Hirdetés
- Konvektor korszerűsítés - Computherm KonvekPRO felszerelése Q7RF szobatermosztát
- Öregszem
- Szólánc.
- GPU-k mindörökké - a kezdetek?
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Asszociációs játék. :)
- Milyen mosógépet vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi
#850
üzenetére
Pontosítok. Nem arra gondolok, hogy egy másik párhuzamos világban egy kődarab lekezd lehűlni, és fölfelé esni, mert ennek a valószínűtlenségére a másik párhuzamos világban is felfigyelnének. Csak olyan finom leválására gondolok a mi világunk szálvezetéséről, ami belefér a kvantumos határozatlanság mértékébe. Ha egy ilyen leválás valamelyike egy milliárd éve kezdődött, és akkor vát külön a mi általunk gondolt és ismert fősodortól, akkor az persze már egészen más világegyetem képét is mutathatja.
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi
#850
üzenetére
A heisenberg határozatlansági reláció szerint a jövő eléggé meghatározatlan,
Ez ilyen formaban nem igaz. Ha a ragaszkodunk a valoszinusegi ertelmezeshez, akkor talan mondhatjuk ezt.
De a hullamok teljesen determinaltan viselkednek, fuggetlenul attol, hogy mi ezt hogyan tudjuk megjosolni.
-
yuzer
csendes tag
Ha feligatereszto tukorrel szetbontjuk a fenysugarat, akkor kis intenzitasnal mindig csak az egyik oldalon merunk fotont.
Ez a reszecske-szemlelet utolso bastyaja.De ez sem tul meggyozo bizonyitek, mivel a hullamcsomag helyet a fazisok osszessege hatarozza meg. Es mint kiderult, ebben nem csak a fenyforras fazisai szerepelnek, hanem a detektore is.
Ha ket detektorral merunk, akkor ketfele fazis-sokasaggal szamolunk. Ennek pedig egyenes kovetkezmenye, hogy a hullamcsomagok idobeli pozicioja nem fog egybe esni. Hiaba lezer a fenyforras, nem egyszerre keletkezik hullamcsomag a ket detektoron.
Ez szinten annak a bizonyiteka, hogy a detektor 'hullamai' is szerepet jatszanak a folyamatban. A kvantumfizika mindig az egesz meresi apparatust irja le. -
yuzer
csendes tag
Tovabbi kerdesek merulnek fel az elektromagneses ero diffrakcios magyarazatanal.
Peldaul az, hogy a pozitiv toltest miert masik iranyba 'gyorsitja' a foton?A valasz ismet egyszeru.Ha a pozitiv tolteshez rendelheto hullam idoben visszafele halad, akkor a diffrakcio pont ellentetes teriranyba tortenik. Ennek belatasahoz lehet szamolni, de az is eleg, ha a beesesi merolegest a racs masik oldalan vesszuk fel, maris latszik, hogy megfordult az osszes irany.
-
yuzer
csendes tag
Persze az egesz nem ilyen egyszeru, mert a fotonhoz rendelheto hullam meg nem maga a racs. Ez egyszertelmu, ha tudjuk, hogy a fenyhullamokat ket kulonbozo energiaju elektron hullamainak szuperpozicioja adja. A fenyhullam ket ellentetes iranyu elektron-hullam osszege, vagy lebegese.
Ennek megfeleloen a feny hullamhossza a Bragg-diffrakcio egyenleteben az adott szoghoz tartozo hullamhossz-kulonbseg, es nem maga a racstavolsag. -
yuzer
csendes tag
A linken jo idezetek olvashatoak, de maga az elmelet kisse furcsa.
Vegyuk peldaul az elektron 'hullamot'. Amikor all az elektron mellettunk, akkor az elektronhoz rendelheto hullamnak nincs terszeru komponense.
A elektronhoz v=0 esetben nem rendelheto hullamhossz. Mintha a hullam ilyenkor csak az idotengely iranyaba mozogna. A frekvenciaja mcc/h hullamhossza h/mc, de ennek a hullamhossznak csak az idotengelyre adodik komponense.Haladjon az elektron a teridoben fi szogben. Ekkor a sebessege v=sin(2fi)c. c=1 esetben amikor 45 fokban halad, akkor c=v.
Az impulzusa p=mv*gamma es a hullamhossza L(De Broglie)=h/p
/gamma=1/gyok(1-v^2/c^2)/A hullam 4 dimenzios hullamhossza ekkor mozgasiranyba merve L(4d)=h/(mc*gamma)
Konnyen kiszamolhato, hogy ennek a fenykupra eso vetulete pont az L(De Broglie) hullamhossz.
L(fenykup) = L(4d)/sin(2fi) = L(De Broglie)Az idoiranyu komponens pedig a Compton hullamhossz.
L(Compton) = L(4d)/cos(2fi)A negydimenzios hullam es a L(De Broglie) hullamhossz kozotti osszefugges mar atalakithato a Bragg-formulara.
-
yuzer
csendes tag
Neha olvasom, hogy a kvantumfizika nem szamol idoben visszafele halado hullamot.
Tenyleg? Hogyan is szamolunk valoszinuseget?
Egy komplex szamot megszorzunk sajat komplex konjugaltjaval. Az pedig nem mas, mint egy ugyanolyan komplex hullam, mint az eredeti, csak visszafele forog. -
yuzer
csendes tag
A negydimenzios hullammal megertheto, miert olyan nagy egy lassu elektron hullamhossza.
Olyan ez, mintha egy sikhullamot a vizben haladasi iranyra merolegesen kis szogben elmetszenenk. A metszet nagy 'hullamhosszakat' ad. Ez nem valodi hullamhossz, csak egy metszete annak. -
Infonium
csendes tag
A linkért köszönet. Azt már látom, hogy sok időt kell szánnom a lapcsokorra. Rövidesen elkezdem. Most még a friss, tömény írásaid foglalkoztatnak. A fórum hexagon-korszakához hasonlóan profitálni szeretnék belőlük, de konvertálásuk az én fizikámra - pl. időfogalmamra - problémás. Jókat írt Hraskó Péter a Fizikai Szemlében a fizika axiomatizálása ellen, de az egyetlen lehetséges kivételt, az időt, ő is elhallgatta.[link]
Igaz, a matematikában nincs valódi időkérdés, ez a fizika kizárólagos tulajdonában álló ködös ingovány. Lehet, hogy első sorban a definiálatlan idő fogságában való dagonyázás miatt nincs a majd száz évvel korábbival összehasonlítható eredménytömeg. Csak másodlagos oknak gondolom, hogy a nukleáris fegyvereknél öngyilkosabb eszközt már nem érdemes feltalálni, mert a hatásdetektornak visszahatni se volna ideje.
Engem feldobott, hogy a Fáradt gőz hexagon-korszakának írásai a vákuum meghatározó szuverenítását igazolták, linkelt anyagaiból (pl. Gribbin, Polónyi) pedig nemcsak a tömeg-energia ekvivalencia, hanem a foton-anyag és az információ-anyag ekvivalenciája is következett, s ebbe a totális megfelelésbe belefért egy időfogalom mellett mátrixként az is, hogy a létünknek mindig kéznél van minden időkvantum valamennyi lehetséges hatásrendszere, s közülük a leginformáltabb nő nevezi ki a valóságot.
-
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#864
üzenetére
Az ido nem mas, mint periodikus folyamatokkal merni egy masik mozgast. Most irtam a negydimenzios hullamokrol, amibol tevesen azt lehetne levonni, hogy az idodimenzio az egy ujabb terdimenzio.
Nos nem. A modern kvantum elektrodinamika pont azt mutatja meg, hogy az allo elektron hullama a terben mindenhol egyszerre luktet. A hullam vegtelen sebessegu,Ez newtoni fizika. Ehhez jon meg az eter hullamzasa, ami semmiben nem kulonbozik a kozonseges hullamoktol . Ez a 'modern' fizika.
-
Infonium
csendes tag
„…a térben mindenhol egyszerre lüktet.” Örülök, mert ez a tételt nem ismertem, csak feltételeztem. Az idézett szavak lettek az én kulcsszavaim is a hexagon korszakot követő további eszmecserék idején, de mindenre kiterjesztett értelmezéssel. Közelebbről: a térben minden végtelenül kicsi evilági rész mindenhol egyszerre lüktet, de nem önmagában, hanem a végtelenül kicsi fizikai természetének megfelelően, a Fizikum (az anyagi világ) és – ahogy hexagon írta – a tükörvilág, azaz a Vákuum között, ami a lét Összes Információjának is tükre lévén, az Egész és a Részek együttes létezésének harmóniáját biztosítja. Mindig.
A fizikailag definiált idő mérési alapegységének eszközeinkre való maghatározása nem lehet gond, s nem érinti a Planck-idővel kapcsolatos tudományos megfontolásokat sem.Elmúlt éjfél, egyszerűsítek: egy blogon összefoglaltam az eszmecsere során megerősödött világnézetemet: [link]
Nem várom el, hogy elolvasd, hiszen ott sok más kérdés re is kitérek. Itt a leglényeget már leírtam, a folytatáshoz elegendő. -
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#866
üzenetére
Te Istenrol irsz, aki szerinted egy no.
Ha Isten minden, akkor nincs neme. Nem lehet igy besorolni.A kvantumos dolgot pedig tulbonyolitod. A Bragg-diffrakcio egyenleteben ott van egy N. Ez mondja meg, hogy hanyad rendu a diffrakcio.
Egy klasszikus hullamokra epulo hatas, ami kvantalja az energiat.Interferencia, mint minden.
A hullamok minden iranyban terjednek. A Bragg-feltetel azt mondja meg, hogy milyen iranyokban kapunk konstruktiv interferenciat.A destruktiv helyeken ugyan annyi hullam halad, mint a visszaverodo sugarakban, de ott mindig kozel 0 az amplitudok osszege.
A Bragg-diffrakcional nem valtozik a hullam frekvenciaja. Dehat az elektron Compton frekvenciaja sem valtozik, csak a fenykupra vett metszete, a De Broglie hullam.A vakuum-felvezeto hasonlat erdekes, es nem is rossz. Szinte biztos, hogy ismet megkulonboztethetetlen matematikailag a tobbi elmelettol.
A vilag mar csak ilyen. Mindegy mit talalsz ki, ha az egyenletek eredmenye egyezik a kiserletekkel, akkor jo az elmeleted. Isten ugy rakta ossze a vilagot, hogy vegtelen sok ilyen elmeletet tudsz kitalalni, amelyek kozelitoleg mindig helyesek lesznek. Ezt mutatja az 5 fele hurelmelet is. -
yuzer
csendes tag
Birom, mikor valaki hajdanan tanult kvantumfizikai tudasaval felhaborodik, hogy nem lehet vegtelen sebessegu semmi.
Nos, akkor elo kellene venni ismet a konyveket.4.oldal.
v(fazis)=c^2/v(reszecske)
Na es ez mennyi v=0 eseten? -
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi
#870
üzenetére
Igazad van.
Egy elmelet kulonbozo parameterekre vett hataresetei.
Onmagukban nem egyeznek, mert akkor ezt mar elsore eszrevettek volna.Altalaban mindenhol megtalalhato ez a dualitas. Az Einstein vs. Lorentz elv eseteben, a Schroginder-hullamfizika vs. Heisenberg matrixmechanikanal, sot itt Feynman talalt egy harmadik, latszolag teljesen mas leirast. Es meg sorolhatnam.
De ha szetneztek a neten , akkor akar egy tucat olyan gravitacios modelt lehet talalni, ami a newtoni gravitaciora epul, es kisse modositva azonos eredmenyt ad Einstein elmeletevel. /post newtonian gravity/
Ezert nem szeretem, amikor az einsteini gravitaciot, mint az egyetlen lehetseges megoldast allitjak be. Ez igy nem igaz.
-
yuzer
csendes tag
Veletlenul beleolvastam egy forumba, ahol szegeny iszugyit oktatta valaki, hogy a QED leirasa megegyezik az Einstein reszecske-foton hipotezisevel.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum-elektrodinamika
A sugárzási térre (fotonra) a klasszikus (maxwelli) elektrodinamika energiakifejezését használjuk:
LOLMeg hogy nem lehet a fotoeffektust hullamokkal leirni. Mar miert ne lehetne?
A diffrakcios leirasban IS azonnal hat a feny az elektronra, nem kell ido az energia osszegyujtesehez. Az energiat a racstavolsag adja, vagyis a hullamhossz es a frekvencia. -
Infonium
csendes tag
Valóban, az Összes Információ hasonlít a hittudomány Istenére, de nem lehet kétséges, ő a tudományhit Istene – a Tökéletesen Intelligens Természet. Különbözőségeik lényegesebbek.
A nemiséget némelyik hittudomány a saját Istenénél valóban kizárja, a tudományhit logikája viszont megengedi. Abból indultam ki, hogy ha egy jelenség embernyi információt ural, az már intelligens és személyiség. Az evolúció eddigi eredményeit figyelembe véve nem mertem azt írni, hogy az összes információ bármilyen formában való uralása eleve kizárja az intelligenciát, a személyiséget és a nemiséget. Egyébként reméltem, hogy jellegként, hasonlatként is értelmezhető a nőiség említése: az emberiség igyekszik megismerni, meghódítani, tisztességgel uralni a természetet, hogy békében élhessen vele. Valami hasonló történik a férfiak és nők között hagyományos körülmények között, oda-vissza.
A kvantáltsági bonyodalmam: lehet, kevesebb több lett volna, de nagyon akarom hangsúlyozni az időfogalomért is a generális kvantáltságot, az egy húron pendülését. Ami a matematikát illeti: egyik fontos elemét a rendszerem szempontjából kritizálni akartam, elvi kifogásom miatt akkor se illett volna alkalmaznom, ha tudom. Azt nem merem minden további nélkül megítélni, hogy matematikai hivatkozásod emelné-e az időfogalmam fényét.
Az elméletgyártási késztetés valóban nem a legkellemesebb része a megismerési ösztönünknek. Hol elviselhető, hol rossz, de kell a dolgunkhoz, a megismeréshez. Kritikája is, ami szintén elmélet, csak töredék. Nem baj, hogy minden elméletgyártó azt hiszi, hogy megfogta akámilyen Isten lábát. Ez a prémium, része az érdekeltségi rendszernek...
-
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#873
üzenetére
Most kezdem igazan megerteni hogy amit talaltam, az valojaban hogyan is mukodik. Erdekes ez a vilag. Kitalalok valamit, ami teljesen homalyos, azutan kitisztul, es kidetul, hogy igaz is.Olyan, mint valami emlek. Csak nem a multbol.
A hullamok 4 dimenzioban ugy utkoznek, mint a kozonseges golyok. A beesesi szog es a visszaverodesi szog egyforma. Dehat ugyan ez van a Bragg-feltetelnel.es igy van a mechanikus utkozeseknel is, ha nincs veszteseg.
Nem mondhatom, hogy ez vagy az az elsodleges igazsag. Mindket leirasi mod igaz. -
yuzer
csendes tag
Sokak szerint a legfontosabb kerdes az, hogy determinalt a jovo vagy nem.
Szerintem ez teljesen lenyegtelen kerdes, hiszen mindig az az igaz, amit elhiszel. Masodsorban a determinaltsagtol fuggetlenul a jovod attol fugg, amit most cselekedsz. Marpedig te valasztasz. Mindegy, hogy ezt mifele altalad nem lathato folyamatok befolyasoljak, a vegso valasztas mindig a tied.
Ezt semmifele tudomany soha nem fogja tudni megvaltoztatni. Ez egy teny.
-
Infonium
csendes tag
-
Infonium
csendes tag
Végre lett elvtársam, aki velem együtt meri tudni, hogy a tudományhit Istene nő!
Örömmel üdvözöllek a fedélzeten, de kötelességem felhívni a figyelmedet a yuzer-törvényre (Fárdat gőz, 869. számú bejegyzés): materialista Istenünk is minden meg fog tenni, hogy elbizonytalanítson minket. Nem, nem arra gondolok, hogy az információ-anyag ekvivalencia révén hús-vér nővé teleportálja magát, bár a természeti törvényeket alkalmazhatja, ha csodát nem is tehet. Inkább az látszik biztosan sikeres húzásnak, hogy a humor egyik fölöttébb sikeres fajtáját szabadítja ránk. Ezért ne használjuk a –nő utótagot. A „fiam, Sára” a Családi körből közismert, ezért helyes lenne az „Uram, Összin!” önmérséklő megszólítás és a szokásos Isten elnevezés. Emiatt Összin még nem fogja megteremteni a semmit.
-
neduddgi
aktív tag
Ma délután volt szerencsém hallgatni egy Lukács Béla előadást felvételről, ebben az hangzott el, hogy Stephen Hwking visszavonta azt az állítását, miszerint a fekete lyukak párolognak. Igaz ez? Állítólag valóban érkezik sugárzás a fekete lyuk felöl, de semmi bizonyíték nincs rá, hogy ez a sugárzás a fekete lyuk tömegének csökkenését vonná maga után. Mondjuk a párolgás elég csekélyke, mert 2 naptömegű fekete lyuk kb 10 a 60.-dikon év alatt párolgott volna el, ami figyelembe véve, hogy az univerzum életkora 15 milliárd év, nem lett volna heves folyamatnak nevezhető.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#883
üzenetére
Bocs, egyebek miatt csak beleolvastam a linkelt lapba - a téma, a valamikori rádiófelvétel, a szereplők stimmeltek- láttam ott linket Hawking lapjára is. Guglis jó napnak tűnt, aztán halványult, de hézagos átfutásom miatt csak azt mertem írni, hogy azt hiszem...Aztán már nem fordultam vissza a különben becsült visszavonáson örömködni, csak most, hogy írtál. Nem találtam örömhírt.
A Hawking link 404-e jóvá tehető, az ott javasolt home page linkre kattintással. Ott semmi újság, a Phys. Rev. Lett. [link]se közöl ilyen hírt, a physorg [link] és kommentezői sem, a Wikik meg nem elég frissek. Hirtelenjében ennyi a jóvátételem.Változatlanul nem látszik érdemesnek fekete lyuknak lenni sem. -
oktatóx
csendes tag
válasz
Infonium
#884
üzenetére
Ha szerencsém van, akkor ez a Ttán felső légkörét ábrázoló NASA felvétel, ami tele van szerves molekulákkal. Minden megvan benne, ami az élethez kell. Egy Naprendszerbeli űrállomás messze a Titánon lehetne a legelképzelhetőbb, mivel hideg időjárás ide, vagy oda, helyben lenne a nitrogén, a víz, szén és oxigén. Azzal, hogy mindezt nem kellene a Földről odaszállítani, oyan előnye lenne ennek az állomásnak, hogy bőven megérné a nagyobb távolság, és a barátságtalan éghajlat hátrányát.
[ Szerkesztve ]
Dőre aki magát okosabbnak hívén, packázni merészel az Elektrubadúrral...
-
Infonium
csendes tag
Sajnos, nem tudok érdemi választ adni. Már nem figyelem ezt a területet, mert úgy gondolom, hogy a Titánig és a Titánról való utazáshoz még sokmindent kell a fizikában és a társadalomban megoldanunk. Például a tudat fizikai szerepének kérdését.
A Wikipédiánk után szabadon[link] egy fizikus rulett:
Van két fizikusunk, mindkettőnek van egy ketrece, abban egy radioaktív készítménye, ami percenként 50%-os valószínűséggel bocsát ki egy alfa-részecskét. Van továbbá egy részecske számlálója, ami egyetlen percre bekapcsol és van egy kémiai mérget tartalmazó flaskája is. Ha az egy perc alatt jön egy alfa-részecske, akkor a számláló megindul, kinyitja a flaskát, kiömlik a ketrecbe egy kémiai méreg, amitől a ketrecbeli fizikus meghal. Ha nem jön részecske az egy perc alatt, a fizikus életben marad. Ezt senkise figyeli. A folyamat végén a mindkét fizikus állapotfüggvénye olyan, hogy a mindkettőjük egy fél valószínűséggel él, és egy fél valószínűséggel halott. Ha valaki hirtelen ránéz a két fizikusra, attól a tekintettől van két élő vagy két halott fizikus – vagy egy halott és egy élő. Ha jól értem.
Schrödinger macskájának űrutazó kölykeiről nem is beszélve.A Titánról továbbinduló űrhajósainknak nem ártana tudni, mit ér a tudatuk, nézzenek-e és hova, ha valahol éppen működő természetes vagy mesterséges rulett közelébe kerülnek. :-)
[ Szerkesztve ]
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#887
üzenetére
Ez a probléma azért okoz gondot, mert rosszak a fogalmaink. Ha egy hivatalnok egész életében csak a Statisztikai Intézetben dolgozott, és ott a egy földrész népességének demográfiai alakulásával foglalkozott, bármilyen brilliáns módon végezte is e területen munkáját, számítógépen futtatott alkalmazásaival képtelen lesz leírni egy gyermek anya általi megszülését. ...na ez szép volt
Pedig ugyanarról a dologról van szó, csak kicsiben. És most mondok egy makroszkópikus példát a kevert állapotra. Ez a példa a TŰZOLTÓZENEKAR 
Az, hogy minek kell őket tekinteni, attól függ milyen eszközzel méred meg a az illető objektum tulajdonságait. Ha eléjük tartasz egy kottát, rázendítenek egy indulóra, ha pedig bemutatod nekik a csörgő telefont; felpattannak tüzet oltani. Amíg készenléti állapotban üldögélnek addig mind a két lehetőség benne van a csapatban. Ha azonban már elindultak tüzet oltani, nem érdekli őket a kotta, ha pedig már zenélnek, nem figyelnek többé a telefon dallamos csengésére.
A különbség a macska meg az elemi rész között, hogy úgy érezzük ( jogosan,) hogy a macska állapotát bármikor megnézhetnénk, ám az elemi részecskéket nem nézhetjük meg bármikor, ( Hexagon nyomán asszem ) csak akkor mikor az fogadja a kopogtatásunkat, hajlandó kölcsönhatásba lépni a mérőműszerünkkel, és addig igenis kevert állapotban van.[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#888
üzenetére
Nem kritizáltam (még), csak orosz rulettra morbidizáltam a gondolatkísérletet, amiben szerintem nem a kevert állapot, a szuperpozíció az igazán éles a közgondolkodás számára, hanem az, hogy az e fogalmakkal jelölt lehetőséget az értelmes megfigyelés változtatja valósággá és csak az.
Egy közvetlen beírásra érdemes adalék a keverék állapothoz a Wikinkből: [link]
"A coloradói Boulderben lévő Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) kutatói 1996-ban sikeres kísérleteket folytattak a kvantum-szuperpozíció összeroppanásának vizsgálatára.[3]
A kísérletben a kutatók berilliumionokat (egyik külső elektronjuktól megfosztott berilliumatomokat) különítettek el, és tartottak elektromágneses csapdában az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten, külső energia és sugárzási forrásoktól elszigetelten. Így csaknem mozdulatlan (hőmozgásában is korlátozott) ionnak csupán két lehetséges kvantumállapota van: a legkülső pályán maradt egyetlen elektron mágneses momentuma felfelé vagy lefelé mutathat. A kvantumfizika törvényei szerint mindaddig, amíg az elektront valamilyen módon meg nem zavarjuk, az ion e két állapot fele-fele arányú keverékében, koherens szuperpozíciójában van.
A dekoherencia kialakulásához szükséges idő érzékenyen függ a rendszer méretétől. A NIST kutatói a mostani kísérletben a berilliumion szuperpozíciójának két, térbelileg eleinte csaknem teljesen átfedő összetevőjét külső elektromágneses tér alkalmazásával fokozatosan eltávolították egymástól, egészen az atomi átmérő tízszereséig növelve a köztük lévő távolságot.
„Megfigyeltük, hogy a távolság növelésével párhuzamosan, a külső környezeti tényezők változásának hatására a szuperpozíció koherenciája exponenciális ütemben csökkent, mígnem összeroppant, és az ion az egyik lehetséges állapotba került.” – mondta David J. Wineland, a kutatócsoport egyik tagja.
A NIST kutatói így a világon elsőként, módszeresen, lépésről lépésre haladva szelték át azt a határt, amely a kvantumfizika világát makrovilágunktól elválasztja. Sőt, egy különleges trükkel sikerült a folyamatot megfordítaniuk is, azaz a határt ellenkező irányból átlépve a koherens szuperpozíciót visszaállítaniuk."[ Szerkesztve ]
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#889
üzenetére
Arra, hogy mennyire az értelmes megfigyelés szerepére hegyeződik ki a probléma, mutatja pl. Stephen Hawking, John Wheeler és társaik Gribbin által idézett reakciója: [link]
"Vegyük csak szó szerint a koppenhágai értelmezést, akkor azt az üzenetet kapjuk, hogy az elektron hullámfüggvénye azért omlik össze, és az elektron azért hoz létre pontszerû nyomot a detektor képernyõjén, mert az egész Világegyetem õt figyeli. Ez meglehetõsen furcsán hangzik, bár egyes kozmológusok (köztük Stephen Hawking) azon aggódnak, hogy ennek következményeképpen léteznie kell valaminek „a Világegyetemen kívül”, ami a Világegyetem egészét figyeli, hogy ennek hatására a Világegyetem hullámfüggvénye is összeomoljon.[5] Ezzel szemben John Wheeler érvelése szerint csak a tudatos megfigyelõk, például mi magunk, jelenléte az, aminek hatására összeomlik a Világegyetem hullámfüggvénye, és ettõl létrejön a Világegyetem. Eszerint tehát a Világegyetemben minden csak azért létezik, mert mi megfigyeljük."
Az idézett következtetéseknek is nagy szerepe volt abban, hogy a már ismert fizikai problémákat saját szervezésű rendszerbe rakjam. Ez úgy naturalista, hogy benne, nemcsak elgondolt, hanem fizikailag is valós dialektikus ellentéte van a fizikai tulajdonságokkal rendelkező végtelenül kicsi részeknek. Vákuumos lüktetésük miatt lehetséges a múlttal és a összes lehetséges jövővel összhangban lévő változás, mátrixok, húrok és transzcendencia nélkül.
Nekem elegendő a valósághoz az Összes Információ fizikai ön(kölcsön)hatása a macska ügyben is, mert a lüktetés "építi" az időt, az egy időkvantum alatti egyetlen hatás memorizálása pedig kizárja a múlt eseményeit érintő releváns variálást. Ez már Schrödingeri gondolatkísérlet fő következtetésének kritikája (ő se hitte) .., de nem a kevert állapot létének kétségbe vonása, hanem saját fejű rendezése.A materialista főtolmács, Eftichios Bitsakis szerint is a fizikai realizmus már negyedszázada 6:2 arányú hiteles kísérleti vesztésre állt a lokalitás, a szeparálhatóság, a Bell-egyenlőtlenségek és a rejtett változók kérdésében. Azóta csak romlott a helyzet, a mátrix-megfontolások és a húrelmélet-özön közben is. Én már idejét érzem a végső dialektika bevetésének., aminek természetesen dialektikus hatása van...
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Hogy mekkorát lehet tévedni így. azt jól mutatja a mai fizika 8. kötete, ami A kvantumfizika alapjai, Kétállapotú rendszerek alcímmel jelent meg.
Idézet:
Tekintsük át mégegyszer e kisérlet fizikai tartalmát. Ha módunkban állna - akárcsak elvileg is - megkülönböztetni az alternatív végállapotokat (ha nem is vesszük a fáradságot, hogy ezt megtegyük), akkor a teljes, végső valószínűséget úgy kapjuk, hogy kiszámítjuk az egyes végállapotok valószínűségeit (nem amplitudókat) és utánna ezeket összeadjuk. Ha még elvileg sem tudjuk elhatárolni egymástól a végállapotokat, akkor a valószínűségi amplitudókat kell összeadnunk, mielőtt a kérdéses valószínűség megállapításához az abszolút érték négyzetét képeznénk.
Különösen ügyelni kell arra, hogy ha a neutront csak egy hullámmal reprezentáljuk, akkor a szóródás eloszlása ugyanolyan lesz min a felfelé, mint a lefelé mutató spinű neutronokra. így azt mondhatnánk, hogy mivel minden atomról érkezik be 'hullám', így mind a le, mind a felfelé mutató spinű neutronok egyforma hullámhosszakkal interferálnak. Most már tudjuk azonban, hogy nem így van. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget a hullámképnek, mert ez csak néhány esetben hasznos.
Nos, az utolsó bekezdés egy egetrengető tévedés. És ezt számításokkal is be fogom mutatni.
El sem próbálok azon gondolkodni, hogy ez egy szándékos tévedés. Továbbra sem tudok ilyet elképzelni egy akkora fizikus nevéhez kötődő könyvvel kapcsolatban, mint Feynman.
De a másik alternatíva sem sokkal biztatóbb. A fizikusok nem ismerik a hullámokat?
Míg szemrebbenés nélkül használják Schrödinger hullámait, addig ilyen láthatóan túllihegett erőlködéssel tagadják a hullámok létét.Akkor lássuk, hogy is van ez?
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Az adott kisérlet neutron szóródása atommagokon. Ha átfordul a spin, akkor nincs interferencia. Alap kvantumfizika, majdnem kétréses kisérlet. Átfordulásnál egy atom spinje is átfordul, és csak innen fog ellentétes spinű neutron hullám érkezni, míg átfordulás nélkül minden atomról. Az utóbbi esetben interferencia lesz.
Elég egyszerű a helyzet.Az állítás úgy hangzott, hogy ha a neutron csak hullám, akkor az eloszlás ugyanolyan lesz mindkét spinű neutronra. Ez egyszerűen nem igaz, így a végső következtetés sem igaz. Nem zavarna, ha nem a kvantumfizika lényegéről lenne szó.
Akkor jöjjön a matek.
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Talán kezdem a fotonokkal. Sokan nincsenek tisztában azzal, miért van kétféle spinű foton. Mert vagy jobbra vagy balra forgó hullám írja le.
Ha lineárisan polarizált fénnyel van dolgunk, ott kétféle foton szuperpoziciója van jelen. Ez már önmagában cáfolja a kérdéses mondatot, hiszen a szuperpozició az alapja az interferenciának is.
Csakhogy nem minden esetben jön létre látható interferencia. Ehhez a fáziskülönbségek időbeli stabilitása kell.Ha két hullám ellentétesen forog, és az úthosszak nem egyeznek, akkor nincs stabil fáziskülönbség. Van interferencia, de időben nem állandó, így kimérhetetlen.
Míg azonos irányú forgásnál van interferencia úthosszkülönbözőség esetén is, ez a kétréses kisérlet.
A kvantumfizikában a foton két állapota a Hilbert-térben merőleges egymásra, nem interferálhat.
De tévedés azt hinni, hogy egy valós forgó hullámmal helyettesítve a foton két állapotát, nem adhatjuk össze az amplitudókat. De, természetesen összeadhatjuk, és úgy is helyes eredmény kapunk.
A hullámkép helyes, sőt mi több csak az a helyes. Ezt Schrödinger tisztán látta. Valamiért sokan ezt nem látják, vagy egyszerűen nem akarják látni.A fenti kiemelt kijelentés ellenőrízhető a plussz jel minuszra cserélésével.
amp.img += sin(phase)*0.5;// - +
Később majd a neutronos témát is kiszámolom, de ott is ugyan ez történik.#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
void pix(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, w, gc, x,y);
}
struct _complex
{
float real,img;
};
typedef struct _complex complex;
complex conjugate(complex _par1)
{
complex _par3=_par1;
_par3.img=-_par3.img;
return _par3;
}
complex add(complex _par1,complex _par2)
{
complex _par3;
_par3.real = _par1.real + _par2.real;
_par3.img = (_par1.img + _par2.img);
return _par3;
}
complex mul(complex _par1,complex _par2)
{
complex _par3;
_par3.real = _par1.real*_par2.real - _par1.img*_par2.img;
_par3.img = (_par1.img*_par2.real + _par1.real*_par2.img);
return _par3;
}
int main()
{
int jj,y;
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 500, 100, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
for(jj=0;jj<20000;jj++)
{
float x=(float)(rand()%500);
float phase_start = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float phase;
float dist;
float k=M_PI/0.1;
complex amp;
float x2=x-100;
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=phase_start + dist*k;
amp.real = cos(phase)*0.5;
amp.img = sin(phase)*0.5;
x2=x-105;
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=(phase_start + dist*k) ;
amp.real += cos(phase)*0.5;
amp.img += sin(phase)*0.5;// - +
amp = mul( amp, conjugate(amp));
amp.real*=amp.real;
y=rand()%100;
if((int)(amp.real*100)>(rand()%100)) pix((int)x,y,0x009900);
}
XFlush(dpy);
getchar();
}[ Szerkesztve ]
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Az is mekkora mellédumálás. hogy normál hullámoknál sosem kapunk részecskeszámot.
Hát akkor vágjál el egy vízfelületén terjedő hullámot, és számold meg a vízatomokat.Az meg egyenesen bosszantó, hogy az említett kötetben körülbelül 10x elhangzik, hogy VÉLETLENÜL a klasszikus számítási mód is pont ezt az eredményt adja.
Majdnem írtam valami csúnyát... -
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
És itt a neutron szórás kevert hullámokkal.
A könyvben leírt háttérzaj, amit a nem interferáló, egyetlen atomról szóródó neutronok okoznak, egyszerű hullámokkal is leírható.
Nincs spin-átfordulás a kristályban:
#if 0
van :
#if 1Ahogy a nagykönyvben le van írva, éles konstruktív interferencia maximumok, és köztük a szórt sugárzás. És mindez összegzett forgó amplitudókkal.
int jj,y,kk;
for(jj=0;jj<400000;jj++)
{
float x=(float)(rand()%800);
float phase_start = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float phase;
float dist;
float k=M_PI/0.01;
complex amp;
amp.real = 0;
amp.img = 0;
for(kk=0;kk<20;kk++)
{
float x2=(float)x-(float)(kk*0.5);
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=phase_start + dist*k;
#if 0
if((rand()%100)>50)
{
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img -= sin(phase)/20;
}
else
{
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img += sin(phase)/20;
}
#else
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img += sin(phase)/20;
#endif
}
amp = mul( amp, conjugate(amp));
amp.real*=amp.real;
y=rand()%100;
if((int)(amp.real*100)>(rand()%100)) pix((int)x,y,0x009900);
} -
z3rg
csendes tag
Meg a duma, hogy a fermionok feles spinje olyasmi, ami klasszikusan nem értelmezhető. LOL
Egyszerűen negatív előjellel interferálnak. Na és mi történik, amikor hullámokat negatív előjellel adom össze? Eltolom a fázist 180 fokkal.
Fantasztikus. És szerinte ilyen nincs a klasszikus hullámoknál.De van, úgy hívják, tükröződés.
[ Szerkesztve ]
-
z3rg
csendes tag
Amíg a magyar fórumokon tudják, hogy nincs éter, addig külföldön a fizikusok ilyeneket írnak:
And actually, we still use the idea of the Dirac sea in our modern physical theories.http://www.physicsforums.com/showthread.php?t=250069
Fel kellene ébredni a magyar fórum-fizikus csapatnak.
-
z3rg
csendes tag
Minden tiszteletem azé a fórumozóé. aki utoljára még próbálkozott az index fórumán .
Nem szabad foglalkozni ezekkel a visszhang-bélákkal. Nem tudnak mást, mint ismételgetni azt, amire beidomították őket. Az hogy többen vannak, megerősítést jelent számukra igazukban. Az ember már csak ilyen gyarló.Az igazság pedig relativ.
EGYETÉRTEK! Az Isten nőnemű! ISTENNŐ! 
Az, hogy minek kell őket tekinteni, attól függ milyen eszközzel méred meg a az illető objektum tulajdonságait. Ha eléjük tartasz egy kottát, rázendítenek egy indulóra, ha pedig bemutatod nekik a csörgő telefont; felpattannak tüzet oltani. Amíg készenléti állapotban üldögélnek addig mind a két lehetőség benne van a csapatban. Ha azonban már elindultak tüzet oltani, nem érdekli őket a kotta, ha pedig már zenélnek, nem figyelnek többé a telefon dallamos csengésére.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Samsung Galaxy S22 5G 128GB Független
- Hibátlan - GIGABYTE Aorus GeForce GTX 1080 Ti Waterforce Xtreme Edition 11GB GDDR5X 352bit VGA
- Goldshell Mini DOGE pro bányagép 205MH/s 220W Dogecoin LTC (LTC Doge Bells termelésre is jó) miner
- Hibátlan - BITFENIX Formula BF750G 750W 80 Plus GOLD ATX tápegység
- Bontatlan Lenovo ideapad 3 "Kis Gamer" Laptop -25% 15,6" RYZEN 7 5700U 16/512GB FHD Radeon 2GB!!!
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest