A vitatott jelenségeknek a szerinted elkülönítő fontos megnyilvánulásait taglalod, de a definíció halvány kísérlete nélkül a természeti törvényeknek csak nevük van a rendszeredben. A Természet fogalmilag lebeg, a törvény szó pedig a parancsjellegű információ iskolapéldája is lehet. Legalább annyit tisztáznia kellene már a materializmusnak és az akármilyen ideológiai presztízsű fizikusoknak is, hogy hol vannak, s miképpen léteznek ugrásra készen a természeti törvények akkor, amikor éppen nem hatnak, mert pl. nincs az általad említett konkrét helyzet vagy nem figyeljük John Gribbin kvantumfazekát.[link] Én a korábbiakban már elhelyeztem őket a Fizikumban és a Vákuumban is, és a miként való létezésük kérdését is megválaszoltam. Válaszom, persze, vitatható, de eredménnyel csak konkrétan. Alkalmazd pl. a hatásokra is megkülönböztetéseidet. Úgy gondolom, a hatás neked is elfogadható genus proximus marad annak ellenére, hogy egy pillanatnyi pici tűszúrás hatása fogalmilag egy kalap alá kerül akár az összes természeti törvény hatásával is, mert lényegük azonos: az Egészen belüli kapcsolatok eszközei. ( Számomra mindegyikük információ: ismert és még nem ismert nyelvtani ige-miriád, paraméterekkel. Írtam már, hogy az energia is információ.)

Én tehát az egész létet ma még beláthatatlan kapcsolat- és információszövevénynek tartom, ezért is nevezem Összes Információnak. A Fizikumban a szövevény kiegészül – első megközelítésben - a kvantummechanikai objektumokkal, mint csomópontokkal. Második megközelítésben a kvantummechanikai objektumok végtelen kis részei bizonyulnak valódi csomópontoknak. A Fizikumon kívüli csomósodásokról természetesen gőzöm sincs, még fáradt se. ( A gyakran meglátogatott Vákuum csak a fizikusoknak mutat meg magából valamicskét, de ez csupán arra elég, hogy divatosan kvázi személyhez fűződő joga megsértésének minősüljön, ha bárki Semminek meri nevezni őt. Azt gyanúsítást pedig az Összes Információ kérheti ki magának, hogy együtt lakott vagy lakik a Semmivel és még meg is termékenyítette vagy termékenyítgeti.)
Nekem természetes, hogy az Összes Információ képes tökéletes azonnali megismerésére annak, hogy milyen információtartalmak keletkeznek a szövevényében s kezelheti is mindezeket. Ettől és ezért van, kizárólag. Ám neki is van cselekvési szabadsága s ebből csak a már megszerzett ismereteink szintjének figyelembe vételével engedhet – ésszerűen. Tudomásul veszem mai korlátainkat, de nem leszek örökkorlát hívő, ha már mindenek ellenére lett élet. Nem bizonytalanodik el tudományhitem az időre is kiterjesztett határozatlansági relációtól, a két rés kísérlet eredeti és későbbi verzióitól, sőt John Gribbin kvantumfazekától, nyugvó fáitól (stb) sem. Így növekedhet Lehetősége az Összes Információ megismerésének.

Kontrám és információvédelmem után egy kis információmagyarázat: én a megismerés szempontjából értelmezem a világot. Információnak tartom mindazt, ami legtágabb értelemben megismerés tárgya lehet. Fizikumunknak, mint a Vákuummal elkülönített Lehetőségnek, van megismerni valója. A hatást is információk útján tapasztaljuk. A hatáskeletkezés és a közvetítés információtartalmát, az ige-miriádot és paramétereiket pedig megismerhetjük. Ha ismereteink elég pontosak, a hatást elvileg és gyakorlatban is tudjuk és többször is megismételhetjük. Az ismétlési lehetőség alól egyetlen kivétel van: az egyedi és a globális meghalni tudásunk. Ezért is érdemes vakon hinnünk antitudásunk tökélességét.
A Memórium ügyében félreértettél. Nem célom volt vele, hanem kénytelen voltam a feltételezni a létét. Írtam a (#771)-ben, hogy „a Fizikumban azért kell lennie Memóriumnak, mivel a múlt információi a semmi nemléte miatt nem bírnak megsemmisülni.” Csak annyi terhel az ügyben, hogy nem hiszek a semmiben, de hitem megcáfolható a semmi létének fizikai bizonyításával. Csak következmény, hogy a Memórium jót tett az Összes Információ fogalmának és hasznos(?) lenne nekünk.