Ha tudnám, hol lelhető fel, közzé tenném a linkjét. Őszintén szólva a könyv sorsa sokkal tragikusabb, minthogy beszélni akartam volna, de most megteszem: Gimnáziumi osztálytársamnak adtam kölcsön. Mindenféle ígéretekkel körülbástyázva a visszaadásával kapcsolatban. Ő viszont nem sokkal később közlekedési balesetben maghalt. Akiknek ezt el kellett viselni a szülein kívül, az a felesége + 4 éves kisfia. Na ez legyen az utolsó, amivel zaklatni fogom őket...



[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Tényleg szerencsétlen egy ügy.

Majd megpróbálok könyvtárban utánanézni, mert egyre jobban érdekel a magyarázata.

A másik probléma ez a spirál, meg a 3 test. Erre megtaláltam a választ legalábbis részben. Van egy könyv: Tél tamás - Gruiz Márton: Kaotikus Dinamika. Ebben szó esik a 3 test problémáról is. Poincaré 1889-ben mutatta ki a kaotikus viselkedést jellemzően egy olyan pályázatra beadott dolgozatban, ahol pont ennek ellenkezőjét kellett volna bizonyítani. (franciák) A mai számításokkal megtámogatva a naprendszerünk instabilitása igy alakul: A kezdeti 1 km-es pályainstabilitás 20 millió év alatt 55 km-re nő, viszont 100 millió év alatt már 500 milló km lesz, ami nagyobb a nap föld távolságnál. A legnagyobb ingadozások a Merkur és a Mars pályályában várhatók...

Lényegében a spirál és a tömegvonzás is a kaotikus dinamika részei. Pl. érdekes vizuális kisérleteket mutatnak be, festék és lefolyó témában, amiknek a végeredményei eléggé hasonlóak a galaxisokéhoz. Szerintem ez elég furcsa, persze érhető, de mégis meglepő. Megfelelően hosszú időintervallumban nézve az univerzumunk ma is a káoszra épül...nem csoda, hogy sokáig nem akrták ezt elfogadni.

Egyébként a spirál kerületére még nem találtam megoldást, bár az alapján, hogy fraktál, akár transzcendens is lehet, mindenesetre elég furcsán viselkedik. Pl. a menettávolságokat csökkentve ugyan tényleg tart a végtelen felé, de 0 esetén meg kör lesz belöle, tehát visszaugrik a végtelenből... Matematikai értelemben persze a másik irányban is végtelen, befelé, de ez is megszünik ha körré alakul...

Igen, ez az instabilitás dolog nagyon mellbevágó első ránézésre, csak hát az a helyzet, hogy ez csakugyan mindössze instabilitás, de nem eltérés. Az az érdekes, hogy a rendszer marha instabilan kb ott marad ahol makroszkópikusan lennie kell, miközben már semmilyen fizikai törvény nem is írja ezt elő kötelezően neki. Eszembe jut erről egy Történelmileg is nagy jelentőségű hasonló eset. A II. Világháború vége felé a világ talán legnagyobb tekintélyű fizikusa Heisenberg szintén az atombomba előállításán fáradozott, mint a másik oldalon Oppenheimer, Szilárd Leó, stb. Adolf Hitler azonban mindvégig abban a hitben élt, hogy az atomenergia ''legfeljebb'' energia előállítására alkalmas, harcászatilag nem felhasználható. Erről éppen Heinsemberg győzte meg, de nem szándékosan a kutatásokat lassítandó, miként ezt később irodalmi megnyilvánulásaiban sejtetni engedte. Két fiatal munkatársa/tanítványa akik Angliába emigráltak, mutattak rá Heisenberg ''számolási hibájára'' ami miatt ő nem tartotta lehetségesnek az atombombát, pedig az volt. A két tanítvány ( nem tom a nevüket, senki nem tartja számon, pedig igen jelentős volt a szerepük) mutatott rá a hibára. A meghasadáskor keletkező neutron, vagy alfa részecske(=2 neutron+2 proton) ugyebár akkor okoz robbanást, ha megfelelő számú ütközés után hagyja el az urán gömböt. Heisenberg kiszámolta, kb mekkorának kell lennie a dúsított urán gönb sugarának, ahoz hogy ennyi ütközés jööjön létre, mielőtt a neutron kilép a gömbből. Eredmény; kb 3 méter. Ennyidúsított uránt 10 év alatt sem lehet legyártani, tehát atombomba elvetve. De a valóságban a neutron nem folyamatosan kifelé rohangálva utközik, hanem amikor elnyeli egy atommag, akkor egy darabig benne marad, azután véletlen szerű irányban kilép belőle. Ekkor viszont már nem 3 méter átmérőjű dúsított urán kell a kellő számú ütközés bekovetkezéséhez, hanem csupán egy teniszlabda nagyságú, és lőn atombomba...


