Új hozzászólás Aktív témák

• #114461 kovaax őstag

  Új Válasz 2024-02-19 15:21:08 #114461

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kovaax

  őstag

  Sziasztok,

  Válaszolt a NAV a Wise euró kamatos és IBKR ajándék részvényes kérdéseimre. Értelmezésem szerint ez a lényeg:

  Wise euró kamat: csak 15%-ot kéne adózzak, de ők levonják a 30%-ot, mert "nem tudják", hogy hol adózok (illetőség). Ezt elkerülendő, a NAV-tól kell kérni illetőségigazolást (ingyenes), és akkor csak 15%-ot fognak vonni, és itthon nem kell leadózni, csak bevallani. Ahogy itt már írtátok, a belgáktól tudnám visszakérni az eddig levont többlet adót. És be kell fizessem a 2023. július 1 utáni kamatok után a 13% szochót is.
  
  IBKR ajándék részvény: Vesting date-tel lesz bevételem, ami adó és szochó köteles, pont úgy, mint az osztalék.

  Jól gondolom?

  Itt a teljes válasz:
  --------------------------------------------------
  Tisztelt Ügyfelünk!
  
  Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbiakban foglalt általános tájékoztatást adjuk.
  
  A Wise egy olyan digitális pénzügyi platform, amelynek segítségével a felhasználók a nemzetközi utalásokon kívül számos részvényhez, alaphoz férhetnek hozzá, valamint még a befektetés előtt pénzt kereshetnek, mert az alkalmazáson tartott be nem fektetett pénzükre kamatot kapnak.
  
  A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében a belföldi illetőségű személy adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljeskörű, a külföldön keletkezett jövedelmeket is magában foglaló adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz [Szja tv. 2. § (4)-(5) bekezdés].
  
  Ha a belföldi magánszemély egy külföldön - Belgiumban és Írországban - székhellyel rendelkező cégtől/brókercégtől, digitális pénzügyi platformon tartott befektetéseiből különböző nyereségeket realizál (kamatjövedelem, értékpapír, osztalék) a bevételek adóztatási helyének meghatározására a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményekben foglaltakat kell alapul venni: Belgium esetében a 20/1984. (IV. 18.) MT rendelettel, Írország esetében pedig a 1999. évi XI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmények).
  
  Tekintettel arra, hogy a nemzetközi egyezmények alapját az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Modellegyezmény és Kommentárja képezi, ezért a szabályozás az egyezményekben általában hasonló. Ha egy fogalomra az Egyezmények nem tartalmaznak definíciót, a Modellegyezmény Kommentárjában foglaltakat kell alapul venni.
  
  Nemzetközi ügyletek esetében az adóügyi Illetőség meghatározása alapvető jelentőségű az adóztatás helyének meghatározásában. Az illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély adóztatás szempontjából melyik állammal áll a legközelebbi kapcsolatban.
  Ha jövedelmet szerző magánszemély Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, adóztatási szempontból vélelmezhetően belföldi illetőségűnek minősül [Egyezmények 4. cikk].
  A belföldi illetőségről szóló igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magánszemély kérelmére állítja ki magyar, illetve magyar/angol nyelven.
  
  Belgiumból származó kamatjövedelem
  Az Egyezmény 11. cikke szerint a kamat főszabály szerint az illetőség államában, vagyis Magyarországon adóztatható. Azonban az ilyen kamat megadóztatható a forrás államában is, amelyben keletkezik, de ha a kamat haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 15 százalékát.
  
  Az e cikkben használt „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár biztosítva van jelzálogjoggal, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségeiben való részesedésre, akár nem, különösen pedig állami kölcsönökből és kölcsönkötvényekből származó jövedelmet jelent, beleértve az azokhoz kapcsolódó prémiumot és jutalmat; a „kamat” kifejezés azonban nem foglalja magába, a jelen cikk értelmében, a 10. cikk (3) bekezdésének második mondata szerint osztalékként kezelt kamatokat.
  A tényleges haszonhúzó a gazdasági értelemben vett jogosultat jelenti, vagyis azt a személyt, aki a jövedelemben részesül és ezzel a jövedelemmel rendelkezni jogosult.
  
  Annak érdekében, hogy a belföldi illetőségű magánszemélytől a külföldi hitelintézet által jóváírt kamatból ne vonjanak le az Egyezményben szabályozottaktól magasabb mértékű forrásadót, a magánszemély a külföldi banknak illetőségigazolást nyújthat be.
  
  A külföldön megfizetett adó beszámításának általános szabálya szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerint külföldön megfizetett adó. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja tv. 8. § (2) bekezdés]. A forrásállamban „túlvont” (15 százalékos adó) a Belgiumban hatályos szabályok szerint, és a nemzetközi egyezmény alapján kérelmezhető vissza a belga adóhatóságtól.
  
  Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (ebbe a körbe tartozik a külföldről származó kamatjövedelem), a kamatjövedelem utáni adó megállapítására és megfizetésére a kamatjövedelmet szerző magánszemély kötelezett. A magánszemélynek az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített tárgyévről szóló jövedelemadó bevallásában, vagy a bevallási tervezet adatainak kiegészítésével kell megállapítania és a megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie [Szja tv. 65. § (2) bekezdés b) pont].
  
  Külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni [Szja tv. 6. § (2) bekezdés].
  
  A kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelmet és adóját a 23SZJA bevallás 05-ös lapjának 183. és 191. sorában kell feltüntetni a bevalláshoz fűzött kitöltési útmutató alapján. Az adó beszámítás szabálya értelmében belföldön adókötelezettség nem keletkezik, ezért a 183. sor c) oszlopában nulla szerepel.
  
  2023. július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt - a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) rendelkezéseitől eltérően - a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az Szja tv szerinti kamatjövedelmének - az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével - a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet].
  
  A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a kamatjövedelmet terhelő jövedelemadó alapjával, tehát annak teljes összege után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, mert az adófizetési felső határ nem vonatkozik a kamatjövedelmekre. A szocho mértéke 13 százalék.
  
  Az adófizetési kötelezettség kezdete a kamatjövedelem típusától függ, ezért az adó először egyebek mellett, az alábbi kifizetéseket terheli:
  - a hitelintézeti betéteknél, takarékbetéteknél, fizetési számláknál a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot.
  Az ezt megelőző időszakban keletkezett kamatjövedelemre csak a 15 százalékos mértékű jövedelemadót kell megfizetni.
  
  Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől - például külföldről - származik, vagy azt a kifizető nem tudja levonni, a szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelmet szerző természetes személynek a jövedelemadó bevallásban, vagy az adóhatóság által összeállított bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban kell megállapítania és megfizetnie, valamint erről az éves bevallást benyújtani, a jövedelem szerzését követő év május 20-ai végső esedékességgel [Szocho tv. 18. § (3) bekezdés, 27. §].
  
  Ez esetben a magánszemély 2023. évi szociális hozzájárulási adójának elszámolására a 23SZJA-09-es lapja szolgál, ahol az adókötelezettséget a 293. sorban kell feltüntetni.
  
  Írországból származó részvény opció, osztalék juttatása
  Egy vállalat részvényeinek megvásárlására a befektetők javadalmazási, ösztönzési célú vételi opciót (vételi jogot) szerezhetnek, amely a részvények kedvezményes/ingyenes megszerzésére jogosítja a magánszemélyeket egy meghatározott időtartam elteltével. Amennyiben a részvény opció jogosultja él a vételi jogával, úgy a jogosult magánszemély értékpapír formájában szerez bevételt. Értékpapír megszerzéséről azon időponttól kezdve beszélhetünk, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot.
  
  A kettős adóztatás kizáró Egyezmény értelmében az „osztalék” kifejezés a részvényekből vagy egyéb jogokból - kivéve a követeléseket - származó jövedelmet jelent, továbbá magában foglal minden részvényből származó jövedelemmel hasonlatos bevételt vagy felosztást annak a Szerződő Államnak az adójoga szerint, amelyben az osztalékot vagy jövedelmet fizető vagy felosztást végző társaság belföldi illetőségű [Egyezmény 10. cikk 3. pont]. A Modellegyezmény Kommentárja szerint osztaléknak kell tekinteni továbbá a nyereségrészesedést lehetővé tevő egyéb jogokból származó jövedelmet.
  
  Az osztaléknak minősülő jövedelem esetében az egyezmény az illetőség államának adóztatási jogát teszi lehetővé, azonban a jövedelmet a forrásállam is adóztathatja korlátozott, 15 százalékos mértékben [Egyezmény 10. cikk 1. pont].
  
  Ha a jövedelemszerzés helye szerinti államban, vagyis az Írországban bejegyezett brókercég levonja az Egyezmény szerinti 15 százalékos mértékű adót, az Szja tv. beszámítási szabálya alapján belföldön adókötelezettség már nem keletkezik.
  
  A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában bevallja, valamint a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
  
  E jogcímen megszerzett jövedelem összegét 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terheli, az adófizetési felső határig (tárgyévi szocho tv. szerinti jövedelem eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét) [Szocho tv.) 1. § (5) bekezdés c) pont, 2. § (1)-(2) bekezdés].
  
  A 2024. adóévben megszerzett és külföldről származó osztalékjövedelmet a 2025. év elején publikált 24SZJA-05-ös lapján a 182. és 189. sorban kell feltüntetni, a kitöltési útmutató szerint. A fizetendő szociális hozzájárulási adóról a bevallás 09-es lapján kell elszámolni a magánszemélynek.
  
  Az Szja tv. alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának alapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
  
  Külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításához az (MNB) által, a jövedelem szerzésének napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A magánszemély választhatja, hogy az MNB által a jövedelem szerzésének hónapját megelőző hónap 15. napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza [Szja tv. 6. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont].
  
  Az adókötelezettség teljesítéséhez segítségül szolgál, ezért szíves figyelmébe ajánljuk, hivatalos internetes portálunkon elektronikus formában elérhető „Magánszemélyek külföldről származó jövedelme” című, 4. számú információs füzetünket, valamint a tárgyévről szóló személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatóját:
  Információs füzetek - 2024 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
  Nyomtatványkereső - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
  
  A válaszlevélben foglaltak szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bírnak.
  
  Tisztelettel:
  
  Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  Központi Irányítás
  Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

Új hozzászólás Aktív témák