Flamewar generálás lvl basic

Volt egy Androidos telefonom (Samsung S5), amit szerettem, jó volt, Lineage-el supportált is, stb. Egy baja volt : a gagyi kínai kijelző. Miután másodszor cseréltem rajta, kiderült, hogy mindig van lejjebb, és a beszerzett darab még az előzőnél is többet zabál, azaz már minimális képernyőidő mellett sem bírt ki egy napot töltés nélkül a telefon (új akkuval!). Nem mellesleg pedig méretpontatlan is volt, így nem lehetett normálisan feltenni (nem csak annyiban, hogy vastagabb volt a gyárinál, hanem konkrétan a kávába nem fért bele). Lecsiszoltam az aljából, de a vastagságproblémák miatti feszülést nem bírta (az előző kínai igen), rövid úton elrepedezett.

Itt untam meg, bár főleg azt, hogy nem lehet normális kijelzőt kapni normális áron - az S5 hardvere több, mint elég lenne nekem - kell egy telefon.

Követelmények

- Hosszú távon supportált OS (minimum biztonsági frissítések még 1-2 évig, vagy tovább)
- 25 ezer Ft körüli ár
- Átlagos használat mellett 1 nap akkuidő
- Legyen jó arra, amire az S5, ez mondjuk nem egy lehetetlen dolog (e-mail, navigáció, csillagtérkép, jegyzetek, chatelés, ilyesmik)

Volt egy kínai Lightning kábelem, amit sikerült egy túl "szűz"' USB csatlakozóból kirántani. Mivel a csati kissé még új volt, és rendesen fogott, a kábel szakadt ki az USB dugójából.

Egy ideig aztán parkolt a cucc, mert nem volt olyan iPhone a közelben, amivel lehetett volna tesztelni, sem olyan kábel, amiről egyáltalán a kiosztást kimérjem. (A Lightning oldaláról mondjuk találtam kiosztást, de az USB továbbra is kérdés volt.) Most azonban lett, így tettem rá másik dugót. Ha már lemértem + lejegyzeteltem magamnak, hogy melyik szál micsoda rajta, gondoltam meg is osztom. Hátha más is van úgy, hogy amúgy van otthon szerelhető USB csati, ami még mindig olcsóbb, mint egy új kábel (még Kínából is, a 300Ft-osoknál is).

A D- D+ kikeresésével nem szórakoztam (mármint, hogy az 1 és 2 közül melyik a D- D+), úgyis csak annyi a lényeg, hogy a megfelelő helyre menjenek. A Lightning csatin 8 érintkező van, mondjuk ezt utólag rajzoltam be, mert jól kiégett a képen

(Hirtelen ötlet volt megszemélyesíteni valamit, ami az Elefántláb létrejöttéhez vezetett.. )

Ki akart szabadulni.

Amióta felébredt, be volt zárva, erejét folyamatosan szipkázta börtöne. Hasztalan próbált kiszabadulni, a börtön résen volt, minden próbálkozáshoz hozzáidomult a szorítás.

Sok idő után, amikor egyszer valamiért annyira elnyomták, hogy már a saját kipárolgásai fojtogatták, végre ki tudott szabadulni. Kintről egyre újabb hatásokkal próbálták feléleszteni, de ébredés helyett inkább erőt gyűjtött - s ez alkalommal a börtön, elővigyázatlanul, tágabb teret engedett neki.

Kirobbant, ledobta a börtön határait, de a világ többi része hideg volt. Ez új volt, és veszélyes.
Elindult a másik irányba - arrafele is szabad volt már az út - de a hideg követte, és egyre inkább gyengült.
Nem is jutott messzire, hamar elfogyott az energiája.

Nemrég szükségem volt egy pendrive-ról bootoló Linuxra, ám sehogy nem sikerült normál disztrót pendrive-ra telepíteni (nem Live, hanem a pendrive-ra telepített normál OS kellett, ami fontos különbség). Másképpen sikerült megoldani, bár nem a legegyszerűbben -fapados, de működik, és elég kicsi a helyigénye is.

