Figyelem! Az alant leírtak már nem működnek (azaz működik maga a kód, de a Google már nem engedi az adott library használatát, hiába 3.x az Anjlab cucca... )

Androidra rengeteg ingyenes, és fizetős alkalmazás is elérhető a Google Play-en. Amennyiben azonban fizetős alkalmazást készítünk, több követelménynek is meg kell felelnünk, ha a Google Play-en szeretnénk terjeszteni. Ez a bejegyzés segítség azoknak, akik szeretnének alkalmazáson belüli vásárlást (IAB, In-App-Billing) megvalósítani az appjaikban. A leírás nagyban az Anjlab Github-os oldalán alapul - a kódrészletek onnan vannak - mivel az ő library-jukra épül, és annak rutinjai mindenhol ugyanúgy működnek. Természetesen nem térek ki minden lehetőségre (így is elég hosszú lesz ), csak annyira, hogy egy egyszerű vásárlást működőképessé lehessen tenni ez alapján.

Avagy szabaduljunk meg a ceruzaelemektől és ceruzaakkuktól intenzív gányolással

Sok olyan eszközt használunk, amiknek AA vagy AAA méretű ceruzaelemek, vagy ennek akkumulátor megfelelői adják az energiát. Amellett, hogy rendszeres macera ezek töltése, cseréje, felügyelete, az elemek pl. jelentős környezetterhelést is jelentenek. Ha azonban valakinek van kedve némi átalakítást végezni, könnyen megoldható az ilyen eszközök lítiumakkuról való működtetése, és eszközön belüli töltése pl. micro USB csatlakozóról. Természetesen nem mindenhova érdemes elem helyett akkut tenni : falióra, távirányító egy-két elemmel évekig elmegy.

Maga az átalakítás általában nem nehéz, nyilván előzetesen érdemes végiggondolni, hogyan lehet ésszerűen megoldani. A leírás konyhanyelvű lesz, mert egy szakembernek amúgy sem ügy egy ilyen megoldás

(Vigyázat! A lítiumakku nem játék, tehát a rövidzár, direkt USB táp akkura kötése, stb. kerülendő!)

Sikerült vennem egy tök jó gépet (notebook), olcsón, csak sajnos...
...US keyboard.
A francba.
10+ ezer ebay-ről egy nemzetközi (+matrica), amihez nincs kedvem. Jó, itthonról olcsóbb. De amúgy is kell hozzá majd pár dolog, az is elég drága lesz.

Jött szikra, hogy úgyis Debian van rajta, a billentyűzeten meg van felesleges gomb... Igen, a Windows key, azaz normális nevén a Super_L. Valahogy csak át lehet mappelni Í-re.

És természetesen át lehet. Az xmodmap parancs pont erre való.

xmodmap -e "keycode 133 = iacute Iacute iacute Iacute"

Minden F Astra életében (és sok más autóéban is) eljön az a pont, amikor elkezd elengedni a tetőkárpit ragasztása. Nekem úgy 16-17 évnél kezdődött (most 20 az autó). Lehet gombostűzni egy ideig, de aztán muszáj cserélni... Úgy voltam vele, hogy 20-30 ezer egy újrakárpitozás, annyiért meg én is megoldom (tudom, horror egy 20 éves autóra ennyit költeni, fel kellett volna gyújtsam, és venni valamit két nullával többért ). Aztán jó sokáig húzódott, mert az ember lusta, de idén végre rászántam magam.

Baldachinos autóbelső - itt már elkezdtem szétszedni

Első lépésként utánanéztem, hogy is kellene kivenni a hordozólemezt (ez a tető alatt van, egy sütött szövet/farost lemez, amire szivacs alapú szövet van ragasztva). Elvileg annyi, hogy a tetőoszlopok műanyagjait lecsavarozni, kapaszkodókat, napellenzőket leszedni, majd kiemelni a lemezt.
Kellett hozzá ragasztó, aminek az ajánlott hőállósága 80-90 fok. Nekem sikerült 100 fokig hőálló Hranifix-et beszerezni, meglátjuk, mennyire lesz tartós. És perszekell szövet - nem érdemes a legközelebbi rövidáru-boltba menni, jobb a kifejezett autó-tetőkárpit anyag : ezt kárpitosboltokban/webshopokban lehet kapni,és pont olyan szivacs+szövet kombó, mint a gyári. Mondjuk színben szükség lehet némi kompromisszumra, mert pont olyan színű, amilyet a gyárban felnyaltak rá, és 20 évet öregedett, úgysem lesz Én elhoztam egy, a gyárinál kicsit sötétebb szürke plüss anyag utolsó métereit akciósan (Így is jó drága volt).

