Köszönöm szépen, értem én

A 2 darab 30A-s betáp egyidejűsége azért kérdés, de kétlem, hogy baj lenne ha egy 32A-es H tarifa 1 fázisáról lenne lekötve mindkettő. Nem igazán van valós eset, amikor mehet -13 fokban a kompresszor maxon meg közben a HMV tartályt legionella mentesíti a gép a 3kW patronnal Ilyen jól leverné az óránál a H tarifa mérőszekrényes szolgáltatói kmsz-ét.

Hmm, mondjuk, hogy mi motiválta őket, hogy egy max 13A fogyasztású rezisztív (a mains 2-n csak rezisztív fűtőpatronok vannak) cumóhoz 4mm2-es vezető menjen azt nem tudom... gondolom, hogyha a szomszédban volna a HMV tartály akkor sem lenne nagy a feszültségesés úgy
Meg azt sem, hogy a 30A-re biztosítást hogy hozták ki a 4mm2 vezetékre

De valóban akkor a max várható folyó áram talán csak 13A a mains2-n, de a sajátos biztosítási elgondolásuk miatt ők a 4mm2-t 30-ra biztosítják, kicsit megengedő viselkedéssel.

Valószínűleg a fordítva gondolkodás. Ők a géphez ajánlanak egy biztosítót, az pedig determinálja a vezetékkeresztmetszetet.
Miközben egy villanyszerelő a terhelésre és nyomvonalhosszra választ egy keresztmetszetet, amire adódik egy áramkorlát.
Arra gondolnék még, hogy valamilyen opcionális kiegészítő egység fogyasztása is benne van a keretben: "ne kelljen a hülye usernek falat vésnie, ha megveszi később ezt is tőlünk"

Meg hát nem ők fizetik a rezet a falban, úgy könnyű 4-6mm2-el dobálózni (:

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

"mondjuk 2x3kW-nál sem jön össze a 30A" - már csak azért sem, mert a menüben vagy belső, vagy külső fűtőbetétet választasz. Nincs párhuzamos működés, 3kW a max terhelés.

"Olyan nincs logika szerint, hogy maxi kompresszor és közben patron... a beépített tuti nem tud ilyet" - de igen, tud ilyent.
Ha hidegben nem tudja tartani az célzott előremenőt és engedélyezve van a fűtőbetét rásegítés, akkor bizony előállhat ez a helyzet.

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Köszönöm a választ!

Érdekes helyzet igen. Furi. A kiegészítő panelen is amúgy max ilyen kis keringetőszivattyúk csüngnek, szóval a 13 vs 30A kevéssé érthető, de ez van

#1204 Bohus:

Köszönöm, értem.

Akkor végülis ha az ember külső HMV fűtőbetétet köt a gép alaplapjára ide:

Azzal végeredményben a beépített fűtőbetétet kilövi? Ez nem ideális, mert a beépített fűtőbetét mind HMV-re mind hűtésre rá tud dolgozni, míg a külső csak ez egyikre tudna célszerűen, ha a legsimább tartályba csavarható 6/4"-os megoldásokról beszélünk...

Nem lövi ki. Fűtésnél vagy leolvasztánál továbbra is használhatja a belsőt, csak HMV készítésnél fogja a külsőt használni.

Az külső fűtőbetét támogatás egy kényelmi plusz. Megengedi, hogy akár 75 fokig melegítsd a HMV-t (mert már közvetlenül a HMV-t fűtöd vele). Vagy használhatsz 1.600W-os fűtőbetétet ha akarsz. Ha elromlik a külső, még mindig ott a belső, ill. ugyanez fordítva. Kb. ennyi, az a lényeg, hogy adott a lehetőség a használatára.

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Köszönöm szépen!

Víz-víz hőszivattyúval (kutas, szondás) van valakinek több éves tapasztalata? Milyen céget ajánlanátok kivitelezésre?

Milyen felhasználásra lesz? Mi az elmúlt hetekben csináltunk pár megtérülési számítást családiház esetén talajkollektorosra, ott elég elkeserítő számok jöttek ki.

A kutast sajnos a kiváló hatásfok dacára nálunk célszerű elfelejteni. A vasas kemény víz mellett nem tartható fenn a normális üzemvitel. Eltömődik a visszasajtolás / elnyeletés helye.

