Nem, nem...
Mert a távolság fogalma nem szűnik meg az EH szintjén sem. a fénysugár csak véglegesen nem tudja elhagyni a fekete lyuat... eg y kísérletet azért tehet, amely egy visszagörbülő pályát eredményez. Aki a pályán belül van, annak számára még nem tünt el a fénysugár, és ő még a végtelen távoli megfigyelő számára nincs az EH alatt...
Még fölötte is lehet. aztán meg nem is egy EH van. Mert ahonnan a végtelen távoli megfigyelőhöz már nem jut el a fény, az még csak a hagyma első héja. Ha lejjeb ereszkedünk, lesz EH2 ahonnan őhozzá sem jut el a fény..
Aztán EH3, EH4, ... van hely a szingularitásig elég
Feltéve, h elég nagy a feketelyuk tömege. Mondjuk 20- 30 naptömeg talán nem, de pl a Tejútrenszer közepén lévő 600 millió naptömegű feketelyuk már több hagyma héjat is képes létrehozni...

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Folyt köv.: Van egy olyan elmélet, S.H. is ir róla, ami ezt kiküszöböli. Tudnillik a feketelyuk összes entrópiájaa felszínével azonos. Akkor viszont, hol van még alkotórésze a felszínén kívül??? Ezért a feltevés szerint, a feketelyuk anyaga talán nem is zuham a szingularitásig, hanem mint egy krumpli alakú szappanbuborékfelszín, tárolja az anyagot, az energiát. Ez a buborék felszin maga az EH.

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Up ennek a supertopicnak!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

tehát a FL közepe tulajdonképpen üres?

Elobb fejtjuk meg a noi lelket...
Nem igazan latom ertelmet ennek a topiknak,mert amig nem tudjuk megfogalmazni az idot,a teret,meg a vegtelen fogalmat...sot! Elkepzelni sem..akkor mirol fecsegunk itt?

verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

Ne haragudjatok!
Nem berekeszteni akartam a topikot az olomsulyu?! hozzaszolasommal...
Csak amikor nyaron fekszem a fuben...ejjel...es felnezek az egre...akkor mindig ledobbenek..hogy mennyire keveset tudunk a vilagegyetemrol!
/Ami ilyenkor nemileg helyrebillenti a Super Humanoid egomat...az egy ellenkezo nemu Homo Sapiens kerek keble!/

[ Szerkesztve ]

verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

Állítólag pár éven belül mondjuk 10, lesz Mars-utazás. És lesz állandó állomás a Holdon is. Érdekes lesz, ha megvalósul.

Na! Hat ezt erzem en is,amikor felnezek az egre...
Nem tudom,hogy mi lehetne jobb...? MINDENT tudni...vagy gyonyorkodni a megfejthetetlenbe?
Ilyenkor tod mire gondolok?
De jo embernek lenni...

[ Szerkesztve ]

verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

Én vállalnék egy Mars utazást, persze csak [link]megfelelően felkészített legénységgel...

[ Szerkesztve ]

Igen üres. Ráadásul másképp üres, mint valami anyagmentes térrész, mert az ugye nem üres, ott van még fizikai tér. Ami mellesleg a Heisenberg határozatlansági reláció miatt részecskéket ellnpárjaikkal együtt folyton létrehoz, és eltűntet De ide már maga a fizikai tér sem hatol be.Ez éppúgy nem elérhető már számunkra, mint a valójában véges méretű Univerzumunkon kivül eső térrészek. Már ha szabad ilyet mondani, mert a fizikai teret az anyag energia állítja elő, és "abba az irányba" ami kívül esik az univerzumunkon, nem állít elő teret. Állítólag az Univerzumhoz tartozó pontok halmazán kivüli pontok halmazát vagy mit lehet mondani. Itt életbe lép a nemkommutatív geometria, ahol A-nak B-től való távolsága nem egyenlő B-nek A-tól való távolságával, és nem végezhető el a jelenségek időben való rendezhetősége sem. Na ez érdekes világ lehet. De ebben a Multiuniverzum-nak nevezett valamiben lődöröghetnek olyan univerzumok, amiknek egyike a miénk.

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

tehát úgy üres, hogy tér sincs benne no ezt még emésztenem kell van a cuccnak térbeli kiterjedése, de az összes anyag egy végtelen vékony burokban csoportosul, ami alatt nincs semmi. szépen hangzik...

