Fátylat reá... vagy ne

Rosszul szellőző panel albérletben nem fenékig tejfel az élet, de az objektívek számára végzetes is lehet. A Canon 75-300-am is lehet, hogy ennek esett áldozatul, bár lehet, hogy a lencsék ragasztása öregedett el. Ehelyett lett egy 70-300-as APO DG Sigmám, ami ugyan képminőségben és tulajdonságaiban nem ad többet, de a közelpontja sokkal jobb, és nem volt drága sem. Egy idő után viszont ez is életlennek kezdett tűnni, rekeszelve is...

Alulról belevilágítva látszott, hogy a frontlencse belső oldala koszos, mintha pára okozta csíkok lettek volna (korábban fotóztam párás időben), vagy a mechanika zsírjának párolgása okozhatta; valószínű, hogy nem gomba. Tehát szét kellett szedni...

(Forrás : dprewiev.com )

"Az elôzô Galaktikus Birodalom fele gazdagsága ott rejtôzik valahol, hát csak megengedhetik maguknak, hogy slamposan nézzenek ki."
(Douglas Adams : Galaxis útikalauz stopposoknak)

Rájöttem végre én is! Hiszen végig, csak észre kellett volna venni, hihetetlenül sikeresek voltunk, én is, és sok ismerősöm is.

Hiszen a sikernek nem csak a fontosság a fokmérője, vagy az, ismertség.
Nézd csak, ott a SUV-os kopasznyakú; ő minimálbért keres, és állandóan rohannia kell; valahogyan ki kell fizetni annak a nagy dögnek a részleteit! Nem is ér rá mindenféle közlekedési szabályokkal szórakozni : kénytelen gyorshajtani, mert siet, és szabálytalanul parkolni. Hogy hova siet, hát persze, a fránya prosztatagondok, messze az illemhely... Szegény.
Ezzel szemben magam már akkora arc vagyok, hogy tök lazán ráérek normálisan parkolni, sőt, a sebességkorlátozást is ráérek betartani. Mit nekem a drága idő! A traffipaxok mintha nem is léteznének, hiszen nem kell gyorshajtanom. Autóból sincs szükségem nagyra, hivalkodóra, hiszen ennyire sikeresen már nem kell magamutogatni. Különben meg nem is hitelre, hanem zsebből vettem a verdát. Jó ez a szakadt 16 éves F Astra, senki nem ismer fel benne!
A haverok között persze sokan még nálam is sikeresebbek, hiszen autójuk sincs. Ennyire lazán csak az igazán nagymenők veszik az életet! Nekik amúgy egész buszflotta, és vasútvonalak állnak a rendelkezésükre, ha menni akarnak valahova - ám ők olyan jó fejek, hogy másoknak is megengedik, hogy használják. Miért is ne, hiszen hihetetlenül sikeresek (mindenki azt hiszi, hogy ez a tömegközlekedés). A magánrepülőket már el is adták, mert megunták. (MALÉV felirat volt rajtuk régen.)

Voltunk párszor Hévízen nyaralni, ahol a tófürdő épületei alatt fecskék fészkelnek, a tóban pedig tavirózsák találhatók... viszonylag nehéz ezeket a partról megörökíteni, szóval kell egy vízálló fényképezőgép. (Kéne még menni, mert kb. az az egyetlen természetes víz errefelé, amiben nem akarok megfagyni )
A meglevő gépparkom tagjaihoz viszont drága a vízálló tok. Olcsóbb megoldás egy vízálló kompakt, de abból is hibás fér csak bele, amit majd jól megjavítok magamnak. Már ha meg.
Amikor szembejött egy hibás Nikon S32 egy hirdetőoldalon, nem is haboztam, bagóért sikerült megvenni.

Bumszli

A kék bumszlinak az volt a baja, hogy nem kapcsolt be. Ezt általában biztosítékhiba, vagy forrasztáshiba okozza, kivéve, ha pl. meghalt a proci, mert akkor úgysem tudok vele mit kezdeni. Akku sem volt hozzá, teszteléshez külső akkut kellett rágányolni. Szóval mindenhogyan szét kellett szedni. Mondjuk ez vízálló izéknél nem túl jó ómen, de hát nem volt drága...

1.

A Canon Repair Blog úgyis tele van elszabadult csavaros-biztosítékos gépek javításával. Amikor megláttam egy bekapcsolhatatlan 300D-t egy hirdetésben, megvettem zsákbamacskának : jó eséllyel biztosítékhibás, és ismerősi körben még mindig van igény olcsó tükrös gépekre - a 300D nem mai gyerek, 2003-ban a Canon belépőszintű tükörreflexes gépe volt, de igazából fotózni tanulni megfelel.
(Másik jellemző 300D hiba a tükörmozgató mechanikában egy tengely törése, javítás itt.)

A gép megérkezésekor szépen zörgött (és olyan nikotinszaga volt, hogy bezacskóztam, amíg neki nem tudtam állni :D ). Még nem tudtam, hogy nem a csavarok zörögnek, hanem a vakut tartó két fémlemez. Szóval a 300D mindig zörög. Szétbontva aztán kiderültek dolgok...

