Szia! Mégegyszer köszi az őskontinensek korrigálását! Az előadott példában a buktató ott van, hogy nem marad állandó a nyomás. Ha pl ''normális esetet feltételezve, mondjuk 1 m^3 200 K fokos gázt hűtünk, akkor p*V / T = állandó. De mire lehűtöd nulla Kelvinre, a ''p'' nyomás is nulla lesz, ezért V-nek már lehet nullától különböző értéke. Amúgy meg lehet, hogy ez a gáztörvény egészen az abszolút nulla közelében már nem is érvényes, mivel igazából a Brown mozgásból statisztikailag levezetett / kísérletileg is igazolható / tv, de az abszolút nulla közelében nincs is már Brown mozgás, és pl a Pauli elv miatt, már gond van az egyes gázatomok lehetséges energiaszintjével is.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

És honnan tudjuk, hogy nem lesz térfogatuk? Mi van, ha itt is van valami nullponti energiához hasonló dolog, nullponti térfogat néven ? Nagyon kicsi, de térfogat.

Vagy mi van, ha 0K-nél az anyag egész egyszerűen elkezd átalakulni energiává

Vannak még őrült ötleteim...

az őskontinenseket nincs mit
nemtóm.. a képletet én is ismerem.. csak végre jó lenne, ha vki végre bebizonyítaná... v megcáfolná
#152: lehet.. nem tudom... én is ezt írtam.. az anyag megszűnik létezni...

majd kapunk ráválaszt, ha végre elérjük... addig meg marad a feltételezés és az elmélet

''The Lord is my light and my salvation; whom shall I fear? The Lord is the strength of my life; of whom shall I be afraid?''

A képletekkel az a bajom, mint általában a fizkémmel: egy bizonyos határig működnek, de épp ott, ahol kiváncsi lenne az ember az előrejelzésre, ott csődöt mondanak.

Ebből én azt veszem ki, hogy a térfogat fogálmához hozzátartozik az atomok mozgása is. (vagyis a mozgásukkal definiáljuk a térfogatot), abszolút nullánál nincs mozgás -> nem értelmezhető a térfogat fogalma (persza az atom attól még van, és van térfogata tömege stb.). szvsz ezt jelenti az hogy V=0. és akkor még a nyomás is lehet bármi.

jesterc.hu

Ha gyorsabban mész a fénysebességnél, kiszakadsz a 3D-s térből a 4D-sbe, (gyorsulás közbe te magad is generálsz egy fekete lyukat)

jesterc.hu

0 K-nél a határozatlansági reláció miatt ugyanúgy tovább rezegnek az atomok, nem alakul semmi át energiává.

...a lamb in a lion’s presence, no recourse beyond obeisance, no hope beyond prayer.

Volt egy könyvem, amíg kölcsön nem adtam, Gorelik: Miért három dimenziós a tér. Végül is ebben az állt, hogy a tér azért három dimenziós, mert csak a három dimenziós térben lehet feltenni ezt a kérdést. Ugyanis ha erővonalakkal jelöljük az vonzó - taszító erőket, akor belátható ( kicsi integrál, de igazából elemileg is, ) hogy két dimenziós világban nincsen szökési sebesség, minden egy központba hullik vissza, mivel a ''gravitáció'' itt 1/R-rel arányos, és pl ''szumma 1/x = végtelen'' 4, vagy annál nagyobb dimenzió esetén pedig 1/Rˇ3 vagy még jobban csökken az erő, itt meg, ha kör alakú pályán keringő test energiájához bármilyen kicsit hozzáadunk, végleg eltávolodik, és bármilyen kicsit elveszünk belehull a vonzáscentrumba, stabil struktúra csak a három dimenziós térben jöhet létre, mivel itt a keringési és a szökési sebesség között egy stabil kis tartomány van egy négyzetgyök kettes szorzó. Pl Föld esetén 8 km/sec = keringés körpályán, 11,2 km/sec egyenlő szökési sebesség, a kettő között pedig egyre hosszabb elipszis. Valós struktúrális tér csakis 3 dimenziós lehet.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