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

''Ez a Gorelik könyv fellelhető elektronikus formában, vagy csak könyvtárban''

Rémlik, hogy vagy a HP oldalon (Hungarian Pirate) vagy az SLP-n (Silent Library Project) fenn volt elektronikusan, inkább ott keress rá. Ha már a MEK-en nincs fönt... Google ilyesmiben nem szokott segítni.
Nekem papíron van meg

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

A másik verzió úgy szól, hogy Heisenbergék szép csendben szabotálták a német atomprogramot...

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

''A kezdeti 1 km-es pályainstabilitás 20 millió év alatt 55 km-re nő, viszont 100 millió év alatt már 500 milló km lesz''

Ez nem így van. Nem mindegy milyen irányban Ezt az instabilitást az egyes pályaelemekben (excentricitás, pálya fél nagytengely, perihéliumhossz, felszálló csomóhossz, pályahajlás, pályamenti hosszúság) szokták számolni, és ezek közül csak a pályamenti hosszúság -azaz hogy éppen milyen irányban van a bolygó- amelyik teljesen kaotikusan viselkedik.
A többi pályaelem -ami ténylegesen leírja a bolygó pályáját- korlátok között, egy véges intervallumban változik az eddigi számítások szerint.
Tehát a Naprendszer -úgy tűnik- kaotikusan stabil. Nem fognak elrepülni a bolygók a szélrózsa minden irányába, bár a pontos helyzetüket már 20 millió évre előre is képtelenség előre jelezni. De a pályaelemeik a jelenlegihez hasonlóak maradnak, a kaotikus viselkedés ellenére is.

Egyedül a Merkur esetén nem 100% hogy sok milliárd év távlatában is stabil a pályája, esetleg el is repülhet pár milliárd év múlva.
A többi bolygó közül a Mars időnként jó közel kerülhet a Földhöz, de még messze a hosszú távú stabilitás határain belül.

[Szerkesztve]

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Igen később sok olyan nyilatkozata volt, amiben ezt engedte sejtetni. Azonban éppen a Spektrum -ban volt egy dokumentum film, amiben az őt kihallgató tiszt (azé' szintén ''szakember'') mesélte, hogy a német kapituláció után - persze még bőven a Hirosima-Nagaszaki atombomba előtt - amikor arról beszélt vele, hogy a szövetségesek hamarosan be fogják vetni Japán ellen az atombombát, nem akarta elhinni, meglehetősen magabiztosan állította, hogy ez lehetetlen, és meglepődöttnek látszott, amikor elmondták neki a csoportjából dezertált 2 munkatársának gondolatmenetét, ami szerint a kritikus tömeg több nagyságrenddel kisebb, mint ahogy az az Ő levezetései alapján kiszámításra került. Ilyen az élet. Attól még jó fizikus volt, végül is a háború az háború, sok minden megtörténik ilyenkor, ami máskor nem.
Csak még 1 ami kicsit más, de érdekes. Szintén a II. Világháború szülötte a németek által kifejlesztett sugárhajtású motor. Ezt használták 44 után, a vadászrepülőik, és a tengeralattjáróikban is. Ennek előnye az, a lágcsavarpropeller hajtással szemben, hogy nem válik le lökéshullám formájában az energia a hajtóműról, ...stb. Lényeg az, hogy a fordulatszámnöveléssel a hagyományos meghajtással már nem lehet egy idő után növelni a tolóerőt. És most az érdekesség; Az oroszok keményen megküzdöttek a német vadászgépekkel, de nem sok bajuk volt a német tengeralattjárókkal, ezért lekoppintották, és a jó kis MIG 15 vagy mi gépeiken alkalmazták is, hajózásban nem, az amik pedig a tengeralattjáróikon alkalmazták, de a repülőiken nem. Eredmény; a koreai háborúban úgy szedték le a MIG-ek az ami bombázókat, hogy a vége felé volt már, hogy 10 bombázót 90 vadászgép kísért, mégse tért vissza a bombázók közül egy se.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Up!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Megint itt vagyok.