A Canon EF 75-300 f4-5.6 DC III egy viszonylag gyakori, olcsó, telezoom objektív; a képe és az AF motorja olyan, amilyen, de legalább elérhető árú. Nekem is ez van már öt éve teleobjektív helyett, és az utóbbi időben eléggé leromlott a képe - oké, mindig is borzalmasan CA-zott, és lágyult, de most már tényleg minden határon túlment a jelenség.

A frontlencsén egy ideje észrevettem egy halvány csillogást, de igazából nem tűnt vészesnek (alig látszott), meg gombának sem, egész addig, amíg nem láttam, hogy alulról érdemes belevilágítani, így válik a leginkább láthatóvá a frontlencse belső oldalán levő gomba.

Na nekem volt látvány! A frontlencse belső oldala tiszta "zsírpára" volt, és kb. a lencse közepe kivételével finom szemcsék borították az egészet, nyilván belülről. Ez tuti gomba (ha nem az, akkor javítson ki valaki; a frontlencse két tagja közötti ragasztó öregedésére tippelek még).

NAS-t építek, és mielőtt rábíznám az adataimat, mindenképpen tesztelni akartam a hibatűrést. Félig véletlenül kirántottam boot előtt az egyik SATA kábelt (amúgy is kontaktos a táp mindenfelé). Ezután már kernelpánik fogadott a gép bekapcsolása után, ezért ráengedtem egy GRUB javítást is, amitől persze nem lett jobb (hülyeség volt, miből gondoltam, hogy a GRUB-nak van baja...). A lényeg az volt, hogy a telepített Ubuntu Server 16.04 újratelepítés nélkül menthető legyen (meg az adatpartíciónak ne legyen baja).
Az OS egy 5 lemezből álló Linux szoftver RAID5-ön levő LVM -el működött. Itt volt a / is, LVM köteten, erről bootolt. Ez nem ajánlott, de működik.

Orwell 1984-e kapcsán mindenkinek a Nagy Testvér ugrik be, pedig a könyv ideológiai mondanivalója az állandó kontrollon kívül is sokkal több réteget tartalmaz. Korántsem összeesküvés-elméleteket kívánok gyártani, de sok társadalmi folyamat ismerős lehet a műből napjainkban - ezeket veszem számba, amennyire tőlem telik, persze nagy vonalakban (hiszen teljesen megfeleltetni nem lehet ezeket egymásnak), teljesen szubjektíven. Hogy másnak mi a véleménye ezzel kapcsolatban, azt meglátjuk a kommentekben.

(Plusz pont annak, aki nem csak film formájában ismeri az 1984-et, írásban sokkal sokrétűbb.)

Kép innen

Kezdhetjük az újbeszél nyelvvel. Az antiutópiában a nyelv átalakítása a hatalom céljait szolgálja; nem az a fő motivácó, hogy egyszerűbb, és gyorsabb legyen a kommunikáció, hanem a nyelv megfelelő manipulálása, annak érdekében, hogy a hatalomra káros közléseket már maga a nyelv felépítése elfojtsa.
Beláthatjuk, hogy ez a világ bármelyik kormányának jól jönne napjainkban...

A múltkori Smena 4 objektív után jött egy újabb agymenés... Ecchphoto fórumtárs bontott lencsét scannerből. Eddig nem tudtam, hogy van olyan scanner, ami egy optikába vetíti tükörrel az éppen scannelt területet, de most már tudom... :D A lencse bázistávolsága ugyanakkor 2,2cm volt, a micro4/3-os Olympus E-PL1 gépemé pedig 2cm... tehát felmegy rá... :D A tubus átmérője kb. 14mm, a frontlencse 6mm-es - egyszerűen annyira kis szerencsétlen cucc, hogy muszáj volt megnézni, milyen képet ad :DDD

Az "adapter" a szokásos módon készült : kiböktem egy vázsapkát, a lyukba illeszkedik a scannerből bontott lencse - mivel a lyuk nem hasonílt körre, sokkal inkább, egy csipkés szélű bombakráterre, szükség volt "tömítésként" szigetelőszalaggal körberagasztani a lencsét - muszáj megakadályozni a fényszivárgást, mert fura becsillanásokat okoz (ami mondjuk jó effektnek). Az első verzió nem lett szép, de nem is az a dolga : csak a képére voltunk kíváncsiak. Fókuszálni a lencse ki-be tologatásával lehet (elég macerás), végtelen is van :)
A fókuszálásra megoldás lenne, ha egy egyedileg esztergált menetes hüvelyt tennék a vázsapkába, amibe beletekeredne a megfelelő menetes ellenpárja, ebbe lehetne rögzíteni a lencsét. Valószínű ez nem lesz megvalósítva, eszterga hiányában - gépműhelyt erre inkább nem kérnék meg, nem ér annyit a dolog.