A kisgömböc a legtöbbb lítiumakkus cuccra leselkedik; elég csak csontra merülve állni hagyni az eszközt, vagy egy rossz minőségű akkumulátor is.

Ezzel az 5s-el az utóbbi történt, szépen szétnyomta az akku. A kijelző sajnos nem maradt épen (pedig lett volna esélye, még így meghajolva is - s ha nincs lecsavarozva az alja, akkor nem is törik el). Viszont így alkalmam nyílt iPhone-t szerelni, ha már a sajátom akkucseréjét nem dokumentáltam. Mondjuk nagyon ezt sem (Iphone SE 2016 amúgy ugyanez, csak az akkucsati különbözik.)

Hát, ez kicsit meghízott

Meg igazából mit is? Az egészhez egy Pentalobe csavarhúzó kell, egy PH00, egy csipesz, meg egy műanyag szétszedő, vagy tapadókorong. Utóbbit nem szeretem, és óvatosnak is kell vele lenni, hogy a Home gomb kábele ne szakadjon el. A vékonyabb szétszedővel, késsel meg az a gond, hogy a házat könnyű vele megsérteni. Na, itt legalább ez nem volt kérdés, megoldotta az akku

Nem kenyerem Windowsról írni, de azért egy informatikus értsen az elterjedtebb dolgokhoz, szóval csak ki kellett próbálni ezt is. A prewiev szépen működött egy mezei virtuális gépen (akkor még Vmware-n), de a végleges ugye megköveteli a TPM 2.0-t, az meg az egész családban nincs egy gépben sem, illetve a céges pár évesekben csak. Fizikaira persze amúgy sem tenném, de virtuálgépen lehet emulálni

A Vmware helyből tud TPM 2.0 emulációt, viszont a most használt Qemu/KVM nem (nemrég cseréltem a Vmware-t KVM-re).

Hogy mégis tudjon, ahhoz a swtpm csomagnak kell fent lennie a host gépen. Ez Stefan Berger fejlesztése, és sok disztró sok verziójára csak forrásból megy fel (és kell a libtpms0 is neki), de sok másra meg van repóból; a nálam a futó Debian 10-re persze nem volt semmilyen tárolóban.

Ezért felvettem az unstable (Debian Sid) tárolóit - nem a legszebb megoldás :
mcedit /etc/apt/sources.list
és a végére :
deb http://ftp.de.debian.org/debian sid main
(Amikor már fent a cucc, akkor az elejére egy #, és nem akar majd ebből frissülni.)
Aztán apt update, és apt install libtss2-tcti-swtpm0 libtpms0 swtpm swtpm-tools swtpm-libs. Legalábbis kb. ezeket kell feltenni .

Többféle megoldás létezik arra az esetre, ha egy távoli gép USB portjait szeretnénk helyben használni. Az usbip az egyik, nem a legegyszerűbb, de használható módszer. Elég sokat kellett túrni, de miután kiismeri az ember a(z Ubuntu/Debian verzió) hülyeségeit, tök használhatónak látszott.

Ubuntu és Debian rendszereken a telepítés módja megegyezik : apt install usbip
Az első gáncs az, hogy valamelyik Linux-tools-common csomagban is benne van az usbip, de az kb. mindenben is különbözik, nekem nem működött.
Suse-n és Centos alapú disztrókon is létezik a csomag, de nekem Suse-n nem működött, Centos-t meg nem tudtam telepíteni (sehogy nem tudtam bebootolni a telepítőt a tesztgépen ), szóval azon nem néztem.

Azon a gépen, amiről megosztunk egy USB eszközt, be kell tölteni az usbip moduljait - én mind a két gépen kiadtam ezeket, az a biztos. (Elvileg a kliensen a vhci-hcd épül az usbip-core-ra, a szerveren meg az usbip-host.)

Egy ismerős fotószakkörén szolgált ez a D90, aminek a gombjai az idők során egyre kevésbé működtek. A Menu teljesen megadta magát, a visszajátszás is nehezen ment már, így felkészültem a komplett szalagkábel cseréjére (egyben van a bal gombsor, a négyirányú, kb. a teljes hátlap egy flexen). Mindenesetre nem rossz 13 év egy ilyen cucctól, pláne, amit ez kapott élete során. Alapszintű kókányolás következik.

Az alany

A hátlapot levenni nem nehéz, 4 csavar kétoldalt, 2 a kereső alatt-mellett, és 4 a gép alján. Ezután szépen felpattintható a hátlap (az SD kártyát azért vegyük ki, meg persze az akkut is), és óvatosan meg is emelhető. Két szalagkábellel csatlakozik a géphez - a szélesebb a kijelző, a vékony a gombsoré.