Elgondolkodtató ez kaotikus mégis határozott viselkedés. Azt hiszem arra gondoltok, hogy ugyan pl. a bolygó kvázi instabilan viselkedik mégis mindezt egy behatárolható térrészben teszi. Erre példa pl. egy kaotikus rugós felfuggesztésü rendszer, ahol ugyan kiszámíthatatlan a teher pontos mozgása, mégis bizonyos fraktálszerü valószínüségi térben fordul elő leggyakrabban, ezen a téren belül végtelenül kaotikus ezen kívül viszont nem megy, pl. a rugó hossza miatt... A már emlitett kétlefolyós kisérlet viszont kicsit érdekesebb, itt elvileg semmi nem gátolja meg a festékcsepp szétterülését. Ugyan nem láttam a pontos kisérlet menetét, de arra gyanakszom a kezdeti festékcsepp egyre csökkenő mértékben de folyamatosan növekszik. Azért csökkenő mértékben, mert egy idő után a két lefolyó távolsága elenyészően kicsi lesz a festékcsepp méretéhez képest... Ezzel együtt kérdéses, végtelen idő mulva végtelenbe tart e a mérete, vagy lesz-e egy maximuma? (a lefolyók kvázi gravitációs pontokat imitálnak)

Visszatérve a naprendszer instabilitására, nem tudom pontosan mi ez a ''pálya menti hosszúság''... A kilökődés viszont talán mégis lehetséges lehet, talán nem a mi naprendszerünkben, de egy olyanban pl. ahol kellően kis távolságokra vannak a bolygók egymástól, tehát relatíve elég erősen hatnak egymásra, esetleg kettős csillagrendszerben. (nem tudom van-e pl. 3-as csillagrendszer) Egy talán jó példa: Valamilyen alkalmas formályú tartályba a felső perem színtje alól elejtett rugalmas golyó sohasem tud kipattanni az energiaküszöb miatt. Viszont ha több golyót engedünk egyszerre le, akkor (azt hiszem) egy kivételével mindegyik előbb utóbb kipattan. (nem számítva az ütközési és surlódási veszteségeket) Nem tudom helyes-e ez az érvelés, mert ez mégiscsak a szétesést látszik alátámasztani....

Neduddgi: Ez a Heisenberg dolog is érdekes, milyen apróságokon múlik a világ sorsa. Ha mégis igaza lett volna, ma nem lenne atomfegyver...Az USA mit használt a koreai háborúban, tényleg még csak légcsavaros gépeket? Az hiszem késöbb már Dugles gépeket reptettek, amik sugárhajtásúnak tűntek, de ha jól tudom ezeket is levadászták az akkori Mig-ek...

Köszi a támpontokat. Az SLP-n sajnos nem találtam fenn, a HP meg valamiért nem elérhető a fellelhető linkeken. Késöbb még próbálkozom.

Van a népszabadság hétvége rovatban egy nagyon jó cikk az ősrobbanásról és társaikról. Akit érdekel, hát ez úgyis meg fogja venni.

Cukor az élet, csak meg kell tanulni szopni.

Igen. arról is olvastam, hogy a Koreai Háborúban menet közben új fejlesztésű gépeket vetett be később az USA. Meg hogy azok azután jobban helytálltak. Amit írtam az arra volt példa, hogy milyen nagy az emberi butaság. Mivel az amik (+angolok) a tengeralattjáróktól szívtak, ők az azokon vezették be a sugárhajtóműveket, másik területen nem, az oroszok meg ott nem volta érdekeltek, a vadászgépektől viszont szenvedtek egy sort, ezért ők meg csak a másik oldalon feküdtek rá gőzerővel. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt elsősorban az elhatározáson múlt a dolog, mindkét nagyhatalomnak megvolt a saját műszaki gárdája az önálló fejlesztéshez, miként a németeknek is. Mint asszem írtam, ott is már 1936-ban letette valaki ezt az asztalra, csak ott sem fogták fel a jelentőségét. 1944-ben került rendszeresítésre, és állítólag az orosz szakemberek véleménye is az volt, hogy bizony sok nehézséget okozott volna, ha hamarabb alkalmazásra kerül. Mondjuk a háború végkimenetelét nem tette volna kétségessé, de kellemetlen lett volna. Mellesleg pedig asszem nem is a németországi 1936-os, hanem igazából egy még korábbi olasz találmány volt, az hogy ott elsikkadt az már nem is feltűnő. Csak még egy a katonák butaságára, az I. Viláháborúban 1916-ban megalkotott, és 1917-től az angolok által hadrendbe állított tankok ( páncélozott, lánctalpas önjáró forgó tornyos löveg) mégha kretén kinézetű is volt a második vh-profi darabjaihoz képest, mégiscsak eredményes fegyvernemnek számítottak már akkor is. Ennek a feltalájója pedig valójában eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia egyik Csehországbeli hadmérnöke volt...! 1910-ben. Akkor Ferenc József végül is azzal a megokolással vetette el az ötlet megvalósítását,... Nem célszerű bevezetni és hadrendbe állítani ilyen fegyvert, mert a nyagy zajtól idegesek lesznek és megvadulnak a lovak...
Na ilyen, amikor valaki mindenhez legjobban érteni akar!