Brian Green: Az Elegáns Univerzum c. könyvét olvasd el! Abban ír a húrelméletről. Azt írja; úgy tűnik, hogy a gravitronok hozzák létre azt a szövedéket, ami a tömeg számára a fizikai teret jelenti. Csak hát persze, szerintem az kérdés marad, hogy miért hoz létre 10 dimenziós teret a gravitron, 3 nagy, 7 kicsi, ebből 6 Calabi-Yau terekbe feltekeredik...stb

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

szerző nélkül: valaki levezette, hogy azért nem sikerült még a gravitronokat kimutatni, mert nem léteznek... a gravitációt a tér torzulása hozza létre, ami "benyomja" a teret, mint egy súly a gumilapot. ha emellett a súly mellett elgurítunk egy másik golyót, akkor annak a pályája megváltozik, hisz a hajlott gumilap miatt a nagy súly felé fog húzni. és eszerint nincs szükség semmiféle, a gravitációt szállító elemi részecskére.

Mi volt az ősrobbanás előtt?
Mitől jött létre az ősrobbanás?
( Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja? )

Annyi mindenhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít...

mert volt ősrobbanás? vagy volt az ősrobbanásnál előbb?

Na, ez az..... A kezdetek kezdete.
Ez érdekelné az én földhözragadt agyamat is.
Miután sem vallásos nem vagyok, sem ész nélkül nem bólogatok kutatók és tudósok teóriáira, teljes értetlenséggel szemlélem a világot.
Sokakkal szemben én legalább elismerem, hogy fogalmam sincs a miértekről, a hogyanról, sőt a meddigről sem.
Lehet, hogy hülyén halok meg?

Annyi mindenhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít...

az atomi méretek alatt "más fizika" lép pletbe. pontosabban az atomi méretek felett az atomi alattinak egy spéci, statisztikai változata él. ráadásul az ismert körülményektől nagyon eltérő körülmények között az itt elhanyagolható dolgok meghatározóvá válnak. pl. ha haladsz 25, vagy 250 km/h sebességgel, az időmúlás különbségét nem érzékeled. ha viszont a fénysebesség közelében haladnál, már éreznéd. hasonlóan, ha 1-2-5-8 g gyorsulás hat rád, abból sokmindent megérzel, de a relativisztikus hatásokat (megintcsak idő) nem. ha viszont néhány nagyságrenddel nagyobb, akkor amellett, hogy már rég nem élsz, még azt is észrevennéd, hogy az idő máshogy tellik. sőt, az extrém nagy tömegvonzásoknál már szinte az anyagnak, térnek, időnek sincs a hagyományos értelemben vett értelme. ott már nincs előtte/utána.

úgy is mondhatnám, hogy a nagy pukk előtt egy végtelen hosszú pillanat volt. hogy előtte mi volt, ha volt... senki nem tudja.

[ Szerkesztve ]

az idő kvantáltságára nincs bizonyíték, pontosabban a folytonosságára alapszik jópár (működő) alaptétel. ha az időt is kvantáltnak tekintjük, akkor ezek, és még elég sokminden megdőlne, és elég érdekes dolgok jönnének ki.

amúgy nem kevered a planck-idővel és hosszúsággal? azokkal a legkisebb részekkel, ami alatt a kvantumfizika is érvényét veszti, és semmilyen ismert módszerrel nem lehet vizsgálódni?

itt egy [link]

[ Szerkesztve ]

Erre -> [link] válaszforma.

Akkor figyelmetlenül olvasgatsz, mert Hawking és Penrose is egyetért velem... Öööö... Azaz fordítva. Vegyük mondjuk az "idő rövid történetét", vagy a "császár új elméjének" pár oldalát.

Én forgathatom akárhogy az idő rövid történetét sehol se látom azt, hogy Hawking a végén megkérdőjelezné a fénysebesség gyak állandóságát. Ez pont az egyik szépsége a kaotikus inflációs modellnek.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Nem is a VÉGE a kérdéses, hanem az ELEJE.

Roger Penrose: A Császár Új Elméje, 7. fejezet. Ezen a problémán együtt törpöltek Hawkinggal. Az Idő Rövid Története eléggé kivonatos erről, csak utalás van rá, a fordítás meg rendkívül pocsék.

