A kis prücköt illik kinagyítani, hogy látható legyen miről van szó. Amúgy annyi az egész, hogy választasz egy külső indulási pontot, ahonnan rá tudsz menni a munkadarabra. Ha nincsenek szakaszvégpont adataid akkor célszerű valamelyik szimmetriatengely felől indulni, mert akkor G1X0Y..G4. vagy G1X..Y0G4. rámenetellel tudsz indulni. Ezután leírod a kontúrt G1/2/3 esetleg R kódokkal sorban amíg vissza nem érsz a kiindulási pontra, majd leállsz a kontúrról az rámenetelhez hasonlóan.

Ha te csináltad a rajzot akkor egyszerű az életed, pakold fel úgy a méretezést, hogy a szükséges adatok rendelkezésre álljanak amikor a programot írod. Akár még az összes szakaszvégpontot is felrakhatod ha akarod, mondjuk koordinátaméretezéssel, akkor csak annyi a dolgod, hogy programozáskor beírogatod őket a megfelelő kódsorba. Természetesen figyelj arra, hogy abszolút, vagy relatív koordinátamegadást használsz.

Ez a feladat kiváló abból a szempontból, hogy megtanulhatod miként kell úgy méretezni egy rajzot, hogy a gépnél álló muksó le is tudja gyártani. Sajnos elég általános, hogy az oskolából kiesett mérnökök hasraütésszerűen pakolják fel a méreteket, mert gépműhelyt még csak fényképen láttak. Vagy ott se.

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....