Ja, a legfontosabb! Bővebben: link

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Tényleg érdekes a példa, ami a tengeralattjárókat és repülőket illeti... Még egy adalék: Az IL2 (sturmovik) is hasonló történet ismereteim szerint, ez is már a háború elött elkészült és az Orosz vezetés ennek sem látta különösebb értelmét. Azután amikor a Németek betámadtak valahogyan előkerült és rövid idő alatt meghatározó tényezővé vált. Ha jól tudom gyakorlatilag ezzel nyerték meg a háborút, lévén egy bevetés alatt akár 5-10 tankot is le tudott szedni a hadoszlopokból, és valami 30000 darabot gyártottak belőle. Gondolom a Német felderítés sem számolt vele eleinte, pont azért mert az Oroszok sem értették mire jó.

Ez a Marskutató elég durva. 1.2 Gigapixel Kiváncsi leszek milyen képeket fog szállítani, pl. ott vannak azok az arcok meg gondolom még jópár érdekesség...

''pl. ott vannak azok az arcok meg gondolom még jópár érdekesség...''

Azokról bebizonyosodott, hogy pusztán a dombozati viszonyok és az árnyékok okozta optikai csalódások. Bővebben: link

Akkor érdekességképpen a fegyverzet: 2x7,2 mm könnyűgéppuska, 1x12.7 mm nehézgéppuska és 2x37 mm gépágyú ami 43-ban átvitte a legfejlettebb német tankok felső páncéllemezeit is, kiegészítésképpen vihetett még 4 pár rakétát vagy bombát, a rakéta pl. tankok ellen is bevált, de a bombázókat is pilanat alatt leszedte, emellett megfelelő páncélzata is volt, ami simán megvédte a kézifegyverektől, a hátsó lövész pedig nehezítette az elfogást, öszeségében pedig jobban repült mint a német stuka.

Hát lehet, hogy optikai csalódás, bár a második képen éppen lehet egy lepusztult faragvány is. A fénnyel lehet különben elég jól játszani, egy tényleges emberi fej dombormű is furcsán tud kinézni ha alulról világítják meg. Ettől függetlenül én sem hiszem, hogy faragott fejek lennének, de persze azért érdekelne róluk egy-két nagyfelbontású fotó. A mars csatornák is optikai csalódásnak tűntek, azután késöbb egész folyóvölgyeket találtak a jobb műszerekkel, szóval szerintem még okozhatnak akár meglepetéseket is ezek a fotók, remélem igy lessz.

Persze ezek nem Stingerek voltak, nyomkövetés nyema, viszont egyenesen előre repültek, tulajdonképpen hasonlót már az I VH-ban is használtak ballon elhárításra. A jelentősége Bombázók ellen és masszív légelhárítás esetén pl. az volt, hogy nem kell hosszan a célra repülni és folyamatosan tüzelni, hanem elég egyszer becélozni és gyorsan elengedni, ezzel jelentősen csökkent a sérülési veszély...

Aktív jeges világra bukkantak az Encladuson

Bővebben: link

[Szerkesztve]

See your local Dodge dealer

Érdekes egy dolog... A mi holdunk állítólag már réges rég a magig kihült, tömör szikla az egész. Ez meg itt a minimál méretével izzik... Hát elég fura... A rádióaktív magyarázat sem tűnik túl erősnek, egyáltalán létezik ilyen hosszú felezésű anyag ami milliárd évekig képes ennyi hőt leadni?

A másik dolog, a gyűrűtáplálás is furcsának tűnik. Ha a hold pl. 30 fokos szögben éri a gyűrűket, mért állít pályára a gyürürendszerrel megeggyező szögü ''E'' gyürüt. Azt hiszem az impulzusmegmaradás vagy hasonló szerint meg kéne maradnia a 30 foknak... vagy nem?