Na beindult a CERN nagy hadron ütköztetője http://www.sg.hu/cikkek/60997/nem_tunteti_el_a_foldet_az_lhc amióta fehúzta agát a Yahoo eszköztár, és funkcióbillentyűvé tette a szögletes zárójelet, nem tok linkelni bzzz

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

[link]
Na most remélem jó... ok müxik, szóval hamarosan sok minden ki fog derülni...

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Up! ...a jó kis topicnak! [link]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Csak benéztem, mi a helyzet...
[link]

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Én is találtam egy érdekes cikket, érdemes elolvasni, és átgondolni.

[link]

Kösz ezt a linket.

Maga a cikk is elgondolkodtató, de az igazi "kincs" számomra az oldal alján található, egy linkkel. Ez a link egy olyan oldalra mutat ami igen sokáig biztosítani fog számomra olvasni és átgondolnivalót. Megdöbbentőek.

[link]

Ühüm.

De jó is lenne, ha az emberek csak olyan dolgokról irnának cikkeket, amihez értenek is

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Miért?

Amennyiben értesz hozzá, kifejthetnéd az álláspontod a cikkel kapcsolatban. Kíváncsi volnék rá (mint laikus).

Nem fogom végigvenni a cikket, mer' annyira űbergáz az egész. Csak három apróság a teljesség bármi igénye nélkül, aminek fényében megpróbálhatod helyén értelmezni.

A cikk megpróbálja szembeforditani a relativitáselméletet a kvantummechanikával. A tudomány oldaláról nézve ugyanakkor efféle szembeforditásnak szimplán nincs értelme - a kvantummechanika képletei mindenestül megfelelnek a relativitáselmélet által felállitott követelményeknek, a relativitáselmélet nélkül a kvantummechanika működésképtelen lenne. Mindenestül, kapcsolt párostul.

A cikk ir egy olyat, hogy 'Esetleg tapintatosan nem akarták megzavarni mindennapi életünket olyan bonyolult összefüggések nyilvánosságra hozatalával...'
Nomost azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy már a relativitáselmélet legalapabb dolgait sem igazán érti A 'nyilvánosság', még egy kis vadulás már igazán semmit se jelentett volna, nem gondolod? Vicces érvek hasonló kaptafára végig az egész ömlenyen.

Kissé vicces olyan 'tudósra' hivatkozni, aki sumér-magyar témában pont annyira otthon van, mint a kvantummechanika és a relativitáselmélet meghaladásában

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

De, egészen ez a helyzet. A kvantummechanika összes (!!!) egyenlete meg mindene természetes módon magában foglalja a relativitáselmélet alapjait is. Pölö ugye ott van az a nyamvadt Maxwell összes. Ami mostanra a QED speciális esetévé redukálódott ugyan, de azért még mindig igencsak ott van az alapoknál.
Szóval az egész relativitáselméletesdi tkp. azzal kezdődött, hogy a Maxwell bácsi egyenletei köptek a Galilei-féle relativitási elvre. Jó magasról, ami azt illeti. Csak akkor működtek jól, ha a Lorentz-féle összefüggésekkel helyettesítették a Galilei-féle elv transzformációs függvényeit.
A relativitáselmélet meg végülis abból csírázott ki, hogy a Maxwell-egyenletek ezen kellemetlen tulajdonságait végül nem próbálták meg belezsúfolni Galilei alá, hanem elfogadták önálló térelméletnek. Voilá, relativitáselmélet.

De ha utánanézel pl. a Dirac-egyenletnek - no, hát azt is egyből úgy írták fel, hogy passzoljon szépen a relativitáselmélettel. Van elég online irodalom, nézz utána.

Az említett könyvre még nem jutott időm. De hadd feltételezzem már, hogy nem írja felül a kvantummechanikai szumma alapjait Elég bonyodalmas ügylet a kvantummechanika ahhoz, hogy egyes dolgait nehéz legyen értelmezni. Ez OK. Az viszont nem OK, hogy nehezen értelmezhető vagy egyenlőre nem kielégítően megoldott problémák esetén valaki mindjárt kétségbe vonná az ügylet legelemibb alapjait.

Ui.: ha a kvantummechanika nem volna relativitáselmélet-kompatibilis, az olyan jellegű és mértékű problémákban csapódna le, hogy az egyik megfigyelő szerint a neutron protonná és elektronná bomlik, egy másik, emehhez képest gyorsan mozgó megfigyelő szerint meg pölö protonná és müonná Kétségtelenül érdekes volna - de a dolgok végül nem így viselkednek, szerencsére.

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Bocsi kiegészítem...
Hát azért nem egészen ez a helyzet a relatitvitás elvével és kvantummechanikával. A nálunk is kapható, sőt az Alexandra könyvesboltban online is megrendelhető Bryan Green által írt " Elegáns Univerzum" című könyvében ő egyébként a húrelmélet egyik frontembere, éppen arról ír, hogy csak a húrelmélet képes feloldani a realivitás elmélet és a kvantummechanika egymásnak ellentmondó következtetéseit. Mondjuk ami az itt leírt kísérletet illeti, nem nagyon tudom hova tenni, mivel fotonnak nincs fele, vagy itt van, vagy ott. Jánossy professzor a KFKI professzor igazgatója pont azzal töltött több mint 10 évet, hogy megpróbáljon egy fotont, ami mint tudjuk a bejárt pályáján önmagával is interferál két egymástól különböző mérőeszközön detektálni. Ami azonban nem ment soha. Az egyetlen foton úgy viselkedik végig mint egy hullám amikor kialakítja, hogy a mérési pontokon hol kell inetrferálnia, kioltási pontokat, sűrűsödési pontokat létrehozni a detektáló ernyőn, de amikor bármilyen műszer érzékelője kölcsönhatásba lép vele, olyan, mintha valami annak idején Einstein által is eredetileg vélelmezett tűsugárzás formájában mindíg is csak az odavezető pályán mozgott volna. Minden más műszer számára olyan, mintha soha nem is létezett volna. Feynman amerikai fizikus valami ilyemiért kapott Nobel díjat, nem csak a fény, de általában az elemi részecskék, amik persze mind hullámok is, úgy tesznek, mintha A és B pont között minden lehetséges pályát bejárnának út közben mikor A-ból B-be érnek. Nem tudott rá más matematikai magyarázatot adni, mint hogy az idő valójában egy komplex mennyiség, létezik az imaginárius, a képzetes idődimenzió, ami azt jelenti, hogy van a valós időre merőleges második idődimenzió is, és ennek az idődimenziónak mentén zajlanak az univerzum valódi eseményei, mi pedig csak a valós tengelyen valamiféle ennek eredményeképpen lévő képet látunk. Hangsúlyozottan nem kétdimenziós időről ír, amiben valós dimenzió lehetne a második elsőre merőleges idő dimenzió, hanem imaginárius irényultságúról. Aki esetleg nem tanult, vagy olvasott róla, az imaginárius szám jele a matematikában "i", vagy műszaki gyakorlatban "j", és a négyzetgyök mínusz egyet jelenti. Egy komplex szám egy valós, és egy imaginárius,előzőre merőleges irányultságúszám összegéből áll. A matematikában az elméleti fizikában, és a műszaki gyakorlatban is a villamosság terén alkalmazott komplex függvények nagyon jól leírják a problémákat, megadják a megoldásokat, úgymond létjogosultságukat nem lehet kétségbevoni, nem kizárt, hogy a fizikai valóságot is ezek jelentik.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A húrelméletnek a kvantummechanika speciális esete, igy aztán az a fránya húrelmélet is tartalmazza a relativitáselméletet.

Bummer.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ja, "nagy" távolságokban a relativitás elve érvényesül, csak a plank hosszúság alatt lép életbe a " nem kommutatív geometria" stb...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A fénynél is gyorsabban

Jó kis cikk érdemes elolvasni.

Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.

A komplex számokkal történő számolás csak egy matematikai módszer, nem jelenti azt, hogy a valóság szószerint ilyen. Ahogy a relativitás térideje sem azt jelenti, hogy az idő egy negyedik térbeli dimenzió. Az csak egy közelítő geometriai modell a gravitációra. Közelítő, hiszen ugyan úgy nem magyarázza meg, miért annyi a gravitációs állandó értéke, mint Newton elmélete. Csak annál pontosabb.
A téridő metrikájában a cdt2 szerepel, ami a fény útja. Ezt a relativitás idődimenziója. A fény a mi 3d dimenziónkban mozog. Tehát a téridő be van ágyazva a mi newtoni terünkbe. Ismert, hogy a fénykúp felületén a négyestávolság 0. Ez annyit jelent, hogy az itt levő események a fénykúp középpontjában most hatnak fényjelek segítségével. A relativitás a fényről szól.

