Na jó, a LCD fizikailag létezik. Egy Atmega328 alapú minden-teszteren (tranzisztor, LCR, stb.) kaptam egy rokontól, ami megdöglött. Persze megjavítani én sem tudtam, szóval sorsára várt vagy egy éve. Korábban már nézegettem a LCD-t, de nagyon bonyolultnak tűnt az áramkör, ami köré volt építve, és nem is találtam nyomát keresőkkel, szóval ez is egy olyan cucc, ami nem létezik. Aztán egyszer, hónapok után, eleresztettem egy keresést, és az végre talált olyat, ami az LX-12864-B5 kijelzőre vonatkozott.

Ez amúgy valami ilyesmi :

(Forrás : ebay.com)

Mivel kiderült, hogy kb. 2db 100nF kondenzátor, meg 4db 3,3k (azaz 2,7k, csak azt nem találtam ) ellenállás kell a dologhoz (ha 3,3V-ról hajtjuk), gondoltam ki is próbálom. Azt is meredek volt kitúrni, hogy végülis milyen Arduino library kezeli, mert ezeket a COG (Chip On Glass) LCD-ket aztán húszféle vezérlő IC-vel gyártják, de végül meglett : az U8G2 library
U8G2_ST7567_ENH_DG128064_F_4W_SW_SPI u8g2(U8G2_R0, /* clock=*/ 8, /* data=*/ 9, /* cs=*/ 10, /* dc=*/ 7, /* reset=*/ 6);
konstruktora kell hozzá, szóval a LCD ST7567 chipes, és SPI protokollon megy (ha nem derült volna ki a lábak neveiből )
Programot nem is teszek, mert ezt az egy sort kellett kommentmentesíteni, beírni a megfelelő kimeneteket, amire bedrótoztam, és már ment is a GraphicsTest.ino tesztprogrammal a kijelzőre rajzolás.

Letölthető PDF-ben képeslapnak itt , képként meg ctrl-c ctrl-v és lehet küldeni mailben

Volt ez a robotporszívóm, amit azóta használtunk is, csak hát a Ni-MH akku enyi idő alatt megadta magát. Meglepően sokáig bírta... Adta magát, hogy ne nikkeles legyen a pótlás.

Mivel elég sok lítiumcella fetreng itthon (nagyrészt laptopok akkuiból bontva), értelemszerű volt, hogy ezekből lesz az akku, mivel ez nem szerszámgép, és nem lesz nagy áramfelvétele. A gyári akku 14,4V-os, de a töltési csúcsa 16,4V körül volt. Ez nagyjából kijött négy lítiumcellából (4,2V körüli). Ebay-ről vettem is hozzá egy BMS-t. 4 sorbakötött cellához való, a töltést is megoldja.

A BMS bekötése. Forrás: ebay.com

Hogy mik ezek? Az kiderül

A PostmarketOS egy Linux disztribúció, ami Alpine Linuxra épül, és a célhardverek nagyrészt mobileszközök. Az Alpine amúgy is sok beágyazott dolog alapja, mert nagyon minimál, nagyon kicsi, és amúgy funkcionális OS, elég gyakori RAM-ból működő cuccokon is, az ólajtón is elfut. Egy mezei Alpine telepítés x86-ra kb. 130-150MB. Nem méret. (Igaz, ebben semmi nincs, kapsz egy parancssort, esetleg megy a háló - de ugyanez Debianból pl. sokkal nagyobb, úgy egy nullával.)

A PostmarketOS, pl. a Pinephone-ok egyik hivatalos rendszere, többféle GUI-val, minden földi jóval. És még jó sok mindenre létezik ilyen-olyan készültségi fokban. Na ez utóbbi az érdekes. A Community support alatt levő eszközökön (elég kevés) elég jól megy már, és rengeteg cucc van Testing státuszban, ami bármit takarhat, leginkább azt, hogy a jól és a sehogyan sem közötti tartományban működik rajta a PostmarketOS. Nekem mákom volt, a Nexus 7 2012 tabletem (alias Grouper) egész jól támogatott PostmarketOS-el, pedig még csak community support sincs rá.

A Pentax K-30, K50 szenved egy konstrukciós hibától. A blende hajlamos "megragadni" a legzártabb állásában.