A képek különben egész szépek, érdemes megnézni.

''Visszatérve a naprendszer instabilitására, nem tudom pontosan mi ez a ''pálya menti hosszúság''... A kilökődés viszont talán mégis lehetséges lehet, talán nem a mi naprendszerünkben, de egy olyanban pl. ahol kellően kis távolságokra vannak a bolygók egymástól, tehát relatíve elég erősen hatnak egymásra, esetleg kettős csillagrendszerben. (nem tudom van-e pl. 3-as csillagrendszer)

A pályamenti hosszúság egy szög. Azt jelzi, hogy a pálya középpontból nézve milyen irányban látszik a bolygó a pályáján, egy kitüntetett referenciairányhoz képest. Pl. a Föld pályamenti hosszúsága 1 év alatt 0-2*pi között változik ahogy körbejár.

A kilökődést a gravitációs többtestprobléma írja le. n>2 esetben már nem lehet megoldani (kaotikus) de ettől még végtelen sok időben stabil megoldása lehet. Vannak instabil és stabil zónák egy többtest-rendszer tagjai számára, pl. ha két test sokkal közelebb kering egymáshoz mint a rendszer harmadik tagja, a rendszer egésze szintén ebben a kaotikusan stabil állapotban lesz, és a pályaelemek változása korlátos marad.
Két tömegpont által dominált rendszerekben vannak még az ún. Lagrange-féle librációs pontok, melyekben szintén stabilan létezhet (kilendítve visszatér ide) egy harmadik test. Pl. a Nap-Jupiter rendszerben a ''trójai'' kisbolygók.

Sokáig azt gondolták, kettős és többes rendszerekben pont az égimechanikai instabilitás miatt nem létezhet bolygó -kilökődnek-, vagy ha mégis, roppant barátságtalan helyek lehetnek. De már találtak konkrét bolygókat kettőscsillag körül.

Van 3-as, sőt 4-es csillagrendszer is. Pl. a nyári égen látható Epsilon Lyrae (nem tudom hogy kell görög betűt ideírni, egy látványos négyes rendszer. Már kis távcsővel is kettősnek látjuk a csillagot, nagyobb távcsővel pedig kiderül, hogy a két tag egyenként is kettős

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Van két apró különbség:
A Szaturnusz kicsit nagyobb árapályerőket produkál mint a Föld. Az aktív jégholdak esetében ez az aktivitás forrása. (Mint az Europánál és az Iónál)

Az Enceladus kifagyott gázokból áll, mínusz 180 fok körül, ezek egy kicsit könnyebben olvadnak mint a bazaltos kőzet amiből a Hold van
Szóval minden relatív... ezt a jeges tektonikát, aktivitást úgy kell érteni, hogy mínusz 200 Celsius helyett mínusz 180-on ''izzik'' a cucc Talán 10-15 fokkal melegebbek az Enceladus rianásai, mint a környezet.

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Akkor ez a pályamenti hosszúság végül is valamiféle sebesség modulációt jelent? Egyszer gyorsabban tesz meg egy szakaszt a bolygó, amit késöbb lasssulással bepótol? Gondolom a teljes keringési idő nem nagyon változhat, vagy mégis? Ehhez elvileg magasabb energiaszint kellene, esetleg ez is modulálódhatna, mit egy rugó tömeg rendszer?

Érdekes ez a 3-4 csillagos rendszer kérdés, tényleg meglepő, különösen a 3 test probléma tükrében, de épp ezért érdekes, hogy mégis van. Ha jól értelmezem amiket írtál, akkor egy összetett csillagrendszer (1 vagy több csillag + több bolygó) vagy stabil végtelen időben vagy nem (ekkor szétrepül), illetve a stabil az kaotikusan értendő.

Az Enceladus igy már sokkal érthetőbb. A cikk tényleges forróságot sugallt, ami azért nehezen lett volna hihető...

Bizonyítsuk be indirekt egyenlettel, hogy a planetáris precesszió
turbulens közegben összefügg az Euklidészi schwarz shield -metrika
weyltrezorjával, ha a mágneses tér passzívan transzportált mennyiségek
anomális diffúzióját hozzávesszük a moduláris formák
kvantum-futurációjának geodetikus görbületéhez, és ezt átkatakrizálva
egy zérus spintérű tér intiffilációs tágulásából könnyen arra a
belátásra juthatunk, hogy a kromatikus aberráció független az azimutális
konvergencia hadron - gyorsító hatásától, mivel a luniszoláris
perturbáció torzulást okoz a kvantumhabilis - sokdimenziós térben rezgő
szuperhúrjai által.