A foton nem megy minden pályán, ez ismét csak egy számítási módszer. A vákum minden részecskére felírható, mint Dirac-tenger. Ez a fotonokra is igaz.
Amikor egyetlen foton halad a vákumban, az rezgéseket kelt a negativ energiájú foton tengerben. Ez az ami hullámzik, nem a foton. A foton az pontszerű- egy állapot egy rácsponton, egy hiba a mátrixban. A vákum egy rács, ami természetesen hullámzik. A kvantumvilág tökéletesen leírható azokkal a hullámokkal, amiket a hétköznapi életben megismertünk. Ezek mindig valamilyen sokaság rezgését írják le. A Heisenberg-határozatlanság sem a kvantumok sajátja, hanem minden hullámcsomagnál igaz az, hogy a hullámcsomagot alkotó spektrum szélességének és a hullámcsomag szélességének a szorzata állandó. Csak épp ez a szorzat a kvantummechanikában a redukált Planck-állandó értékű.

Természetesen minden kvantált, még az idő is, mivel a vákum kvantált. Ez annyit jelent, hogy a vákum egy szilárd rács. A fizikusok finomabban fogalmaznak, azt mondják, a tér kvantált. De ez ugyan azt jelenti.
Emiatt kell a kvantummechanikában a vákumban mozgó részecskére ugyan azokat az egyenlteket alkalmazni, mint amikor egy kristályrácsban mozognak egyik pontról a másikra. Csak éppen a rácsállandó nagyon kicsi. A fizikusok nem fogalmaznak ilyen keményen, de ez tény.
Emiatt kelt elektron-pozitron párt egy nagyenergiájú foton a vákumban. A félvezető kristályban ugyan ez történik. Igazából aki megtanulja a félvezetők fizikáját, az megtanulta a vákum fizikáját is.
A húrelmélet sem arról szól, hogy a húrok a részecskékben mozognak. Végig kell nézni Brian Greene ismeretterjesztő műsorát. Nagyon árnyaltan fogalmaz, a mi ismert részecskéink a húrok vibrációi. Csak a lényeget kerüli, a húrok lehetnek gerjesztetlen állapotban, ekkor ezt vákumnak hívják. A húrok a szilárd vákumrács rácspontjaiban vannak. Ez az egész leírható úgy is, mintha egy multidimenziós brán lenne. De ez egy rács, sok szabadsági fokkal. Ez igazán akkor válik nyilvánvalóvá, amikor felrajzoljuk a leptonok mezonok és a barionok tömegspektrumát. Pont olyan vonalas eloszlást kapunk, mint az atomi gerjesztési szinteknél .

Jé, az EPR paradoxon.Ez a kedvenc kisérletem, Alain Aspect végezte el először.

A végén levon a cikk irója néhány következtetést.
---1. A kisérletettel nem lehet információt fénysebesség felett továbbítani.

Ez igaz.

---2. A fénysebesség a legnagyobb elérhető sebesség.

Természetesen, mivel a vákum egy rács. És minden rácsban van egy határsebessége a rezgéseknek.

---3. A visszafele kauzitás.

Nincs semmiféle visszafele kauzitás. Erről bővebben is írok.

---4. Einstein elmélete inogna?

Semmiféleképp.

---4) Ezen túlmenően viszont teljes a káosz.

Semmiféle káosz nincs a fizikában. A jelenlegi elméletek nagy pontossággal leírják a kisérleteket.

Mi az a visszafele kauzitás? A jövőbeli esemény meghatározza egy múltbéli esemény lefolyását. Lehetséges ez? Nem.
Hogy működik a Dirac vákum? Egy antirészecske egy lyuk a Dirac tengerben. Ez ugyanúgy előre halad az időben, mint a normál társa. A világunkban semmi nem halad visszafele az időben.
A lyuk úgy mozog, hogy a negatív energiájú tenger részecskéi a lyuk helyére ugorva egy másik lyukat hagynak maguk mögött. Ahhoz, hogy egy időben ne legyen két lyuk a vákumban, a negatív energiájú részecskének visszafele kell mozognia az időben. Ez minket nem zavar, hiszen nem a mi világunkban van, hanem egy tükörvilágban. Ez a tükörvilág jelenik meg az Einstein egyenletek Schwarzschild megoldásában is.
Az anti-foton lyukat mozgató negatív energiájú fotonok időben visszafele átmennek mondjuk a jobb oldali polarizátoron. Ott beáll a polarizációs irányuk a polarizátor szerint. Visszaérve a forráshoz, a fotonpár kisugárzásának az időpontjába, a másik foton átveszi ezt a polarizációs irány, majd normál időirányban továbbmegy.
Ez ugyan az az eset, mint amikor egyetlen foton megy át két egymásutáni polarizátoron. Nem csoda, hogy minkét esetet a 0.5cos2 fi képlet írja le.