Mondjuk azóta sem értem, hogy működik, mert a Pentax objektív alapból zárja a blendét, és a vázra feltekerve nyílik ki. Érdekes módon a jelenség az, hogy nyitva a blende alapból, de képkészítésnél f22 (avagy "legzártabb" blendére ugrik). Később látható lesz, hogy miért furcsa ez

Szétszedve

A hiba oka, hogy a blendét mozgató szolenoid tekercsben a tulajdonképpeni mozgást végző vasmag megszorul. Egyesek szerint hibás anyagminőség, szerintem meg a hosszas állás is közrejátszhat Mindenesetre az alábbi videóban látható módon kiszedés és megreszelés után maga a vasmag már mozgott, de nem jöttem rá, hogy tulajdonképpen mit csinál A szolenoid alatt kilógó kis pöcök csatlakozik a blendemozgató kart mozgató fogaskerekekhez, de arra nem jöttem rá, hogy tkp. hogyan is működik a beugrasztás, mert csak ezzel nem mozgatható semmi, és a bajonettben levő karral sem mozog a vázban levő mechanika. (Update; a kar egyik állásában fel lehet húzni a mechanikát a fogaskerékkel, ami a képeken is látszik, a másik állásba áthúzva elenged. Elég bonyolult, na.)

...szó szerint! Fent említett gép egy fórumtársnál nem kapcsolt be néha. Lötyög a bekapcsgomb.
De hát az azért még nem szokta azt jelenteni, hogy ne kapcsoljon be... (Aha, mint a legutóbbi Lenovon )

Szóval szét kellett szedni, megnézni, mi van. Szerencsére csak majdnem az egész gépet kellett lebontani a dologhoz... Szétszedős videó itt, csak a szokásos, bár nem olyan borzalom, mint az igazán konzumer gépeknél. Tehát csak félig kellett lebontani.

Aljából csavarok ki, billentyűzet le, szalagkábelek a tetejében kihúz, majd lerángatni a tetejét. Megkeresni a rejtett csavarokat (pl. a winyó alatt) és lerángatni a tetejét. A többi rejtett csavar kitekerése után lerángatni a tetejét A bekapcsológombos NYÁK a tetejébe van rögzítve, a műanyag gombbal együtt.

Nyitottam az ajtót, majd bután néztem a kulcs kezemben maradt fejére

Szerencsére a nyitással nem volt gond, mert a csonkot a zárba rakva az ajtó végülis működött, és két zár van rajta, szóval a másikkal zártam be. Na de a kulcs maradékát csak ki kellett szedni... (Betörők csalódottak lesznek, ugyanis nem arról lesz szó, hogy hogyan nyílik ez az izé kulcs nélkül )

Zárbetét ki, Google, és kiderült, hogy Titan K-5 névre hallgat a cucc, meg hogy venni lehet, azon kívül semmi infó. Tehát előkerült pár tű, csipesz, ilyesmi.

Itt már elkezdtem kipiszkálni, a kiinduló állapotban a beletört darab pont a golyó előtt ért véget a kulcsnyílásban, tehát kb. ezen a képen nem is látszott volna

Mit hasznosítsunk újra, mire?

Korábban már utaltam erre a lehetőségre, de most írtam is a cikk végén felvetett információs kijelző-jellegű használathoz egy szögegyszerű alkalmazást. Ennek bemutatása következik.

Valami ilyesmi egyszerű oldalakkal a legegyszerűbb bemutatni

Az "információs kijelző" elég tág fogalom, mert sok mindent jelenthet. Az alapötlet az volt, hogy van egy (jó esetben elég nagy) kijelzőnk, ami egy hálózathoz hozzáférő eszközön található. (Valamit majd kezdek az e-ink-es, Wi-Fi-mentes e-book olvasóval is...) Ha még működik, de már nem jó netezni, stb., akkor vagy kidobjuk, vagy fetreng valamerre a lakásban (esetleg eladódik). Pedig sok esetben lehet hasznosítani, ahogyan a linkelt cikkben is taglaltam.

Került hozzám egy ilyen, távolabbi rokontól, fura hibával. Rendszeresen kikapcsol, és nehezen kapcsol be. Illetve érthetetlen módokon. A tulaj egy néni, aki valami családtagjától kapta, aki "ezzel foglalkozik".

Tényleg érdekes volt, mert azonosíthatatlan módon néha leállt, néha ment egy darabig, függetlenül attól, hogy töltőn volt-e. Mondjuk sokat nem segített, hogy először valószínűleg tényleg teljesen le volt merülve. A tápja jó volt. USB C tápról is ugyanezt csinálta...

Miután minden más ki lett zárva, jött az, hogy bekapcsológomb. Biztos rossz a kapcsoló! A kapcsoló mind a 4 lába sípolt egymáshoz, nyomva és nem nyomva is... azóta sem értem. Viszont a kapcsolónak volt egy határozott nyomáspontja, ha nem volt a helyén a kis kapcsolós NYÁK, tehát jónak tűnt - a döglött kis kapcsolók általában nem pattannak határozottan.

Innen indulunk