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

Univerzális gázállanó R=8.31....

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

A pályamenti hosszúság dimenziótlan, pontosabban egy szög. A sebességhez nincs köze. Csak azt írja le, ha a Nap közepében ülnél, merrefelé látszana a bolygó. Egyszerűbb így számolni, mint x,y,z-vel.

A teljes keringési idő változhat, bár valóban nagyon kicsit. Ez a pálya fél nagytengelyével arányos (másfélszeres hatványa) és a kölcsönös energiatranszferek miatt a kaotikusan stabil rendszerekben végesen ingadozik, ahogy a többi pályaelem is.
Ez a gravitációs kötöttség a rugós rendszernél kicsit bonyolultabb, és nehezebb számolni. Fura, de a stabilitást 3 milliárd évre ki lehet számolni, de a bolygó konkrét helyét (hogy hol van a pályáján - ez az a bizonyos hosszúság) már nem, csak max. pár millió évre.

Perturbációk szempontjából zűrösebb, nyüzsis vidékeken (belső Naprendszer, kisbolygóövezet) bizonyos speciális pályákat 1-2 millió évre előre is problémás lehet kiintegrálni, annyira instabil - pl. földközeli kisbolygók. Na, ezeknek ténylegesen kiszámíthatatlan a pályája hosszú távon, és akár be is csapódhatnak valamelyik nagybolygóba a távoli jövőben.

Nincs szabály rá, hogy örök időkre stabil-e egy rendszer. Igen, valójában minden n>2 rendszer ''csak'' kaotikusan stabil tud lenni, vagy teljesen instabil.
Bizonyos feltételektől függ, ahogy írtam is. Máskor csak valószínűsíthető hogy kaotikusan stabil, esettől függ, máskor kaotikus, de akár stabilizálódhat is a jövőben, vagy tényleg szétrepül. Mint tudjuk, az örökkévalóság soká tart...

Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Igen, ez a kaotikusan stabil nagyon jó. Amennyire emlékszem, mintha az lenne a helyzet, hogy egy 1 nap, 1 bolygó, 1 hold rendszerben; a hold az nem biztosítható be soha 100% osan, hacsak az nem biztos, hogy valamelyik test a másikba zuhan. Azt viszont meg lehet mondani biztosra, hogy a bolygó nem hagyja el a rendszert, ugyanis mondjuk az egész hold által képviselt energia is kevés erre, és ekkor kaotikus ide, vagy oda, a bolygó soha nem fog lefalcolni, de egy hold esetében, ami ki nem mondva, de feltételezve jóval kisebb tömegű a bolygónál, tehát nem pl 40%-a, hanem a különbség olyan nagyságrendű, mint a Föld/ Hold, mondjuk 1/81 -ed része, vagy hasonló, akkor bizony a hold eltávozása ellen nincs biztosíték. Persze ez is függ a pályáktól is. Mármint az esély, a valószínűség. A majdnem tökéletes kör alakú pályában kevés a tartalék energia, a jó hosszú ellipszis alakú pályákban viszont van elég, ott bőven van annyi bizonytalanság, hogy ember legyen a talpán, aki a számítgatásba bele mer kezdeni.

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Húrelméletről, gravitonokról és 11 dimenziós térről lehetne itt valakivel eszemecserét folytatni?

látta vki Brian Green: Az elegáns univerzum c. dok. filmsorozatot???

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

Én szívesen cserélnék eszmét, ha értenék hozzá. Az mindenesetre érdekes, hogy amennyire emlékszem, a húrok mérete a 10 a - 34 m-cm ? körül van, a húrok mérete tehát kb annyi nagyságrenddel kisebb az atomok méreténél, mint az atomok a mi általunk ismert hétköznapi makroszkópikus testeknél. Az eleminek nevezett részek nagyon is összetett bonyolult struktúrák lehetnek a valóságban. A másik nagyon érdekes dolog, amiért annak idején Feynman Nobel-díjat is kapott, az az átalakulások ''összes lehetőségének megvalósulása, + összeintegrálása + átlagolása'' téma, amit szerintem nehezebb megérteni, ez egy felturbózozott Heisenberg féle határozatlansági reláció.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Én sem értek hozzá.....
Csak érdekes és izgalmas elméletnek tartom Már amennyit hallottam belőle abban a dok. filmben.
Ilyen felcsavarodott dimenziók, meg calabi-yau sokaságok, aztán a graviton ami elhagyja a világunkat...
Na pl. azt tudtad hogy a gravitációs kölcsönhatás miért gyengébb az összes többi kölcsönhatásnál? Ezt is a húrelmélet magyarázza.