No, rájöttem, mit nem vettünk figyelembe T=0K-nál. Ezesetben a tökéletes gáz V-a tart a 0-hoz, de itt már a He is folyadék/szilárd. Úgyhogy átvágtuk a gordiuszi csomót

Tényleg, de akkor nem is igaz a relativitás elve??? hiszen aszerint ugye minden koordinátarendszer egyenrangú, a 0,0000000000001 *c és a 0,99999999999999 * c sebességű is. De ha én ekkora sebességgel mozgok, akkor már nekem fekete lyukká válás előtt minden sejtem kb 66 naptömegnyi lesz, olyan gravitációs erő lesz köztük, ami nem fog jót tenni az egészségnek. Na akkor most hogyan egyenrangúak az egymáshoz képest egyenletes mozgást végző koordináta rendszerek?

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Ahogy mondod....

De ha belegondolok, nem értem miért ne lehetne stabil struktúra 4Dben mert a képlet csak arról szól, hogy sokkal kisebb a gravitációs erő, ráadásul itt már nem is körpályárán keringenek a 4D-s testek, hanem gömbpályán. Szerintem ami a 3D-s térben érvényes az nem vihető át (nem értelmezhető) csak úgy a 4D-s térre.
Az imagináriusos számok pont arról szólnak, hogy +1 dimenzió kell az ábrázolásukhoz.
Vagyis ha gyök alatt negatív szám van az csak a 3D-re nem értelmezhető, de ha bevezetünk egy negyedik dimenziót akkor már igen.

Vagy nem

jesterc.hu

Üdv Szalma! Te mivel foglalkozol egyébként? csak mer' minden témához rettentő építő elleggel bírsz hozzá szólni, és ezt marhára értékelem benned! De komolyan

jesterc.hu

Üdv!

Lenne egy feladat , pont ''tér-idős''
Minkovszki síkon adott x és t koordinátatengely és adott két esemény [ P(x,t) ]:
A(-1, -1) és B(2,3)
Mekkora legyen a szemlélő sebessége, hogy ezek azonos helyen legyenek? (Időszerűek)
Jó szórakozást

Kösz :)

Nem, valóban nem....

Kösz :)

Na de, h a témához is kapcsolódjon:
Minkovszki a szokványos Descartes-féle térkoordinátákat (xyz) kibővítette a fénysebességgel táguló idővel; c*t, ahol a ''c'' a fénysebesség, a ''t'' pedig az idő reprezentációja. gondolom akkor a feladatban a t akar lenni a idő koordináta tengelye. (?)

''The Lord is my light and my salvation; whom shall I fear? The Lord is the strength of my life; of whom shall I be afraid?''

Állítólag az az összefüggés a tér, az idő és a tömeg között, hogy ha jó az idő, a tömeg kimegy a térre...


Tán nem?

Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

jaham.. ezt még Einstein bácsi fogalmazta meg egy előadása végén

''The Lord is my light and my salvation; whom shall I fear? The Lord is the strength of my life; of whom shall I be afraid?''

valóban, t az idő.
Az volt a gond, ha már történelmezünk [], hogy a Galilei transzformáció(x'=x+v*t) alapján ha megmérik a fény sebességét több ''irányból'', akkor különbözni kellene a mérési eredményeknek (hiszen a Föld mindig ugyanarra halad....tehát a Föld sebessége vagy pozitív vagy negatív). De nem úgy sikerült a kísérlet, ahogyan azt akarták az okosak....
A fény bizony minden vonatkoztatási rendszerből ugyanazzal a sebességgel megy. Ezért nem tudták megmérni.
Ezért jött a spec. Loretz-transzformáció, ami azt mondta, hogy a fénysebesség állandó, tehát c=x/t minden innerciarendszerben igaz. A lényeg, hogy [delta]s^2=[delta]r^2-c^2*([delta]t)^2

Ja és
t' = t * ( 1/[gyök](1-v/c) ) Idődilatáció

[Szerkesztve]

Kösz :)

Ja...még1
1.: Az előző képletből láccik, hogy a fénysebesség határjellegű, tehát azt sosem érheti el semmi. Az más kérdés, mi van akkor, ha nagyobb...ergo van-e értelme az időnek és a térnek a komplex számok halmazán Passz. De hogyan lehet rögtön elérni egy bizonyos sebességet( c-nél nagyobbra gondolok) egy nála kisebb átugrásával? Nincs gyorulás?

