Pontosan!

Richard P. Feynman: QED. The strange theory of light and matter

Ez viszont hatalmas könyv! (Mármint nem a méretei, kiterjedése...) Olvassátok el! Érdemes!

Freedom, Nature, Love & Music

''Még a vákuumnak is van, csakhogy annak a legkisebb''

Na erre vagyok én kiváncsi. Mi bizonyítja, hogy NINCS nála kisebb rel. perm. közeg?

semmi
de a ''nincs anyag''-nal nem ismerunk ''jobbat'' - rovid megfontolas utan sztem meg az energiamegmaradas elvet is sertene, ha lenne ilyen (most nem vagyok hajlando utanagondolni)
viszont a tapasztalat nagy ur (bar ketsegtelenul nem bizonyitek)

Dyslexia for cure found!

en is tudok mindenfele irodalmat ajanlani (pl. Gene Roddenberry - Star Trek, vagy Egely osszes), de azert en nagyon is megbizom Landauban

szerk: felreertes ne essek, nem akarom en senki (altalam nem ismert) munkassagat a fenti sci-fihez hasonlitani...

[Szerkesztve]

Dyslexia for cure found!

Jaj de jó ez a link is! Az ilyenek dobják fel ezt a topicot. El van mentve a kedvencek közé.

[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

semmi

Na erre voltam kiváncsi.

de a ''nincs anyag''-nal nem ismerunk ''jobbat''

Csak közöködésképp: antianyag? Esetleg valami, ami antienergiából ''épül fel''? Vagy valami, amiben részecske-antirészecske-párok se pattanhatnak ki (a nagyképüség kedvéért nevezzük el szupervákuumnak Ilyenről még nem hallottam, de Newton se hallott még a kvarkokról )

- rovid megfontolas utan sztem meg az energiamegmaradas elvet is sertene, ha lenne ilyen (most nem vagyok hajlando utanagondolni)

Ezt a rövid megfontolást le tudnád írni? Jelenleg nem látom át, hogy hol sértené az elvet.

viszont a tapasztalat nagy ur (bar ketsegtelenul nem bizonyitek)

Úgyvan, nem bizonyíték. Ha be van támadhatatlanul bizonyítva, hogy valami nem lehet, azt el lehet fogadni. Emiatt szoktam pl. úgy fogalmazni, hogy ''a gyémántnál keményebb természetes anyagot még nem találtak''. Mások erre úgy fordítanak: ''a legkeményebb anyag a gyémánt''. Nem ugyan az...

Végül is annak a bizonyításába is belekezdhetnénk, hogy holnaptól kezdve sem fognak fölfelé esni a tárgyak...

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Szupervákuumról még sokat hallhatsz, egy feltétellel: Rámodod magnetofonra, és jó sokszor visszahallgatod. Ami a gyémántot illeti, mivel az elemek száma a periódusos rendszerben véges, ( 92 ) nem csupán arról van szó, hogy a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak. És itt most hallgatólagosan eltekintünk a párhuzamos terekben lévő más fizikai állandókkal rendelkező világokról, ahol mondjuk egy elefánt hátán van a glóbusz, amely négy lábával egy-egy teknősbékán áll, amelyek szinkronúszást végeznek az őskáosz ősóceánjában.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Ha a permeabilitásra gondolsz, akkor semmi sem bizonyítja, hiszen léteznek anyagok, amelyekre μ(rel)<1, még ha a legnagyobb negatív eltérés tízezredrész nagyságrendű is. Ha a permittivitásra - dielektromos állandóra - céloztál, akkor elmondható, hogy nem létezik olyan közeg, amelyben azonos elektromos térerősség kisebb töltéssűrűséget hozna létre, mint vákuumban. A vákuum ugyanis az a közeg, amely a legkevésbé polarizálható, hiszen nem tartalmaz anyagi részecskéket, így dipólusokat sem, amelyek a villamos tér irányának megfelelően tudnának rendeződni. A polarizáció és a dielektromos állandó kapcsolatáról itt olvasható némi anyag: Bővebben: link.

akkor elmondható, hogy nem létezik olyan közeg, amelyben azonos elektromos térerősség kisebb töltéssűrűséget hozna létre, mint vákuumban. A vákuum ugyanis az a közeg, amely a legkevésbé polarizálható, hiszen nem tartalmaz anyagi részecskéket, így dipólusokat sem, amelyek a villamos tér irányának megfelelően tudnának rendeződni.

Csak a balhé kedvéért ismét: mi van, ha mégis van? Én a ''nem létezik'' kitétellel nem dobálóznék, volt már, hogy elvi alapon kimondott ''nem létezik''-ről kiderült, hogy kicsit változtatva a bizonyítás elvén mégiscsak létezik...

De bizonyítani nem tudom

az elemek száma a periódusos rendszerben véges, ( 92 )

Már a 111.-et is megtalálták, igaz, mesterségesen állították elő, és instabil, de megvan. És nincs olyan elv, ami szerint ne lehetne még magasabb rendszámú atomot előállítani, és lehet, hogy egy határon túl ismét stabil lesz (tanultam egyszer valamiféle ''stabil szigetről''). Tehát ismét mondom, hogy ne dobálózzunk a ''nem létezik, nem lehet megcsinálni'', stb szabakkal.

nem csupán arról van szó, hogy a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak.

Találni a természetben valószínűleg nem. DE előállítani? Tudjuk, hogy miért kemény a gyémánt. a C-atomok 4 rövid, erős szigma-kötéssel kapcsolódnak gyémántrácsba. Csak hipotézisszinten tegyük fel, hogy más atomok között is lehet ilyet, vagy még erősebbet csinálni. Mivel még nem ismerünk minden atomot, különösen a ''stabil szigetet'' nem, ezért talán...

Sőt, akkor még nem beszéltünk a Bose-Einstein kondenzátumról... (hátha nem írtam el a nevét )

(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )

[Szerkesztve]

van a gyémántnál is keményebb anyag, de nem jut eszembe a neve.

Egy darabig a bór-karbidról gondolták, de kiderült, hogy alatta van. Csak azt is nehéz előállítani.

igazad lehet, rákerestem, és össze-vissza írnak mindent.

Igen éppen ez a baj,hogy a 92 rendszám fölötti elemek olyan gyorsan elbomlanak, még szinte detektálni sem lehet. Azután valóban van egy olyan rendszám intervallum, ami megint stabil, csak ennek az a gyöngéje, hogy egy piti szupernova robbanás sem képes létrehozni ezeket az elemeket. A csillagok fejlődése egyszerűen levágja ezt a kanyart, a fekete lyuk létrejöttével. Persze te ettől még bárki hihet benne, sőt vallást is alapíthat rá, ha kedveli a magányt.


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

''Csak a balhé kedvéért ismét: mi van, ha mégis van?''
Attól, hogy nem írjuk ki, hogy ''mai ismereteink szerint'', még nem kezeljük dogmaként a teóriákat. Legalábbis remélem . Lehet, hogy a tudományban (is) mindennek be lehet bizonyítani az ellenkezőjét, de amíg valaki ezt meg nem teszi, addig lehetőleg kezeljék már többé-kevésbé elfogadott elméletként. Viszont a tanár sem úgy magyaráz - már ahol - a diákoknak, hogy ha egy kondenzátor fegyverzetei közé vákuum helyett anyagi dielektrikumot teszünk, akkor úgy tudjuk, hogy a kapacitás növekedni fog.
''(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )''
Csak a balhé kedvéért: nem lehet, hogy mégis inkább ügyvéd?

Ezen a kérdésen viszont el lehet gondolkozni. Tunnillik, hogy van-e más vákuum az általunk ismerten kívül. Na nem a mi univerzumunkban, hanem maga az univerzum lehet egy adag vákuum. Vagy Vákuum-domén. A mai elméletek szerint, vákuum energiával bír. Nem valami nagy sűrűségű, de nem nulla. Igazából ez ''hozza létre'' a teret. Hibásnak tűnik az az elképzelés, hogy lehetne egy olyan teljesen üres, anyagmentes euklideszi tér, amiben egyáltalán nincs anyag, vagy legalábbis valamilyen energia. Ennek a vákuumnak is van rugalmassága, hogy mechanikai példánál maradjunk, és ez meghatározza, hogy milyen sebességgel terjedhet benne egy hullám. Úgy tűnik ''c'' ez a sebesség. Amennyire tudom, jelenleg létezik egy feltételezés, hogy az univerzum korai szakaszában a vákuum energiája nem ugyanannyi volt mint a mai, és ebben a maitól eltérő vákuumban a fény sebessége is nagyobb volt. Mármint a határkölcsönhatás sebessége. Ez persze egy akkori megfigyelő számára nem így jelent volna meg, mivel a megfigyelő minden életfunkciója is nagyobb sebességgel történt volna, hanem úgy, hogy mint egyetlen nem relatív megfigyelt eseményt, az univerzum tágulását lassúbb folyamatnak látta volna. Mondhatjuk úgy is sarkítva, hogy az univerzum kezdetben alig tágult. Ez magyarázatot adna a homogenitási problémára is. Ugyanis a háttérsugárzás oly annyira egyenletesnek mutatkozik, hogy arra a hőkiegyenlítődésre elvileg az eltelt 10 - 20 Milliárd év nem lehetett elegendő. Egy kezdetektől jelen lévő megfigyelő sokkal hosszabb életet élhetett meg, mint amennyit mi a tágulási sebességből visszaszámolunk. Az elmélet azért is elgondolkodtató, mert a legújabb mérések szerint az univerzum tágulásának üteme nem csökken, hanem fokozódik. Pedig a gravitációs erőnek ezt fékezni kellene. ( Még akkor is, ha mondjuk a tágulás a ''szökési'' sebességen túl van.) Bonyolítja persze a helyzetet a sötét anyag, ami úgy tűnik egyrészt szintén gravitációs erővel bír, hiszen ez tartja össze a galaxist, másrészt bizonyos ''rövid'' távú kölcsönhatásként (legalábbis a végtelenhez képest) taszító erővel is bír, hiszen nem képes úgy összehúzódni, mint a rendes anyag, lényegében szép egyenletesen kitölti a tejútrendszert. Volt ilyesmiről (mármint sötét anyagról, stb) nagyon jó link. Másfelöl az alapján viszont, hogy a tér görbülete mittomén hány tizedesig nagy léptékben nullának adódott, felvet egy gyanút, hogy talán nem is a kozmológiai állandók vannak fene jól kalibrálva, meg az anyagsűrűség beállítva, hanem a világegyetem ''habos'' tehát nem egy háromdimenziós egyedi buborékok vagyunk, hanem egy ilyen fürdőhabos izében egy buborékfal, egy domén, és a doménfalak feszítik ki a teret euklideszivé, ami maga a nem nulla energiájú vákum.
Nem akarok lándzsát törni mellette, csak Up-nak szántam.


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Nekem minden hozzászólás tetszik, a kételkedőké is. Még akik tévednek, azok is adhatnak ötletet.
De főleg nagyon jók a linkek!

[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Még a korábbi ''haladjunk fénysebességgel'' problémához szólnék hozzá:
A végtelen tömeg mellett felmerül egy másik gond is, ha jól tudom a képleteket, mégpedig az, hogy amint elérné valamelyikünk a fénysebességet, abban a pillanatban letelne számára a végtelen idő. Úgy értem... mondjuk én ülök az űrhajóban, elérem c-t egy pillanatra, majd visszalassítok. Mi maradna addigra a világegyetemből? Mikor lennék akkor? Meg ha letelne azonnal az összes létező idő, akkor nem is tudnék visszalassítani.

[Szerkesztve]

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

csak hozászoltam hogy listában legyen, mert nagyon érdekes, + a linkek is jok.

... miért is ne...

Csak beleolvasgattam a topikba, de egyszer végigolvasom,ha lesz időm, komoly agytorna! De...Ne higgyétek,hogy van kérdés, amit még nem tettek fel,és van válasz, amit még nem adtak meg! Komoly gondolkodásra késztet,de semmi több!
Ti mindannnyian kerestek valamit ,csak nem tudjátok, hogy mi az! Ezen az úton csak az igazán nagyok érnek el a végső valóságig. Vagy talán ők sem! Einstein is megérzett az élete vége felé valamit! De csak megérezte! Nem jutott el odáig!
Gondolkodással nem lehetséges!!! Igazából mindenki Istent keresi ( ha tud róla, ha nem ) és ha megtalálta, akkor ezeken a kérdéseken csak mosolyog.

Einstein kétségkívöl a XX. századi fizika legnagyobb alakja. De nekem a középiskolai fizikatanárom azt mondta, (és egyet is értek vele) hogy a legnagyobb fizikus Isaac Newton volt. Ha ma ma feltámadna, először egy kicst csodálkozna, de rögtön utána fogná magát és gatyába rázná az egész mai fizikus társaságot.
A villamos erőművek turbináinak csúszócsapágyait mai napig is azokkal a differenciál egyenletekkel méretezik, amiket még Ő írt fel, akkoriban a szekerek fából készült ''csúszócsapágyai'' leírására. Sebesség, terhelés, kenőanyag viszkozitás, stb.

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Nem hiszem, hogy ez megválaszolható lenne

Viszont a tanár sem úgy magyaráz - már ahol - a diákoknak, hogy ha egy kondenzátor fegyverzetei közé vákuum helyett anyagi dielektrikumot teszünk, akkor úgy tudjuk, hogy a kapacitás növekedni fog.

Nem is ezt mondtam. Itt ki is mondod, dielektrikumot, tehát az általunk eddig ismert anyagot tesszük.
Hogy mire gondoltam: ugyebár E=m*c*c.
De azt az esetet eddig nem lehetett vizsgálni. Én mindössze azt mondtam, hogy amit nem ismerünk, de könnyen lehetséges, hogy teljesen máshogy viselkedik.
''(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )''
Csak a balhé kedvéért: nem lehet, hogy mégis inkább ügyvéd?
Há' majjól beperellek, oszt maj' meglátod

Ugyanis a háttérsugárzás oly annyira egyenletesnek mutatkozik, hogy arra a hőkiegyenlítődésre elvileg az eltelt 10 - 20 Milliárd év nem lehetett elegendő.
Erre is válaszolok... Szóval mostanában küldtek/fognak felküldeni egy szondát, aminek sokkal nagyobb a felbontása. Ezalapján azt várják, hogy kiderül, mégse olyan egyenletes az eloszlás.
A leírásod igen érdekes, szerintem is megfontolandó.

''Itt ki is mondod, dielektrikumot, tehát az általunk eddig ismert anyagot tesszük.''
Én anyagi dielektrikumot írtam, hiszen a dielektrikum önmagában szigetelőt jelent, márpedig a vákuum elég jól szigetel.
Az E=m*c^2 most hogy jött ide? Ebben a képletben az egyetlen (legyen: eddigi ismereteink szerint) állandója a ''c'', aminek a négyzete anyag és energia között teremt kapcsolatot, így a kifejezésben mint arányossági tényező szerepel. Mindenesetre nem ebből szokás levezetni a fénysebesség értékét. Vagy de .
#226: ''Erre is válaszolok... Szóval mostanában küldtek/fognak felküldeni egy szondát, aminek sokkal nagyobb a felbontása. Ezalapján azt várják, hogy kiderül, mégse olyan egyenletes az eloszlás.''
Ehhez kapcsolódó linkek a COBE és a WMAP szondák háttérsugárzás-eloszlási ''térképeivel'': Bővebben: link, Bővebben: link.

Na ezek a linkek is mentek a kedvencek közé.

[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Tökéletesen igazad van!

Freedom, Nature, Love & Music

Ilyet én is fogok csinálni!

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Up!
Megy ez nekem! Na hogy ne legyek OFF, ez szerintetek megy a fénysebességgel?



[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Ha antianyagból készült kerozinnal töltöd fel, akkor igen. Up!


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Én? én három dés vagyok

csakhogy legyen egy up

jesterc.hu

Én pedig 11 vagy mi a szösz... hogy legyen még egy Up!

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

jesterc.hu

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Na mi van, mi van? Hozzászólás semmi? Itt unatkozom csak az univerzum közepén, és nem figyel fel rám senki...


[Szerkesztve]

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

UP!

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Bővebben: link
most olvastam és érdekes




utálom, hogy ezt mindig ideírja:

[Szerkesztve]

Errol mar regebben olvastam.
Tenyleg erdekes.....

Mint tudjátok, a Huygens leszállóegyság leereszkedett a Titanra és több 100 MB hasznos infóval gazdagította az emberiséget. Gratulálok a Mérnök Uraknak!
A Titan a Szaturnusz legnagyobb holdja, a naprendszerünkben pedig azon 4 (ismert) szilárd égitest közé tartozik, melynek jelentősebb légköre van. Már az előzetes, nyers képek is érdekesek; azt spekulálták hogy a látott felszíni formációk ősi ''folyómedrek'' és valami ''tengerpart''-féleségben végződnek. Ti fürödnétek folyékony metánban?
Kíváncsi vagyok mit tudnak a mai nap folyamán kibányászni a sok adatból.

Igen, amennyire tudom, a Titánon egészen Föld jellegű a táj, legalábbis kinézetre. Óceánok, és szárazföldek. Csakhogy az óceánok folyékony metán, meg tán egyéb ilyesmi gázok, a mínusz 140 - 200 C fokon, a szárazföldek pedig a vízből képződött jéghegyek. Egyébként a Titán az egész Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb mint a Jupiter 4 nagy holdja, az Io, Europa, Ganymedes, Callisto.


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Bővebben: link



[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Megnéztem, ez is bekerült a kedvencek közé. Még ilyeneket!

Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

Bocsi helyesbítek a Ganymedes a legnagyoob hold, a Titán csak a második. A fenébe, pedig úgy emlékeztem. Egyébként meg Up!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Jahh, igaz, elfelejtettem belekötni
Annyira emlékeztem hogy nem a Titan a legnagyobb, hanem valamely(ek) a 4 nagy Jupiter-hold közül megelőzi(k).

Igy érkezett meg a Titánra a Huygens. Up!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Bővebben: link Up!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.