Van egy haverom, ELTE re jár csillagász szakra, talán ha veszi a fárdtságot ír ide neked vmi érdekeset

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

több független változót tartalmazó szinguláris magvú parciális nemlineáris parabolikus funkcionál integro differenciálegyenletrendszert lehet integrálni?

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

Erre a magyarázatra kíváncsi lennék. azt viszont elvi alapokon nem hiszem, hogy a gravitron elhagyná a világunkat. Szvsz ugyanis elbomlik, és nem hagyja el...
#486: Hogyne lehetne megoldani, a mai gyerekek már az óvódában ezzel ütik agyon az időt...


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Sok-sok kérdés megválaszolatlan számomra az univerzumban, és örülnék ha valaki segítené megválaszolni őket.
Ha a hold a föld tömegvonzásában kering, vajon ezt tenné egy krumpli is egy görögdinnye körül vagy ez csak ekkora méretben működik?

Antonio Coimbra de la Coronilla y Azevedo, bizony!

Jaj! Ez fájt!!

NA figyi. VAn olyan H graViTáCiós TéR! nA moST eZT a GraVitáciÓS tERet úgY kell ElképzelNI mInt EGy szőNYeget.

És IttvANnak A boLygÓk. van A naP. A nap ebBE a sZőNYegbe csaiNál EGy szÉp nagy BeméLYLedést, miNt ha a szÖnyEGen egy narAncs leNNE pL.
A fÖld PediG ebbEN a gÖdöRben kErinG!!!

tehÁT ''neM nyúl KI a nAP a FölDért'', nem Úgy TArtja pálYÁN, Hanem A fölD ebBE a GöDÖrBEn csapdáBA esEtt és így FOg KErinGEni Még Egy DARabIg.

VAGyis a nagY tÖmeGGel renDelKEző tesTEk MEGGÖRBÍTIK A TERET!
AZAZ A KRUMPLI IS MEGGÖRBÍTI A TERET, DE NEM OYLAN MÉRTÉKBEN HOGY EBBE A TÉRGÖRBÜLETBE VALAMI MÁS ''BELEESSEN'', ÉS ABBAN KERINGJEN....

Remélem érthető voltam

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

Én is láttam már ezt a fajta tér-idő modellt, és az elvét értem is.
A görögdinnye tehát csekély tömegénél fogva nem csinálna akkora görbületet, hogy a krumpli ''essen'' felé?

ui: nagyon gáz ahogy írsz

[Szerkesztve]

Antonio Coimbra de la Coronilla y Azevedo, bizony!

Az elhagyást úgy értettem h erről a bránról leválik, vagyis elhagyja a világunkat, így írják a könyvben és így mondják a dokumentumfilmben is, nem az a lényeg hogy hogyan nevezünk el egy jelenséget, ha érted miről van szó, akkor nem kell ezen vitatkozni Nem?

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

A görögdinnye hatása a krumplira csekély a környező nagy tömegekhez képest.
Ha a világegyetemben nem lenne más csak a görögdinnye és a krumpli, akkor egymás körül keringhetnének.
Még olyan minimális tömeggel rendelkező ovjektumok, mint a neutrinók is keringhetnének egymás körül egy egyébként üres és nagy világegyetemben.

Ja most már ezt is tudom Nem voltam elég konktér. vagyis konkrét. Konktér... de fura szó....

Mostanában mi jó könyvet olvastál?

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

Igen, én sem földi körülmények között gondoltam, hanem a világűrben a föld gravitációs mezejétől távol.

Antonio Coimbra de la Coronilla y Azevedo, bizony!