2.:
Az abszolút 0 fokot (0 Kelvint) a köv miatt nem elhet elérni:
Amelyik anyag hőmérséklete tart a 0 K-hez, annak az entrópiája is tart a 0-hoz (Termodinamika III. főtétele ) Ez alapján bizonyítható, hogy az adott anyag fajhője 0-hoz tart szintén. Tehát infitezimális hőmennyiség elegendő ahhoz hogy már ne 0 fok legyen. Egyszerű határérték
Mitöbb hallottatok már Heisenberg bácsiról? Mert ő neki volt egy határozatlansági törvénye (reláció nak is mondják). Miszerint (ha jól emlékszem) a részecskék helye és impulzusa nem határozható meg egyszerre ugyanazon pontossággal. (Képletre már nem emléxem).
Márpedig ha a részecskék mozgása ''megszűnik'' 0 Kelvinen, akkor bizony meg tudjuk határozni ezeket egész pontosan Tehát rögtön 2 ellentmondásba is ütközünk.... Hát tévedhet ennyi okos ember?

[Szerkesztve]

Kösz :)

Utolsó mondatodra: Igen, tévedhet.

Ha mindegyik okos embernek igaza lenne az összes fizikus elmehetne nyugdíjba, és zárható lenne a topik

Fénysebsségnél gyorsabb sebesség elérése: ha gyorsabb vagyok átkerülök 4D-be, ha átlépek 4D-be ergo gyorsabb vagyok, tehát nem kell gyorsulnom, csak kilépnem a térből

jóvanna még mindig nem ismerek egy képletet sem, ráadásul nem vagyok elméleti fizikus sem csak így puritán gondolkozom

jesterc.hu

Mit értesz 4 dimenzió alatt? Hallottál már a Minkovszki féle négyesvektorokról?
Akkor másképp: müonok keletkeznek a alégkör felsőrészében és pár mikrosec alatt leérnek a Föld felszínére. Hogy lehet ez? (Ha fénysebességgel haladna lefele ennyi ideig, akkor is csak párszáz métert tehetne meg).
Ő is ''4D-ben'' mozog?

Kösz :)

Ezt magyarázza el valaki, lécci.Mozgó járművön vagyok és bekapcsolok egy lámpát, aminek a fénye ugyebár fénysebességgel halad, akkor a járművön kívülről nézve a fény (ami a járművön van) sebessége=fénysebesség+a jármű sebessége?! Akkor viszont van fénysebességnél nagyobb sebesség. De ha ez igaz akkor megdöl minden amit Eisten mondott.

Remélem nem írtam, és kérdeztem túl nagy hülyeséget

http://www.hackthat.net/df/ddos/13300/index.html - egy jó kis oldal, nem kell félni tőle :D

Na épp ezaz, hogy amit te kívülről látsz az NEM gyorsabb a fénysebességnél, az A fénysebesség....De amit a jarművön utazva néze, az is fénysebesség....Épp ez a relatív Ajánlom figyelmedbe a Holics László által írt fizika ''összefoglalót''. Egész érthetően le van benne írva minden.

Ja amúgy ne jöjjön már mindenki azzal, hogy ''Olyan elméletem van, hogy elfelejthetjük Eisteint!''....elég sokan próbálkoznak/tak vele, és tudtommal még mindig semmilyen kísérlet nem igazolta, hogy tévedett volna....



[Szerkesztve]

Kösz :)

nem, a lámpából kilépő fény sebessége fénysebesség lesz.

jesterc.hu

me' iszkiriznek mind állat (gyorsan mint a fény majdnem) ezér lelassul a saját órájuk, így tovább élnek. nem pár mikrosec alatt érnek le (csak nekik annyi) ami számunkra jópár másodperec.

