ehh mindig az óra fáj mindenkinek...
a státuszszimbólummal se lenne baj legyen az akármi, az emberiség történetében már az ősemberektől napjainkig a társadalmi pozíció és a jómód kifejező eszközei megvoltak/vannak/lesznek... a vadászok akkor is prémeket, fogakat, koponyákat hordtak magukon, díszítették velük a barlangjukat, kifejezve ezzel tudásukat, erejüket, kitartásukat, értéküket a csoportjukon belül... aztán a lila ruha se véletlenül lett a nemesek kiváltsága, a bíborcsiga nem egy bárki számára elérhető élőlény volt, sok kellett a textil festéséhez, drága volt. ma is megvannak ezek az eszközök, a szerepük nem változott... nem véletlenül medve meg farkas fogakat aggatak a nyakukba a srácok a kőbaltával és nem csirkefarhátat na
"Semmi különbséget nem érzek a "megvettem ezt az órát százezerért" és a "megvettem ezt a telefont százezerért" között"
mert nincs is. viszont annyiért tényleg az aljából, és leginkább a divatmárkákból válagathatsz, szerintem az óra mint státusszimbólum az ott kezdődik hogy breitling , doxa, iwc, omega... ott ha tényleg egy jót akarsz szíjat kapsz 100-ért.
"És bizony, aki 50+ ezer forintos órát vesz, az mutogatja is és menőzik vele. "
viszont aki két milláért, az meg se szólal róla, mert az öltönye ennél többe fáj, a kocsija 50 milla a háza meg 200... ha már te is egy ennyire szélsőséges példát hoztál akkor nekem is lehet
az óra szerintem akkor státuszszimbólum ha olyan technikai vagy minőségi értéket képvisel, ami kiemeli a divat dolcségábóna meg lújvítóny mezőnyből. azokat nem lehet 24 havi részletre csomagban elvinni, le kell szúrni a lóvét az asztalra. aki meg megteheti hogy órára fél millát letesz, az hidd el nem fog menőzni vele, mert alapvetően nincs rá szüksége.
[ Szerkesztve ]