Ez volt az egyik probléma, amire úgy 2010 óta akartam megoldást találni. Akkoriban kaptunk Symbian Nokia telefonokat melóhelyen (C5-00-t), amikben már volt kamera, és elég sokszor kellett vonalkód alapon leltároznunk. Adta volna magát, hogy a telefonnal olvasgatja az ember a cuccokat, aztán átzavarja gépre, nem kell laptopot cipelni a vezetékes Symbol olvasóval. na persze a C5 kamerája max. a méteres vonalkódokat tudta értelmezni, olyan rossz volt az optika Később lettek Windows Phone, Android céges telefonjaim, de hasonló alkalmazást ezekre sem találtam. (Spoiler, azóta van, vagy kettő (és még több), ezen kívül itt a bejegyzésben.)

Ilyenkor az a megoldás, ha ír egyet magának az ember Már évek óta akartam, és mostanra lett annyi Android programozás "gyakorlat" (meg szabadidő), hogy neki is láttam. Hatalmas feladat ám, máshol ez egy tutorial, vagy első féléves beadandó témája lenne

Az ASUS Xonar Essence One egy (kissé) audiofileknek készült, tuningolható DAC (hihetetlen, hogy az IC foglalat a 2010-es években selling point lehet ). Ennek megfelelően rengeteg kép található róla, amiken nincs bent a házában. Csakhogy nekem nem olyan dolgom volt ezzel a szépséggel (merthogy szerintem kifejezetten szép cucc), amihez ki kellett volna venni a műveleti erősítőket.

Így néz ki. Forrás : prohardver.hu

Dare2Live One-ával a probléma az volt, hogy nem volt hajlandó bemenetet váltani. Alapvetően nem is lett volna ezze gond, ha azon a bemeneten van, amin ő használja, de nem azon volt Ki kellett volna találni, mi baja.

Persze nem néztem meg, hogy vált-e. Kihúztam a házából, ami kemény 4 csavar (vagy 6?), meg a potigombok alatt 2, és leszedtem az elejét. Ezt 3db kis idom tartja, szintén pár csavar. Az elejéről levettem az előlapot is, és konstatáltam, hogy az ott látható CD4093-ak csak a LED-eket léptetik. A nyomógombok jók voltak, a vezetősávok egészen a kábel végéig rendben.

Nemrég egy munkahelyi vezetőváltás kapcsán ötlött eszembe pár gondolat arról, hogy hogyan is változott az elmúlt évtizedekben az otthoni, és vállalati informatika. Persze nem mindig előnyére... Eretnek gondolatok, csapongás és bosszankodás az informatika fejlődéséről alant ( a saját véleményem, ami nem biztos, hogy helyes, és jós sem vagyok, meg terjedelmi okok miatt sok mindent ki sem fejtek).

Az alapfelvetés az volt - miközben az új manageremnek az általunk kezelt szerverek működését magyaráztam - hogy milyen sok olyan dolgot használunk ma is, aminek az alapjait a 70-es években, vagy korábban találták ki. És ez nem kis dolog, hiszen általában csak a legjobban felépített rendszerek alkalmasak arra, hogy folyamatosan az adott kor igényeinek megfelelően fejlődjenek tovább.

Lehetne tehát erről elmélkedni - hogyan is változott az informatika az elmúlt évtizedekben, mi bizonyult időtállónak, és rosszak, vagy jók a mai irányok?

Anyám TV-jében elhalt a világítás, tehát nem volt kép. Egy sufniszerviz megoldotta, de nem oda való LED-ek kerültek bele (ha csak ennyi baj lett volna...), így rendesen foltos lett a képe. Hátamon felállt a szőr tőle. Rendeltem bele hozzá való LED csíkot, és nekiláttunk kicserélni. . . (Nem sokat fotóztam mondjuk.) (Update : 2025-ben többet fotóztam, azok a végén vannak )

Jár a korbács a Samsungnak ezért a megoldásért. A világítás egy fém lavór hátulján van, belül, az LCD kijelzőt világítja át (kell a távolság az egyenletes fényeloszláshoz). De miért nem a lavór hátuljára vannak lyukak fúrva, és hátulról cserélhető a csík? (Kicsit későbbi Samsung TV-k már ilyenek ) És miért nem szélesebbek a csíkok, hogy jobb legyen a LED hűtése? Vagy miért nincs a lavórra csavarozva az egész, esetleg hűtőpasztával? Azért itt látszik, hogy koreai a cucc, nem japán - a termék jó, a felépítés kevésbé.

Avagy arról, hogy mi is az a groteszk kókányolás. Merthogy abból a hardcore verzió fog lentebb következni.

Úgy tűnik, a Nikon vízálló kompaktjai érintkezőgondokkal küzdenek. Volt ugye az S32-m, aminek a microHDMI aljzatában okozott zárlatot egy érintkező, egy-két ugyanilyet távjavítottam is (csak volt, aminek az USB-jében volt a zárlat), most pedig itt van egy W100, amiben a SD foglalat érintkezői hajlottak meg csak úgy, egy random kártyacsere során. Márpedig egy vízálló gép csak megéri a megmentést, még ha olyan low-end is, mint ezek a Nikon bumszlik.

Ezek azok : Az S32 és a W100 (utóbbi az S33-ra hasonlít jobban)