A szondás viszont épp ellenkezőleg: évtizedek óta működnek problémamentesen. A kulcsmomentumok a megfelelő méretezés és a szakszerű fúrás, tömedékelés. Sokat lehet javítani a szondák környezetének állapotán, hogyha hűtéssel (is) regeneráljuk azt.
Ezen kívül a talajhős gépek robosztus buta hűtőgépek, cizellált elektronika nélkül, ami garantálja a hosszú élettartamot.
Nagy barátja ezen rendszereknek a nehéz építési mód, különös tekintettel a betonfödémekre.
A nyáron kikeringtetett talajhőmérséklet tökéletesen alkalmas passzív hűtésre. Tehát 50W-os szivattyú üzemeltetése mellett több kW-nyi hűtési energia nyerhető ki, ami mellett csak grátisz, hogy eközben regenerálunk is a téli üzemre.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Szüleimnek kutas rendszer van. Ahogy az előttem szóló 4D4M is mondja, az elnyelőkutakkal van némi zizi. 16 éve üzemel, de azon kívül, hogy most év elején túlfeszültség miatt kipukkant a hőszipka vezérlése maga a gépezet hibátlan.

Nem mindegy, hogy egy okos hülyéskedik, vagy egy H.Ü.L.Y.E. okoskodik.

Sziasztok!

A levegő-víz hőszivattyúk kültérijeit mindenképpen a háztól különálló betontalpakra szokás rögzíteni? Vagy mondjuk lábazati vasbeton falra van olyan konzol, ami azért megtartja felteszem...? Vagy a rezgések átadódása miatt az ilyen megoldások elvetendőek mindenképpen

Nekünk falon volt konzolon mikor beköltöztünk, most kint van a ház mellett. Ég és Föld.

Heghlu'meH QaQ jajvam

Köszi, ajjajj... kár volna akkor falra rakni mert úgyis csak bosszúság lesz belőle?

Nekünk azt mondták hogy 1 méteres körzetben semmi nem lehet.

Ha jól gondolom ezt alapvetően a venti kifújás előttre értették. Pl T-Cap szervíz manuálból..

Ezen limiteknek, a gép háta mögötti 10cm-nek fali konzolos megoldással is meg lehetne felelni...

A kérdés tényleg az, hogy ha úgy adódik, hogy zavaró a rezgés, akkor hiába spórol az ember, ha utólag át kell építeni akkor eléggé bukóban lesz.

Hát hogy mire értették nem tudom, de én biztos nem tenném a falra. A kocsiban is amikor beindul a klíma maxon amikor van bent 40 fok, úgy elkezd remegni a kocsi mint egy benzines, pedig elektromos

Igen. Ha hűtésére is használod akkor télen nyáron hallani fogod a tompa alpzajt. Meg lehet szokni, mert mindig bug,zug valami a lakásban, de én sem ajánlom

Heghlu'meH QaQ jajvam

Szerintem, ha csak a spórolás a cél, akkor ne tedd. 3-4-5 milliós gépeknél nemár az a 60 ezer Ft-os betontalpon akarj spórolni.
Arról nem beszélve, hogy tényleg csak bosszússágot fog okozni. Néha még a kisebb teljesítményű vacak klímák is be tudnak rezonálni belülre.

Légáramra (hogy ne legyen teljesítmény csökkenés stb.) a fenti Panasonic-os kb általános a többi márkára is. Ez a megközelítés nem akadályozná a fali konzolos szerelést.

Persze lehet, hogy a te kivitelezőid ezen túlmenve a legoptimálisabb "rezgés-át-nem-adás" témában értették, hogy 1m föld válassza el a hőszivattyú betonblokkját a ház alaptól.

Valóban látom a rizikót a fali megoldással ilyen rezgés témában.

#1218 berzebub:

Jobb azt elkerülni valóban...

#1219 BossBoss:

Sajnos nem csak a spórolás. A szaki önkényesen kiépíteni kezdte fali megoldásra a kiállást Csak a szokásos 2020-as évek. De sajnos ezt lehet tényleg nem árt módosítani.

A hőszivattyú és fém konzol között kell legyen rezgéscsökkentő, 100%-ban valószínűleg nem tudja kiszűrni, de szerintem megfelelő kialakítás esetén nem lehet vészes. Amúgy elég sok helyen van ilyen megoldás.

Sziasztok!

6 lakasos tarsashazba koltoztunk, ahol hoszivattyu biztositja a futest, hutest es melegvizet. Mi az a karbantartas, amire szuksege van evente? Eleg vegyes ajanlatokat kaptunk karbantartasra, volt aki 300 ezer forintos ajanlatot adott ilyen tetelekkel: [kép]

Ez nem tulzas?

[ Szerkesztve ]

Hmm, a 3.5kW spliteknél (levegő-levegő klímák kültéri egységénel) persze full gyakori ez, de azok azért kisebb légárammal mennek, az év jóval kisebb részében...

De akkor már komoly 9kw gépeknél is láttál ilyet?

[ Szerkesztve ]

Ez már inkább a fűtési rendszer ÉS a hőszivattyú karbantartása(nem tudom, hogy mire kértetek ajánlatot). Szerintem ilyen alapos karbantartásra talán 5 évente lehet valódi igény.
A hőszivattyúra koncentrálva ebből a kültéri egység lamelláinak tisztítása a legfontosabb évente és az iszapleválasztók/szűrők tisztítása. Ezen kívül én a fogyasztás és teljesítményfelvétel logolását tartanám érdemesnek követni, ami azonnal indikációja lehet egy olyan alapos munkának, amit ez a 350k-s tartalmaz.
Egyébként egy komolyabb központ esetén nem túlzás ezt mind elvégezni évente, de talán egy 6 lakásos korszerű (és nem indokolatlanul megbonyolított) rendszernél nem biztos, hogy szükséges.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Persze, hogy láttam, hiszen azt írtam. Sőt terveztem is ilyet, mert nem mindenhol van lehetőség az épülettől olyan távolságba vinni a gépet.

#1222szőröscica
Kérdezd meg, hogy ezt a munkát hány napig végzik, hogy ilyen költsége van
De lehet csak én vagyok skót és havi 2-3 munkából kell fedezni teljes bevételüket. Ezek nagy részét amúgy bárki el tudja végezni.

Nekem patyolattiszta a kültéri lamellaja, minden leolvasztasnal kimossa magát. Max a hűtő - fűtő hőszivattyúnal van értelme a lamella tisztításnak. A többivel egyetértek!

Köszönöm szépen!

Értem. De ahol van lehetőség és hely, ott azért a külön szerkezeten elhelyezést javasolnád nem?

Persze, de azért azt is elég közel szokták tenni az épülethez, különben a csövezés lesz problémás, nem túl esztétikus. Lehet olyan 30 centis beton alapot csinálni neki (ennél nagyobb hó már biztos nem lesz), vagy kész állványra szerelni. Viszont gumi mind a két esetben kell, hogy csillapítsa a rezgést.
De azért nem kell úgy elképzelni a hőszivattyút, mint a régi centrifugás mosógépet. A legnagyobb zajt amúgy is a venti adja, amivel semmit se tudsz kezdeni.

Valószínűleg nincs a közeledben nyárfa erdő (:
Neked amúgy HMV-t se csinál?

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Nem, arra jobb a gáz, mára már csak ennyire használom a kondenzációs kazánt és a tárolót. Minek dobjam ki? A 100ft-os gázzal pont jó. (És van tartalék rendszer ha kellene!)

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a választ!

Hmm, tehát végülis a csövezés így sem földalatti lenne, hanem a lábazati szigetelésben vezetett. Így csak lesz egy ilyen "köldökzsinór" 1m magasan, ami a házfaltól elér a gépig, rézcsövekkel meg villamos kábelekkel kb nem?

Ha valamilyen igény merülne fel rá, nincs akadálya a földben vezetni.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Értem, köszönöm. De ez komoly felár és extra probléma nem? Robosztusabb/sziplább talán ez a "köldökzsinór" megoldás?

Más: Azt hibásan látom, hogy a Mitsubishi Zubadan monoblokk gépekhez még kell beltéri hidroblokk is? Tehát nem olyan a megoldás, mint a T-Cap monoblokknál hogy az alaplap kezelné a váltószelepet, külső fűtőpatront? Ezáltal mondjuk 9kW monoblokk vonalon, a T-cap 2,5 millió és a Zubadan meg inkább 2,5+1 a monoblokknál is kötelező beltéri végett?

[ Szerkesztve ]

Mitsubishi Zubadan monoblokk
~
Van ilyen gép? Lemaradtak valamiről? Szerintem splitben utaznak ők egyelőre.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Hmm, akkor lehet félreértettem ezen termékeket: "monoblokk" néven említi a webshop. Persze simán lehet, hogy ez ilyen félrecímkézés, webshopban megesik...

Bocsáss meg, az én látóteremből estek ki ezek, de a hydroboxot nem lehet megúszni.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Köszi, akkor jól értelmeztem.

Nem véletlenül estek akkor ezek ki nálad. Ez így számomra nem tűnik egy jó ajánlatnak... 1 milliót ráver a Panasonic-ra, aztán nem érzem a pluszt, amit adna...

Jó persze a panánál még kell pluszban leválasztó hőcserélő a monoblokk glikolos primerkörhöz, meg váltószelep. De az 200 ezerből megvan.. és sokkal modulárisabb egy ilyen gyárilag egybepakolt egységhez képest, ha valamelyik rész hibás.

Nem szimpi ez a "kényszer-beltéri" egy monoblokknál...

A Pana T-cap egy korrekt ajánlat ehhez képest meg úgy általában is, ahogy látom.

[ Szerkesztve ]

Amúgy Pana volnalon a T-cap helyett a High Performance is jó lehet nem? A fő hátránya, hogy nem tudja nagy mínuszokban a teljes hőteljesítményét kompresszoros módban leadni... de ha pl van a háztartásban régi gázkazán, akkor simán az is jó lehet nem? Annak már csak 500k HUF az árhátránya 9kW nagyságban a Hajduval szemben...

Továbbra is fan-coil beszerzésén gondolkodom. Hőszippantyú csak é vége felé lesz meg (pályázatos, valószínűleg Midea).

Sabiana vagy LWT tűnik eddig árban a legkedvezőbbnek, de ha tudtok jobb ár/értékűt parapetes kiszerelésben, azt szívesen veszem.

Gyakorlati kérdés: egy Computherm E300 FC jó lenne fan-coil kezelésre? Vagy mindenképp gyári termosztátot kellene választani?

Családi ház fűtése, 280 m2, homlokzati hőszigetelés nincs (nagy költség miatt nem is tervezem), padlásfödém szigetelve van (12 cm üveggyapot). Gázkazán megvan, semmi baja. Padlófűtés van mindenhol és radiátor is. A radiátort meghagynám a gázkazánnak nagy hidegekre, HWM is maradna gázon, a padlófűtés pedig menne a hőszivattyúról. Számítások szerint 28 kW-os kell hőszivattyú, ehhez pedig legalább 6 szonda, ami kb. 6 M Ft. Sose hozná vissza az árát szerintem... A gond az, hogy levegő-vizesből sincs túl sok ilyen méretben lakossági felhasználásra. Csak Immergast, Mideát és Power World-öt találtam eddig. 2 db 16 kW-os kaszkádban megint csak nagyon drága lenne.

Ezt a 28 kW-ot kellene még kapirgálni egy kicsit jobban:
– benne van-e a filtrációs hőveszteség 0.5/0.8-ös szokásos értékkel?
– ha van gázkazán, ami amúgy pont ~28 kW-os legalább, akkor bárhol meg lehet húzni a bivalenciapontot, ami alatt vagy párhuzamosan viszi a házat, vagy kizárólagosan
– a padlófűtéssel leadható teljesítményének ismerete is fontos lenne, mert akár teljesen indokolhatatlanná tehet bármilyen 28 kW-os hőszivattyús rendszert.

Nem tudom, hogy van-e mögötte bármilyen számolás, de a 0 hőszigetelés mellett kizártnak tartom, hogy van bármilyen kedvezőbb gépészeti beruházás mint amilyen a szigetelés lenne – hacsak nem valami műemlékvédelem alatt álló vagy egyéb sajátosságoktól szenvedő épület.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Ide szerintem teljesen rossz döntés hőszivattyú. Inkább a rendszer kiépítésének árából homlokzatra 15 cm szigetelés, a födémre pedig még 10-15 cm. A 28 kW nekem is gyanús, kicsit úgy néz ki, mintha valaki felszorozta volna a 280 négyzetmétert 100 wattal.

Az ablakok?

Ha nincs homlokzati hőszigetelés, akkor szinte biztosan régi ablakok égetik ezerrel a forint-ezreket.

Lehet, hogy az ablakokon lehetne első lépésben a legtöbbet megtakarítani, a --viszonylag-- legkisebb összegből.

Ezzel nem értek egyet, az ablakok hővesztesége ugyan lehet nagy, de a felületük jellemzően elhanyagolható, ha megnézzük mekkora felületen mekkora javulás érhető el mennyi pénzért, jellemzően az ablakok végeznek leghátul a sorban (ok, lehet lábazati, de annak nem is az a szerepe).
Viszont ha az ember egyszer ablakot is cserélne, érdemes azzal kezdeni homlokzati elött, hogy ne kelljen visszajavítani.

[ Szerkesztve ]

Ha nyílászáró cserét nem követi az épület szigetelése, akkor jellemzően az történik, hogy az új, jól záró nyílászárók + elégtelen szellőztetés + szigeteletlen falak kombója miatt elindul a penészesedés a hőhidaknál (koszorúknál pl.), ez nem ajánlott.

Az ajánlott sorrend:
- födém szigetelés (beépítetlen tetőtér esetén) -> messze itt érhető el a legnagyobb megtakarítás egységnyi összegért, a szigetelés szinte anyagárban van, csak le kell teríteni.
- homolkzati/lábazati szigetelés (lehetőleg nyílászárók cseréjével, esetleg anélkül)
- ha ezek kész vannak, akkor jöhet a fűtés korszerűsítése, figyelembe véve a már lecsökkent energiaigényt

Csak nyílászárókat cserélni általában a legrosszabb forgatókönyv.

[ Szerkesztve ]

Teljesen igaz, ahol --egyszer-régen...-- az ablakokkal kezdték, ott nekem is érdekes módon egyúttal a betonkoszorú kapott egy hőszigetelést az ablak-áthidalók --szintén hőhíd-- vonaláig, majd 2 évvel később került sorra a teljes homlokzat hőszigetelése, a csúnya anyagiak miatt.

Rokonnál volt ez a menetrend, ez alatt a rövid idő alatt nem volt náluk penész-probléma.

A födémet nem tudom, nem ott laktam.

[ Szerkesztve ]

Kb. 190 m2 homlokzatot kellene hőszigetelni. Ez mai árakon kb. 2,5 M Ft lenne, mert egy része íves felület, ami feláras és rengeteg ablak van (szintén munkadíj feláras). A hőszivattyúval megspórolhatok 25%-ot (homlokzaton kb. ennyit lehet nyerni), tehát 400e Ft helyett lesz 300e az éves villanyszámla. "Már" 25 év alatt be is hozta az árát a hőszigetelés. Ablakcsere kb. 5 M lenne (80 m2 ablak van a házon, ebből 25 m2 már 3-rétegű üveggel). Ez kb. 10%-kal csökkentené a villanyszámlát, tehát 40 000 Ft/év a spórolás. 125 év alatt hozza vissza az árát. Nem gondolom gazdaságosnak.

A födémen plusz 10-15 cm már alig hoz megtakarítást a 12 cm meglevő gyapothoz képest, illetve nem is mindenhol megvalósítható egyszerűen (tetőtéri lambériát kellene teljesen megbontani például).
Van energetikám: a kondicionált térfogat 703 m3, a fűtési igény 164 kWh/m2 év, tehát kb. 46 000 kWh/év.

A gázkazán 55 kW-os, de ugye ez készíti a HMV-t (ez így is maradna), illetve egy 30 m3-es medencét is fűtött anno, arra lett méretezve. A tulaj szerint átlagos télen lényegében a padlófűtés kifűtötte a házat (38 fokos előremenővel), a radiátoros kört csak a legnagyobb hidegekben (kb. -5 fok alatt) kapcsolta be. Egyébként 10 cm-es távolsággal van a padlófűtés csöve fektetve a szobákban a teljes alapterületen, 17x2 Rautherm-S. Ráadásul padlószőnyeg van mindenhol, ez le lesz cserélve csempére, amivel várhatóan jelentősen javul a hőátadás.

A számításod és számítási logikád számtalan sebből vérzik és meglátásom szerint hülyeség ahogy van (már a korábbi hozzászólásban hozott számok is), de mindenki maga rendelkezik a pénze felett és arra költ, amit legjobbnak talál.
Amúgy ha figyelmesebben olvastad volna kommentem, nem javasoltam ablakcserét, nem véletlenül. Mert nyilván azzal lenne az optimális, de szűkösebb forrás esetén megesik, hogy nincs rá keret és az hozza a legkevesebb energia megtakarítást.

[ Szerkesztve ]

A 2,5milliós homlokzat-szigetelés 2/3-a kb/minimum a munkadíj + profit.
Ha elkezded nézni az erre a munkafolyamatra vonatkozó Yt-os szakmai videókat, akkor a nyári hétvégék idejére profi leszel, és fél-nyáron, hétvégéken meg is lehet csinálni, különösebb rohanás nélkül.
Egy-szintesnél egyszerűbb, magasabbnál kell egy minimális állványzat, ami ha mobil(mozgatva, ahova kell), akkor nem kell körbeállványozni a teljes házat, teljes magasságban.

Legalábbis 10+ éve felénk ez ment kis baráti/rokoni csapatmunkával: barátom+felesége, + 2 aktív segítő és szurkolni/főzni(BBQ ) a barátnők, feleségek!

Egész gyors lett így a megtérülés!

Konkrétabban miért hülyeség? (Ablakokat nem neked írtam, azt más vetette fel.)
Én a neten szakértők által írt számokkal számolok, mindenhol 25-35% megtakarítást írnak homlokzati hőszigetelésnél hőveszteséget tekintve. Nyilván régi tömbtéglánál van 35%, de itt 38-as Porotherm tégla van, vélhetően inkább 25% lesz az a megtakarítás.
Véleményed szerint 8-10 éven belül behozza az árát a homlokzati hőszigetelés hőszivattyús fűtés mellett? (Mert 8-10 éven túl nekem nem megtérülés a megtérülés, a különböző befektetések e fölött hoznak bőven.)

[ Szerkesztve ]

Ez nekem nem opció sajnos, íves felületek vannak, rengeteg ablakkal, még a "szakik" közül sem vállalja mind.

Mert te jelenleg gázzal fűtesz, később pedig vegyesen tervezel és szerintem fogalmad sincs a bivalencia számításról. A hőszivattyú méretezése is úgy tűnik, hogy hasadra csaptál és 28 kW (felszoroztad a szintek alapterületét 100 wattal). A számpéldáidban csak a villany szerepel, a gázzal nem is foglalkoztál, ami szintén durva torzítás. Nem is értem hogy kerül oda villany számla, ha hagyva a jelenlegi rendszert szigetelsz (ugye ez volt a másik opció, ami szerinted 25 év alatt térül meg). A hőszivattyú árát nem látom, de beleszámoltad a rendszer kiépítés árát is? Csak a villany bekötése fél milla, ehhez jön a meglévő rendszer átalakítása, hogy tudja fogadni a hőszivattyút és valami fejlettebb szabályozás, hogy együtt tudjon működni a kazánnal, s ne forduljon elő, hogy déli oldalon már ablakot kell nyitni, északon pedig még fázol.

Szerintem keress fel egy normális épületgépész mérnököt és ne ezen a ponton verd a fogadhoz a garast. A netről összebogarászott, "netes szakértők" által írt okosságok nem mindig fedik a valóságot.

Nem szoroztam fel az alapterületet 100 Wattal, nem tudom, honnan veszed ezt. Teljesen véletlen, hogy a két szám egyezik. De nyilvánvalóan megkérdezek gépészt, csak előzetesen tájékozódtam volna.
Gázzal nem foglalkoztam érdemben, mert a korábbi tapasztalatok alapján a padlófűtés elegendő volt, csak -7-8 fok alatt kellett a radiátoros kört bekapcsolni, ami Budapesten igen ritka mostanában.
[link] Itt számolgattam egyébként, itt jött ki, hogy kb. 100e Ft-ot lehet évente spórolni a hőszigeteléssel levegő/víz hőszivattyú esetén. Ide beírva az aktuális gázárat egyébként a korábbi gázszámlának megfelelő érték jön ki, ebből azt gondolom, hogy nagyot nem téved a kalkulátor.