Minden F Astra életében (és sok más autóéban is) eljön az a pont, amikor elkezd elengedni a tetőkárpit ragasztása. Nekem úgy 16-17 évnél kezdődött (most 20 az autó). Lehet gombostűzni egy ideig, de aztán muszáj cserélni... Úgy voltam vele, hogy 20-30 ezer egy újrakárpitozás, annyiért meg én is megoldom (tudom, horror egy 20 éves autóra ennyit költeni, fel kellett volna gyújtsam, és venni valamit két nullával többért ). Aztán jó sokáig húzódott, mert az ember lusta, de idén végre rászántam magam.

Baldachinos autóbelső - itt már elkezdtem szétszedni

Első lépésként utánanéztem, hogy is kellene kivenni a hordozólemezt (ez a tető alatt van, egy sütött szövet/farost lemez, amire szivacs alapú szövet van ragasztva). Elvileg annyi, hogy a tetőoszlopok műanyagjait lecsavarozni, kapaszkodókat, napellenzőket leszedni, majd kiemelni a lemezt.
Kellett hozzá ragasztó, aminek az ajánlott hőállósága 80-90 fok. Nekem sikerült 100 fokig hőálló Hranifix-et beszerezni, meglátjuk, mennyire lesz tartós. És perszekell szövet - nem érdemes a legközelebbi rövidáru-boltba menni, jobb a kifejezett autó-tetőkárpit anyag : ezt kárpitosboltokban/webshopokban lehet kapni,és pont olyan szivacs+szövet kombó, mint a gyári. Mondjuk színben szükség lehet némi kompromisszumra, mert pont olyan színű, amilyet a gyárban felnyaltak rá, és 20 évet öregedett, úgysem lesz Én elhoztam egy, a gyárinál kicsit sötétebb szürke plüss anyag utolsó métereit akciósan (Így is jó drága volt).

Ez volt az egyik probléma, amire úgy 2010 óta akartam megoldást találni. Akkoriban kaptunk Symbian Nokia telefonokat melóhelyen (C5-00-t), amikben már volt kamera, és elég sokszor kellett vonalkód alapon leltároznunk. Adta volna magát, hogy a telefonnal olvasgatja az ember a cuccokat, aztán átzavarja gépre, nem kell laptopot cipelni a vezetékes Symbol olvasóval. na persze a C5 kamerája max. a méteres vonalkódokat tudta értelmezni, olyan rossz volt az optika Később lettek Windows Phone, Android céges telefonjaim, de hasonló alkalmazást ezekre sem találtam. (Spoiler, azóta van, vagy kettő (és még több), ezen kívül itt a bejegyzésben.)

Ilyenkor az a megoldás, ha ír egyet magának az ember Már évek óta akartam, és mostanra lett annyi Android programozás "gyakorlat" (meg szabadidő), hogy neki is láttam. Hatalmas feladat ám, máshol ez egy tutorial, vagy első féléves beadandó témája lenne

Az ASUS Xonar Essence One egy (kissé) audiofileknek készült, tuningolható DAC (hihetetlen, hogy az IC foglalat a 2010-es években selling point lehet ). Ennek megfelelően rengeteg kép található róla, amiken nincs bent a házában. Csakhogy nekem nem olyan dolgom volt ezzel a szépséggel (merthogy szerintem kifejezetten szép cucc), amihez ki kellett volna venni a műveleti erősítőket.

Így néz ki. Forrás : prohardver.hu

Dare2Live One-ával a probléma az volt, hogy nem volt hajlandó bemenetet váltani. Alapvetően nem is lett volna ezze gond, ha azon a bemeneten van, amin ő használja, de nem azon volt Ki kellett volna találni, mi baja.

Persze nem néztem meg, hogy vált-e. Kihúztam a házából, ami kemény 4 csavar (vagy 6?), meg a potigombok alatt 2, és leszedtem az elejét. Ezt 3db kis idom tartja, szintén pár csavar. Az elejéről levettem az előlapot is, és konstatáltam, hogy az ott látható CD4093-ak csak a LED-eket léptetik. A nyomógombok jók voltak, a vezetősávok egészen a kábel végéig rendben.

Nemrég egy munkahelyi vezetőváltás kapcsán ötlött eszembe pár gondolat arról, hogy hogyan is változott az elmúlt évtizedekben az otthoni, és vállalati informatika. Persze nem mindig előnyére... Eretnek gondolatok, csapongás és bosszankodás az informatika fejlődéséről alant ( a saját véleményem, ami nem biztos, hogy helyes, és jós sem vagyok, meg terjedelmi okok miatt sok mindent ki sem fejtek).

Az alapfelvetés az volt - miközben az új manageremnek az általunk kezelt szerverek működését magyaráztam - hogy milyen sok olyan dolgot használunk ma is, aminek az alapjait a 70-es években, vagy korábban találták ki. És ez nem kis dolog, hiszen általában csak a legjobban felépített rendszerek alkalmasak arra, hogy folyamatosan az adott kor igényeinek megfelelően fejlődjenek tovább.

Lehetne tehát erről elmélkedni - hogyan is változott az informatika az elmúlt évtizedekben, mi bizonyult időtállónak, és rosszak, vagy jók a mai irányok?

Anyám TV-jében elhalt a világítás, tehát nem volt kép. Egy sufniszerviz megoldotta, de nem oda való LED-ek kerültek bele (ha csak ennyi baj lett volna...), így rendesen foltos lett a képe. Hátamon felállt a szőr tőle. Rendeltem bele hozzá való LED csíkot, és nekiláttunk kicserélni. . . (Nem sokat fotóztam mondjuk.)

Jár a korbács a Samsungnak ezért a megoldásért. A világítás egy fém lavór hátulján van, belül, az LCD kijelzőt világítja át (kell a távolság az egyenletes fényeloszláshoz). De miért nem a lavór hátuljára vannak lyukak fúrva, és hátulról cserélhető a csík? (Kicsit későbbi Samsung TV-k már ilyenek ) És miért nem szélesebbek a csíkok, hogy jobb legyen a LED hűtése? Vagy miért nincs a lavórra csavarozva az egész, esetleg hűtőpasztával? Azért itt látszik, hogy koreai a cucc, nem japán - a termék jó, a felépítés kevésbé.

Igazából a szétszedős videó tökéletes az én képeim helyett is

Avagy arról, hogy mi is az a groteszk kókányolás. Merthogy abból a hardcore verzió fog lentebb következni.

Úgy tűnik, a Nikon vízálló kompaktjai érintkezőgondokkal küzdenek. Volt ugye az S32-m, aminek a microHDMI aljzatában okozott zárlatot egy érintkező, egy-két ugyanilyet távjavítottam is (csak volt, aminek az USB-jében volt a zárlat), most pedig itt van egy W100, amiben a SD foglalat érintkezői hajlottak meg csak úgy, egy random kártyacsere során. Márpedig egy vízálló gép csak megéri a megmentést, még ha olyan low-end is, mint ezek a Nikon bumszlik.

Ezek azok : Az S32 és a W100 (utóbbi az S33-ra hasonlít jobban)

Cseréltem a Vmware hostom (sokkal újabb lett, AMD Phenom II 945... ), így a régi host feleslegessé vált. Ez egy Core2 E8400 prociból, és ATi X300 VGA kártyából álló gép, egyedi házban (más nem maradt benne). Miután anyámnál is pont ilyen van (jobb videokártyával, SSD-vel, és 4GB RAM-mal), adja magát, hogy hozzá kerüljön tartaléknak.

Volt viszont maradék RAM (1GB DDR2/667), meg van egy USB-s SSD-m , Debiannal... (Ami ugye nem Live CD, hanem egy komplett Debian) Jött az ötlet, hogy ki kéne próbálni, mit tud, főleg egy olyan konfigon, amit sokan bottal se piszkálnának már

Bele is pattant a RAM, pöccre indult, pillanatok alatt fent volt a rendszer. Érzésre elég gyors volt, az 1GB RAM több, mint fele szabadon.

Nézzünk videolejátszást, hogy dolgozzon is : pöcc-röff. Ugyan csak 720p-t próbáltam, de azt még nézhetően vitte böngészőből (és szerintem ez is inkább az X300-tól függ). VLC-vel szerintem teljesen jó lenne.

Elkezdtem fejleszteni egy Android appot, közösen egy cimbivel. Az app kamerát használ, ami kapcsán nem kevés szívást okozott, hogy hogyan is kellene Java-ban leprogramozni legalábbis az alapfunkciókat, miszerint előnézeti kép, és annak feldolgozása lenne szükséges. Korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik...

Mivel én sem tudok igazán Java-ban programozni (ööö, mármint hogy másban sem ), sem Androidra nem fejlesztettem még, igen sokáig tartott egyáltalán működő példákat összekukázni. A kutatás során derült ki, hogy a Google CameraX API-ja elég sok mindent megold a kódoló kisiparos helyett. A Camera2 API-t is lehet használni (most azt gyűröm), de ha nem kell különösebben uralni a kamera paramétereit (fehéregyensúly, ISO, expókorrekció,stb.), akkor egyszerűbb a CameraX. Viszont a CameraX példái szinte mind Kotlinban íródtak, ami nyelv működésére a mai napig nem sikerült rájönnöm... Nem mellesleg persze a szokásos probléma, hogy a fellelhető példaprogramok egy része le se fordul, vagy túl bonyolult, a "hogyan kell ezt" kérdésre talált válaszok meg csak töredékek, ott kezdve, hogy "ezt hova is kéne a programban...".

Többször írtam már arról, hogy nagy kár azokért az informatikai eszközökért, amiket csak szoftveres elavulás miatt vagyunk kénytelenek lecserélni. Így volt ez egy Onda V975m tablettel is, ami egy ismerőstől került hozzám, mivel nála már semmilyen felhasználása nem volt. Meg mire is : egy 4.4.2-es Androidot futtató tabletről van szó, amire semmilyen OS mod nincs, a gyári szoftver viszont gyanúsan kínai is. Ugyanakkor elég nagy, és a kijelzője brutálisan jó minőségű, a hardver is elfogadható, kár lenne érte.

Én sem tudtam vele mit kezdeni, amíg a felújítás alatt levő lakásunkban ki nem bontottam a spájzból a polcokat. Akkor leesett. Mármint nem a tablet, hanem...