy csalás volt. De azt se tudod mondani, hogy nem volt csoda. Az esemény nem volt végig nyomon követve, max onnan, hogy megtörtént a csoda. Esetleg lehet hazugságvizsgálatot tartani, amiről azt állapítod meg, hogy hazudott, vagy igazat mond/hisz benne, hogy igazat mond.
    Nem véletlen, hogy az egyházban ott az ördög ügyvédje szerep, vagy hogy sokmindent amit az emberek csodának tartanak nem ismernek el, mert gondolom nem akarják bevállalni, hogy mi van, ha kiderül, hogy megvezették őket s csoda helyett csalás történt. Az az egész rendszert aláásná.

    Már párszor gondoltam rá, hogy itt leírom a napcsodát
    Érdekes csoda, mert ha a nap mozgott, akkor azt nem csak Fatimában kellett volna látni, hanem mindenhol a Földön, persze az is lehet, hogy az alatt a pár perc alatt máshol nem néztek fel. A Nap átmérője kb 3 fénymásodperc Szóval, ha úgy mozgott volna, hogy 3 másodperc alatt elmozdul a helyéről egy napnyi távolságot, ami azért annyira nem látványos, ha csak a Newtoni fizikát alkalmazzuk, és azt mondjuk, hogy fénysebességgel mozdult el, akkor is E=2*1/2m*v^2 azaz mc^2 energiába került volna egyetlen mozdulat. Egyetlen csodáért ez brutális energiafelhasználás.
    Azt, hogy csoda történt fenntartom. Viszont az is lehet, hogy az ottani (földi légkörben) volt valami (Isteni) esetleg Isten hatott az emberek érzékelésére. Sokan látták, kivizsgálták. Érdekes eset. Rávilágít arra, hogy csoda sok féle módon lehet.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    A fórumba egy kis életet lehelve egy vicces metafizikai kérdés:
    "A metafizika alapkérdése volt egykoron, van-e élet a halál után.
    Ez mára megváltozott: van-e élet a reggeli kávé előtt?"
    Szerintem van, de ismerek olyat is, aki szerint az nem élet. :)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21580 üzenetére

    Kívülről nézve hülyeségnek tűnik az ütlegelés, viszont a középkori kereszténységben is volt ehhez hasonló: Szerzetesek, nővérek, emberek önsanyargatással, korbácsolással vezekeltek a világ bűneiért.
    Hogy magyar vonatkozást is mondjak Szent Margit

    Sok pro/kontra érvet lehetne felhozni mind a vallás, vallásvezető, egyén szempontjából.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Elemental #21582 üzenetére

    Sok őrültség mögött racionális indokok állnak. (Lsd. Milgram kísérlet)

    Egyén szempontjából ez állhat a háttérben:
    Tettél valami rosszat. Ami frusztrációt kelt benned. A frusztrációt csökkenteni akarod. A módszer lényegtelen, az a lényeg, hogy elhidd, hogy a módszer beválik, ezért csökken a frusztráltságod.
    Ilyen formán a bűnbocsánat, vezeklés megnyugvást tud hozni, mert ha elhiszed, hogy a bűneid eltöröltek, kiváltásra kerültek, akkor megszűnik a szorongás és jól fogod érezni magad.
    Nagyobb hülyeség elhinni, hogy az alkohol majd megoldja a problémát, mert míg bódult vagy nem szorongsz.
    Vagy a szőnyeg alá seperni a problémát és tagadni a tetted bűn voltát. (Azaz pl azt állítani, hogy feketét ölni nem is bűn, tehát nem is vétkeztél)

    Bele se hoztam olyat, hogy végítélet, örök kárhozat. Egyszerűen csak az egyénnek kell valami ami feloldja a konfliktust az Id-Ego-Szuper Ego közt. Aztán ha e felett még tényleg igaza is van a vallásnak és a vezekléssel elkerülöd az örök kárhozatot, az már csak hab a tortán. (Ha ateista vagy.)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Elemental #21586 üzenetére

    Nehéz elhinni, hogy a bűnbocsánatért nem kell fizetni, mikor Jézus is fizetett az életével. Ehhez jön hozzá, hogy a fájdalmat fel lehet ajánlani bűnbocsánatra. (Itt most nem az ostorozás fájdalmára gondolok, hanem ha pl fáj a fogad.)
    Tovább megyek, az ember hajlamos azt gondolni, hogyha valamit el kell érnie, akkor azt csak nagyobb erőfeszítéssel érheti el. Szóval, hogy a hegyre csakis a meredek ormon lehet felmenni, a lankáson nem, és ha a lankáson megyünk fel, akkor onnan kevésbé jó lenézni a tájra. A helikopteres túrát meg hagyjuk is.
    Ezek az emberek azok, akik elmennek Indiába megvilágosodást keresni, aztán ott rájönnek, hogy azt magukban érik el, amit otthon is megtehettek volna.

    Ezért az ember könnyebben elhiszi, hogy bűnbocsánatot kapott, ha az áldozattal jár. Esetleg magának okoz áldozatot.
    Mondjuk van egy olyan dolog is, hogy a bűnbocsánat nem automatikus. Ha nulla áldozatot társítunk hozzá, akkor könnyen eshetünk ebbe a csapdába. Nagyon nem mindegy hogy egy lövés temetés után mikor mondom azt, hogy bocs, tudom nem kellett volna. Mikor a lövészárokban vagyok, vagy a háztetőn civilekre vadászok.

    Tér közepére kiállni magadat verni akkor van értelme, ha te úgy hiszed, hogy a vezekléshez fájdalmat kell okoznod, és a többieket szereted annyira, hogy fájdalmat okozol magadnak, csakhogy ők kevesebbet szenvedjenek. Magadat többre értékeled, illetve felhívod mások figyelmét, hogy talán valamit nem jól tettek.
    Tény, jobb megoldás, ha verés helyett segítesz pl fát cipelni. Tanulmányok vannak rá, ha az emberek jó példát látnak, akkor azt másolják, míg ha nem, akkor hiába tudják, hogy mi lenne helyes nem teszik meg. (Csoportpszichológia: Rakj ki egy széket és várd meg ki fogja arrébb rakni és nem kikerülni, illetve hamarább arrébb rakják, ha már láttak ilyen cselekvést. A kedvencem pedig az a New Yorki történet, mikor egy egész lépcsőház hallotta, hogy egy nőt halálra kínoznak, és jajgatott, de senki se telefonált be, mert mindenki úgy volt vele, hogy nem kéne belefolyni, más úgy is majd telefonál. Az eset után szintén az jött le, hogy akik tisztában vannak az egyének ilyen viselkedésével, azok betelefonálnak)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21589 üzenetére

    Számodra értelmetlen.
    De te nem is fogsz elmenni Indiába megvilágosodásért. (Mert tudod, hogy neked ezért nem kell oda elmenned.)
    Sokaknak segít, de igen bennem is felmerült, hogy ha valaki mazochista, akkor ezt még élvezi is, és pont semmit se ér.
    (Kitérő vicc:
    Mazochista és szadista beszélget:
    Mondja a mazochista: Üss!
    Mire a szadista: Nem ütök!
    )- Mert azért van olyan áldozat, mikor a nem áldozat az áldozat.
    Sok módja van a vezeklésnek. Mindegyik lényege, hogy elhidd, hogy általa bűneid megbocsátottak, és tiszta lappal indulhatsz. Igen, jobb mikor elhiszed, hogy egy bocsánat, és többé nem fogom tenni elég. De van úgy, hogy ezt az ember nem tartja elégnek, vagy mert nem tudja személyesen mondani(mert meghalt) kymco nagyon jó példát mondott. A lényeg, hogy ez a módszer jobb, mintha alkohollal próbálkozna, vagy egyszerűen nem tudná feldolgozni az illető. (Csak megjegyzem, hogy pl Katona István atya Gyógyító lelkigyakorlata a szereteten alapul. Azon a katartikus élményen, hogy te önmagadért vagy szeretve.)

    Jézus áldozata a hiszekegyben meg van fogalmazva:
    "szenvedett Poncius Pilátus alatt;
    megfeszítették, meghalt és eltemették."

    Ezek a szavak is inkább egy szenvedőre emlékeztetnek. (Már ha hitelesek)
    „Éli, Éli, lamma szabaktani ('Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?') (Mt 27,46; Mk 16,34)

    Szenvedés jellege pedig az evangéliumban van leírva. Kétségtelen, ha Isten volt, akkor miért ne tudta volna kikapcsolni a fájdalom receptorait? Viszont ha Isten volt miért ne tudta volna elviselni a fájdalmat? Ismered a mondást: Nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki a félelmei ellenére is cselekszik. Aki nem fél, az a vakmerő.
    Istenként nem hiszem, hogy szükségel lett volna rá, hogy cheateljen.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21593 üzenetére

    Ha hiszed ha nem, nem az számít, hogy mi történik veled, hanem, hogy azt hogyan éled meg.
    Mondok egy példát: Kapsz egy Ferrárit. Van aki örül neki, és van aki legyint, hogy dehát ő Maseratit akart, mi ez a szar?
    Tehát mikor valaki veri magát a bűnbánatért nem az számít, hogy ez most ténylegesen beválik-e Istennél, hanem az, hogy elviszi -e, hogy ezáltal a bűnei bocsánatot nyernek. Ha elhiszi, akkor megszabadul a bűntudattól, és fellélegezhet.
    A logikában fontos elem, hogy valaki bűnt követ el, (pl gyilkol) belátja, hogy amit tett, az rossz volt, és SAJNÁLJA, BŰNTUDATA van. Ha tehetné a dolgot semmissé tenné, de nem tudja. (Halálból nehéz bárkit is visszahozni.) Többé valószínűleg nem követné el újra ugyanezt a bűnt, a személyisége megváltozott. A bűntudattól meg szeretne szabadulni. Ha azt mondják neki, hogy egy Jeruzsálemi zarándoklattal, vagy a lovagként zarándokok védelmével a hosszú úton vagy az ütlegeléssel a számlát ki tudja egyenlíteni, és ezt elhiszi, akkor megteszi.
    Becsapja-e az ember önmagát? Folyamatosan. Te is becsapod magad azzal, hogy azt hiszed, hogy folyamatosan figyelsz, egyszerre több dologra is tudsz. És mondjuk meg tudnád különböztetni az eladót, ha beszélgetés közben más lépne a helyére, vagy mondjuk egy pingvinnek öltözött embert is képes vagy észrevenni egy színpadon. De ez csak illúzió. Az agyad csapdájában élsz, ahogy én is és mindenki. A világból azt veszed észre ami eljut a tudatodig, és azt tartod helyesnek amit egy neuronháló kémiai ráhatások közepette kiköp. Az agyad kb annyit fogyaszt mint egy villanykörte, de ezt is úgy tudja csak elérni, hogy erősen megszűri, hogy mi jut el a figyelmedig, és kőkemény egyszerűsítésekbe kezd, ha gondolkodni kell. Igyekszik nem racionális alapon döntést hozni, hanem egyszerűbb logika mentén. pl Rendőregyenruhában lévő mondta? -> Rendőr -> Tegyük meg. Hol itt a törvényileg kötelességem megtenni amit kér? Tényleg rendőr?