Forrás : https://debian.ee/

A legtöbbet ez a leírás segített : https://willhaley.com/blog/install-debian-usb/ ,
ez alapján készítettem egy parancsszintű itinert is, amivel könnyen kivitelezhető (kb. scriptelhető) a telepítés.
Az egész alapja a debootstrap csomag, amivel egy Debian imaget fogunk készíteni egy image file-ban levő filerendszerre. Később ezt az imaget felmountoljuk, chrootolunk bele, és testreszabjuk. A telepítést Debian Linux-on végeztem. Hasonló módszerrel amúgy Ubuntu is előálltható.

Már írtam párszor a Sigma 70-300 és Canon 75-300 teleobjektívjeimmel történő szenvedésről - egyik sem lett akkor tökéletes, de azóta voltak lépések, kisebbek, nagyobbak, de főleg előre.

A Canon egyszerű, de drága eset volt - laza 18 ezerért volt frontlencse az ebay-ről, csere, és "jó" lett, azaz csak annyira borzalmas, mint új korában.

A Sigma viszont, hiába a frontlencse takarítása, majd cseréje, csak borzalmas képet adott, aztán rájöttem : kotyog az egész első tubus.

Na de az úgy biztos jó... de nem, nem jó. Próbáltam kihézagolni, stb., nem lett jó. Egy ideig használtam úgy, hogy minden kép előtt megrántottam kifelé a tubust, és vagy jó lett a fókusz, vagy nem. Na de mégsem kávéfőző ez, hogy kotyogjon!

Nem restaurálás, csak működőképessé kellett tenni a címben szereplő fényképezőgépet...
Egy ismerős (Suggah Productions) gépéről van szó, aki tapasztalatszerzés céljából szeretett volna egy filmes távmérős fényképezőgépet. Egy Yashica Electro 35 GS volt a kiszemelt, amit meg is vett, a gép pedig nálam kötött ki, mert volt pár hiányossága.

Jancsika

A GS a 70-es évek elején jelent meg, az alap Elektro 35 kicsit extrázott változata. Az alapgép is figyelemreméltó volt, ugyanis 1966-os megjelenésekor a következőket tudta :

- Távmérő - ez ugye volt korábban is, de drágább gépekben. A fókuszálást segíti, a keresőben látott kép jelzi, ha jól állítottuk be a téma távolságát. Ezen a gépen már a kényelmesebb változat van, az objektíven levő fókuszgyűrű tekerése közvetlenül hat a távmérőben a képre is.

Az informatikai biztonság mostanra kardinális kérdésé kezd válni. Az én álláspontom az, hogy a legújabb, csillivilli eszközök is csak akkor érnek valamit, ha nem tudja az első script kiddie, vagy bot megtörni, esetleg nem fog az első simlis weboldal bányászni rajta, amit sikerül kinyitni. Márpedig ezek ellen nem kell sokat tenni, amennyiben nem túl paranoid az ember - kis odafigyelés (nem telepíteni minden marhaságot), adblock, normális jelszavak, és... ...biztonsági frissítések. Windowsosoknak vírusirtó is. Ezek megléte esetén a legtöbb probléma ellen védve vagyunk. (User error ellen nem, de hát...)
Alapvetően egy olyan eszköz esetén, ami valószínűleg tele van a személyes adatainkkal - és másokéval, pl. telefonszámokkal, hozzáféréseinkkel, nem hiszem, hogy túl magasak a fenti követelmények - pláne, hogy mostanában egyre gyakrabban derül fény durva hibákra, mindenféle informatikai eszközben.

Nos, biztonságos Androidos eszközt szerezni valahogy egyre problémásabb, legalábbis bizonyos esetekben.
Konkrétan anyámnak kerestem tabletet, mert jelenleg egy kínai négymagos "izét" használ 4.4.4-gyel, ami életében sem volt frissítve, soha nem is jelent meg rá semmi. Az USB aljzata többször kiszakadt, csereérett a cucc.

Ahogyan az iPXE-s címlaposban is volt szó róla, a meglevő ISO image-ink hálózatról bootolása igen kényelmes tud lenni - többek között azért is, mert ez a hálózati bootolás legbutább esete : áttöltjük az ISO-t a kliensgépre, ott az megmarad a RAM-ban és onnan indul az ISO-ban levő oprendszer.
Ehhez általában a memdisk kernel használatos, aminek kb. ennyi is a feladata. Azonban a memdisk is tud pár hasznos dolgot, amivel mind PXE, mind iPXE esetén könnyebb megoldani egy nagyobb ISO bebootolását - nekem ez régebben mindig problémás volt, de most itt van két egyszerűbb megoldás is.

Nekem elsősorban a favorit all-in-one boot-CD, a Hiren's bootCD indításhoz kellett a dolog, így a bemutatásban is ez fog szerepelni. Gyakran kell alaplapokat, laptopokat tesztelnem otthon, amihez nem mindig van háttértár, vagy más ok miatt (pl. onnan kéne adatot menteni) nem érdemes arról elindítani a gépet. Van persze pendrive-on, meg CD-n is kiírva boot CD, de azzal mindig a hova tettem, nem olvassa, miért fagyott meg betöltés közben, nem bootol, stb. gondok vannak. Hálózatról meg gép bekapcs, elindul a PXE, onnan már menüből válogatom, hogy mit akarok indítani. S ha a Hiren's ISO-t hálóról bootolom, akkor az új verziókat elég csak letölteni a home szerveremre, ahonnan máris elérhető.

Egy fotós ismerős keresett meg azzal, hogy egy leesés után nem villan a Canon 340EXII vakuja. Ennek javítása amúgy csak a hivatalos szervizekben drága, független javítóműhelyekben pár ezer Ft-ból megvan. Ugyanakkor nem kivitelezhetetlen egy egyszerű pákával, és PH00 csavarhúzóval sem. A cső pedig ebay-ről 1-2000ft-ért is beszerezhető.

Fontos : a vaku RÁZ. Nem kicsit. 1000V körüli feszültség van a villanócső kondenzátorában kikapcsolás után is, és az nem játék, csak akkor kezdj bele egy vaku szétszedésébe, ha tudod, mit csinálsz. Mindenképpen le kell sütni a vaku kondenzátorát, mielőtt elkezded a csövet cserélni! A kisütés menetét lásd később.

A vakuból ki kell venni az akkukat. Alap, véletlenül bekapcsolod, baj lesz.

A 430EXII és az 580 csőcseréjéhez is elég a felső, forgatható részt szétszedni. Ennek az alján van két csavar, ezeket csavarjuk ki. A forgásponton kétoldalt két kemény gumi dugó van, ezeket fel kell pattintani. Alatta oldalanként 4 csavart találunk, illetve a forgatómechanikát kioldó gomb mellett egy-két plusz lyukat. Az egyiken belátni, két rézszínű érintkezőre. Ezek a kondenzátor pontjai, az egyiket a talphoz érintve egy 1k-4,7k ellenálláson keresztül, le kell sülnie a kondenzátornak. A talphoz képest a lyukon keresztül mérhető is a feszültség, amíg nem 0, ne dolgozzunk tovább (mind a két ponton érdemes megpróbálni a mérést)! Szigetelő anyagból készült kesztyű is jól jöhet.

Az a helyzet, hogy elég gyorsan merül a telefonom, részben mert a 8-as Android alapú Lineage sokat fogyaszt, részben mert képtelenség emberi áron olyan akkut találni az S5-öhoz, ami legalább közel van a ráírt 2800mAh-hoz. Melóban ez nem gond, általában töltőn lóg, de máskor macerás lehet. Tehát kell egy powerbank. De nem ám csak úgy veszünk, hanem újrahasznosítunk. (Gányolunk )

Az eredmény

Régebben volt Lumia 535-öm, ugyanilyen gonddal, csak ott a Windows Phone 10 zabálta a kamu kapacitású kínai akkukat. Na, ahhoz 3 akkum volt... És kettő van is. 2200mAh-nak hazudva darabja. Ha a kettő együtt annyi, akkor már jól jártam.