"Ha előjön a téma, folyamatosan szégyenérzet kavarog bennem."

Nincs erre okod:
1) A származási helyednek köze nincs ahhoz a néphez, mely ilyet tett.
2) Később is születtél, tehát megint csak nincs közöd hozzá.

Két okból lehet indokolt a szégyenérzet:
1) részt vettél a kegyetlenségben
2) nem vettél részt a kegyetlenségben, de nem is tettél ellene, noha lett volna rá lehetőséged.
Minden egyéb esetben nem.

Úgy gondolom, hogy mindenféle jóvátétel és bocsánatkérés tévút, hogyha nincs ok a szégyenre. Ennek ellenére persze lehet támogatást adni, de csak és kizárólag jó szándékból, semmiképp sem kényszeresen vagy képmutatóan, netán (hamis) szégyenérzettől vezérelve.
Nem indokolt bocsánatkérés lehet indokolt, hogyha a sérelmezett megnyugvásához pont az hiányzik, hogy a kegyetlenséget elkövető nép egy ártatlan tagja bocsánatot kérjen.

Azzal, hogy szégyelled magad, azzal kollektivizálsz bőrszín alapján.

Jussanak azért eszedbe a szovjetek is, akik talán mennyiségileg a legnagyobb kegyetlenséget követték el és ott nem volt szempont a bőrszín, de még a származás sem.

[ Szerkesztve ]

"De hát ez a demokrácia, ugye, hogy sok különböző érdekcsoport, hosszas egyeztetés után megállapodik abban, hogy érdemi változás azért mégsem lesz."