    Mások becsapása? Az élethez nem igazság kell, hanem túlélési praktikák. Lehet, hogy az apa becsapja a fiát, de mi van, ha ezáltal a fiának lesz egy jó módszere, hogy levezesse a feszültséget? Mehetne gyúrni is, vagy kibokszolhatná magából, meditálhatna, vagy Rufuhoz is imádkozhatna, vodoobabázhatna.

    A fogfájás tényleg jó, hogy jelzi, hogy baj van. De minek kell folyamatosan? Miért csak fájdalom csillapítóval lehet elnyomni a fájdalmat míg az ember hétfőn el tud jutni a fogorvoshoz? Bezzeg egy csonttörésnél hamar a véráramba jut az ember által termelt drog a fájdalom csillapítás érdekében.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21600 üzenetére

    Én mondjuk ezért preferálom a katolikus megközelítést a református helyett. A reformátusok szerint a bűnbocsánat az csak rád és istenre tartozik, bármikor bűnbocsánatot kérhetsz tőle.
    Míg katolikusoknál el kell menned gyónni,(fáradtság) neki meg kell bocsátania (ha akar) és tanácsot is tud adni, segít más szempontból látni a problémákat.

    "Talán nem ártana, ha a bűbánatban az is megjelenne, hogy a közösség bizalmát visszaállítsa, ne ismételje ezt a viselkedést."
    Erre már Attila2011 is reagált.
    Viszont én nem feltétlen értek egyet. Egy jó közösség esetén, ha kiállsz eléjük, hogy pár dologban hazudtam nektek, és a karácsonyi kalácsot is én loptam el, azt mondják, hogy ok, semmi gond. Megbocsátunk, többé ne vétkezz. Viszont egy átlagos közösségtől/embertől az lesz a reakció, hogy aham, nah akkor soha többet nem bízok meg benned, és ha jössz a fakanalat is az asztalra fogom ragasztani, hogy szakadna rá az ég az ilyenre aki a Betlehemi jászolnak a kalácsát ellopja. Mit számít, hogy éhes volt, miért nem tudott becsengetni és kérni? Ahhoz bezzeg nem volt pofája, mert szégyellte, hogy éhes. Milyen emberek vannak, te jó ég?
    Szóval jobb, ha a bűnbocsánat minél kevesebb ember közt marad. A bűnbánó simán megteheti, hogy húsvétra ő ajándékozza meg egy szép húsvéti sonkával a közösséget, anélkül, hogy elmondaná miért.

    Viszont abban igazad van, hogy a bűnbocsánat csak akkor kell, hogy járjon, ha azt az illető komolyan gondolja. Ezért idéznék is a gyóntatószövegből, mit mondasz szentgyónás után a papnak:
    TELJES SZÍVEMBŐL BÁNOM MINDEN BŰNÖMET, MERT AZOKKAL A JÓISTENT MEGBÁNTOTTAM, ERŐSEN FOGADOM, HOGY ISTEN SEGÍTSÉGÉVEL A JÓRA TÖREKSZEM A BŰNT ÉS A BŰNRE VEZETŐ ALKALMAT ELKERÜLÖM.

    "Mások becsapása? Az élethez nem igazság kell, hanem túlélési praktikák."
    Neked nyilván nem furcsa ez a felfogás, hiszen a vallás eleve egy nagy önbecsapás.
    Pedig evolúciós szempontból veszélyes, ha a világfelfogásod túlzottan eltér a valóság működésétől. Sokkal kifizetődőbb, ha az új információk ismeretében adaptálódsz.

    Ez erős volt. Nem azt mondtam, hogy rugaszkodjunk el a valóságtól, ha valami nem tetszik, akkor éljünk egy elképzelt valóságban. Azt mondtam, hogy eleve sosem vagy képes megismerni a valóságot, sosem látod azt teljességében, mindig a valóságról képességeid birtokában alkotott képet látod. Ezzel nem árt mindig tisztában lenni.
    Egyrészt, hogy tud, mikor felállítasz egy tézist a világról, tud, hogy az nem feltétlen helyes.
    Másrészt tud, hogy ezt felhasználhatod a saját hasznodra:
    Fájdalomcsillapítás: Nem az számít, hogy fáj-e, hanem, hogy mennyire koncentrálsz rá.
    Gyerekkori esemény újraértékelése, csakhogy egy rossz szokástól megszabadulhassunk a pszichológusok ezt csinálják. Felidéztetik veled a régi eseményt, mondják, hogy most már felnőtt fejjel azt másként értékelnéd, értékeld hát úgy, és szabadulj meg a hibás berögződöttségtől.
    Bűnbánat kezelése. Igen, nem mindegy, hogy egy pszichopata alkalmazza ezt, és a bűnbánat kezelésén túl ott van a megelőzés is. Ha valaki úgy érzi, hogy egy meghalt családtagjával rosszat tett, nem nagyon van más mód. Viszont tényleg fontos, hogy még egyszer ne kövesse el ugyanezt a hibát, mert a megnyugváson túl, fontosabb a tanulás.

    Az embernek, van egy olyan illúziója is, hogy azt hiszi, az események úgy történtek ahogy ő emlékszik. Pedig az emlékek is manipulálhatóak, mert mikor az emléket felidézik, akkor felpuhul, és könnyen átírható. érdekes pszichológiai jelenség.

    Visszakérdezek:
    Melyiket tartod károsnak a vallásban?
    Ha azt hiteti el az emberrel, hogy akinek ártott, (halott) megbocsát neki.
    Vezekeljen és lopása meg van bocsátva.
    Dobjon be egy 100-ast a perselybe és jobb lesz a hete
    1000 forintért örök élet jár
    Adott misén(helyi templomban, csak az év nem minden szakában) való részvétellel, bűnbánattal, imával bűnbocsánat nyerhető

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21605 üzenetére

    Pár száz hozzászólással ezelőtt arról vitatkoztunk, hogy létezik-e szabad akarat? Ott az álláspontod az volt, hogy nem, hisz döntéseinket a tapasztalataink alapján hozzuk, tehát annak van alárendelve, tehát Isten nem adhatott szabad akaratot, mert nem tudunk nem tapasztalatainkból eredő döntést hozni. Remélem jól foglaltam össze.
    Most viszont tekintünk valóságnak azt a hipotézist amit felállítunk, ha úgy tűnik, hogy elég megbízhatóan leírja a világot.

    "A gyónás nem hagyja figyelmen kívül a kárvallottat?"
    A papon múlik. Megtagadhatja és feltételhez kötheti a feloldozást. Mondhatja, hogy sikkasztásból csak akkor van feloldozás, ha a pénzt visszaszolgáltatja, kárpótolja az áldozatokat. De mondjuk egy zsebtolvajjal már kevesebbet tud kezdeni.

    Miért lehet a bűnbocsánat a kisebbik rossz? Amit felsoroltam lehetőségeket, vagy általánosságban bűnbocsánatot ígérni az áldozat megkérdezése nélkül?

    Linkelt idézettel egyetértek. Sose félelemből, vagy számításból álljunk ki valami mellett, hanem mert hiszünk benne.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21607 üzenetére

    Szabad akaratnál nem tetszett, hogy az agynak korlátai vannak. Itt viszont simán elfogadod, hogy az agynak a megismerés tekintetében korlátai vannak.

    Egyébként igen, a valóság nem lesz más, csak mert egy jobb modellel írjuk le. A régi modell se lesz hamisabb, csak elavult. Az új is csak igazabb lesz és nem igaz. Nem tudhatjuk, hogy mennyire, de valahol az egész csak játék a kilencesekkel: A modell pontossága 99 vagy 99,9% 100% sosem lesz, a következő is csak max 99,99%

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21609 üzenetére

    Most győztél meg, hogy nincs szabad akarat, de azzal a kiegészítéssel, hogy többnyire hibás gyerekkori beidegződésről beszélünk, amivel nem is vagyunk tisztában, hogy egy beidegződés vagy fóbia mögött mi van. Ha akarjuk, akkor megszabadulhatunk tőle, gyomlálhatjuk, mint a gazt a kertben. (S ugyanígy lehet egy élethosszig tartó munka.)
    Nem ledegradáljuk vele az embert, hanem pont fordítva, ha felismeri, akkor általa szabadabb lehet.

    Majdnem mondtam, hogy Isten részéről a szabad akarat annyi, hogy Isten nem gördít akadályt döntéseink, és tudásvágyunk elé. De aztán eszembe jutott a tudás fája és az alma. Mondjuk ott is csak tiltotta, de hagyta, hogy az ember szakítson a fáról.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21611 üzenetére

    Itt meg akar felelni, hoz egy döntést, hogy a bevágódás miatt megsimogatja a kutyát, vagy az alkohol tompítja a félelmét, és más eredményt hoz a kiértékelés.
    Kényszeres cselekvések és társaik.

    Amerikában, a szabadság és egyenlőség hazájában azt mondják, hogy nem mindenki egyenlő, hanem mindenki előtt egyenlő lehetőségek állnak. Szabad akarat is hasonló, Isten mindenki számára egyenlő lehetőséget biztosít a szabad akarat számára, és nem görget plusz akadályokat az ember elé, csakhogy korlátozza a szabad akaratát. (Ember embernek már görgethet és görget is)
    Egyszer talán elérjük azt is, hogy az emberek könnyedén meg tudjanak szabadulni a negatív gondolkodási csapdáiktól.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21613 üzenetére

    Elismerem, hogy kényszerek és vágyak is hatnak a gondolkodásunka, amik szoftveres bugokok az agyunk felprogramozásánál(tanulásnál)
    A lehetőség elméletben adott, hogy valaki úgy nőjön fel, hogy ezeket a bugokat elkerülje. Igaz elméleti, mint az egyenlőség az USA-ban.
    Igen mindenkinek mások a lehetőségei, van akik könnyebben lehetnem atomfizikusok, mások könnyebben művészek. Az is igaz, hogy művész lélekként kicsi az esély egy Nobel díjra.
    Ha úgy nézem, nincs szabadság, mert nem lehetek balerina, vagy húsz nyelven beszélő zseni se lehetek. (Bár angol, PHP, C#, ASM... elég sok :P)
    Már sohasem kaphatok Nobel díjat az E=mc2 képletért mert Einstein megelőzött. Az Archimédesz törvényt se fogják rólam elnevezi. :(

    Viszont megvan a lehetőségem, hogy valami újat alkossak abban amihez értek és amit szeretek.
    Nálunk tényleg még van szólás, gyülekezési és sajtószabadság, így elég sok mindent megtehetek, és vannak helyek, ahol bár ezt meg lehet tenni, de golyózápor, vagy börtön jár érte.

    Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy számomra a szabadság annyit tesz, hogy az általam kapott képességeket és lehetőségeket szabadon felhasználhatom. Ami tény, hogy szűkítése a te általad használt elméleti/abszolút szabadságnak, ami sosem érhető el. Fontos megjegyezni, hogy mik azok amik az ember és az abszolút szabadság útjában állnak, mert nem mindegy, hogy egy elsőbbség(E=mc2), hibás beidegződés, kényszerbetegség, vagy autokrácia.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21615 üzenetére

    Jónást addig szekálta, míg nem ment el prófétálni az üzenetét. Lót felesége már határeset, ő se akart kőszoborrá válni, viszont nekik Isten megmondta, hogy ne forduljanak hátra, de ő szabad akaratából úgy gondolta, hogy mégis.
    Az ördögi megszállás is a szabad akarat egy végső harca, ahol extrém körülmények közt zajlik a harc a test irányítása és a lélek felett. Nem vagyok benne biztos, hogy ott is folyamatosan fenn állna a szabad akarat.
    Néha részesei vagyunk az Isteni gondviselésnek. (néha az ördöginek)
    Ugyanakkor ezek kivételnek tekinthetőek. Ha statisztikai átlagot nézem, akkor átlagos esetben Isten hagyja az embert szabadon dönteni. Mint ahogy társadalmi megállapítás, hogy az emberek alapvetően ártatlanok, pedig a mintában van épp gyilkos, tolvaj, és pedofil is.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    Érdekes cikk

    "A jeleket (agy) 10 perc 38 másodpercen keresztül kiválóan lehetett rögzíteni, pedig az elhunytnak nem volt sem pulzusa, sem pupillareakciója. "

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21644 üzenetére

    "Ha olyat állítunk, amit nem tudhatunk és ezt mindig fenntartjuk, akkor ez nem biztos tévút?"

    Már egy másik hozzászólásnál is eszembe jutott, hogy mi a helyzet Schrödinger macskájával?
    Nem tudhatjuk, hogy él-e a macska igen vagy nem. Az biztos, hogy nem félig halott, vagy az egyik állapotban van, vagy a másikban. Csak akkor tudhatjuk meg, ha a ládát kinyitjuk. Vegyünk-e a macskának tápszert? Vagy ássunk gödröt neki?
    Isten is létezik igen vagy nem. Csak akkor tudhatjuk meg biztosan, ha meghalunk, vagy tesz egy kinyilatkoztatást. (S nem történik valami amit mi kinyilatkoztatásnak gondolunk.)
    Persze mondhatnánk valami egzotikus kvantumfizikai elméletet is, hogy mi hologramok vagyunk valahol a térben, esetleg egy fekete lyukban, az információ kivetülése stb. Esetleg egy hatalmas szimuláció részesei vagyunk? Mit kezdünk ezzel az információval?

    Talán ez a hit lényege. Ha szereted a macskát akkor tápszert veszel neki, akkor is, ha zárva van a láda. S nem mondod azt, hogy hülyeség addig tápszert venni, míg a ládát ki nem nyitjuk, ha a ládát most nem lehet kinyitni, s majd mikor kilehet nyitni már jön a hosszú hétvége, üzlet zárva, nem lesz macskakaja, és tuti éhen hal. Mondjuk belegondolva a gödör ásása a racionális döntés, mert a macska így is úgy is halott lesz harmad napra...s mégis ki az a hülye aki szereti a macskát és nem tápot vesz?

    Ha azokat az értékeket tartod fontosnak amit Istenhez társítasz, esetleg olyan szubjektív megerősítéseket tapasztalsz, ami Isten létét valószínűsíti, akkor arra készülsz fel.
    Itt dönteni kell, úgy hogy nem rendelkezel kellő mennyiségű információval. Jó a macskának 50% esélye van az életre, míg Istennek nem tudom mennyi, de nagyságrenddel kevesebb. Jah szerencsejáték, de mit kockáztatok? Így is, úgy is boldog leszek.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21650 üzenetére

    Igazad van, rosszul emlékeztem, nem a szuperpozíció elvre, hanem a valószínűségi görbére koncentráltam.
    Míg a kísérlet le nem zajlik, meg nem mérjük csak valószínűségi alapon beszélhetünk róla hogy a macska él-e vagy holt, vagy az elektron hol van.
    Ha a gondolatkísérlet célját nézem, akkor a dobozban eltöltött idő nincs hatással arra, hogy a macska végül életben marad, vagy meghal, ha a radioaktivitást és a felezési időt nézem, akkor minél tovább van bent, annál valószínűbb, hogy halott, ez utóbbitól ezért tekintsünk most el.
    Kérdés, hogy mi jobb nekünk egy félholt macska, vagy egy tutira élő vagy tutira holt? Szóval kinyitjuk-e a dobozt, hogy megtudjuk, vagy jobb élni a reményben, hogy még él? Persze napokig nem tartjuk ott a macskát, mert az éhségtől is elpusztul.

    Nem arra akartam célozni, hogy ne akarjuk tudni a dolgokat, hanem hogy van úgy, hogy nem tudod a dolgokat, mert az eredményhez csak a méréssel juthatsz, és a mérés olyan árral járna, amit nem akarunk felvállalni. Itt nem arra célzok, hogy jobb egy félig létező Ísten, mint egy lehetséges biztos holt Isten, hanem jobb egy félig halott Isten, mint én holtan, csak hogy tudjam a biztos eredményt, hogy Isten létezik.

    Persze ha van más mérési mód a halálon kívül akkor ok nosza. De a macskánál nem ismerünk más mérési módot, mint a nézzük meg. Mindegy, hogy felnyitom a ládát, vagy fúrok egy lyukat és bekukkantok, a mérés eredményeként a macska végérvényesen élő lesz és holt. Nem tudom, hogyha nem a halállal akarok Isten létezéséről bizonyosságot nyerni, akkor az nem-e lesz olyan mérés, aminél nem kukkantok bele a ládába, csak eljátszom, hogy mérek, holott nem is mérek, csak becsaptam magam. Mert ugye attól, hogy egy másik ládát nyitok ki, még nem fogom tudni kijelenteni, hogy a macska meghalt és eltűnt, a mérést továbbra se tettem meg, a macska továbbra is egyszerre lesz élő és holt, csak én fogok rossz eredményt tudni.

    Hogy most szimulációban élűnk-e, vagy a világ szélén lévő információ vetületei vagyunk befolyásolja-e az életünket? Másként reagálnánk-e a dolgokra, mondván, hogy ez csak szimuláció, így ha ölök, akkor csak egy szimulált embert ölök meg. Sosem fogom tudni, hogy az elmélet helyes-e, de akarom-e ettől függővé tenni az életemet? Ér e kevesebbet egy szimulált világban egy szimulált ember megölése, ha én a szimulációban vagyok, és nem tudok arról, hogy léteznék a szimuláción kívül, mint egy valós ember megölése? Szóval feljogosít-e engem a szimuláció lehetősége, hogy olyat tegyek amit erkölcstelennek gondolok? Újraértelmezhetem-e, hogy mi az erkölcs? Azért ezek nagyon hasonlatos kérdések ahhoz, hogy erkölcsösnek kell-e lennem, ha fennál a lehetősége annak, hogy Isten nem létezik.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz kymco #21655 üzenetére

    A tudomány is ad választ a miértekre. Több féle megközelítést is tud adni, főként racionálisakat.
    pl Miért legyen gyerekem?
    Ha jól neveled, akkor öreg korodban vigyáz rád, de ha nem akkor is előteremti a nyugdíjadat.
    Társas lények vagyunk, szükségünk van érzelmekre, így szükség van arra, hogy egy gyerek törődjön velünk, illetve mi is törődjünk vele. Asszony férj nem örök életű, egy gyerek mivel fiatalabb, tovább él mint mi. Ha több van, akkor még ha egyet-kettőt elragad a sas, akkor is marad elég.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21668 üzenetére

    Mik azok a megfelelő kérdések, amikre a vallás tudná a választ?

    Kútfőből, de elsőre ezeket mondanám:

    Magunkra utalva egyedül vagyunk-e?
    Nem mert létezik Isten és őrangyal aki vigyáz ránk, sosem hagy el nem úgy mint a szülők akik idővel meghalnak, vagy a barátok, akiknek az útjai másfelé mennek.

    Miért van rossz a világban?
    (Az eredendő bűn miatt) Megszűnt a napi kapcsolat Istennel, s kevésbé tudjuk mi a jó és a rossz. Ehhez jön hozzá, hogy mivel Isten és az ördög harcban áll, két teljesen eltérő értékrendet tart fontosnak, az embernek szabad akarata van, ezért az ördög befolyásolhatja az életünket.
    Ha úgy nézem, hogy nem hiszek Istenben és ördögben, a megállapítás akkor is elég jó és pontos leírása a jelenlegi fogyasztói társadalmunk hibájának: A nagy liberalizmusban elszakadtunk az erkölcstől és régi értékrendektől, az oktatásra mind tudományos/érzelmi/értelmi egyre kevesebbet fordítunk. A nagyvállalatok érdekei a folyamatos vásárlás, és hogy függő helyzetben tartsanak, nem cél hogy tartós boldogságot érjél el, hanem, hogy a termékektől érezd magad boldognak.
    Mindkét értelmezés szerint a megoldás az elfordulás a befolyásolók felől és értelmi fejlődés.

    Miért vagyunk a világban?
    Mert Isten teremtett, hogy társai legyünk.

    Mi célunk a világban?
    "Legyetek jók ha tudtok (, a többi nem számít)" :)

    Mi a jó és mi a rossz?
    Lsd. főparancsolat, példabeszédek.

    Igen, ezek filozófiai és társadalomtudományi kérdések is. Ott is lehet rájuk (tudományos alapon) válaszolni. Ott mondjuk érdekes, hogy tudományosan egyre inkább megkérdőjelezhető az, hogy azért élünk, hogy fogyasszunk elv, igaz, hogy nagy gondolkodók egyáltalán osztották-e ezt a nézetet, vagy csak a média és a gazdaság sulykolása. Mondjuk ha itt tartunk, akkor a miért vagyunk a világban kérdésre lehet gazdasági választ is adni: Hogy fogyassz, adózz és termelj.

    Igazad van abban is, hogy mindegyik vallás kb ugyanezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni. A válaszok vagy megegyeznek, vagy nem, esetleg ellentétesek. Létezik-e tökéletes válasz? Hogy lehet eldönteni, hogy melyik az? Mi van, ha rossz választ tartok helyesnek? Ez a hit, hogy hiszek abban, hogy arra a kérdésre az a válasz a helyes, amit én választottam. A nagytőkés, bróker is ugyanezt gondolja, hogy az a helyes életfilozófia ami mellett elkötelezte magát. (Csak közben kizsigereli a világot)
    A diktátorok kézikönyvét olvasva el lehet mondani, hogy a véreskezű diktátoroknak is igazuk volt, hogy az volt a helyes amit tettek és nem nagyon volt más választásuk. Legalábbis ha hatalmon (életben) akartak maradni, és nem akarták, hogy egy náluk rosszabb rendszer jöjjön. Mert egy diktatúrában a diktátor lecserélhető, de a diktátori rendszer nem, mert nem adottak hozzá a társadalmi feltételek. Forradalommal se lesz adott, ahhoz, hogy adott legyen az kell, hogy a diktátornak a kvalifikált lakosságból legyen bevétele, ne pedig mondjuk ásványkincsből. De ez már csak kitérő volt arra, hogy egy kérdésre érdekes válaszok is adhatók, amik sajnos még igazak is lehetnek.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21680 üzenetére

    Ne kötözködj! :P
    Nobel is, és Bill Gates is azért teszi amit tesz, mert azt gondolta, gondolja helyesnek. Mondjuk igaz, itt arra akartam célozni, hogy a nagyvállalatoknak, gazdagoknak a profit maximalizálás a céljuk, és találnak olyan filozófiát amivel ezt meg tudják indokolni. S persze köztük is vannak kivételek, akik a vagyonuk jó részét szétosztják, de nem ez a jellemző. Viszont aki szétosztja az is saját filozófia miatt teszi, csak az nem a kapzsiság.

    Modern társadalmak alapelve a fogyasztói társadalom. Itt keleten is annyi történt, hogy volt egy 40 év kommunizmus, mikor a tervgazdaságban és az állami tulajdonban hittek. Az esztelen fogyasztásra úgy tekintenek mint a kapitalizmus és a fejlődés dicsőséges hajtóereje. Kevés tudós tiltakozott ellene, igaz, már a xx század elején! jelent meg róla cikk, hogy a szén tömeges égetésének felmelegedés és környezeti katasztrófa lesz a vége, de mondjuk 20 évvel ezelőtt is röhögés számba ment a globális felmelegedés kérdése.

    "Egyébként ugyanúgy megkérdőjelezhető, hogy azért éljünk, hogy szaporodjunk és imádjuk egy tetszőleges vallás imádnivalóját."
    Jap, szintén megkérdőjelezhető. A lényeg, hogy egy kérdésre sok tudományos és vallásos válasz is adható. Mivel mindegyik más megvilágításban próbál a kérdésre választ adni, még igazuk is lehet, annak ellenére, hogy a válaszok ellentétesek. Lsd. azért élj, hogy adózz, fogyassz, termelj (gazdasági) vs valósítsd meg önmagad (pszichológiai?)

    Ha érdekel a téma ajánlom olvasásra a Diktátorok kézikönyvét, nekem nagyon bejött, a youtubos video egy rövidke de nem teljes összefoglalója.
    Nem vitatom, hogy egy véreskezű diktátorban van felsőbbrendűség érzés, esetleg lenézi a népét, népcsoportot, csak miután megszerzi a hatalmát ha nem a szabályok szerint cselekszik (mindegy hogy ösztönösen, vagy tudatosan) akkor könnyen a bukottak közt találja magát, s ez általában az életébe kerül. Tudjuk hogy amit tesz, annak hosszútávon gazdasági hanyatlás a vége, de sajnos a rövid távú célok felülírják a hosszútávú célokat még a demokráciában is. Az ő mozgatórugója egyszerű. Lehet, hogy szadista, de az maximum addig volt érdekes míg hatalomra került, utána max annyi, hogy élvezi amit tesz, és nincs lelkiismeret furdalása, de ez nem jelenti azt, hogyha életben akar maradni nem teszi meg, ha van egy kis esze.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Attila2011 #21688 üzenetére

    Egy ismerősöm mesélte, hogy egyszer egyik kollégája ezt mondta neki:
    Én nem lehetek rasszista, mert roma vagyok.
    Nah a kolléga ez után kapott egy 20 perces fejtágítást, hogy ez nem így van...

    De tényleg érdekes a hozzáállás az EJEB részéről. Tényleg mi az, mikor egy 59 éves egy 9 éves lánnyal csinálja?
    Ha bármelyik pedofil azzal védekezne a bíróságon, hogy dehát, ő nem csak egyszeri alkalommal gondolta, hanem 18 éves kora után is vele maradna, csak addig is hetente legyen ungabunga, akkor arra nem azt mondanák, hogy jah akkor ez szerelem, hanem hogy előre megfontolt szándékkal sorozatosan elkövetett bűncselekmény. Ide tartozó vicc, hogy én nem vagyok pedofil, csak türelmetlen.

    Pont a héten jutott eszembe, hogy a PC valahol az idiotizmus megnyilvánulása, mikor a magát sértettnek gondoló szellemileg képtelen eldönteni, hogy ez most egy ellene irányuló sértés akar lenni, vagy valaki megnyilvánulása, s ezért inkább PC-t kiállt.

    Egyébként tényleg érdekes kérdés, hogy a vallásokat mennyire lehet összehasonlítani, rangsorolni, tiltani, pártolni. Elég csak a kereszténység - sátánizmus ellentétre gondolni. Mindkét vallás ugyanolyan értékes? Ha igen ha nem, miért?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21692 üzenetére

    Arra a sátánizmusra gondolok, mikor valaki Luca napján elkezd széket készíteni, hogy aztán karácsonykor az éjféli szentmisén arra ülve lássa ki a boszorkányok, és közéjük tartozhasson. Minden előnyével és hátrányával. (Személyesen nem ismertem a nagyapámat, mert még kicsi voltam mikor meghalt, s ő állítólag tudott asztalt táncoltatni. Szóval nem kell itt sátánista alatt csecsemőáldozásra gondolni, elég csak az, hogy a sátán értékrendjét preferálja, úgy tetszik eladja a lelkét az ördögnek cserébe pár kiváltságért. )

    De inkább nézzük úgy hogy kereszténység és elméleti antikereszténység vallás. Hogyan ítéled meg az értékét, mikor az egyik pont arra épít, hogy a másik ellentéte, mindenben mást tart fontosnak,erénynek.
    Így hogy lehet azt mondani, hogy mindkét vallás egyformán értékes? Értem a kulturális relativizmust, hogy mindegyik csak önmagában értékelhető, de ez egy elég speciális eset. Ha ateista vagy, akkor könnyű, mindegyik vallás értéke 0, tehát mindegyik egyenlő. De ezt még egy értelmes ateista se mondaná, hisz minden vallás a hittételén kívül kultúrát is teremt. Hülyén hangzik, de a római katolikus vallás értékébe bele kell számolni az esztergomi bazilikát és Leonardo utolsó vacsoráját is, hisz a vallás nélkül ezek se jöttek volna létre.

    Követőket már tényleg lehet nézni, viszont mi van ha a vallás a kövezéses gyilkosságot hirdeti. Akkor aki a vallás szerint járt el az bűnös, de a vallás amelyik buzdított, sőt kötelezett az nem?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tope #21705 üzenetére

    Nem vallásos kérdésre, racionális válasz:
    Az agy mint emberé mint állaté, nem szereti a véletlen dolgokat. Sokkal jobban szereti ha felkészülhet a dolgokra, így kevésbé stresszel. Csináltak egy kísérletet, hogy mi van akkor ha véletlenszerű időközönként áramütés éri a kísérleti állatot, és mi van akkor ha előtte azért van fényjelzés. A kísérlet előtt az állatokba rákos sejteket ültettek be, majd mindkét csoport ugyanannyi áramütést kapott. Mégis akiknél volt fény jelzés, azoknál a rákos sejtek kilökődése emlékeim szerinte 2x több esetben történt meg, de a lényeg, hogy szignifikánsan nagyobb eséllyel.

    Ez volt a racionális válasz és az igazolt előny.
    Keresztény alapon megnyugtató tud lenni az, hogy Isten vigyáz rád, és nem tesz rád olyan terhet, amit ne bírnál el. Gandalf szavaival élve, bármi is jön be azon az ajtón, bírni fogjátok, mert ti Minas Tirith katonái vagytok.
    Biztosan számíthatsz arra, hogy valaki szeret téged. Önmagadért, nem azért mert van egy kis zséd, van valami spéci tulajdonságod, jó a szöveged, hanem azért aki te vagy. Nem kell megjátszanod magad, mert a belső éned van szeretve, nem pedig akit játszol. Szeretve lenni jó dolog nem?

    Az emberre pedig, nem az a keresztény (/mohamedán/hindu/budhista) aki annak mondja magát, hanem aki úgy cselekszik. Lsd Farizeusok, akik elméletileg az elit zsidó vallásosokhoz tartoztak, gyakorlatilag pedig...
    De mondhatnám a gazdag fiú esetét is, aki megkérdezte Jézust, hogy mit tegyen, hogy biztosan a mennybe kerüljön, minden szabályt és törvényt betart. Jézus meg azt mondta, hogy add el mindened, a pénzt oszd szét a szegények közt és kövess engem. Nah ez már nem ment neki. Szóval ne a látszatra adj, vannak jobb élő és meghalt példák is, mint a kirakatkeresztények.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tope #21707 üzenetére

    Itt jön elő az objektív és szubjektív különbsége, placebó. Nem számít, hogy létezik-e, van-e megbocsátás. Az számít, hogy TE mit hiszel el.
    Gondolj csak bele, ha van megbocsátás, és van Isten, aki szeret téged, akinek érezhetnéd a szeretetét, hogy nap mint nap figyel rád, csak épp nem veszed észre számít? Mintha valaki szerelmes lenne beléd, de te nem vennéd észre, és csak azon keseregnél, hogy senki se szerelmes beléd.
    Másik változat, mikor nincs megbocsátás, nincs Isten, aki szeretne téged, és figyelne rád, de te mégis úgy érzed, hogy valaki szeret téged, valaki minden napodat bearanyozza. Mintha szerelmes lennél valakibe, és azt hiszed, hogy ő is viszont szeret, minden lépését a szerelme megnyilvánulásának tekinted, mikor melegebb éghajlatra elküld azt is.

    Igen, ez önámítás, előbb-utóbb a realitás széttörheti az elképzelt világot. Ha tényleg nincs Isten, de ezt biztosra nem tudhatjuk.
    Van egy olyan meglátás, hogy érdemesebb hinni, mert akkor egész életedben boldog vagy, aztán ha meghalsz és nincs Isten, úgy is halott leszel és nem fogod tudni, míg ha tényleg van, akkor vagy happy leszel, hogy végig hittél benne, vagy tényleg mész a pokolra. Olvass vissza pár oldalt, MageRG-vel sokat vitatkoztunk rajta sok pro és kontra érvet hoztunk fel.

    Ne azért akarj hinni benne, mert ez az igazság, vagy volt egy "Isten tapasztalatod", olvass, értsd meg, hogy elmondhasd, hogy azért hiszel benne, mert e mellett az értékrend mellett akarod elkötelezni magad. Mert pl többre tartod az adakozást a harácsolásnál, a szerelmet a testi gyönyörnél stb.

    MageRG:
    Thx a kiegészítést. Akkor ezek szerint rosszul fogalmaztam. Arra akartam célozni, hogy Jézus is kitért a képmutatásra, hogy a törvényeket betartják, de a szellemét nem, ahogy azt kymco
    21686 hozzászólásában kifejtette.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tope #21714 üzenetére

    A vallások se egyformák. Talán MageRG majd kiegészít.
    A lényeg, hogy nem minden vallás hisz istenben, vagy hogy egy isten van.
    A buddhizmusban pl nincs Isten. Ott a cél, pont ellentétes a nyugati kultúrával, hogy mi ugye az örök életet szeretnénk, míg ott a cél, kikerülni az újjászületés ciklusából, és a nirvánában feloldódni.
    Hindu vallás több isten hívő, ez alatt milliós nagyságrendet kell érteni. Így mondjuk az se igaz, hogy hindu vallás, pontosabb, hogy hindu vallások.
    Emlékeim szerint a taoizmusban sincs isten.

    Indián hiedelemvilágban, csak tippelek. Totemállatokat imádtak, mondjuk volt örök vadászmező, s talán istenük is volt?

    Vallások közt van bizonyos fokú átjárás.
    Kereszténység a zsidó vallásból származik. És a 2000 év alatt a kereszténység is sok ágra töredezett: kopp keresztény, református, katolikus stb.
    Az iszlám a zsidó, keresztény alapokra építkezik. Elméletileg itt is azonos az Isten, csak más a neve. (Nekem ezzel a nézettel fenntartásaim vannak, de ez egyéni vélemény.) Itt pl a mohamedánok úgy tarják, hogy a mohamedánoknak és a zsidóknak Ábrahám a közös őse.

    Buddha hindu herceg volt, itt is megvan, hogy a buddhizmus, a hindu hiedelemvilágra épített.

    Szóval a vallások nem tekintik azonosnak az isteneiket. Mindegyik a sajátját tartja igazinak, és egyse zárkózik el attól, hogy más vallásban hivőt (pogányt) megérintsen az Isten, vagy imádkozzon hozzá. Bár lehet hogy ebben tévedek, mert a zsidóknál mintha nem lehetne felvenni a vallást, zsidónak születni kell, míg a kereszténység bárki számára nyitott.

    Nyugodtan állj racionálisan a valláshoz. Érdekes dolog pl kockázatelemzést végezni rajta.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tope #21723 üzenetére

    Sok olyanban lehet hinni, amit fizikailag nem lehet megtapasztalni:
    Télapó, húsvéti nyuszi
    Fekete lyuk
    Hogy a bitcoin likviditása megmarad, és holnap is dollárra lehet váltani.
    A részvény árak holnap felfelé mennek csak azért mert tegnap és tegnapelőtt is ezt tették. (A múlt adatai semmit se garantálnak, jósolni lehet belőle, de a részvényár arra indul amerre akar)
    Szerelmes lehet az ember egy elvont dologba, mondjuk a holdba
    Tesla egy galamb iránt érzett szerelmet.
    A bitcoin létezik és jó, pedig a készítőjét nem ismerni.
    Vallás
    Hogy én ugyanaz vagyok mint tegnap, pedig az alvás és a tegnapi információ feldolgozása után már más ember vagyok.

    Számodra könnyebb megmagyarázni, hogy egy világítórúd azért világít ha eltöröd, mert Atlantisziak mesterkedése, esetleg a Sziriuszról jöttek égi ajándéka, minthogy Isten ajándéka lenne a sötétben barangolók segítéséért. Mindketten tudjuk, hogy a valóság pedig kemolumineszcencia.
    Arra akarok rávilágítani, hogy ismeretlen dolgokra mindannyian megpróbáljuk a lehető (általunk) legegyszerűbb, és leglogikusabb választ adni. Mivel ezt a választ mi adjuk, ezért el is fogjuk hinni.
    Ha a rúd világítására az egyetlen általam elérhető és hihető magyarázat, hogy mert Isten ilyennek teremtette, akkor bizony a rúd azért fog világítani és Isten létezik, és mindkettőben hinni fogok.

    Fekete lyukat se lehet látni, csak a gravitációs hatását tapasztalni, van rá elméletünk, azzal magyarázzuk, és sosem fogunk abban kételkedni, hogy a galaxis közepében egy szupermasszív fekete lyuk van, ami fénysebesség harmadára gyorsít gázokat és csak azt látjuk.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz tope #21734 üzenetére

    Azért kymco olyan példákat/függőségeket hozott fel, amiből nehéz szabadulni. Dohányosra és talán az alkoholistára is azt mondják, hogy nincs olyan, hogy volt alkoholista, olyan van, hogy szünetet tart.
    Persze más módon is meg lehet szabadulni az ilyen függőségektől, nem kell Isten, viszont hatalmas segítség, ha úgy érzed, hogy szeretnek, nem kell innod azért hogy ne érezd az ürességet és céltalanságot magadban, mert ott van Isten, aki erőt ad, ha meginognál, aki nem ítélkezik, csak szeret.

    Szuperego vagy a lelkiismeret, esetleg isten? Ki ad tanácsot az embernek?
    Kevés a kézzel fogható bizonyíték. Ráadásul ami van, azt is nehéz mérni. Megismételni meg pláne.
    Pl Torinói lepel. Most vajon tényleg érhette olyan erős sugárzás mint amit mi se tudunk előállítani? Hamisítvány? Középkori eredetű? Vagy csak a javítások?
    Mi a helyzet a fatimai csodával, vagy Međugorjeval?
    Pio atyának a sebei valódiak voltak, vagy csak csaló volt? Tényleg tett csodákat, vagy csak azokra az esetekre emlékszünk mikor összejött neki?
    Mi a helyzet a sátáni megszállással? Tényleg tudják a tudhatatlant?
    Ha hiszel egy fajta választ adsz, ha szkeptikus vagy, akkor másfajtát.

    Mit számít ez? Ezt most nem költőien kérdem a többiektől.
    Ha a főparancsolatot nézem, akkor ahhoz, hogy a mennybe juss két dolgot kell tenned:
    Szeresd Istent, és az embereket.
    Utóbbit hit nélkül is könnyű teljesíteni, hisz megfelelő erkölcsi neveléssel a többieket nem akarod kihasználni, becsapni, hanem segítesz nekik.
    De vajon lehet-e szeretni Istent, ha nem hiszel benne?

    Kis kiegészítés, de a Biblia szerint Ádám fizikai valójában tudta, hogy van Isten, és mégis sokra ment vele....

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21768 üzenetére

    Oké, eltúlozta a valóságot. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen.
    Az ördögűzést a mai napig csinálják. Akik csinálják nem hülyék, soknak van pszichológiai végzettsége, sokszor mondják a hozzájuk fordulóknak, hogy boccs, ez nem ördögi megszállás, ezzel pszichológushoz kellene fordulni. (A gondjuk az, hogy ez fordítva nem működik, mikor a pszichológus nem boldogul, mert nem az elme problémája áll a háttérben, akkor makacsul kitart, hogy nem, nem alkalmazunk ördögűzést, az kóklerség.)
    Egyik misén a prédikáció alatt mesélte a pap a saját sztoriját, hogy aki ördögi megszállás alatt van, az viszony a kereszttől. A ferenceseknél a templom mellett a folyóson van egy hatalmas kereszt, azt egy megszállott leszedte, utána csak 4 pap tudta visszarakni. A pap fiatal volt, max 30, jó erőben, tippelek, hogy a többiek is jó erőben lehettek, és nem a 60 éves papok akarták visszarakni a keresztet, sok a ministráns, fiatal, ifjusági hittant is látogatják, szóval biztos akadt ott pár erős ember. Az is igaz, hogy a levételhez 5cm kell megemelni, a felrakáshoz 1 métert, nekem is van olyan ismerősöm aki lazán emeli a bútorokat, de akkor is....

    Tudom sokkal jobb lenne, ha Isten megjelenne 1 hétre. Hagyná, hogy tudós csoportok vizsgálhassák, kérésükre bármikor csodát tenne, embereket támasztana fel stb, Aztán 1 hét vizsgálódás után teljesen objektíven ki lehetne jelenteni, hogy Isten létezik, szóval a leírtak igazak, azt a 10 pontot be kéne tartani, mert akkor van pokol is. (Bár ugye azt mondtam, hogy Istent lehetne vizsgálni, abból miért következne, hogy van pokol is? Szóval hajrá benzines láncfűrész.)
    De ez az egész ellentétes Isten igényével, neki nem talpnyalókra van szüksége, akik azért tisztelik, szeretik, félik, mert látták. Mert az ilyenek egykettőre hátba szúrják az embert, Istent. Biblia szerint volt is rá példa, hogy valaki szemébe mondta, hogy én jobban csinálnák azt nyasgem.
    Szóval jobb a hitbéli elköteleződés, mert az kevésbé szúr hátba.