Hát szerintem, F=m1 x m2 x f / R ^2 =m1 x v1^2 /R1= m2 x v2^2 /R2 adatokkal a görögdinnye körül remekül elkering a krumpli, illetve a közös tömegközéppont körül elkeringenek mind a ketten, (ahol R1+R2=R, ...stb.) a megfelelő sebességgel. Monjuk pár száz millió év biztos kell, valami ilyesmi nagyságrend jöhet ki, de végül is keringhet körülötte. A szőnyeg meg a gödör azért rossz hasonlat, mert a gödör csak azért tartja a saját mélyedésében a narancsot, mert a szőnyegen lévő narancsra ugyebár ki nem mondva de feltételezve hat a Föld gravitációs ereje mégpedig a szőnyegre merőleges irányban. Szvsz azt könnyű belátni, hogy a súlytalanság állapotában egy narancs nem fog a szőnyegen lévő gödörben keringeni, ha elgurítja valaki, elhúz mint egy vadliba, sőt akkor is, ha Föld gravitációs ereje mondjuk nem a szőnyegre merőleges, hanem pl párhuzamos. Tehát a magyarázatban ott a baj, hogy a gravitációs erőt egyrészt gödörrel, + abban ható másik gravitációs erővel magyarázza. Na de mivel magyarázzuk akkor a másik gravitációs erőt? Lássuk be önmagával magyarázni valamit, olyan, mint a Pitagorasz tétel felhasználásával bizonyítani a Pitagorasz tételt. Szvsz alapvető hiba. Szerintem. Még akkor is, ha tudom, hogy ez a hasonlat sok helyen előfordult már.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A szőnyeg hasonlat azért is rossz, mert a felülete 2 dimenziós. A szőnyegen lévő gödörrel nem lehet szemléltetni egy 3D-s görbült teret. Ezt 3D-ben lehetne szemléltetni csak, és ekkor még az idődimenzióról nem is beszéltünk.
Viszont elég nehéz lenne az áltrelt elmagyarázni ilyen leegyszerűsítések nélkül.

[Szerkesztve]

Ha a szőnyeg hasonaltot vizsgáljuk, akkor 2D-s élőlénynek kellene gondolni magunkat. Ha 2D-sek vagyunk nem látunk ki a szőnyeg felületéről, tehát nem látjuk a gödröt.(csak 3D ből)
Ekkor viszont nem jó a gödör közepére gömb alakú tárgyat képzelni a gravitáció forrásául, hanem azt is 2D-s nek kell gondolni.
Igy már jobb lenne a hasonlat.
Mi sem látjuk a 3D-s görbült teret, de egy estleges 4.D ből látni lehetne.
Viszont csak 3D-s a világunk igy nem ruccanhatunk ki magasabb dimenziókba körülnézni.
(A Halálhajó című film végén látható ''vicces'' jelenet ahogy a hajó eltűnik egy látható tölcsér alakú téridő bemélyedésban)
Ha viszont helyes lenne a bránelmélet, és párhuzamos világok léteznének magasabb dimenziós térrel elválasztva, akkor a bránról esetlegesen az extradimenzókba távozó graviton láthatná a görböletet?

Spoili dezsavűről mi a véleményed? Tudod amikor olyan helyzetbe kerülsz amit úgy érzel hogy már ''egyszer lement''.

''én el tudom képzelni hogy az agyad nem is a fejedben van, hanem valahol lebeg egy tartósitótartályban, és elektromosan ingerli valaki. Eme elektomos ingerek pedig elhitetik veled hogy élsz.hogy győződsz meg róla hogy nem igy van?
megtapogatod magad, hogy érezd hogy te itt vagy?de hisz a tapintás csak egy elekromos jel az agyban ami érzetté alakul. ugyanigy hogy látod magyad, és másokat az is+minden.Lehet hogy rég meghaltál és most agyad csak ujrajácca mindig életed eseményeit, de már 4500at irunk valójában)))))))))))))))))))))))))))))))
bár mondjuk a Mátrix is ez vót nem csak nekem jut eszembe?ott modjuk nem volt ez megmagyarázva, de valószinüleg erre gondolhattak a rendezők, nem?????
csak ott az a bibi hogy össze kéne az emberek tudatát kapcsolni egy körös programban. Tehát pl. én nem tudok ugyanabban az álomban szerepelni mint te, hogy ott elkalandozva másnap elbeszélgessünk róla hogy ma hova megyünk ma álmunkban))))''

Ennek lehetne valami köze hozzá!

''Sose vitatkozz idiótákkal. Lesüllyedsz az ő szintjükre, és ott legyőznek a rutinjukkal.''

...csak beleolvastam a topicba, de ez nagyon üt:

''Hát szerintem, F=m1 x m2 x f / R ^2 =m1 x v1^2 /R1= m2 x v2^2 /R2 adatokkal a görögdinnye körül remekül elkering a krumpli''

Ja a dezsavü, hát az szerintem is érdekes dolog, és még senki sem magyarázta meg igazán a jelenséget. Szvsz egyhamar nem is fogja...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.