Első eset nagyon sok területen le lett játszva, mondhatni egyfajta önszabályozó mechanizmus, csak ebben az esetben a kényszerítő erő még annyira se erős mint a kereslet-kínálat.
Írok egy példát, az autóról csak azt hallani, hogy a gyártása, használata környezetszennyező, egészségkárosító, kihasználtsága szinte csak 1fő/autó, veszélyes hulladék, használata közvetlen sérülési, halálozási ok, családokat anyagilag nagyon megterhel, fenntartása költséges... tehát csupa rossz, még sem lehet róla lebeszélni a használóit. Még az üzemanyag ára se visszatartó erő, mondhatni utcára mennének érte az emberek, ha tripláznák az árát.
A jelen kori elektromos autó nem sokban különbözik ettől, ADAC mérésében a benzinessel szemben 40-50.000 km után kezdene a károsanyag mérleg feléje billenni, de nagy kérdés, ha tényleg ebben a formájában tömegesedik el akkor a lítium utáni kereslet, valamint az energia éhség fokozódása miatt nem e lesz e kb ugyan ott a szennyezésben. Valamint ebben a mérésben kiderült a gázos autókat szinte nem is tudja utolérni 'környezetkímélésben'.
Akkor hogyan lehetne eltántorítani tömegesen kb az egész világot az autó használattól? A gazdasági problémákról nem is beszélve.

A 'jelen generáció áldozza be magát', erről Orwell Állatfarmja jutott eszembe, meg hogy minden felmenőmnek és most nekem is ezt mondják. Grétások, ostobák és politikai haszonlesők akik kimennek tüncizni, vajon hajlandóak lennének ezen túl 5 évente mobilt cserélni és a facebookot és társait mellőzve naponta max 1 órát mobilozni? Jópéldát mutatva a "jövőjük elrablóinak"?