Ez a Hyundai LLH24714MP4CR 23" TV úgy került hozzám, hogy a tulajdonos már próbálta kideríteni, mi okozza a lassú indulását. A hibajelenség annyi volt, hogy készenlétből, vagy áramtalanítás után hosszú percekig tartó Power LED villogás után indult el, már ha elindult. (A címben arra utalok, hogy a "hjande" márka termékeit itthon úgyis csak Hunyadinak hívják, az "ezen is csak Westel" kifejetés pedig egy 90-es évek eleji Alaplap magazinból való )

A hibajelenség alapján lehetett volna sima pufferkondenzátor-hiba is, de nem az volt, a tulaj végigmérte a tápot, feszültségek megvannak, on/off jel megvan, de mégsem éled az alaplap (azaz láthatólag csinált valamit, de nem tudott elindulni). Sajnos az alaplapon egy kondenzátor + lábát sikerült felszakítania (mondjuk nem lehetett nehéz, elég hülyén tervezett a NYÁK azon része). Nem mellesleg nálam kép sem volt, de először azt hittem, hogy azért, mert nem indul el, és a világítás felkapcsolása után fagy meg

Avagy újabb 5-minute lájfhekk.

Jó ideje használok egy borzalmas kínai 32GB mSata SSD-t (kb. Kingspec szint ), USB3-mSata átalakítóval. Tök jó - azért borzalmas, mert jóérzésű ember nem tesz ilyet a gépébe, de ez persze az SSD-t nem zavarja, az USB-ről bootoló Debian szépen megy róla . Viszont sóher voltam, nem vettem hozzá házat. Amúgy is melegszik, zárt házban megsül. De valamivel védeni kéne, mert amúgy meg elég sérülékeny a két NYÁK összefordítva.

Pár éve vettem egy Sigma 170-500 f6.3 APO nem DG nem HS nem OSM nem EX obit, és már akkor sem volt kerek a fókusza. Eléggé szorult, az AF alig mozgatta. Mondjuk mivel az 1100D autofókusza f5.6 felett hivatalosan vak (csak a felsőkategóriás Canon vázakon megy normálisan az AF f8-ig), nem is nagyon törtem magam, meg nem is mertem annyira belemászni, mert bonyolultnak tűnt a bajonett alatt látható cucc. Inkább manuálban tekergettem, a visszajelzésre hagyatkozva, pedig ha van fény, azért elég jól találna az AF is. Most jutottam el odáig, hogy belenéztem (egy sikertelen Sigma 100-300 APO DG EX - ami amúgy egy nem létező objetkív, legalábbis még senki nem szedte szét - javítása kapcsán, mert hasonló hibával volt az is).

Erről van itt szó kéremszépen

Nem szoktam ilyeneket, de ez elég meredek egy rövid bejegyzéshez

Haver hozott egy Skil akkus fúrót. 12V-os Ni-Cd akku, nem mai darab, de az akkun kívül semmi baja nem volt. Mármint, forgott, de mondta, hogy az akku kuka. Hozzá is valami "vidd vagy kidobom" módon került. A töltője darabokban jött. A terv az volt, hogy megjavítjuk, és valami lesz vele.

Szedjük hát szét az akkut, 3db 18650 kellhet bele, van itthon, csak kérdés, bírni fogja-e C-vel (a bontott celláimnak sem a kapacitása nem túl jó, sem a C értéke, mivel elsősorban laptop akkukat bontottam korában).
Az volt csak a meglepetés, hogy az akkuban ez volt :

Szokásos példaprogram (mint a kamerás), hogy másnak ne kelljen napokig keresnie a megoldást, ha valamit file-ba akar lerakni az Androidra írt programjában. Főleg annak apropóján, hogy rengeteg régebbi leírás van a neten, ami a Scoped Storage előtti időkben, illetve Legacy storage-t kérve a manifest-ben még működött; azonban 2021 tavasztóll a Google külön engedélyhez köti a Legacy storage használatát, szóval nincs többet hozzáférés a /sdcard0/-on levő Documents, Camera, stb. könyvtárakhoz. A Barcodenote meg Legacy storage-t használt, mert amikor először feltöltöttem, még a fene se tudta, mi az, de azzal legalább működött Szóval muszáj volt átírni, ha nem akartam, hogy kiszórják a Play-ből.

Na jó, ez egy egyszerű eset lesz. A lehető legegyszerűbb. És a lehető legolcsóbb. (Vigyázat! A 220V-os részek ráznak, csak saját felelősségre...)

Az alany

Bagóért lett egy Fujitsu-Siemens C17-12. Mondjuk főbb részeiben (úgy mint táp, scaler, ház) azonos a C19, XE17 és XE19 összes verziójával (némelyikben van hangszóró, némelyikben nincs, meg a LCD-k különböznek). Ezek nem hűde szép képű, de igen tartós dolgok. Mármint mennek 6-10 évet 0-24-ben (vagy bármilyen durva bánásmód mellett), aztán egyszer csak elkezd pislogni a power LED, néha bevillan a kép, de más semmi. Más baja elég ritkán van (néha persze fénycső, vagy inverter, de az ritka). Elég sok ilyennel találkoztam régebben