Bocsánat
Csaba 20 ha lelkivilágodba mélyen belegyalogoltam

engem a tápok nagyon érdekelnek
jó 10 évvel ezelőtt erősítőt csináltam, és táp kelett volna hozzá...
azóta gyűjtöm őket.

a közös dióda meg onnan vetődött fel, hogy akárhány brand gépet megnézek mindegyiknél közös anódos diódákat találok. mos már csak kiváncsiságból is szétszedtem az egyik Apple G3-as gépem tápját de abban is fetek vannak+közös anódos diódák. valami miatt a márkás cégek tápjaiban ezeket használják...

használt alkatrészt pedig csupán azért használok mert ezeket a tápokat puszta sportból és kíváncsiságból jvítom meg. 2 ugyanolyat sohasem mert mindig más félét keresek
és mindig találok! rengeteg féle van és mindig újabbak jönnek ki, csak a pc-s tápok nem akarnak a korral lépést tartani.

kérdés mi a véleményed az astec tápjairól?
mert a többi táphoz képest sokkal korszerűbbnek tűnnek, de mégis eltűntek a piacól
a vezérlése a +12 +3.3 +5 -12 -5 V ot is nézi! + fetes. Láttam sima AT-s táp formájában, meg a G3-ban is ez van kvázi atx

a zajomra visszatérve NEM a kondiból jön, bár ti mindenre ezt mondjátok
a Főtrafó zúg vagy körülötte valami a zaj legalábbis onnan jön. a táp 1 év alatti és alig volt használva! amúgy stol mondott erről az impregnálás dologról valamit még a topic elején

a garanciával igazad van, de szgény ember mindig próbálkozik

megnéztem a Compaq
gépem tápját eddig azt hittem tranyód de már látom az is fetes

az aux kérdés pedig csak a gagyi pc-s tápokra vonatkozik azoknak is a készenléti 5 voltjára ha rosszúl fogalmaztam az előző hozzászólásomban elnézést kérek

abszolúte nem ide tartozik de segítsetek melyik topic-ban lehet tanácsot kérni valódi használható túlfeszültségvédő elosztókról HELP

Mégegyszer nekifutok!!
Keresek valakit aki az FSP 200-50GL (PF) táomból az indításnál kicsikarna 2 másodpercre 12 ampert????
A többi ágban nincs szükségem 20-30 amperre, ezért nem fogok 350w-os tápot egy epia alá rakni!!!!!
Így az sfx és a FlexATX sorozat jöhet szóba. Arról nem beszélve, hogy nagyobb méretű táp nem fér el!

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

De mindek Neked indításkor éppen 12 amper (különösen egy EPIA-nak)? Az 12-es ágon számolva ez 144W. Ennyit összes felvett teljesítményben igényel egy A64 3000+, Radeon X800 konfig játék alatt. VIA-s cuccok akár 50 wattos tápról is elmennek.

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

A konfig:
-EPIA SP13000
-dvd író
-4db merevlemez
-4db 12 cm venti
Szerintem vérlázító lenne egy 350w-os ATX táp egy epiához, de nehéz beszerezni a nekem megfelelőt.
Először találtam egy enlight tápot (SI-DX180P2), de ehhez nem jutok hozzá.
Az FSP200-50 sorozat PS és PLA változata szintén nem egy népszerű típus.
Az FSP200-50 GL (PF) pedig hozzáférhető (ez van a Foxconn mATX dobozaiban(DH848, DH153)).
Ez van.

[Szerkesztve]

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

Nem találtam az FSP hivatalos honlapján FSP 200-50GL típusú tápot, hol keressem? Amúgy a reakciód reális? A tápegységek a névleges teljesítmény feletti teljesítmény leadására is képesek rövidebb ideig. Tehát az említett tápegység leáll? Vagy milyen hibajelenséget produkál?

Az FSP oldalán 2 régebbi táp leírását (datasheet) találtam meg:
FSP200-50PS (9PA2003700) és FSP200-50PLA (9PA2004200). A 9PA-s szám alapján 2003-as és 2004-es tápokról van szó.

A ''GL (PF)'' (mert GL-ként a gugli nem találja) tápot (9PA200500) a PH! egyik cikkében láttam meg, amit a Foxconn mini házakról készítettek. Datasheetet nem találtam a táphoz.

Úgy terveztem, ha nem lesz más megveszem a Foxconn házat a táp miatt.

A gondom pedig az, hogy bekapcsolásnál míg a 4 merevlemez felpörög (kb 2 másodperc), addig 2,8 ampert esznek darabonként.

A 12 amper úgy jön össze, hogy:
alaplap 0,20 A
dvdíró 16x írás 0,8 A
merevlemez spinup (x4) 2,8 A
Tudom hogy ez több mint 12 A, tudok számolni, de a 3 érték egyszerre nem jelentkezik.
Azért írtam a fórumba, mert Stol azt írta, hogy korábban feljavított már FSP tápokat, hogy azok üzembiztosabbak legyenek.

[Szerkesztve]

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

Honnan jön ez a 2,8 A a merevlemezek felpörgésére. Tudtommal a HDD-k 5 V-ról is vesznek fel áramot, nem csak 12 V-ról. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy egy flexATX táppal olcsóbban jösz ki mint egy 300-as FPS-vel (kb. 7500 Ft). Persze ha Láttam AOpen FSP200-60S-t (nem derült ki, hogy a PFC-s verzió-e), az 7300 Ft-re jön ki.

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

http://www.seagate.com/docs/pdf/datasheet/disc/ds_barracuda7200.8.pdf
illetve:
http://www.seagate.com/support/disc/manuals/sata/cuda72008_sata_pm.pdf
(18. oldal)

A tápegység ára nem számít, csak a tartósság és a fogyasztása.

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

a motorok 12V-rol mennek, es felporgeskor az uzemi aramnal joval tobbet vehetnek fol. (HDD, ODD, es ventilatorok is) SCSI meghajtoknal pont ezer lehetoseg van a kesleltetett inditasra.
Bar a negy vinyot kicsit tulzasnak tartom egy Epia gepbe.

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Ha nem számít az ár Bővebben: link, fotó Bővebben: link, weboldal Bővebben: link. Ugyan nem 1000% hogy ez ugyanaz a táp van a képen (bár a kódja PC40N250), de minden Shuttle 250-es, amiről képet láttam 16-17 A-t tudott 12 V-on (névlegesen).

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

Conradnál milyen gyakori, hogy a megrendelt alkatrészeket összecserélik és után újabb 1 hetet kell várni pár darab PC827-es optocsatolóra? Rendszeresen DTMF reciever chipeket csomagolnak helyette. Esetleg van valakinek ilyenje? 3 hete próbálok szerezni.

Más: mennyire árthat gyengeáramú, nem melegedő elektr. alkatrészeknek az, ha burkolat gyanánt szilikonba öntöm őket?

Ki kell próbálni, a gyári tápot, és akkor átalakítani, ha indítási gondjaik vannak.

Számításba vettem ezt a lehetőséget is, de a 250w kicsit messze van az epiák áramfelvételétől. Arról nem beszélve, hogy két ventilátor van benne. Az FSP200-50 sorozatban egy venti van és az noise killer típus.

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

Úgy lesz, de örültem volna neki ha szakember is látta volna, elmondta volna a véleményét a tények függvényében.

NES, SNES, GB játékok, kiegészítők érdekelnének

Nah a fórum és most újúlt meg, eltelt egy kis időbe, mire megtaláltam az 'új hozzászólás' gombot.

A belinkelt winchester adatlapon egyébként nagyszerűen látszik, hogy miként változik a fogyasztás az idő függvényében. Bekapcsolás után nem sokkal még nagyon ingadozó, azért látszik olyan sűrű sáv, aminek a maximuma 2.8A környékén van, minimuma meg valamivel a normál fogyasztás felett(ha jól emlékszem). Majd nem sokkal rá beáll egy fix értékre(sávra) és ha kiszámoljuk, akkor onnantól 10-15W-os vesz fel maximum. Az üzemi fogyasztás is le van írva, hogy mi alapján számolják, melyik művelet értékét hány százalékban veszik figyelembe.

Hát nagyjából ilyen és ehhez hasonló okokból nem jó az a közkedvelt számláló, amit annyira előszeretettel alkalmaznak egyesek. De még jópár hasonló jelenség miatt nehéz tényleges fogyasztást számolni és 100%-os pontosságra megmondani egy konfigról, hogy mekkora a pontos fogyasztása.

Villámkérdés:

Ugye nem baj, ha 6,3 voltos elko helyett 10 voltosat teszek a tápba azonos kapacitás mellett?

''Nem kell hajó, nem kell repülőgép, | Van mit ennem, van hol aludnom még!'' Tankcsapda

Nem baj.

No, feleim: FSP Zen

1. kép [link] - az egész belső. A bordák élén igazi hővezető paszta volt, tetejükön nasszív alubordák ültek. Én szememnek eléggé szokatlan elrendezés, inkább Seasonicos, mint FSP-s. Érdekes, hogy egyetlen FSP logot vagy feliratot nem találtam a tápban! Nekem kicsit túl sok a tekercs, pláne ez az alső kettő. Emi szűrő?

2. kép [link] - bemeneti oldal. Ami érdekes volt az a szintén pasztával felkent tranzisztorok serege a bordákon. Gondolom a tekercs és a tövében a picike trafó (ugye jól táom hogy az?) a PFC. Csak egy nagy kondenzátor van, az is CapXon és nem FSP...

3. kép [link] - közepe - vezérlő IC a Championtól, főtrafó, készenléti trafó.

4. kép [link] - kimeneti oldal. Mi ez a sok minden a bordára csavarozva? Eléggé vékonyak voltak a kimeneti kondik, és mindenhol ez a csodás ragacs.

5-7. kép [link], [link], [link] - körbefotóztam a bemeneti oldal tranzisztorait.

8-9. kép [link], [link] - bemeneti oldal - itt is transzisztorokat látok? Miért ilyen sok?

10. kép [link] - gondolom ez nem a ventivezérlő IC Mi a rák lehet ez? Rákerestem az alsó számkódra és bűfasztól kezdve Jeep Wrangler modellig mindent találtam...

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

Nagyon nagy segítség kellene:
konfig:
alaplap: gigabyte K8NF-9
proci: 3500+ a64 s939
ram: 2*512 kingmax superram
video: abit x700pro 256mb
wincsi: samsung 120Gb sata
samsung 160Gb sata
táp-RÉGI: COOLINK AP-450DX
táp-ÚJ: COOLINK MPT-4012P

a sztori:
régi táp kikapcs, hálózati kábel kihúz, amikor visszadugtam, és visszakapcsoltam a tápot, a gép meg se nyikkant.
másodpercekre felpörgött a procihűtő, de semmi több.
pánik... táp ki, gagyi 350W Q-tec táp be, minden működik... huh, csak a táp szállt el...
rohanás boltba, új táp...
itthon berak, hálózati kábel be, táp bekapcs minden megy de vinyó nem pörög fel a hdd led nem világít...
PÁNIK... táp be másik gépbe... másik géppel megy! mi a szar...
táp vissza...működik... huh... kb fél óra múlva gép kikapcs. késöbb újra bekapcs megint csak PÁNIK mert gép felpörög minden venti megy... de hdd led megint süket... gép nem indul el...brühühü
ÉN MÁR NEM ÉRTEM MI LEHET A GOND!!! minden csatlakozót megnéztem 10-szer, hogy jól van-e bedugva... és semmi egyik próbálkozásnál megint elindult de csak a bootképernyőig jutott...

MI A SZ*R lehet?

reggelre produkálnom kéne munkát és nem tudok életet lehelni a gépbe....

Sziasztok

Ezúton kérem tisztelettel a szakértők segítségét.
Mielőtt valaki leosztana hogy olvassak vissza, elolvastam mindent plusz a linkeket, nagyon sok a hasznos info de egyvalami akkor sem derült ki számomra.
Valaki gyútson világosságot!

Kérdés: chieftec 400 táp 24-es pin.Két részre pattintható 20+4. Igy szépen bele is megy az Abit nf7 s2 alaplap 20 pines foglalatába. Eddig ok.
Ledobtam a tuti codegen tápom a stabil feszekért és megbízhatóságért.
Gépet indít, BIOS feszek elenőrzése, minden tuti kivéve a -5V helyett -61 V.
Nézek bután. Xp feláll Abit gyári mérőprogramja -5V helyet + 3.5V-ot mutat.
Nézek butábban. Ellenőrzés: 20 pines csatlakozón 18. fehér vezeték -5V, de a 24 pinesen nincs 18. vezeték.(tehát -5V sem.
Tudomásom szerint a 24 pin visszafele kompatibilis, és érdemes gondolnia jövőre, bla bla bla, ez jó lesz meg is kaptam ajándékba.
Egyik szemem sír másik nevet.
Komolyan elovastam nemcsak a magyar oldalakat de a külföldieket is és a hogy Csaba 20 is írja tápos értekezésében a -5V hianya okozhat problámát.

De milyen problémát? Ezt sehol nem találom, a titkot árulja el nekem valaki könyörgöm.

Mindenféle okosságon végigrágtam magam már A- tól Z-ig és nem tudom hogy ez most jó -e nekem vagy ki kéne cseréltetnem egy 20 pinesre. Kell e parázni vagy no para ha nincs -5V, mert a gép egyébként megy.
Előre is köszönöm segítségeteket addig is nézek bután.

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

-5V-ot gyak semmi nem hasznalja mar egy ideje, epp ezert vettek(vehettek) ki a szabvanybol.
Aztan okos gyerekek kitalaltak, hogy integraljunk SB lájvot az alaplapra, na annak kell...
Meg az OCZ DDR búszter (vagy mi a neve) kijelzojenek is kell.
masnak tudtommal nem.

Ha megis kell, akkor egy 7905 IC-vel, es nehany par Ft-os alkatresszel elo lehet allitani -5V-ot.

ja, es olvasd vegig a topikot, le van irva biztos

[Szerkesztve]

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Bizony-bizony. Az okosok annyira odafigyeltek a tervezésnél, hogy magasról lesz*ták az ATX12V-os szabvány csapásvonalát. Merthogy a szabvány már előbb létezett, mint az alaplap(MSI K8N Diamond).

Gyorsan végiggondolva három féle módon orvosolható a -5V hiánya, ha szükség van rá. Lehet a -12V-ból stabilizátorral előállítani, vagy valamelyik + feszültségből inverterrel. Előbbi hátránya a stabilizátor hatásfoka, utóbbié a terhelhetőség. Ha a -12V-ból stabilizálunk, akkor azt terheljük, így túlterhelhetjük adott esetben. Ha valamelyik pozitív feszültségre rakunk invertert, akkor az alkalmazott inverter terhelhetősége okozhat problémát. Gyors keresés közepedte maximálisan 100mA-es inverter IC-ket találtam, amivel egyszerűen lehet megoldani a problémát. A harmadik lehetőség, hogy megépítjük a tápegységből kihagyott kapcsolást.

Kedves LukE és Csaba_20_

Köszönöm hogy vettétek fáradságot válaszolni, most már meg vagyok nyugodva hogy
ezek szerint -5V nélkül is tudok teljes értékű életet élni.
Gyorsan megnéztem a tükörben már nem nézek olyan bután.

Köszi mégegyszer

A tápegység felépítése nagyon hasonlít az FSP GreenPower tápjáéhoz. Nem kell, hogy bárhol fel legyen tüntetve, hogy FSP. A CapXon valószínüleg egy taiwan-i székhelyű cég, akitől az FSP az utóbbi időben vásárolja a kondenzátorokat. A tekercseknek biztos megvan a funkciójuk, az a sok ''valami'' a hűtőbordára csavarozva valószínüleg majdnem mind dióda. Ezt a melléjük írt pozíciószámból következtettem ki(Dxy, a D diódát szokott jelölni). Az az IC, amiről nem tudtad megállapítani, hogy mi, az egy 4 csatornás másodlagos monitorozó IC, amiben van OVP/UVP/OCP és egy OTP is. Figyeli a 3.3V-ot, 5V-ot és a két 12V-os ágat külön. Van még a tápban egy IC, amit valószínüleg nem vettél észre, a 4-es képen láthatod a nagy CapXon kondenzátor jobb alsó részénél. FSDM311-es IC, amit a Fairchild cég gyárt, valószínűleg a készenléti tápegység vezérlő IC-je lesz.

Gondolod, hogy ez a felépítést viszi majd tovább az FSP? Nekem ez a Zen és, most, hogy láttam a GreenPower belseje sokkal rendezettebbnek tűnik, mint a korábbi FSP belsők voltak, inkább a Seasonicokra hasonlít. A Greenen az is fura colt, hogy milyen kicsik a bordái. Ez miért lehet? Annyival jobb a hatásfoka, hogy ezek is elegendőek?

A második monitorozó IC jelentősége miben rejlik. Az első (Champion) IC funkcióit duplázza meg, vagy az most csak a PFC-ért felelős?

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

Zen....

Igen, igen és igen.

Szép, jó hatásfokú felépítés.
Hallottakból ítélve, nagyon jó, mivel dúrva konfigot is elvisz túlmelegedés nélkűl.
Kondiszárításáról nem merek nyilatkozni, de ez idáig az egyetlen passziv hűtésű táp, amit merek ajánlani mások számára is.
Ez a táp, maximális terhelés esetén, 30W-ot disszipál , ami nevettséges.
A sok szekunder kettősdióda magyarázata, hogy így kevesebb maradékfesz, áram jut diódánként, a kevesebb maradékfesz, kevesebb disszipációt eredményez.

A 460-as szerver FSP-ről tudtok csinálni képeket?

Ha szigorúan vesszük a >89%-ot és maximális terhelésre értjük, akkor 37 W-ot fűt.

Egyébként már régóta kíváncsi voltam a belső felépítésére és csak sejtettem, hogy a GreenPowerre hasonlít. És valóban hasonlít rá. Én is erre a tápra mondom egyedül, hogy passzív hűtésre is lehet használni.

Mi nem, de a gugli igen [link] Néztem hazai forrást és annyira nem is vészesen drága az FSP460-60PFN, nagyjából 20 000 Ft.

A FSP650-80GLC-ről tudtok valami infót? A gyártó honlapja szerinte elég brutál batár [link] és nem világos, hogy a +12V3 lemaradt-e a táblázatból vagy tényleg ''csak'' három 12-es ága van. Ha nem hajt el a vezetőség a fenébe, akkor elkérem egyszer ezeket a szervertápokat is tesztre. Árban egyáltalán nem rosszabbak, mint a TT vagy Tagan (ezek is jönnek) csilli villi cuccai.

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

Egészen biztos, hogy az FSP650-80GLC-nél kifelejtődött a +12V3-as ág jellemzése, mert az ugyanilyen típusú 600-as és a 700-as esetében ott van.

Hallod, elhülve nézem a xbitlabs.com tesztjét, amit linkeltél az FSP460-60PFN-nel kapcsolatban. Pontosabban a legvégén található programot és a .dat fájlokat, amiket mellékelt a cikk írója. Szerinted mi mikor jutunk el oda, hogy egy ilyen mérést összehozzunk és hasonló módon dokumentáljunk? Komolyan mondom az idő és a pénz a legnagyobb ellenségünk.

stol írta:
A sok szekunder kettősdióda magyarázata, hogy így kevesebb maradékfesz, áram jut diódánként, a kevesebb maradékfesz, kevesebb disszipációt eredményez.

Bár diódáknak megfelelő pozíciónévvel látták el azokat az alkatrészeket, valamiért mégis az a gyanúm, hogy nem sok párhuzamosan kötött diódáról van szó, ahogy te gondolod. Sokkal inkább tűnik egy olyan technológiának, amit eddig számítógéptápokban nem nagyon láttam, szinkron egyenirányítás. Ha pl. egy olyan POWERFET-tel kapcsolgatnak, aminél az Rds(on)=0.011, akkor 30A-es áram mellett ez 0.33V visszamaradó feszültséget és 9.9W-os disszipációt jelent. Egy jó schottky diódának is 1V körüli a Vf-je ekkora áramok mellett, de vegyük most 0.8-nak. Ebben az esetben 30A áram mellett 24W disszipációt kapunk. Szinkron egyenirányítással növelhető a tápegység hatásfoka!

Ha jól látom az FSP elindult a tényleg professzionális számítógéptápegységek gyártása felé. Ezt a GreenPowerrel kezdte, amit a Zen követett, valószínüleg az Epsilon ezeken is túl fog tenni, de ez még csak egy merész következtetés.

A fenébe, már évek óta szeretnék építeni egy saját számítógéptápot, de sose volt rá elegendő pénzem és időm. Az ötleteimet pedig az FSP sorra lövi ki, vagyis használja fel a saját tápegységein belül. Mellesleg semmi újat nem alkalmaznék én se, mert máshol már alkalmazzák, csak a számítógéptápoknál nem (volt) jellemző. De ez is csak azt bizonyítja, hogy megfelelő szakemberek ülnek ott...én meg csak egy porszem vagyok hozzájuk képest. Még egy-két ötletem maradt, de ha így haladnak, akkor pár hónap és azokat is ellövik, hiszen nekik ott van egy komplett fejlesztői környezet és a megfelelő gyár.