Új hozzászólás Aktív témák

• #27232 Miklós315 aktív tag MageRG #27230

  Új Válasz 2023-03-05 14:36:32 #27232

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  válasz MageRG #27230 üzenetére

  "Nem sértésként írom, fogd fel építő kritikának..."
  Nem vagyok rá kíváncsi, tartsd meg.

  "Ha jól értem..."
  Nem.

  "Ha jól értem, az a baj, hogy a "tudományos módszer" nem tud igazolni bizonyos dolgokat.
  Hát duh, persze hogy nem. Erre már nagyon régen rájöttek."
  Az a baj, hogy te azt állítod, hogy "a "tudományos módszer" nem tud igazolni bizonyos dolgokat", miközben megköveteled bizonyos önkényesen választott dolgok vonatkozásában, hogy a tudományos módszer igazolja.
  Továbbá az a baj, hogy a saját állításodat nekem tulajdonítod, miközben nem akarod megérteni (szerintem érted, csak úgy teszel, mintha nem), amit írok (ez általános jelenség, bárkivel társalogsz).

  "Erről szól Russel paradoxona, a megállási probléma, Gödel nemteljességi tétele, stb.
  Átalánosabb értelemben meg a Münchausen trilemma."
  "Tézisről, tehát egy olyan nem bizonyított állításról van szó, melynek igazolása formális matematikai eszközökkel nem lehetséges. Érvényességét a gyakorlat verifikálja." (9.2. A Turing-gépek megállási problémája...)
  Az etika tipikusan gyakorlati (nem anyagi természetű) tárgykör, ergo a tudományos módszered csak megközelítőleg (esetlegesen, részleteiben) tud hozzászagolni.
  Az a) absztrakció műveletei és a b) létezés gyakorlatából eredő, felismerhető-tetten érhető jelenségek (pl. erkölcsiség) nem összemosandók.

  "Magyarul érvelésünk alapjait önkényesen választjuk, anélkül hogy ténylegesen igazolni tudnánk hogy igazak."
  és
  "Mert én elég nagy hibát látok a feltételezésben, hogy az ember közvetlenül rálát a valóságra, pusztán mert értelmesnek gondolja magát."
  Itt a különbség a te nézeted és az én nézetem közt.
  - Te a véletlenből (univerzum létezésének forrása) indulsz ki, és ebből az antropológiád szerint csak egy állat az ember. Így viszont nincs létjogosultsága sem semmilyen jognak, követelésnek, pusztán a természet törvényei szerint az erősebb akarat és a véletlen mozzanata dönti el az összes emberi "eredményt" (ki kivel mit, stb.) - mint az állatvilágban.
  - Szerintem meg az ember nem csak egy az állatok közül. Több mint állat (a tudatos teremtés speciális eredménye). Ebből fakadóan az egyedi emberi értelem semmibevételét jelenti a te álláspontod (egyszerűen figyelmen kívül hagyod).
  Továbbá ahelyett, hogy "érvelésünk alapjait önkényesen választjuk", inkább értelmünk képessége, hogy megragadjon olyan valóságokat is, melyek igazolhatóságára a tudományos módszer - és az általad említett vonatkozó absztrakciós/igazolási műveletek - nem alkalmas(ak). Pl.: "vannak logikai állítások, amik igazságtartalma nem függ a valóságtól. Ilyen pl. a "minden háromszögnek három oldala van". Definíció szerint igaz, akkor is ha a valóságban soha nem találkozunk háromszögekkel." Ezeket axiómáknak hívjuk, de nem jelentenek bizonytalanságot, nem távolítanak el a valóság közvetlen megismerésétől, hanem pont, hogy megteremtik annak lehetőségét. Ilyenek a fogalmaink is, a nyelv maga összekapcsolja a tudatunkat felismerésünk tárgyával, a valósággal (nem a nyelv által lesz valóság, de a nyelv kifejezi az embernek az értelme által való valóság-megragadási mozzanatát).

  [ Szerkesztve ]

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák