Azért a 'bukottak' közül hagy ne felejtsem ki Schrödingert, akinek még a nevét sem képesek helyesen megtanulni. Pedig az ő hullámainak egyenleteit használja a drága kvantumfizika. De persze a kvantumfizika szerint ezek a hullámok nem léteznek.

Nos lehet, hogy a mi világunkban nem, de a tükörvilágban sokkalinkább.
Mit is mondott Schrödinger?
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1987/schrodinger8704.html
"Kedves Jánossy Úr!
Mindkét eredménye rendkívül fontosnak tûnik számomra. A másodikból (ahol egymástól átlagosan több mint 3 km távolságban levõ "fotonok" számlálóval letapogatható interferenciaképet adnak) következik, hogy nem képzelhetõ el, hogy "egy foton áthaladása alatt" csak vagy az egyik, vagy a másik fényúton történik valóságos fizikai gerjesztés. Azért mondom, hogy ez nem képzelhetõ el, mert mindkét fényutat együtt ténylegesen meg kell tenni ahhoz, hogy a fotonbecsapódásoknak egy periodikus eloszlása jöjjön létre a felfogó tartományban; éspedig fizikai folyamat kell, hogy odaérjen, nem pedig egy gondolathullám, amely (kivéve paranoiás parapszichológus elmék számára) a fotonbecsapódások eloszlását nem befolyásolhatja."

Olyan hullámok, amik csak papiron léteznek, nem okozhatnak a valóságban interferenciát. És milyen igaza van, volt és lesz.

http://hu.wikiquote.org/wiki/Erwin_Schr%C3%B6dinger
"Ezek a szemét göttingeniek most az én gyönyörű hullámmechanikámat használják fel a sz.. mátrixelemeik kiszámításához!"

Feynman szerint nincs is nem is lesz olyan mechanizmus, ami magyarázatot adna a két réses interferencia kisérletre.
Azért próbálkozni remélem még lehet.

Legyen most a vákum egy fürdőkád vize. Ha két ponton rezgésbe hozom, akkor az ismert interferencia minták rajzolódnak ki a víz felszinén. A kád falán pedig lesznek helyek, hol nem fog hullámozni a víz. Ezek a helyek megfelnek a fény esetében az ernyőn kialakuló sötét csíkoknak.
Mint mondottam, a vákum negatív energiajú részecskék tengere. Szórjuk tele a viz felületét szivacs golyókkal addig, amíg teljesen be nem borítják a víz felszinét. Ekkor vegyünk ki egyet közülük. A helyén egy lyuk marad.
Most ismét rezegtessük a vízfelületet két ponton. A lyuk mindig oda kerül, ahol az amplitudó a legnagyobb lesz, hiszen a gravitáció miatt a golyók onnan legurulnak.
A kvantummechanikában is ott a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy részecskét detektálunk, ahol az amplitudó a legnagyobb.
Persze az egy forgó vektor, de nem állítottam, hogy a kvantummechanika hullámai egy az egyben a vákum hullámai. Csak azt mondtam, hogy lennie kell valós hullámoknak is.
Nagyon szép a fürdőkádas hasonlat, legtöbbször oda kerül a lyuk, ahol nagy az amplitudója a vízfelületnek. De van egy pici hiba. A lyuknak mindig egy golyónyi méretűnek kellene maradnia. Hiszen a foton is mindig egész marad ahogy a pozitron is, pedig az is csak egy lyuk.
Erre csak egyetlen megoldás van, rácsba kell rendezni a golyókat, és olyan mechanizmust létrehozni a kapcsolódási pontokon, hogy mindig egy egész golyónyi rész mozdulhasson el. Ez túlbonyolításnak látszik, pedig nem az.
Ha egy félvezetőben létrehozok egy lyukat, az nem pozitron lesz, de pontosan úgy fog viselkedni. Ez mindig egyetlen elektron hiánya lesz, nem osztódik szét, nem folyik szét. Ennek az okát mi értjük. Az elektron az mindig egy egész, így nem hiányozhat soha fél elektron egy atomból. Nos a vákumban ugyan ez történik.
A vákum rácspontjának pontosan meghatározott struktúrája van. Ez ugyan olyan megkötéseket eredményez, mint amilyenek a félvezetőknél vannak.

"az atomi méretek alatt "más fizika" lép pletbe. pontosabban az atomi méretek felett az atomi alattinak egy spéci, "
Nem, a közönséges hullámoknál megismert fizika tökéletesen leírja a mikrovilágot.
És most sem kötöszködök. Csak leírom a véleményem.

". pl. ha haladsz 25, vagy 250 km/h sebességgel, az időmúlás különbségét nem érzékeled. ha viszont a fénysebesség közelében haladnál, már éreznéd. hasonlóan,"

Nem. Einstein elméletének egyik legfontosabb pillére, hogy semmilyen körülmény közt nem tudod kimutatni, hogy mozogsz.
A másik, hogy a fény sebessége minden mérésnél ugyan olyan értékű. Ennek oka ismét a rács. A dolgot bonyolítja, hogy akarva akaratlanul az időt is a fény futási idejével mérjük. Igy ha valamely oknál fogva az lassabban menne, a mi óránk is lasabban fog járni. Igy természetesen mindig állandónak mérjük a fény sebességét.
Van még egy két csavar, amitől bárki fejreállna, de a lényeg ez.

Ha egy vonaton ülünk, akkor az összes referencia(viszonyítási) pont mozog velünk együtt. Ha nem tudjuk kimutatni, hogy mozgunk, akkor mi mindig ezzel a mozgó távolsággal fogunk számolni. Pedig két esemény közt idő telhet el. Ekkor az első esemény után az össze viszonyítási pont el fog mozdulni, ami miatt a vonaton utazó és az állomásról szemlélődő különböző távolságot fog a két esemény közt felvenni, és máshogy számolnak .
A kocsi közepéről indítsunk két fényjelet a kocsi végeiben levő tükrökre. Az állomásról egyértelműen látszik, hogy a hátrafele indított jel hamarabb érkezik a kocsi végébe, mert az közben elmozdul a kocsi közepe felé. A vége lefut a jel elöl, az később ér oda. Az állomás szerint a két fényjel nem ugyanakkor pattan vissza.

De amikor visszapattannak, akkor minden fordítva történik. A hamar hátraérkezett jel elöl most a kocsi közepe, ahova visszavárjuk a jelet, elfut a jel elöl.
A kocsi elejéről késésben levő jelre pedig ráfut a kocsi közepe. Számolás nélkül is könnyű belátni, hogy a két jel pontosan egyszerre fog visszaérkezni.

Mit tud ebből a kocsin középen utazó? Ő ismeri a Michelson Morley kisétlet eredményét, amiből azt hiszi, hogy helyesen számol, ha hozzá képest mindkét irányba 300000km/sec-nek veszi a fény sebességét. Ehhez hozzá adódik, hogy szerinte a kocsi vége és az eleje is ugyanolyan messze van, és nem tudja hogy mozog, ami miatt minden eseményre ami közte és a vonat végeinél történik ezzel a távolsággal fog számolni.
A két jel egyszerre ér vissza, ami végleg megerősíti igazában. Ami ismerve az állomás álláspontját, egy relatív igazság.
A problémának vannak még érdekes részletei, a megadott linken megtalálhatóak azokra is a magyarázat. Akinek nincs gyakorlata a gondolkozásban, az előbb edzen kicsit rá, vagy most adja fel örökre a relativitás megértését. A legfontosabb a türelem. Nekem ez rengeteg évembe került. Aki azt állítja, hogy a relativitás egy könnyed vasárnap délelőtt megérthető, az szimplán hazudik. A relativitás megértése nem azt jelenti, hogy tudunk a képletekkel számolni, és elfogadjuk az alap definicióit.
Mielőtt valaki azt halucinálná, hogy én most cáfoltam a relativitást, tisztáznom kell, nem cáfolok semmit. A relativitás tökéletes és hibátlan. Megcáfolhatatlan.
Nincs is erre szükség, mert igaz. A probléma az, hogy Lorentz étermodellje teljesen megegyezik ezzel a téridős leírással. A két elmélet matematikailag megkülönböztethetetlen.
Ennyit akartam mondani,

Ez amit leírtam, De Broglie vezérhullám elméletéhez hasonlít. Ott az volt a probléma, hogy hogyan megy át a részecske a destruktív interferencia helyeken.
Nos egyszerűen, pont úgy, mint a félvezetőkben a lyuk.

Ha hullámok interfereciája alakul ki egy rácsban, akkor lesznek olyan helyek, ahol az elektronok hajlamosak lesznek könnyebben leszakadni az atomról. A lyuk ide nagyobb valószínűséggel fog átugrani. És nem feltétlenül kell szomszédos atomnak lennie, lehet ez egy távolabbi atom is. Egy elektron leszakad az atomról, majd a távolabb levő lyuk helyére eljutva azt eltünteti. A helyére ugrott a lyuk. Ha az elektron most nem a félvezetőben van, hanem a vákum negatív energiájú tengerében, akkor mi nem fogjuk észlelni annak a mozgását, csak a lyukét, ami átugrotta a destruktív interferenciahelyet. Ez most egy magányos pozitron részecske a nagy 'semmiben'.
Ami inkább minden.

Nem kötekedni akartam, de a felét nem értem annak, amit írsz, pusztán magamat hibáztatom, ne aggódj (komolyan!).

A többi hsz már érthetőbb számomra, az autós kísérletnek pedig ígérem, utánaolvasok.

Huh, na még ilyen téma is van... Ki hitte volna.
Látom szó volt az interferencia kísérletekről.
Na most nekem azt magyarázhatná el valaki, hogy az hogy lehetséges, hogy 'egyenként' kilőtt elektron is képes interferencia jelet alkotni? Vagy a 60 atomból álló fulerén molekula...
Már kérdeztem a fizika topicban, azt mondták Feynman valamelyik könyve magyarázatod ad erre... De ezzel sajna nemsokra megyek...

Huh, hát én ezt most nagyon nem értem...
Vag túl késő van, vagy sok volt az a mézes pálinka Szal előre is elnézést, ha marhaságokat beszélnék.

Namármost, te azt írod, hogy az Einstein féle relativitás és a kvantummechanika kompatibilis egymással, vagyis egyik levezethető a másikból???

Gyakran keverem a spec relativitás és az álltalános rel. elméleteket. Szal te most az E=mc2-re vagy a idő-tömeg- stb egyenletekre gondolsz?
Ha jól tudom mindegyik a kvantumszint fölött értelmezi a fizikát. Nagy sebességű nagy tömegű teste mozgása, gravitációs kölcsönhatása stb...
A kvantummechanika viszont az atomoknál kisebb egységekkel foglalkozik.

És ha jól tudom most épp az a legnagyobb problémája a tudománynak, hogy megtalálja a kettőt összekötő képletet. Az egyesített elméletet. De ha szerinted a kettő kompatibilis akkor megtaláltad ezt.

Vagy én értelmezem nagyon félre a dolgokat - mondom jelen helyzetben ez most esélyes - de a relativitás elmélet szerint (ami a világ legnagyobb pontossággal igazolt elmélete) az elektronnak, ami közel fénysebességgel mozog közel végtelen tömegűnek kellene lenni, nem?
Már nemtom hogy van a képlet, fenn van a wikin, nem keresem ki, de a lényeg, hogy a sebesség minél közelebb van a fényhez, a tömeg annál jobban közelít a végtelenhez ahogy a sebesség tartásához szükséges energia is. De jé, az elektron tömege messze nem végtelen. Ergo azon a kvantumszinten nem alkalmazható a relativitás azon része, ami mondjuk a műholdaknál nélkülözhetetlen. Pedig azok sebessége nagyon messze van a fénytől.

Ergo a relativitás képletei nem alkalmazhatók kvantumszinten. Erre ad elvileg elméleti magyarázatot a húrelmélet. Amit számításokkal igazoltak, kísérletileg még nem.

A linken az egyenlet annyira jó, hogy nemcsak a Lorentz kontrakció jön ki belőle, hanem a pion tömege is.
Legyen egy atomunk körülötte egy elektron. Ennek az elektronnak van egy nyugalmi energiája, amihez c/137 sebesség rendelhető. Ha ehhez az atomhoz
képest mozog egy második elektron nagy sebességgel, az az atomi elektronhoz rendelhető frekvenciát a relativisztikus Dopplernek megfelelően eltolódottnak látja. Két frekvencia mindig egy Gauss burkolóval leírható hullámcsomagot ad. Ez a De Broglie hullámhossza az elektronnak. A vákumban a negatív elektrontenger mindig az elektron Compton rezgésével rezeg. Egy mozgó pontszerű elektron ezt a rezgést kapja elölröl és hátulról is. Az fa és az fb az atomi elektron két De Broglie hulláma,amikor mozgásirányban és ellentétes mozgáskor. Ez a két hullámcsomag ismét hullámcsomagot alkot. Ez a frekvencia nő, ahogy a második elektron egyre nagyobb sebességgel halad az atomhoz képest. Nyilván lesz egy energia, amikor a frekvencia eléri az elektron Compton hullámhosszához rendelhető frekvenciát. Ekkor rezonancia áll elő. Ez az energia véletlenül pont a pion, avagy a pi mezon nyugalmi energiája.

e=1.60217648740e-19
h=6.6260689633e-34
m0=9.1093821545e-31
c=2.99792458e8
alf=1.0/7.297352537650e-3

m0=0.51099891*e*1e6/(c*c)
m=(139.57018)*e*1e6/(c*c)
v = sqrt(-(m0*m0* c*c -c*c*m*m)/(m*m))
E=m0*c*c
f0=E/h

u=c/alf

v2=(u+v)/(1+u*v/(c*c))
f1=f0*sqrt(1+v2/c)/sqrt(1-v2/c)
f2=f0*sqrt(1-v2/c)/sqrt(1+v2/c)
fa=(f1-f2)/2

u=-u
v2=(u+v)/(1+u*v/(c*c))
f1=f0*sqrt(1+v2/c)/sqrt(1-v2/c)
f2=f0*sqrt(1-v2/c)/sqrt(1+v2/c)
fb=(f1-f2)/2

f=(fa-fb)/2
E=f*h/(e*1e6)

a=E/(0.51099891*2)

99.6% pontosan kiszámoltam a pi mezon tömegét. Persze ezt is ki fogják törölni, mindig ezt csinálják.

Az előbb írtam le. Vagy te visszafele mész az időben?

Nem is kell érteni, amit írok. Olvasd el a félvezetők fizikáját, utánna amikor már minden részletét érted, olvasd el ismét, amiket írtam.
Ennyi.

"Na most nekem azt magyarázhatná el valaki, hogy az hogy lehetséges, hogy 'egyenként' kilőtt elektron is képes interferencia jelet alkotni?"

Na jó, leírom mégegyszer. Csak neked.
Amikor te azt hiszed, hogy csak egyetlen elektron van a kisérleti berendezésben, tévedsz. A vákumot mindig kitölti a negatív energiájú elektronok tengere. Keress rá Dirac tenger. Ezek rezegnek. Természetesen, hiszen ahogy a klasszikus fizika megmutatta, rezegni mindig csak sokaság tud.
Ez az interferencia oka.

Természetesen Feynman megközelítése is helyes. Senki nem tévedett, nagyot. Ahogy a koppenhágai értelmezés is helyes. Hiszen a tükörvilág rezgései csak a valószínűségét modosítják annak, hogy a mi világunkban levő pontszerű elektron hogyan fog mozogni, hol fog megjelenni. Igazából nem is mozog, hanem képes jóval arrébb megjelenni a vákumban. Ezt is részletesen leírtam.
Schrödingernek is igaza volt, a hullámok valóságosak. Csak épp nem a mi világunkban, hanem a negatív energiájú tükörvilágban. Ezért mondom, hogy a fizikusok igazat mondanak, hiszen a mi világunkban tényleg nem hullámzik semmi. De Broglinak is igaza volt, a hullámok vezérhullámok.

Feymannak a pályaintergrálos módszere a mi világunkat írja le helyesen. Csak a mi világunkat. Innen úgy tünik, hogy egyetlen pontszerű részecske mozog az üres semmiben, és olyan interferencia mintákat ad, mindha minden útvonalon haladt volna.
De egyetlen pont nem mehet minden úton. Feynman elmélete kihagyta a tükörvilágot, emiatt hangzik értelmetlenül. A negatív energiájú tükörvilággal kiegészítve mitsem változik a matematikája, de értelmet nyer az egész elmélet.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=93189640&t=9003405&token=ff372859a3b1b46e02d5aba191b69fb3

Idézek Callie-tól, akiről nyugodtan lehet állítani, hogy ért a fizikához.

"Egy ugyanolyan metrikájú világba, mint ahonnan jöttünk, néhány különbséggel; pl. az r koordináta ott negatív. Micsoda ez?
Két hipotézis született (már akor is):
- egy másik aszimptotikusan sík, normális világ, csak nem a mi univerzumunkban
- a mi univerzumunk egy távolabbi részébe vezet visszacsatolva"

Szóval a relativitás egyenletei már rég előrejelezték ezt a tükörvilágot, nem az én üres fejemből ugrott most elő. Sajnos az a baj ezekkel a fórumokkal, hogy egy odatévedt érdeklődő képtelen eligazodni, kinek higyjen, nincs kellő alapja ahhoz, hogy szelektálni tudjon. Az egyik módszer, hogy megtanulja a szakkifejezéseket, ekkor viszont már nincs értelme annak, hogy egy fórumon érdeklődjön a fizika iránt. Hiszen én pl direkt nem használok szaknyelvet. Bárki, aki kicsit is tanult felsőbb matekot vagy fizikát, egyből nem foglalkozik tovább azzal, amiket írok.
Nos, én azért irom le konyhanyelven ezeket, mert szorakoztat. És lesz néhány ember, aki ráhandolódik a mondandómra. Ez a későbbiekben sokat fog segíteni a fizika megértésében.
Vegyük a metrikát. Mi lehet ez? Biztos valami földöntúli varázslat kulcsszava. Nos ez a távolság definiciója. Az euklideszi tér 'metrikáját' mindenki tanulta, ez a dt2=dx2 + dy2. Ezzel szokas tavolságot számolni két pont közt. t=gyök(x2 + y2)
http://en.wikipedia.org/wiki/Euclidean_geometry
"defining the distance between two points P = (p,q) and Q = (r,s) is then known as the Euclidean metric, and other metrics define non-Euclidean geometries."
A speciális relativitásban is van távolság definició. Ez a Minkowski metrika.
ds2 = -cdt2 + dx2 +dy2 +dz2 . Itt a fény sebessége és az idő szorzata is szerepel. Ez a fény útja.
http://mathworld.wolfram.com/MinkowskiMetric.html

Az általános relativitás alapja a görbe felületek matematikája. Ezeknek egy egyszerű metrikájuk van.
ds2 = Edu2 + 2Fdudv + Gdv2
http://en.wikipedia.org/wiki/Metric_tensor 1) képlet
Itt lehet olyan eset, amikor a két koordináta tengely nem merőleges egymásra. De Ha merőlegesek, akkor az F=0, 2Fdudv kiesik, és visszakapjuk az euklideszi távolság definiciót, csak mások a jelölések. u=x v=y s=t

Mondhatná valaki, na jó, de miért esik ki F?
Ehhez további egyszerű dolgok ismerete szükséges. Ott az F definiciója
E= ru*ru
F= ru*rv
G= rv*rv
Na és akkor mivan? Az ru és az rv felett nyilak vannak, ami azt jelöli, hogy ezek vektorok. Vektorokat pedig így(is) szorzunk .
http://hu.wikipedia.org/wiki/Skal%C3%A1ris_szorzat
A második egyenlet a lényeges. Az 1,2,3 index megfelel az x,y,z jelölésnek. Hoppá, akkor ezt már láttuk itt. Ezzel számoltunk távolságot.
t=gyök(vx*vx + vy*vy + vz*vz ) tehát t2=v*v ha v vektor.
Ha két vektor merőleges egymásra, akkor a belső szorzatuk mindig 0, miért?
Legyen két vektor a két koordinátatengely, x(1,0,0) y(0,1,0)
t2= x*y = 1*0 + 0*1 + 0*0 = 0
Ez az oka annak, hogy merőleges esetben kiesik az F együttható. Ennyire egyszerű.
A kvantummechanikának a kulcs függvénye ugyan ez az egyetlet, csak ott nem vektorokkal számolnak, hanem a vektorok helyén lehetnek bonyolultabb függvények is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bra-ket_notation
Linear operators, ha tovább haladunk eljutunk ide
http://en.wikipedia.org/wiki/Inner_product
Ami a belső szorzat. Én szeretem ezt a kifejezést használni, mert azok csak tátognak ennek hallatán, akik magyarul tanulták.
Ennek végtelenül egyszerű a működése. Nyilván ha x(1,0,0) bázisállapot érdekel, akkor a hullámfüggvényből ez a szorzat csak az x koordinátát fogja visszaadni. A dolog szépsége, hogy a bázis, vagyis a koordinátatengely bármerre állhat, mindig jól működik a szorzat.
kb ennyire bonyolult a kvantummechanika, és a differenciál geometria.
Nyilván még sok kis részlet van, amiben bárki elvész. De semmi nem bonyolult. Összetett. Az egy másik fogalom.

"A többi hsz már érthetőbb számomra, az autós kísérletnek pedig ígérem, utánaolvasok."

Gondolom a vonatosra gondolsz. A kocsi kifejezést a vonat egyik vagonjára használtam. Utánna olvashatsz, de elég ha rajzolsz.
Rajzolj fel három párhuzamos vonalat egyforma dőléssel. Ez a kocsi eleje közepe és hátulja, időben ábrázolva, ahogy mozog a kocsi. A dőlés kisebb legye az Y időtengelyhez képest, mint 45 fok, mert ez a 45 fokos dőlésű vonal lesz most a fénysebesség. Az egész ábra az állomás szemszögéből van felvéve.
Középről induljon előre és hátra is egy egy 45 fokban dőlő vonal. Amikor elérik a vonat végeit, ott forduljon vissza a két jel a kocsi közepét jelölő középső vonalhoz. A két visszaérkező jel ugyan abban a pontban fog visszaérkezni. Mivel az y tengely most az idő, emiatt ez azt jelenti, hogy ugyanabban a pillanatban értek vissza a jelek.
Nem nagyon kell itt számolgatni, csak el kell gondolkozni dolgokon, és akkor rajzolni, ha már tudjuk mint akarunk ábrázolni.

Persze lehet mondani, Dirac csak kitalálta ezt a tengert, semmi bizonyíték nincs rá.
Nos, Dirac ebből a 'kitalált' tengerből felírta az első relativisztikus hullámegyenletet. Ez az az egyenlet, amiből előre lehetett látni, hogy lesz pozitív töltésű elektron, azaz pozitron. Pár évvel később meg is találták.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_sea
"The issue was finally resolved in 1932 when the positron was discovered by Carl Anderson, with all the physical properties predicted for the Dirac hole."

Tehát elég szorosan kapcsolódik a valósághoz ez az egyszerű egyenlet.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_equation
Itt is olvastam, hogy a kvantummechanika meg a relativitás teljesen más. Érdekes gondolat, csak épp Dirac már 1928-ban felírt egy egyenletet, ami mindkét elmélethez kötődik.

"amit szerintem nehezebb megérteni, ez egy felturbózozott Heisenberg féle határozatlansági reláció."

A hullámcsomag frekvencia szélességének és a időbeli és/vagy térbeli szélességének a szorzata állandó. Ez az alapja a Heinsenberg határozatlanságnak. Közönséges hullámfizika.
Az már egy másik dolog, hogy a kvantumfizikában ez az érték a redukált Planck állandó. Ez a kvantumrácshoz rendelhető érté. A vízfelület hullámaihoz is rendelhető egy ilyen érték, az természetesen más lesz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1rozatlans%C3%A1gi_rel%C3%A1ci%C3%B3

Egy vákumbeli hullámcsomag rendelhető ahhoz a fotonhoz is, amit egy atomi elektron sugároz ki, amikor alacsonyabb energiájú állapotba kerül. A hullámcsomag frekvenciája a két határ frekvencia külömbsége, vagy annak a fele, attól függően, hogy térben viszgáljuk a hullámcsomagot vagy időben.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/Waves/wpack.html

A kisugárzott foton energiája emiatt a két pályaenergia külömbsége. Az elektron nem átugrik egyikről a másikra, az csak egy egyszerűsített kép, mint az egész kvantum mechanika. Az elektron egy időre a két energia közt váltakozó energiával mozog. Ez a mozgás a vákumban minden energiának megfelelő rezgést gerjeszt, minden hullámösszetevő egyszerre jelen van az atomon belül. Ez a hullámcsomag, ez a 'szétkent' elektron. Ez a hullámzás visszahat az elektron mozgására.

A foton energiája E=hf ahol a f a frekvencia. Ez megfelel E=E2-E1 energiának, ami az elektron két energiájának a külömbsége. Mivel h egy állandó, emiatt f=f2-f1 is igaz, ami a hullámcsomag frekvenciáját jelöli, ahol a két határ frekvencia a f2 és a f1.
A hullámcsomag szélessége dx=c/(f2-f1) az impulzus pedig p=mv és mivel E=mc2=hf és most v=c , ezért dp=dE/c = h(f2-f1)/c.
Azt állítottam, hogy a hullámcsomag szélessége szorozva a energia specktrum szélességével egy állandót ad.
dxdp=c/(f2-f1) * h(f2-f1)/c = h.
Az eredmény állandó, bár le kellene osztani 2pi vel, hogy hbar legyen. Ez amiatt történt, mert a levezetés nem igazán helyes, nagyfokú egyszerűsítést használtam. De a lényeg látszik, a hullámcsomag tulajdonságából ered a Heisenberg határozatlanság.

http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/Waves/wpack.html

A megadott linken alul ott áll, hogy dkdx ~ 1. Nincs szó semmiféle kvantumfizikáról se Heisenberg határozatlanságról a linken.
Hullámcsomagról van szó.

Hát sajnos én se nagyon vágom amiket írsz... Pedig a Hawking könyveket egész jól megértettem...
Az a gond, hogy még így is, hogy konyhanyelven beszélsz, elég nehéz érteni egy laikusnak.
Főként azért, mert sok dolog, amiből levezeted a magyarázatot, már az is ismeretlen ill. / vagy magas.
Sajnos mi, akik a hawking könyvekből tanulgattak valamicskét ezt nem vágjuk : )
Inkább csak elméleti síkon beszélgetünk ilyenekről. A képletek ilyen szinten már magasak. Sajnos. Én szívesen tanulnék tovább, ha lehetne. De csak úgy nem ülhetek be egy egyetem fizika órájára...

"De csak úgy nem ülhetek be egy egyetem fizika órájára..."

Dehogynem ülhetsz be.

http://www.youtube.com/watch?v=0Eeuqh9QfNI

Akár a húrelmélet egyik atyjától is tanulhatsz a kvantumfizika alapjairól.
Az egyetlen gond ezzel a sorozattal, hogy vontatott és szétszórt.

"A képletek ilyen szinten már magasak."

Amit leírtam, az egy alap szint. Ha ennek ellenére te ezt mondod, akkor még túl fiatal vagy. Ez az internet másik nagy hibája, hogy soha sem tudhatod, éppen kinek szidod a szomszédját.
Itt van példul a hullámcsomag. Képletben felírva lehet hogy bonyolultnak látszik. De egy egyszerű dolgot takat.
Ha valaki tud programozni, egyszerűen fel tud rajzolni egy szinuszgörbét. Ehhez csak annyit kell tudni, hogy a sin() függvény radiánba várja a paramétereit. Ha folyamatosan változik a paramétere 0-tól 2pi-ig, akkor egy teljes szinusz hullámot kapunk.
http://www.jazzalmanach.de/images/musikalswissenschaft/sinus.jpg
Innen a hullámcsomag már csak egy lépés. Több szinusz hullámot kell összeadni, de mindegyiknek más frekvenciájúnak kell lennie. Ez azt is jelenti, hogy a hullámhossza más lesz. Ez a képen a wellenlange, vagyis a lambda hullámhossz. Ehhez csak annyi kell hogy a y=sin(x) ben az x-et megszorzom egy egyre növekvő számmal. A program egy hullámcsomagot fog felrajzolni a képernyőre.
Nincs ebben semmi bonyolult, ha már ismered a matek alapjait. Ha még nem, akkor először azt kell elsajátítani, utánna lehet nekivágni a kvantumok és a relativitás világának. Addig teljesen felesleges időtöltés olyasmin gondolkodni, aminek az alapjait sem ismered.
Az ismeretterjesztő irodalom érdekes, én is olvastam néhanyat, de igazán akkor érdekes, ha az ember már ismeri az alapokat. Addig legfeljebb elbűvöli az embert a varászavak ismeretlen világa. De ez így majdnem olyan, mintha scifit olvasnál.
Nem tudod, hogy kapcsold ezeket a dolgokat a valósághoz.

A kapcsolódási pont a matematika.

Na igen, ezzel csak az a gond, hogy ezt magyarul se könnyű megérteni. Angolul pedig a közép szintű tudásom sajnos édes kevés ehhez. Ezért próbálok könyveket olvasni.
De ez se a legjobb, mivel nem tudok kérdezni, ha valamit nem értek.
Nemtom ismered-e Roger Penrose a kicsi a nagy és az emberi elme c. írását. Na az kb olyan szintű, mint ahogy te írsz Ezt bóknak veheted. Bár azt jobban megértettem. De a lényeg, hogy abban a könyvben ő is mindent a matematikával magyaráz és ír le. Sokszor geometriai alapokon, és így tovább. Viszont vannak mesék is, de még azt se tudtam mindet megérteni. Ott van pl a híres bombatesztelő kísérlet. Biztos vágod mire gondolok. Az alapszitut megértettem, talán a miérteket is, de mégse értettem meg annyira, hogy el tudnám magyarázni másnak is.

A húrelméletről amúgy itt egy magyar video. Elég szájbarágós, sok újdonságot nem is tartalmazott, de az alapokat szépen elmeséli.
Viszont ez meg már nekem kevés.

@621: na az a gond, hogy már annyira azért nem vagyok fiatal. Matematikai oktatás nálam pedig az integrálás deriválásnál befejeződött. Furcsa mód fizikán a számolások is jobban mentek, mint matekon... De ez már nagyon rég volt.
Ha olyan szinten magyaráznák el a dolgot, mint ahogy a linkkelt filmben mesélik akkor v.színű bármit megértenék. De ilyen meg ugye nincs.

btw ez a hullámcsomagos magyarázat már sokkal érthetőbb és elképzelhetőbb, pedig programozni se tudok

[ Szerkesztve ]

"Ott van pl a híres bombatesztelő kísérlet. "

Sajnos nem olvastam a könyvet. Röviden elmondhatnád, miről van szó ebben a kisérletben.

A linkelt videót megnézem.

Hát megpróbálom, de most inkább lesek a könyvből

Szal Elitzur-Vaidman bombatesztelő feladatáról van szó. Adott egy hiperérzékeny bomba, ami egyetlen fotonra is reagál, vagyis felrobban, amennyiben nem gyári hibás, ill. a detonátora nincs beragadva.
A feladat találni egy jó bombát egy nagyszámú selejttel körülvett halmazban. Persze megtalálni a jót úgy, hogy nem robbansz fel, de mégis tudod melyik a hibás és melyik nem.

Áh, inkább lefényképezem a könyvből, és megmutatom. Talán így vágod. Szal alapjában megértettem, még amikor olvastam, hogy mi miért van, de már elmagyarázni nem tudnám =/
[link]

A videó szerintem jópofa. Bárki megérti belőle a húrelmélet lényegét. Ezután könnyebb a Hawking könyvet is olvasni. És egy kis történelmi áttekintést is kaphat az ember.

Igen, ez Brian Greene sorozata, amiről már beszéltem. Ebben mondja, hogy a mi ismert részecskéint a húrok vibrációi. Ugyan arról beszél, amiről én itt irtam, csak egy másik nyelvezetet beszél.
Azt állítod érthetőbb? Semmi érthető nincs benne. A vibráció azt a hullámcsomagot jelenti, amit itt az előbb leírtam. Egyenletekben sokkal érthetőbb minden, mint egymásra halmozott szavakkal elmondva.
Jól írtad, a filmben egy kiszinezett mese amit hallasz. Amit én itt leírtam, az ugyanaz a mese, de más nyelven. A lényeg az egyenletekben van.

Itt egy jó kép, ahol látszik is, miért alakul ki a hullámcsomag.
http://scienceblogs.com/principles/2007/03/basic_concepts_measurement.php

Minden részecske egy ilyen hullámcsomag, ami azt jelenti, hogy két határfrekvencia alakítja ki. Ez pedig egy gerjesztési szintet jelent. Mindegy hogy a kvantált vákum rácspontját húrnak nevezem. Nem a neve a lényeges a gyereknek.
A részecskék a vákum gerjesztett állapotai. Pontszerűek. Mert a vákum kvantumos. A tér kvantált. Egy rács. Ez ugyan az, mint az éter. Amiért nem ezt a szót használják a fizikában, annak annyi az oka, hogy azóta az éterről alkotott kép sokat változott. Ez a megváltozott étert ma 11 dimenziós szuperhúrokból álló bránnak nevezik.
De ez az éter. Nem lesz attól a gyerekünk kínai, ha kínai nevet adunk neki.

Valamilyen szinten érthetőbb igen
Ezek után lehetne belemenni egy Hawking féle magyarázatba. De a matematikai részét tényleg csak akkor érti meg az ember, ha érti az alapokat. Na ez meg hiányzik úgy ahogy van.
A hullámok az talán még okés.
De a rezgést azt a húrokra értette. X dimenzióban mozgó húrok rezgéseire, amik alapjaiban határozzák meg az adott kvantumrészecske tulajdonságait. Ebből épülnek a kvarkok, és így tovább...
De film egyáltalán nem tért ki a szuperhúrokra... A szuperpozícióra...

Ugye te úgy gondolod, hogy a húrok csak a részecskék belsejében vannak?
Jól sejtem?

Közben utánna néztem a Elitzur–Vaidman bomb-tester-nek. Érdekes, de nem is maga a gondolatkisérlet, hanem a kvantummechanika igazi arcát a Mach-Zehnder interferométer mutatja meg.

http://en.wikipedia.org/wiki/Elitzur%E2%80%93Vaidman_bomb-tester
http://en.wikipedia.org/wiki/Mach-Zehnder_interferometer

A jó bomba egyszerűen kimutatható. Elég ha azt tudjuk, hogy a foton a másik tükör fele ment, és nincs interferencia. Ekkor a bomba biztos hogy jó. Ahogy a linken is írják, a valóságban a jó bomba valószínűleg felrobbanna, de nem ez a lényeg. Ha a bomba rossz, akkor nem 'detektálódik' a foton a bombánál, emiatt interferencia lesz.

Ahogy mondtam, az interferométer sokkal érdekesebb. Ehhez tudni kell, hogy a beamsplitter, ami vagy átereszti a foton, vagy visszatükrözi, más fáziseltolást ad a fotonhullámnak ha tükröz, és mást ha átengedi azt. Emiatt mindig csak az egyik detektoron kapunk fotonokat, pedig azok minkét detektor fele kellene hogy menjenek.
Ennek oka a fáziseltolás és az interferencia.
Az egyik detektorhoz (C) a foton az egyik úton 3 tükröződéssel ér el, a másik úton 2 átengedés 1 tükröződéssel.
A másik detektorhoz (D) az egyik úton 2 tükröződéssel és 1 átengedéssel jut el, míg a másik lehetséges úton 1 átengedéssel 2 tükröződéssel .
Ha ezeket a hullámokat felírjuk a megfelelő fáziseltolással, és összeadjuk az adott detektornál, akkor az egyiknél konstruktív interferenciát kapunk, a másiknál destruktívat.
Itt is megmutatkozik a kvantummechanika igazi lényege. Hiába van egy foton a rendszerben, úgy kell számolni, hogy mindkét úton haladt. És ez a kimutathatatlan negatív energiájú Dirac tenger miatt van, ami a vákum.

"Valamilyen szinten érthetőbb igen"

Elbeszélgethetnénk itt arről, mit jelent az, hogy 'érthetőbb'. Mert ha te megértettél volna valami lényegeset a műsorból, akkor el tudnád nekem mondani a húrelmélet lényegét. Na de ez már kötözködés lenne, amit nem akarok.
Szóval maradjunk annyiban, hogy érthetőbb. Oké. Tudomásul vettem.

Máshogy is lehet mondani amit írtam.

Hiába mennek a második detektor fele a fotonok, a negatív energiájú fotonok eltüntetik azokat, és 'átszállítják' a másik detektorhoz.

Én ezt inkább úgy mondanám, hogy minden abból áll. Nincsenek részecskék, amiknek a belsejében húrok vannak, hanem a rezgő húrok alkotják meg azt az 'energiacsomagot' amit részecskének nevezünk.

Igen igen, most, hogy így írod már nekem is kezd beugrani hogy is volt az.
Tehát akkor a foton mindkét irányban végigmegy, de valójában csak az egyiket észleljünk mint fény? A másik irányba nem a számunkra 7köznapi értelembe vett fényként megy tovább, viszont a végén, a detektornál ez mérhető?

heh azért a húrelmélet lényegét el tudom mondani. Talán egyetlen mondatba is beleférne az egész.

[ Szerkesztve ]

Igy van, csak a húrok léteznek, ha vibrál, akkor van ott egy részecske. Ha nem, akkor nincs ott semmi. Pontosabban akkor ott vákum van. A húr a vákum egyik rácspontja.

Majdnem Dirac tengert írtam. Sajnos az elnevezés rossz. A tenger szó arra utal, hogy az valami folyékony dolog. De semmi köze a folyadékokhoz.
A vákum az egy rács.

Másik irányban nem tudsz mérni semmit. Amit mérhetnél, az csak és kizárólag a foton lehetne. De annak a megjelenési valószínűsége a második detektornál nulla a destruktív interferencia miatt.
De remélem az nyilvánvaló, hogy nemlétező hullámok ezt az interferenciát nem tudnák létrehozni. Kell ott lennie valaminek, ami hullámzik. És van is, ez a negatív energiájú Dirac tenger.
Na jó, nevezzük inkább 11 dimenziós bránnak. Teljesen mindegy mi a neve. Ez a brán is mindenhol ott van, ha hullámzik, akkor ott egy részecske jelenhet meg a detektorba.

Szal akkor ez a bizonyos tenger nem más, mint amit régen éternek neveztek.
Ahogy írod, abból nekem az jön le, hogy ott is van energia, de azok semmilyen dimenzióban nem rezegnek és nem mozognak. Most ne menjünk bele, de ez lehet az a Bizonyos nullponti energia?

"Na jó, nevezzük inkább 11 dimenziós bránnak. "

Igen, így már nekem is érthetőbb. Ezen 11 dimenzió valamelyikén mozognak rezegnek a húrok, és elvileg ez határozza meg a húrok által alkotott elemi részecske tulajdonságát.

De ha jól tudom ezek javarésze gyakorlatban még nem bizonyított.

u.i.: ami az aláírásodban van, azt te írtad?

Az nem számít, ki irta.
A kérdés az, hogy mennyire érthető, ami ott le van írva.

A bránnak is részecskékből kell állnia, de legalábbis valamiféle struktúrával kell rendelkeznie, különben nem tud rezegni.
Ettől kezdve meg csak elnevezéseken 'vitázunk'. Bár ez inkább csak békés beszélgetés.

"Igen, így már nekem is érthetőbb. "

A rács nehezen elképzelhető, a brán az igen.
Értem én.
,-)

Tudod, az a fürdőkádas hasonlat nem csak duma. Én leszimuláltam, és láttam működés közben. Tudom, hogy működik.
Innentől kezdve nem nagyon érdekel, hogy ki milyen álomvilágban hisz. Vagy hogy milyen hangosan szorja a hazugságait.

Aki mondani akar valamit, az írjon fel egy egyenletet. Akinek nincs mondanivalója, az írjon egy esszét.
Ennyi-

Visszatérve az elvileg a húrelméletről szóló videóra.

Itt a hivatalos oldala az elméletnek
http://superstringtheory.com/math/index.html

"The language of physics is mathematics."
A műsorban ugyan demonstrációnak láthatóak egyenletek, de nem arról szól. Tehát nem fizikáról szól.
Én itt egyenleteket (is) írtam, fizikáról beszéltem.

Nyomkodt nyugodtan a jobb oldali "next>>"-et. Ennyi mindent kell ismerni ahhoz, hogy azt lehessen mondani, értek valamit a húrelmélet alapjaiból.
És te azt állítod, érthetően elmondja a videó?
Nem hinném..

"In the generic quantum string theory, there are quantum states with negative norm, also known as ghosts. This happens because of the minus sign in the spacetime metric, which implies that
So there ends up being extra unphysical states in the string spectrum.
In 26 spacetime dimensions, these extra unphysical states wind up disappearing from the spectrum. Therefore. bosonic string quantum mechanics is only consistent if the dimension of spacetime is 26. "
http://superstringtheory.com/basics/basic4a.html

Na igen, emiatt kell az a nemlétező 26 dimenzió. El akarják tüntetni a szellemeket az elméletből. Ez engem arra emlékeztet, amikor Einstein kitalálta a kozmológiai állandót, hogy egy statikus univerzumot adjanak a számítások.

A húrelmélet helyesen kiadja a negatív energiájú tükörvilágot.

"a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak. "

"Az újabb kutatások szerint azonban keményebb a gyémántnál két természetesen előforduló ásvány, a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit, bár ez utóbbiak nagyon ritkák."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

Soha nem mond, hogy soha.

Nagyon jó gondolatok, ilyesmiről írtam én is.
Igen, az univerzum jelenleg úgy tünik, gyorsulva tágul. Ez magyarázható úgy is, hogy valójában a fény sebessége lassul a vákumban. Mivel az idő 'múlási' ütemét is a fény diktálja, emiatt mi ezt a lassulást nem vesszük észre a világunkon.

"hogy a tér görbült, az még elmegy, de hogy az idő hogy a fenébe görbülhet, az nem fér a fejembe. Írjon, aki ezt meg tudná nekem világítani! Up!"

Minden fényjel kisugárzását és detektálát eseménynek nevezzül. Egy ilyen esemény egy tér és időkoordinátából áll.Az ebből felvett sokaság a téridő. Ezzel dolgozik mindkét relativitás.
A fény görbül gravitációs mezőben. Ha ezt a sokaságot gravitációs mezőben vesszük fel, akkor a sokaságon görbületet lehet felvenni. A görbületnek megtalálható a matematikai definiciója.
A téridő görbülete ennyi, semmi több. Nem az idő görbül a nagy teher alatt odakint az ablakon túl. A téridő görbülete egy matematikai, pontosabban geometriai fogalom.

Közben nyudogtan lehet anyázni, ez az egyik fáradt gőz topik.

xd

"Sáriputra! A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától.
A forma valóban üresség, az üresség valóban forma."

Ez a pozitív és a negatív energiájú két univerzum. A kettő szorosan össze van fonódva, elválaszthatatlan a kettő egymástól. Az előbb olvastam, hogy két brán érintkezéseként is elképzelhető a világunk. Igy van, ez ugyan az, miről én is írtam eddig. Minden ugyanarról szól, csak más nyelvezettel. Nyilván, aki a végső valóságot keresi, az nem hazudik. Legfeljebb néha téved.

http://www.onmegvalositas.hu/system/files/kepek/images/ying_yang_szimbolum.jpg

[ Szerkesztve ]

http://www.youtube.com/watch?v=-c9-XaA2f00

Ha már Szív Szútra, így az igazi.

"Szóbakerült a gravitációs hasonlat a görbült térfelülettel. Tulajdonképpen ez egy szép hasonlat, persze a 2D 3D megkötések figyelembevételével. Mindazonáltal maga a hasonlat egy plusz dimenziót feltételez, ami magába foglalja a 3D teret és annak görbületét, azt hiszem az idő dimenzió még plusz ehez képest.
Nem tudom ismer-e valaki ugyanilyen jellegü hasonlatot a mágnesesség, iletve az elektrosztatikusság kapcsán, mert ezek is elég hasonló jelenségnek látszanak. Igaz leárnyékolhatók, mégis talán elképzelhető, hogy valamilyen aspektusból rokonok a gravitációval."

Az elektromágnesesség felírható geometriai görbületként olyan egyenletekkel, mint amivel Einstein a gravitációt felírta. Ehhez szükséges egy 5. dimenzió. Ezt tette 1921-ben Kaluza–Klein.

http://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory

"Ez nekem új. Fotonok amik a elektromos vonzást közvetítenék? Az elektromágneses hullámot tekintve még érteném is, de ezt a statikus erőteret. Kifejtenéd ez hogy működik."

Igen, az elektromágneses erő közvetítője a foton. De szerintem már azóta tudod.

"Igen ez egy nagyon jó kérdés. Jánosi professzor, a Csillebérci KFKI egykori igazgatója valami ilyesmibe őrült bele majdnem. Ami ő ki vizsgált, az a következő volt: A fény elejitül fogva végig hullámként terjed, annyira, hogy rácson átküldve egyetlen hullámvonulat is képes önmagával interferferálni.Úgy tűnik, a fény ''mindenhol'' ott van ahol a hullám, aztán amikor pl egy elektron elnyeli, akkor meg úgy tesz, mintha mindig is a kiindulási ponttól kezdve oda akart volna fotonként rohanni. Honnan tudja meg azonnal a hullámvonulat többi része, hogy már nem kell ''hullámzania''?"

Nem kell hülyeségeken gondolkozni. Ami első látásra értelmetlen, arról úgyis kiderül majd egyszer, hogy az is.
El kell fogadni a tényeket. Az elektron pontszerű, és interferencia mintát rajzol ki. Nem írom le megint az egyetlen lehetséges megoldást. Vissza kell olvasni.