Bővebben: link

(eccer már belinkeltem, röviden összefoglal mindent)

[Szerkesztve]

jesterc.hu

Nem épp fordítva?

[Szerkesztve]

Kösz :)

Ha mindenki elfogadná, hogy Einstein tökéleteset alkotott (lehet hogy így van), akkor még mindig aszondom, h zárható a topik.

Viszont amit ő kitalált az relatív, nem biztos, hogy minden esetben így működik, (értem ez alatt, hogy 0K esetében lehet hogy nem érvényes az adott képlet, illetve fénysebességgel közlekedő anyag lehet hogy nem rendelkezik végtelen tömeggel (vagy mittoménmennyivel), hisz ''csak'' matematikailag tartanak ezek a képletek végtelenbe.

mivel nem sikerült ezeket a dolgokat megfigyelni, ezért nem biztos, hogy nem is létezik. Lehet hogy eccercsak születik egy megoldás, ami leírja pl a fénysebesség elérésének a lehetőségét, és leírja a tömegnövekedést az idő izével is.

És ha ez a megoldás a PH!-n születtik, akkor ez van, volt már ilyen.

jesterc.hu

Nem mer' akkor számunkra gyorsabban mennének a fénynél és nekem lenne igazam Felőlünk nézve úgy tűnik hogy tovább élnek, felőlük mi meg lelassítunk állatira.

jesterc.hu

Mivel a fény hullám , ezek után mindegy, hogy te milyen gyorsan mész az autóddal. Képzeld el, hogy egy hajón mész előre, és mondjuk hangjeleket adsz ki / szolár / és a visszaverődő jeleket értékeled. De mondhatnám azt is, hogy kavicsokat dobálsz magad elé az úszó hajón, és az azok által keltett hullámok visszaverődése alapján ''látsz''. Az más dolog, hogy a fénynek van egy olyan tulajdonsága is, amikor részecskeként tud viselkedni. Mondjuk maradva a vízpéldánál, képzeljünk el egy baromi hideg detektort, amikor detektálod a vízhullámot, / a fényt mint hullámot / akkor hirtelen ''megfagy'' állaptváltozáson megy keresztül, a ''detektált jégkocka'' / foton / persze már nem hullámzik, de egész addig amíg a mérőműszer ''fogságba nem ejti'' addig igen. És a vízhullámok terjedési sebességének tök mindegy, hogy mögötte a hajó milyen gyorsan megy. Persze erre azt mondhatod, hogy egy gyorsan előrehaladó hajó orrából az előtted araszoló hullámokat a hajóhoz képest lassúbbnak látod, mint a partról. Csakhogy a Lorentz-Kontrakció, és a te mozgásodból keletkező időlassulás miatt, a mozgó hajón is pont ugyanolyan sebességűnek látod a terjedő hullámot, mint a partról.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Igazából a mi három dimenziós terünkben nem lehet túllépni a fénysebességet. Különösen ha sikerül visszavezetni az ismert fizikai erőket egyetlen kölcsönhatásra, akkor megállapítható, ez ''ama'' kölcsönhatás sebessége, és passz, mivel minden egyéb is ebből származik. De azt elképzelhetjük, mondjuk a szappanbuborék példájára, ahol a 2 dimenziós lények élnek és ahol a buborék falának / ami az ő terük / rugalmasságának - szilárdságának megfelelően van ugyan egy fix erőhatás terjedés, de szappanbuborék helyet mondjuk lufzballonban gondolkozunk ami ugye hasonló, de már jól összegyűrhető, akkor lehetnek olyan pontok ezeknek a 2 dimenziós lények számára, ahol ''levághatják a kanyart'' ahol ezek a felületek összeérnek. Nemhogy 2 pont közti ''féregjáratok'', de kanyargós szerteágazó ''féreg alagútrenszer hálózhatja be az univerzumot''. Egy ilyen jól összegyűrt lufbalon minden pontja érinkezhet vmilyen másik visszagörbült darab felületével, akárhol bele lehet kezdeni a hipertérben való közlekedésbe, csak meg kéne találni a módját, miként tud egy síkban élő lény a síkra merőleges irányú mozgásba kezdeni. Kérdés, képes lehet-e erre egyáltalán?

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Up! Aha! De még mennyire! Szerintem is.


[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Az nem úgy volt...

Megcsúszott, beverte a fejét a WC-deszkába és ekkor találta fel a fluxuskondenzátort












[Szerkesztve]

Ez valamiért nem jelent meg...

Na gyerünk írjatok már valami érdekeset!

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

''Igazából a mi három dimenziós terünkben nem lehet túllépni a fénysebességet''

Ez nem így van. Ez így megfogalmazva nem igaz.

De azt elképzelhetjük, mondjuk a szappanbuborék példájára...

Rossz példa.

A helyzet a következő:

1. A fénysebesség átlépése nem sebesség-kérdés, hanem téridő-problematika. A fénysebességnél létezik nagyobb sebesség. Legalábbis anyagi közegben a fény fázissebessége lecsökken. Semmi akadálya annak, hogy részecskék e közegben a helyi anyagbeli fénysebességtõl gyorsabban haladjanak. Ha töltött részecskék haladnak gyorsabban, mint a helyi fénysebesség, akkor lép fel az ún. Cserenkov-féle sugárzás. Ez ez csak egy példa.

Mondok másikat. Adott egy fényforrás. Pl. a Nap. a Nap korongjának két átellenes pontjáról induló két foton (melyek útjai azonosak, csak irányuk ellentétes, lévén a Nap két átellenes pontjáról indultak) egymáshoz képest 2c sebességgel halad!

Stb.

Tehát a fénysebesség nem határsebesség, ezt GYORSAN FELEJTSE EL MINDEN LAIKUS! A fénysebesség a legnagyobb hatÁSsebesség! Nem hatÁRsebesség!

2.

Ez valami Mézga Gézás hülyeség továbbélése úgy látom (Mézga Aladár a felfújható űrhajójával járt egy ilyen lapos korong-bolygón). (Áldott légy Romhányi! )
Mert egy ilyen 3 dimenziósnak tartott (de nem annyi, hanem több) világban a mozgás egyértelmű jele nem attól lesz érdekes, hogy ''hányféle'' (a tér 3 irányába) tudok elmozdulni hanem, hogy egyáltalán EL TUDOK MOZDULNI! (Természetesen nem a biológiai mozgásra gondolok, hanem a koordinátákra, irányokra) És mivel el tudok mozdulni, az engem körülvevő világot is fel tudom térképezni (feltételezem a tudás meglétét, de ez most itt nem kérdés). Azaz a dimenzióugrásos marhaságokat gyorsan el kell felejteni, a 2 dimenziós emberkék (ha léteznének) tudnák magukról, hogy 2 dimenzióban élnek...

Freedom, Nature, Love & Music

ugyanmar kollega

azzal, hogy a fenysebesseg a legnagyobb hatassebesseg, pont azt allitod, hogy hatarsebesseg jellegu (itt arrol van szo, hogy tetszolegesen megkozelitheto, de el nem erheto, ha van tomeg - ezt ertjuk hatarbizbasz jelleg alatt)
sot, valojaban ez ugy nez ki jol felepitve, hogy van egy maximalis sebesseg (ezt nevezzuk c-nek), eppen megegyezik a feny vakuumbeli sebessegevel, _semmi_ nem lephet at, ergo a hatasok is csak maximum fenysebesseggel terjedhetnek, ergo a maximalis sebesseg letezesebol _kovetkezik_, hogy a legnagyobb hatassebesseg is max. ez a sebesseg lehet (de senki nem mondta, hogy letezik olyan hatas, ami eppen c-vel terjed)
nem hiszem, hogy be tudnad latni, hogy pl. a gravitacios erohatas fenysebesseggel terjed (Einstein altrel-jen is meg vitatkoznak, pont ugy, mint a kvarkok letezesen, amelyek lehet pont olyanok, mint az eter: tudjuk, hogy nem tudjuk megmondani, hogy letezik-e, epp ezert nem is foglalkozunk vele, de nagyon szepen beleillene az megfigyelesekbe)

a Cserenkovrol pedig annyit, hogy termeszetesen a fentiek soran _mindenki_ egy hallgatolagos megallapodas alapjan a vakuumbeli fenysebesseget ertette a ''fenysebesseg alatt''

Dyslexia for cure found!

Köszi.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

''azzal, hogy a fenysebesseg a legnagyobb hatassebesseg, pont azt allitod, hogy hatarsebesseg jellegu'' <-> ''a Cserenkovrol pedig annyit, hogy termeszetesen a fentiek soran _mindenki_ egy hallgatolagos megallapodas alapjan a vakuumbeli fenysebesseget ertette a ''fenysebesseg alatt''''

Ellentmondás. Amit állítok az az, hogy létezik nagyobb seb., mint a fényseb. természetesen a közeg nem volt kikötve, hogy vákuum lehet! Ettől érdekes az egész. És fontos is.

Freedom, Nature, Love & Music

Nincs benne ellentmondás. Mindenki a fény vákuumbeli sebességére gondolt. Ugyanis kedves gabcsika, azt mindannyian tudjuk, hogy a fény sebessége bármilyen közegben, amiben terjedni képes, kisebb, mint a vákuumban. Pl az üvegen áthaladó fény is. Nem kell ide Csrenkov sugárzás, ( bizonyára mostanában vizsgáztál belőle, és ez igen derék! ) az optikai távsövek Pl ( amit Gallilei is használt ) (kb 300 évvel ezelőtt) működési elve is azon alapul, hogy a fény üvegbeli sebessége kisebb mint a vákuumban. Ezért van az egész fénytörés. Jótanács: Szerényebben! Sokkal Szerényebben!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

És mi bizonyítja megdönthetetlenül azt, hogy minden közegben lassabb a fény, mint vákuumban? Lehet, hogy lemaradtam valamiről?

Úgy látszik a kocka-fej effektus nagy divat a ma emberében, a filozófia pedig távol áll tőle, de ezért nem okolhatlak Neduggdi, a társadalom a hibás... Ti., a hatás és a határ kifejezések, ha akarom ugyanazt jelentik (jelen esetben a fénysebesség a legnagyobb), de ha akarom, akkor külön választhatóak (ahogy én tettem). És én bármilyen fájó is, nem állok be a sorba, és nem mosom össze a két fogalmat (sok fizikus csinálja, persze jónéhányan nem, köztük én se). Érdemes szakirodalmat böngészned. Ajánlom Igor I. Smolyaninov (Dep. of Electrical and Computer Engineering, Univ. of Maryland) cikkeit, vagy éppen Brian Greene ''Az elegáns Univerzum'' könyvét. Ők is szépen különválasztják a kettőt, sőt ők tovább is mennek... Minden viszonyítás kérdése persze.

(Cserenkovból már régen levizsgáztam, bár nem azt húztam... )

Viszont a figyelmedbe/tekbe ajánlok egy most nálam lévő könyvet a híres Paul Davies írta, rövid, tömör, játékos, de kellően izgalmas ez a címe: ''Hogyan építsünk időgépet?'' (Vince Kiadó, 2002)

Freedom, Nature, Love & Music

Hi! Esetleg az, hogy minden anyagnak van optikai, elektromágneses közegellenállása? Még a vákuumnak is van, csakhogy annak a legkisebb: a dielektromos állandója (permittivitása, ε(0) ) és - a paramágneses anyagok kivételével, ahol viszont az eltérés igen kicsiny - a permeabilitása ( μ(0) ) minimális. Ezekből származtatható c értéke, a vákuumbeli terjedés határsebessége. (Bővebben: link), akkor ez esetben G.A. összemossa a határsebességet a hatássebességgel vagy nem ?