    De kíváncsi vagyok az ellenvéleményre. Játszunk el a gondolattal. Ha te lennél Isten, s ki szeretnéd választani az igaz embereket a rosszaktól akkor milyen módszert választanál? Agy/lélek direkt olvasása és aztán kategorizálás, vagy tesztelés, oktatás? Mi lenne a módszer? A kérdés azért is jogos, mert a módszer megszabja azt is, hogy mennyire feded fel magad a megfigyeltek előtt.
    Azt azért ne felejtsük el, hogy egy kultúrát megfigyelni úgy a legjobb, ha csendes nézelődők vagyunk, minél kevésbé avatkozunk be, tudnak rólunk. (Hirtelen a Star Trek - Űrlázadás ugrik be, mint tökéletes példa a jó megfigyelésre)

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21773 üzenetére

    A bibliaismeretem nem olyan nagy, úgyhogy csak fél választ tudok adni:

    Vagy miért szerepelnek olyan jelenetek az evangéliumokban, ahol egy tanítvány sem volt jelen, és Jézus sem beszélt róla?
    Erre a jolly joker válasz a szentlélek útmutatása. pl. Jelenések könyve

    A miért akarták megölni Jézust kérdést két részre bontanám:
    Tényleges ok: Hírnév, követők száma, féltékenység, félelem? Ráadásul nem egy főpap volt, hanem több, mindegyiknek más lehetett a leglényegesebb motiváló indoka. A konszenzus abban volt, hogy Jézus pusztuljon, mert csak árt nekünk.
    Hivatkozási alap: Nyilván azt nem lehetett mondani, hogy mi főpapok féltékenyek vagyunk rá, hogy egy senkiházi jön és tanít, a nép követi, Isten fiának vallja magát, alig kér adományt, mi lesz a mi hatalmunkkal, bevételi forrásunkkal, ha nem nyírják ki. Ezzel szemben mindegyik amit felsorolták tökéletes indoklásnak, hogy mi csak azért akarjuk kinyírni, mert a mi szeretett Salamon által építtetett templomunk lerombolásáról beszél, ahol a szent frigyládánk is van, hát nem felforgató az ilyen?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21778 üzenetére

    Szükség törvényt bont.

    Mt 26.2-5:
    „Tudjátok, hogy két nap múlva itt a húsvét. Az Emberfiát kereszthalálra adják.” 3Akkor összegyűltek a főpapok és a nép vénei Kaifás főpap palotájában, 4és tanácsot tartottak, hogyan tudnák Jézust csellel elfogni és megölni. 5Mindamellett megállapodtak: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép közt.”

    Mt 26.57
    Akik elfogták Jézust, Kaifás főpap elé hurcolták. Ott már együtt voltak az írástudók és a nép vénei.

    Mt 27. 1-2:
    Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei tanácsot tartottak és elhatározták, hogy halálra adják. Megkötözték, elvezették, és átadták Pilátus helytartónak.

    Most az jó kérdés, hogy reggel nekiálltak megvitatni, hogy mi legyen, vagy reggelig vitáztak rajta. Én inkább utóbbira tippelnék. A vita inkább arról szólhatott, mi legyen az elintézés módja, nem pedig mi legyen az ítélet.

    Nagyjából ugyanez Mk 15 és 16 fejezet.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21782 üzenetére

    Pusztán vallás nélkül nézve:
    Rómaiak felismerték, hogy jobb, ha nem erőltetik rá a saját vallásukat a megszállt területekre. Egyrészt az felháborítja a népet, és a vallási vezetőket, akik így elvesztenék a hatalmukat, akik ezért még jobban hergelnék a népet. Szóval jobb megnyerni a vallási vezetőket, minthogy a megszállók ellen forduljanak, és hergeljék a népet. Ebbe bele fér az is, ha szívességet kell tenni nekik, akkor megtenni és leköteleztetni őket.
    Amíg csak a nép 49%-a zúgolódik, és nem tud hatékonyan szervezkedni, addig zúgolódjon. Márpedig, azért a vallási vezetőknek nem hiszem, hogy kellett attól tartaniuk, hogy itt a nép, majd hatékonyan ellenük fordul: Több szócsövük volt, azért a többség számára ők jelentették az Istennel való autentikus forrást, a korban az információ lassan terjedt, a zúglódás fegyverek nélkül esélytelen volt, márpedig a hadsereg az ő oldalukon volt. Jézus tanaiban a megbocsátásra épített. (Ha megdobnak...) így ő nem fog a forradalomra hergelni, az utódai se nagyon tudnak, mert ellentétes.

    Ha a bírák törvénytelenül járnak el...
    Szerinted ma a szólásszabadság, kommunikációs forradalom világában bárkit zavar és tesz ellene, hogyha egy vezető jogilag vagy erkölcsileg megkérdőjelezhetőt tesz? Ehhez vedd hozzá, hogy akkor a vallási vezetők nagyon erős lelki hatalommal bírtak. Itt arra gondolok, hogy később egy kiátkozásnak milyen ereje volt. Az onnantól kezdve szabadon gyilkolhatóvá vált. Plusz ebben a korban elég sok bűnért, pl paráznaság, kövezés járt, amihez nem kellett hú de nagy bírói ítélkezés, lsd parázna nő esete. Az életnek nem volt akkora értéke mint most.

    Ha régen az volt a szokás, hogy ünnepnapon szabadon engednek valakit, akkor ezen a szokáson rómaiként én se változtatnék, elvégre nem árt ha az rögzül, hogy a megszállással semmi se változott. Aztán az már a vezetőre vall, hogy két pitiáner tolvaj közül enged választani, vagy két mészáros közül. Jó kérdés, hogy kitaláció, vagy ha megtörtént akkor mi volt Pilátus észjárása. Az is lehet, hogy mivel hitt Jézus ártatlanságába, egy totális bűnözőt állított mellé, hogy nagyobb legyen a kontraszt. Esetleg arra számított, hogy úgy is Jézust választják majd, tehát milyen jó, hogy ő Róma ellenségét is hajlandó lett volna megmenteni, de a nép nem akarta, de ő megadta a lehetőséget, mert nagyon rendes.

    De felhozhatom a következőt is: mi történik, ha egy kivégzett bűnözőről azt híresztelik többen, hogy él, tovább jár-kel a követői közt? Akkor az minimum, hogy újra keresni kezdik, nem?
    Ugyan miért tennék? Elvégre ki hallott már olyat, hogy egy halott feltámadt? Ez csak szóbeszéd, ilyenre nem pocsékolunk erőforrást, vagy ha akarunk, akkor inkább a híresztelők ellen járunk el. Ráadásul Jézust Pilátus nem tekintette Róma ellenségének. Miért menjen utána? Az legyen a vallási vezetők gondja.
    Vallási vezetők se nagyon tehettek sokat, ha elismerik, hogy Jézus él, azzal azt is elismerik, hogy tévedtek és Jézus mégis csak Isten fia. Tehát csendben kellett cselekedniük, persze mondhatták azt is, amit említ a biblia is, hogy ez csak a tanítványok cselszövése, hogy ők keltik Jézus feltámadását, pedig az nem történt meg, esetleg egy áljézust állítottak a helyére. Valószínűleg ezt is tették. Itt jön be a kognitív disszonancia, hogy ők nem tévedhettek, nem lehetett Jézus, csakis egy áljézus, aki ellen próbáltak is tenni, próbálták elejét venni a feltámadásáról szőtt pletykának.
    A pünkösdről szóló rész is azzal kezdődik, hogy a tanítványok egy házban gyűltek összes, mert féltek (a hatalomtól)

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21785 üzenetére

    Szerintem mint a rómaiaknak, mint a zsidó vezetőknek megvolt a besúgóhálózatuk, ami alapján ismerhették Jézus ténykedését, mert hatalmos volt a követői bázisa, ami felkelthette az érdeklődést.
    Az újszövetség több helyen meg is említi, hogy farizeusok is kérdezték, igyekeztek csőbe húzni, pl ott van az adózás kérdése, hogy fizessenek-e adót a császárnak?
    Ezek után a rómaiak tudhatták, hogy jelenleg nem kell Jézustól tartani, ám egy ellene irányuló akció zavargásokat okozhat, míg ő a tanításával, inkább csendesíti a népet.
    Hogy egy új vezető, esetleg radikalizálhatja a követőket? Meglehet, de nyilván más nagyobb kezelendő kockázatot jelentett, például Barnabás. Fraktálgeometria szerint bármelyik pillangó kelthet hurrikánt, de még se öljük meg az összeset. A zsidók nem szerették a rómaiakat, a rómainak sem volt dicsőség itt dolgozni, ennek megfelelően, nem hiszem, hogy elérte az ingerküszöböt, hogy egy szeretetről prédikáló ember után menjenek, és nagyon elhagyják a laktanyát, ahol kevésbé vannak biztonságban, mert ott vannak a lázadók.

    Zsidók kérésére Pilátus őrt állítattot Jézus sírjához, akik elhagyták az őrhelyüket, és egy "hihetetlen" sztorit próbáltak beadni, mikor kiderült, hogy eltűnt a holtest. Ajánlom megnézetelre a Clavius című filmet. A film pont ezt a részt boncolgatja. Úgy kezdődik, hogy a főhősünk - aki Pilátus jobbkeze - épp elfogja Barnabást, majd megbízzák egy keresztre-feszítés lebonyolításával, aztán nyomozással. Jó a filmben, Jézust isteni személyként ábrázolják, viszont igyekszik az objektivitás szemüvegén keresztül követni, hogy egy ateista, vagy Marshoz imádkozó hogy látta ezt a folyamatot.

    Nem hiszem, hogy a zsidó vezetőknek nagyon tartaniuk kellett más vezetőknek a taktikázásától, elvégre Jézus eltüntetése közös érdek, Jézus azért tett olyat ami alapján, ha szigorúan értelmezzük a törvényeket, akkor lehet ítélkezni: gyógyítás szombaton, az igazságszolgáltatás hátráltatása (kövezés megakadályozása), kufárok kiverése a templomból (biztos, hogy nem történt anyagi kár? az elmaradt bevétel? az is egyfajta kár...)
    ráadásul igyekeztek úgycsinálni, hogy az ő kezük ne mocskolódjon be, és átadták a rómaiaknak. Ott meg Pilátus, hogy ne érje szó a ház elejét, rárakott egy táblát, hogy íme a zsidók királya, ami egyfelöl sértés a zsidók felé, másfelől, pedig alátámasztás, hogy neki élből el kell járnia mindenki ellen, aki a zsidó területekre bármilyen (pl királyi) címen igényt támaszthat.

    Amit említettél elméletet, azt még nem hallottam érdekes. Ami Barnabás kapcsán ironikus, hogy úgy tudtam Barnabás szabadságharca is hozzájárult ahhoz, hogy pár évtized múlva a rómaiak, lerombolták a templomot és megkezdődött a zsidók kálváriája.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21788 üzenetére

    Az, hogy valaki ketté akart választani egy folyót, nem mond el semmit a habitusáról, hogy megbocsátásban hisz, vagy inkább a szemet szemért elvben, vagy hogy a rómaiak ellen lázít igen vagy nem.

    Heródessel is sokaknak biztos tele volt a hócipője, csak épp nem sok mindent tudtak ellene tenni. Ő is, csak egy ígéret miatt megölte Keresztelő Jánost, ami miatt sokan orroltak rá.
    Ugyanez igaz lehetett a papi vezetőkre, ők is eléggé bebetonozták magukat, halálon kívül nem sok mindennel lehetett őket eltávolítani. Legalábbis ha a mostani helyzetből indulok ki: csak halál, vagy egy felettes tud eltávolítani. Főpap esetén utóbbi nem gond, mert a főnök a mennyben van.
    Az is lehet, hogy egyszerűen húsvét előtt két nappal este beállított Júdás, hogy azért a 30 ezüstért elvégezné a munkát. Erről nem szól a fáma, de gondolom nem aznap reggel hirdették ki, hogy aki a názáretit kézre adja az kap 30 ezüstöt. Itt volt az alkalom, és mihamarabb le kellett rendezni. Az se lett volna jó, ha várnak vele húsvét utánig, így mire a nép felucsódhatott volna, vagy szervezkedhetett volna, már ment is a Golgotára Jézus.
    Nyilván rossz fényt vetett volna a papságra, ha húsvét előtt ők ítélik el, de a rómaiaknak nem volt ünnep húsvét, ők akkor is ölhettek.
    Szerintem teljesen logikus döntést hoztak. A nép, vagy az egyszerű papok ellenvéleménye nem érdekelte őket, mert az úgy se számított.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Füleske #21795 üzenetére

    A mondandód csak akkor állja meg a helyét, ha a vallást, vallásosságot, erkölcsöt rossznak tekintjük, és nem számolunk azzal, hogy más területen is képes az ember szélsőségesen megnyilvánulni, és ez által kárt okozni, vagy ha az ilyen károkat nem tekintjük problémának.

    Félreértés ne essék, mint mindenben a vallásosságban is lehet túlzásba esni. Az oltásellenesség is elég radikális, és súlyos következményei lehetnek. (Mostanság néztem az Elszánt diplomatát ami arról szól, hogy Afrikában az aidses embereket a gyógyszercégek kisérleti patkánynak használják, mondván neki mindegy, a konszern meg milliárdokat és éveket spórol. Ezért meg tudom érteni az oltásellenesek félelmét, csak a következtetésükkel nem tudok azonosulni.)
    Fényevés is extrém, volt, hogy gyerek ebbe halt bele, mert a szülei úgy gondolták, majd a napon jól lakik.

    De nézzük a "tudományos" életet is:
    Filmből vett példa Agymenők Leonard pszichológus anyjával való viszonya, hogy a bölcs nevelés keretében nem kapta meg a szeretetet, amire vágyott.
    Azok, akiket a tv nevelt fel, lassan itt a második generáció, akik már a dolgokra - s vele együtt az emberekre is - mint szolgáltatásra tekintenek. Akik mivel nem lettek fegyelmezve, nem tisztelnek senkit és semmit. Ez lenne a helyes? Az üdvözlendő norma?

    Nem tudom neked milyen volt a gyermekkorod, de én nagyon élveztem a hittant. Na jó nem is a hittan volt a legjobb, hanem előtte és utána a ping-pong csaták. Mikor olyan sokan voltunk, hogy volt aki már a szék fedelével ált be forgózni. A nyári hittanok, mikor a templomkertben cseresznyéztünk és játszottunk. Szerinted ez is az emberiség ellenes rémtett aminek az egyetlen célja az ártatlan gyermeki lélek megrontása? A kereskedelmi TV-k népbutító tematikájával nincs baj, mert az racionális gazdasági elvek menték operál?
    Mondok még valamit: A környezetszennyezéssel sincs semmi baj, mert az meg csak a fogoly dillemma egyenes következménye. Hogy közben az összefogás helyett a föld pusztul bele, nem gond, mert teljesen racionálisan történik a játékelmélet szabályai szerint.

    Ha hajlandó lennél elmenni egy templomba, vagy hittanra, lehet hogy meglepődnél, hogy ott nem agymosás zajlik. Elismerem vannak jó és rossz papok. Vallásról is lehet általános iskolás és phd szinten beszélni. Lehet, hogy az első hely még nem fog meg, keress fiataloknak( 16-50) szóló misét, bibliakört stb. Mert az általános szint neked lehet túlságosan leegyszerűsített, de általános iskolába is tanultam még olyat, hogy a háromszög oldalai a szögükkel arányosak, holott nem a szögükkel, hanem a szögük szinuszával, de az nem járt volna akkora plusszal. Az összeadásról is lehet úgy beszélni, mint egy függvény ami egy számpárnak egy számot feleltet meg, csak nem biztos, hogy egy elsős úgy meg tudná tanulni az összeadás lényegét.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21801 üzenetére

    Igazad van terelés is. De fel akartam hívni a figyelmet, hogyha arról beszélünk, hogy a vallási szélsőség káros, akkor találunk más példát is.
    Köszönöm, hogy elismered, hogy azért a vallásnak vannak pozitív érdemei.
    Én is elismerem, hogy azért a vallásban is akad ballaszt, múlt öröksége. Viszont ez se egyedi eset. A precedens alapú jogrendszer sokat ki tud termelni, régmúltból maradó jogszabályok, amik ma már nevetségesek. De nem kell hozzá több száz éves időtartalom. Az IT is remek példa, hogy egy-egy keretrendszert, szoftvert megköt a múlt öröksége, és kompatibilitási okból meghagyják a régi nyakatekert funkciót. Vagy mivel a szoftvert túl sokba kerülne átírni, mindig egy kicsit hackelik, hogy az új kihívásokat a régi képességekkel le tudják fedni.
    Valahol ez is terelés, és az, hogy mások is bűnösök, még nem ment fel. De az dobja az első követ aki ártatlan.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    Tudom nevetségesen hangzik, hogy mi hiszünk egy Istenben, valamilyen felső akaratban amit a világban csak közvetetten lehet látni. Objektíven nehezen lehet mérni. Héten jutott az eszembe, hogy a sötét anyagot, és sötét energiát is nehezen lehet mérni, ennek ellenére tudományosan hiszünk benne és miért? Mert a sötét anyag bár feltételezzük, hogy nem atomi részecske, de a gravitációs hatását tapasztaljuk, a sötét energiánál pedig, mert gyorsul a világ tágulása, és kell valami ami megmagyarázza, illetve Einstein képletében is eredetileg ott volt egy tag. Szóval tudjuk, hogy a világ látható anyaga ötöde a sötét anyagénak (aminek csak a gravitációs hatását érzékeljük) és ha a sötét energiát is beszámoljuk, akkor csak 1/20-a a látható anyag, mert a világegyetem tömegének a 72%-át a sötét energia adja. A szkeptikusok mégis azt mondják, hogy nincs Isten, mert ha lenne, akkor megtapasztalnánk, annak ellenére, hogy a dolgok 95%-át alig vagy korlátozottan tudjuk érzékelni.
    Sötét anyag. Mivel csak a gravitációs hatását ismerjük, csak az anyageloszlását látjuk. Azt nem tudjuk, hogy a kémiai elemekhez hasonlóan tudnak-e komplexebb struktúrát alkotni? Lehet-e belőlük szén alapú élethez hasonló életet szervezni? Látható anyag esetén energiából létrehozhatok kvarkot is, leptont is. Ha összerakok három kvarkot és egy leptont, akkor kapok egy hidrogén atomot. Ha többet, akkor mondjuk oxigént, vagy szenet. 3x18 kvark és 18 lepton vízként egész másként viselkedik, mint 18 hidrogén, pedig az energiatartalom kb ugyanaz. Nem beszéltünk az aminosavakról, sejtről, idegrendszerről, ugyanúgy kvarkok, leptonok, azaz végül is energia van más struktúrába összeszervezve. Szóval azért itt van egy 95% aminél nem látjuk, hogy képes-e értelmes életté szerveződni, de nincs Isten. Nem furcsa?

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz Elemental #21810 üzenetére

    Ha már hús, én azért több részre bontanám a vallásra nevelést is.
    Mert ugye, ott van, mikor megmondod, hogy a vörös hús savat csinál, és idős korodra köszvényes leszel. ->Mellőzd
    Ha húst akarsz enni, akkor az legyen inkább marha/csirke/kutya/macska kinek mi tetszik.
    Ha húst akarsz, akkor mértékkel, ne sokat, figyelj oda a minőségére, olcsó húsnak híg a vele, húst egyél és ne szóját, felvizezett valamit stb. (lásd élelmiszeripari praktikák és illegális vágóházak)
    Ha akarsz egyél húst-hússal.

    Van paletta a vallási fanatizmustól a kymco módszeréig. Egyiket én is elítélem.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21813 üzenetére

    Idéznék a Wikipédiából:
    A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki. Az általános relativitáselmélet szerint a negatív nyomás nagy távolságokon a gravitációs vonzást semlegesíti. Ez jelenleg a legelfogadottabb elmélet annak a megfigyelésnek a magyarázatára, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.

    Két lehetőséget ismerünk a sötét energia magyarázatára....

    Persze lehet azt mondani, hogy pongyola volt a megfogalmazás. Mindenesetre ez még egy jelenleg is fejlődő elmélet, amiről nagyon keveset tudunk, vannak dolgok amiket nem értünk, teorémáink vannak rá. Szerinted nem hit, mert: Törvények, tapasztalatok és belőle levont konzekvenciák összessége. Az "eddigi legjobb" magyarázat.
    Én viszont azt mondom ez is egy fajta hit, mert hisz abban, hogy az elmélet helyes. Ezt a hitét a logikájára, és másokkal folytatott eszmecserékre alapozza. Lehet tudományosan elfogadott, vagy még vita tárgya, mindenesetre ő azt feltételezi, hogy ez igaz és nem a másik vélemény. Az elméleteknek van egy őse: A teoréma, feltételezés, sejtés. Mikor még azt se tudja bizonyítani, hogy amit állít az igaz, csak hisz benne, és arra teszi a munkásságát, hogy bebizonyítsa, hogy igaza van. Fermat sejtés?

    De az előző mondandóm lényege nem az volt, hogy lám-lám egy kialakulóban lévő elmélet az hit, hanem, hogy itt van valami amről feltételezzük, hogy sokkal több mint a látható világ, semmit nem tudunk a működéséről, és elég nagy ahhoz, hogy egy Istent elrejtsen. Ezzel nem azt mondom, hogy a sötét anyag vagy energia rejti Istent, csak azt, hogy rejtheti, mert nem tudhatjuk, mert nincs elég tudományos információnk. Az is lehet, hogy a sötét energia az a közeg ami segítségével a földönkívüliek esténként átutaznak a szomszéd galaxisból, hogy amerikai farmereket ijesztgessenek. Ez is lehet egy elképzelés, ami roppant nevetséges, tudományosan nem megalapozott, s ami ellene szól az nem, azt, hogy a sötét energiával nem lehet teret hajtani, és milliós fényév távolságokat órák alatt letudni, hanem, hogy nincs semmi értelme, ezért ilyen távolságot megtenni, hacsak nem nyaralni jönnek ide, mint mi a tengerhez, csak ők távolabb. Logikailag nincs értelme, nem pedig tudományosan hülyeség, mert a tudomány erre még nem tud válaszolni.

    Visszatérő téma, hogy a csodák miért nem megismételhetőek, hogy tudományosan is vizsgálni lehessen őket. Gondolj bele, ha te lennél Isten, s azt látnád, hogy itt a valakik elkezdenek imádkozni, és kérik, hogy tegyél csodát, hogy vizsgálhassák mit tennél?
    1. Kiröhögnéd őket, hogy hagyjuk már, ragaszkodom az inkognitóhoz, s terveimhez
    2. Pavlovi kutyaként viselkednél és engedelmeskednél a feltételes reflexnek?
    3. Özönvíz mindenkire, ha már kutyának hisznek.
    4. Mivel nem létezel, nem reagálsz.

    Nem azt akarom mondani, hogy az 1-es a nyerő válasz. hanem azt, hogyha szuperinteligánciával rendelkezel, és épp titokban a saját elképzeléseid mentén akarsz megfigyelni egy emberiséget, akkor az 1-es, 4-es ugyanúgy jó választási lehetőség. (Igen, hitetlenek körében a 4-es magasabb valószínűségű)

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21818 üzenetére

    Abban igazad van, hogy nem vallásos hitről beszélünk. Viszont a hitnek számtalan formája van, sok mindenben lehet hinni: önmagadban, hogy valamit meg tudsz csinálni, pl lefutod a maratont, másban, más hűségében, egy lóban, hogy nyerni fog, szerencsében, hogy a pirosra kell tenni, hogy a kockával most hatost fogsz dobni, ötletben, eszmében, elméletben, dolgok helyességében, erkölcsi morálban, értékrendben, kultúrában. Van ami vak hit és van ami nem.
    Tudományban számtalanszor előfordul az, hogy egy elméletben nem hisznek. pl: Einstein a kvantumfizikában, vagy mint megtudtam a 60-as években a napszél földre gyakorolt hatásában, először azt mondták a jelenséget felvető tudósnak, hogy nem hisszük, biztos valahol tévedett a számításában. A XIX században lehetetlennek tartották, hogy az emberek a lovaskocsi sebességénél gyorsabban menjenek és azt túléljék, mondván, hogy a problémát tudományosan megvizsgálva szétrázkódnának a belső szerveik.
    Mikor egy tudományos elméletet elkezdesz kidolgozni, csak hinni tudsz benne, hogy igazad van. Mikor elkezded tudományosan igazolni, nehéz lenne azzal védekezni, hogy azért csinálod, mert tudományosan igazolt. Most igazolod, tehát csak sejtésed lehet, hited benne, hogy igazad van.
    Fekete lyukak esetében gondot jelent, hogy bár van egész jól kidolgozott tudományosan igazolt kvantumfizikánk és relativitáselméletünk, a fekete lyuk a végtelen gravitációjával és kvantumtartományú méretével a kettő határmezsgyéjén mozog, Így a tudósra van bízva, hogy épp melyik elmélet alapján próbálja magyarázni a jelenséget. Persze miután felállított az elméletet, a megfigyelésekkel összevetve megpróbálják igazolni, de akkor is, itt két elmélet összegyúrásáról beszélünk, és míg nincs igazolva, addig csak bízhatunk/hihetünk benne, hogy tudósunk nem vétett számítási hibát, jól kombinálta és alkalmazta a már meglévő elméleteket,
    Ne tekintsd a tudomány fejlődését atominak. Mikor egy új elmélet születik, akkor míg elfogadottá/bizonyítottá nem válik, lehet bármennyire is tudományos, csak bízni és hinni lehet benne, hogy igaz.

    Az 1-es 4-es lehetőség akkor lenne igaz, Ha azt mondanád, hogy az igazolja, hogy az utcán nem járnak emberek, hogy senki se próbált bejönni a nyitott ajtón, vagy még inkább az ablakot betörve bemászni. Az, hogy senki se akar az utcáról bejönni, az még nem jelenti azt, hogy az utcán nincs senki.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21820 üzenetére

    "Hogy születik egy új tudományos elmélet? Megfigyelésekből, az abból levont következtetésekből, törvények összesítéséből, hipotézis felállításából, bizonyításból, cáfolatból.
    Ha valami már elmélet, akkor végigment ezen a folyamaton. Egy hasraütéses ötlet ezer helyen elbukott volna."

    Pontosan. de mi hajtja előre a hasraütéses ötletet?
    Munkamorál, hogy ez a munkám ezért fizetnek? -> Hit abban, hogy a munkát rendesen elvégezzük, és nem ellébecolunk.
    Remény, hogy ez most beválik és általa híres/gazdag leszek?
    Kíváncsiság? Ahhoz is az kell, hogy bízz benne, hogy jó úton haladsz, van értelme kutatni a témát. Repülő egyszarvúkat a kíváncsiság kedvéért nem fogsz kutatni.

    Minden ma elfogadott elmélet egy hasraütéses ötletel kezdődött. A tudós/tudósok bíztak/hittek benne, hogy van értelme az ötlettel foglalkozni.

    Mi különbség van a esély, remény, bizalom, hít, tudományos alapozottság közt? A valószínűség. Én pedig szinonimaként használtam a bizalmat, hitet. Mindkettő esetén elég nagy valószínűséggel igaznak tekinted az állítást, ezért jövőbeli cselekményeid során már számolsz az általa megjósolt esemény bekövetkezésével.
    Egyébként ha itt tartunk a tudomány se minden esetben 100%-os megbízhatóságú például a Planck-tömeg 2,17644·10−8 kg ± 0,00011·10−8 kg. Később tudhatjuk majd pontosabban, de 100%-os pontossággal sosem fogjuk megmondani. A pi-t se tudjuk 100% pontosan, vagy a négyzetgyök kettőt. Adott pontosságig számolunk vele, addig míg feltételezzük (bízunk benne, hisszük(?) hogy már felesleges pontosabban. Na jó ismert a hibaszámítás matematikája, ha akarjuk akkor nem a megérzésünkre hagyatkozunk a számításnál, csak ha lusták vagyunk.)
    Van ahol a tudomány álláspontja szerint 100%-os pontossággal tudunk számolni: 2+2=4

    A) Tény: Isten beavatkozása a világba nem megfigyelhető.
    Ha nincs isten - nincs beavatkozás. Ha van isten, de nem avatkozik be - nincs beavatkozás
    B) Tény: nem jön be senki a nyitott ajtón.
    Ha nincs senki az utcán - nem jön be senki. Ha vannak emberek kint, de senki nem akar bejönni - nem jön be senki.

    Pontosan. Maga a mérés rossz. Persze mondhatod, hogy mit érdekel téged egy Isten aki vagy létezik vagy nem, de ha létezik is, akkor se szól bele a dolgokba, ha pedig ezek után zokon veszi, hogy az életed során miért szakítottad le a hóvirágot, hát elmehet a... Ő érvelhetne a mellett, hogy igaz, hogy a te életedben nem avatkozott be, de előtte 2000 évvel szólt róla, hogyha szereted a másikat, akkor nem téped le a hóvirágját.
    Az is rossz, ha a kinti emberek létezését attól teszed függővé, ha benyitnak az ajtón. Ha az ablakon másznak be az nem eredmény, a behajított féltégla nem eredmény, a kiabálás nem eredmény, ha kocsival behajtanak a falon át, szintén nem jelent semmit, hiába szálnak ki belőle emberek és közlik, hogy bocs. Az ellopott pénztárca és lábnyom ami akkor keletkezett míg aludtál szintén nem eredmény.
    Rossz a mérés. A mérés túlságosan egy feltételezésből indult ki, és nagyon az ajtóra koncentrál. Az ajtón kimenve gyorsan pontosabb eredményt kapnánk.
    A hozzáállás hasonló ahhoz, mint ahogy először nekiálltak az élet más bolygón való kereséséhez: Csakis bolygó lehet, értelmes emberszerű élet, szén alapú, folyékony víz létfeltétel, napfény létfeltétel. Aztán elkezdett kirajzolódni, hogy nagyjából egyik se szükséges az élethez...

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #21827 üzenetére

    Élet alatt már nem csak az értelmes életet értjük, hanem baktériumokat, életre utaló jelet keresünk a Marson, Europán.

    Kemoszintézi alapú élet az óceánok mélyén

    Víz helyett metán alapú feltételezett élet

    Szilicium alapú élet

    Összefoglaló

    Rádiójelet csak értelmes élet esetén keresünk. Ha elérték a XX. sz elejei szintet.
    De mostanság inkább metánt(?) keresünk a bolygó légkörében, hogy az is szén alapú életre utaló jel, amit egy baktérium is már létre tud hozni.

    Az ajtó példánál igazad van, utólag módosítottam, de rá akartam mutatni, hogy hibához vezethet, ha erőteljesen csak egy fajta vizsgálati eredményt vagyunk hajlandók elfogadni. Persze igaz, figyelni kell arra is, hogy a kakukosóra leesését, vagy a földrengést ne a kinti embereknek tulajdonítsuk, kell egy arany középút.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    A tudományos mémekben feltették a kérdést, hogy „Mi a legnagyobb probléma ma a világban?”
    Sokan felhozták a vallást is.
    A topikban érveltünk már a (keresztény) vallás ellen, mellett. Van-e szabad akarat stb.
    Érdekelne, hogy szerintettetek mi lenne, hol tartana ma a világ ha nem lenne vallás?
    Ok nem lett volna inkvizició.
    De mondjuk akkor nem ölik meg Galileit s ma már mindenkinek saját otthoni fúziós erőműve lenne?
    Ha nincs vallás, mi lett volna a törvénykezéssel? Hogyan fejlődik ki a jogrendszer? Szemet szemért elv lenne, vagy még liberálisabb rendszer lenne?
    Mi lenne a háborúkkal és országok közötti egyűttműködéssel? Régen hallottam, egy olyan kijelentést, hogy örüljünk, hogy a hindu és a tao vallás nyugalomra int, mert nagy baj lenne a maguk 2 milliárd létszámával, ha ugyanolyan harciasak lennének, mint a mohamedánok. Persze akkor Alah nevében se gyilkolnának.
    Mégis akkor vajon mi szabályozná a társadalmat? Ultra kapitalista rendszer lenne, mint a ferengiknél? Vagy a régi görög demokráciákhoz hasonló rendszer?
    Mit gondoltok összeségében jobban élünk vallással, vagy nem?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés