A párizsi központban tanyázó kolléga gyönyörűen hazavágta a melósgépem, miközben reszelni próbálta a Lotus Notesot. Történt ugyanis, hogy pár user (köztük két vezérigazgató is) elkezdett sírni, hogy nem megy a drag&drop fájlcibálás Notesból/-ba. Történetesen az én gépemen se ment, ergo némi időt szakítottunk rá, hogy a kolléga megszakértse a problémát, miután azon jótanácsok, amiket elküldött, hatástalannak bizonyultak. Fószer bedekázik a gépembe, végigzongorázza mindazt, amit már egyszer (sokszor) leellenőriztünk, majd egy "biztos fájljogosultsági hiba!" felkiáltással elbarmolta azt durván az óperenciás rendszer partícióján. Közöltem vele, hogy ez bizony mellé, mert egyrészt a kutya sem bántotta ezt, másrész azért van két partíció minden gépállaton nálunk, hogy ha újra kell húzni az OS-t, akkor a user cuccai megmaradjanak, ugyanis a rendkívül rejtélyes nevű Data partícióra van átirányítva a home mappa. Ezek után az OS X elkezdett panaszkodni, hogy olyan semmiségeket nem tud hirtelen kezelni, mint például a tapipad kernel extensionje. Na jó, újracsimma. Gép azt mondja: nyekk. Target disk mode, dugom a kolléga gépébe: Data partíció nem olvasható, mert az összes filejogosultság tótágast állt. Jól megcsinálta a szerencsétlen... Szerencsére az EMEA Sytems Architectes gyerek rendes volt és némi konzolos varázslattal visszahozta a Data partíciót, de a Snow Leopardba nem tudott már életet lehelni. Sebja, újrahúztam a gépet, ezúttal Liont kapott. Ugyan az OpenDirectory User Management konzol így nem fut, de segáz, a SecAdminosok Macjére be tudok dekázni, jelszót átírni feledékeny usereknek ott is tudok (azon még Snow Leopard van). Hanem jön a dolog pikantériája: hétfőn az a piszok Notes még rendesen működött, tudtam fájlokat cibálgatni ki-be, keddre viszont újra megnyekkent ez a fícsör... Szóltam a francia gyereknek, hogy akkor erre varrjon gombot, mire ő: oké, megy a hibajegy a Global Teamnek. Még jó, hogy pénteken külön kértük, hogy olyanvalaki jöjjön a gépemet piszkálni, aki ért is hozzá... (Az egyik érintett diri fülébe is eljutott, hogy jártam. Ő annyit fűzött a dologhoz, hogy már úgy volt vele, hogy kibírja egy délután gép nélkül, de így jobb, hogy nem adta ide)