Hirdetés

Aktív témák

  • ladybug

    őstag

    A mai nap korán indult. Réka baba reggel 6-kor megébredt, és nem volt hajlandó visszaaludni. Kicsit mosogatórongynak éreztem magam reggel, de sikerült összeszednem magamat.
    Ma volt az első főzés, amikor csak a lánykáimmal voltam itthon. Kicsit nehézkesen ment az elején, de rájöttem, hogy hiába várom, hogy Réka elaludjon. Miért is ne jöhetne velünk a konyhába? Betettem a hordozóba, és vígan figyelhette, ahogy mi ügyködünk a nővérével. Fél óra alatt készen is lettem. Aztán persze elaludt.

    Nagylányommal játszottunk egész délelőtt és a délután nagy részében is. Élvezte nagyon, hogy ennyi időnk volt egymásra.
    Aztán beállított a doktornő is. Borka már szőtte a haditerveket, miként fog elbánni a doktornővel, ha a hugicájához mer nyúlni, de aztán mégiscsak a félelem győzedelmeskedett. Nem tudom, miért tart a tőle? Hiszen kedves és türelmes volt mindig vele. Megjutalmazta, ha okosan viselkedett a vizsgálat alatt. De mégis. (A kutyánk is így viselkedik az állatorvossal is. Nincs kaja, amivel ki tudná engesztelni.)
    Szóval, ahogy elkezdte viszgálni a kishugát az én nagyszájú nagylányom zokogásban tört ki, és le sem tudtam vakarni magamról, úgy rámcsimpaszkodott. Ezalatt a Kicsi is szívettépő sírásba kezdett. Ott álltam, és próbáltam megérteni a doktornő szavait, aki elég nehezen tudta csak túlkiabálni a lányaimat. Végre felöltöztettem Rékát, és receptírás közben megnyugodott Borka is.
    Aztán, ahogy elment a doktornő úgy nyílott ki az én nagylányom csipája. ''Anya, el akartam dugni a táskáját, meg el akartam venni tőle.'' -mondta ő nagy bátran. :)

    Amúgy minden ok velünk. A nyaki izmok kötöttek, ami tornát jelent minden este. A csípőizmok viszont szép lazák. Ennek örülök.

    [Szerkesztve]

Aktív témák

Hirdetés