Tehát se a foton se az anti-foton nem megy visszafele az időben. A negatív energiájú fotontenger miatt eleve olyan polarizációs iránnyal indul az anti-foton, mint amilyenre a polarizátor beáll majd akkor, ha odaér az anti-foton.
De valójában a mi világunkban nem ment információ visszafele.

Isten nagy matematikus, minden részletre figyel.

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9303/mgy9303.html

"- "Állunk a tó partján, és a tó felszínét tükörsimának látjuk. Most enyhe szellő támad, és a felület hirtelen millió kis fodorrá változik át. A közepes görbület az imént zérus volt, most pedig már igen nagy értéket vesz fel. Ha feltételezzük, hogy a hullámhossz szubmikroszkopikus, meglehet, hogy a felületet tükörsimának tartjuk, holott nagyon borzolódik, görbülései nagyon erősek. Kvantummechanikai jelenségek (Heisenberg határozatlansági relációja, az elektron Zitterbewegung néven ismert remegése, a zéruspontrezgések És vákuumpolarizáció) talán arra a következtetésre vezetnek, hogy a metrikai háttér egyáltalán nem sima, hanem nagyon is agitált. Ezt a már kissé elmosódó képet dinamikus relativitásnak neveztem el. Tudjuk, hogy egy parciális differenciálegyenletnek még végtelen sokféle megoldása lehet. Szimmetriakövetelmények vagy határfeltételek kirovásával választunk közülük. Mi volna, ha periodikus megoldást vizsgálnánk, mégpedig olyant, amely periodikus mind a négy koordinátában? Ez a tér-idő-kontínuum kristálystruktúrájára vezetne. Hogyan lehetne ezt összeegyeztetni az idő és a tér látszólag izotróp viselkedésével? Talán úgy, hogy e kristály rácsállandója rendkívül kicsiny...""

http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_sea
"with the new theory of electrodynamics we are rather forced to have an aether."

Két fizikus, aki hitt az éterben. Aki nem ismeri őket, mondhatná, kit érdekel két vesztes.
Nos Lánczos Einstein házi matematikusa volt. Dirac pedig nem kisebb dolgott tett le az asztalra, mint a relativisztikus hullámegyenletet. Nem tudták miről beszélnek? Nem hinném.

És ki az, aki igazán értett az éterhez?
http://en.wikipedia.org/wiki/Hendrik_Lorentz
Nos, az ő egyenleteit használja a speciális relativitás. Tévedett az éterrel kapcsolatban? Nos ez inkább most csak költői kérdés volt.

"Elég bonyodalmas ügylet a kvantummechanika ahhoz, hogy egyes dolgait nehéz legyen értelmezni. "

A kvantummechanika egy végtelenül egyszerű dologra épül. A komplex hullámvektor egy megfeleltethető egy forgó vektornak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Komplex_sz%C3%A1mok

Ez a komplex számok geometriai modelljének felel meg. Minden lehetséges mérési eredményt egy bázisállapot jelképez(reprezentál ha igy jobb).
Ez a bázisállapot olyasmi, mint a koordinátatengely. Teszemazt kisérletben a spin leht up és down. Ekkor az x tengelyt lesz az up állapot, az y a down. A két állapot merőleges egymásra. Ha az egyiknek 1 a megjelenési valószínűsége a kisérletben, akkor a másiknak 0. Ha 45 fokban áll meg a hullámfüggvény az idő függvényében, akkor 0.7071 az x és az y komponense is a vektornak. Mint ismert, az amplitudó négyzete adja a valószínűséget. 0.7071*0.7071 = 0.5. Tehát ebben az esetben 50-50% az esélye a down és az up állapot megjelenésének is.
Nincs ebben semmi bonyolult. A jelölésmódot kell megtanulni.
Az egyenletek akkor válnak bonyolultá, amikor mondjuk 1 millió atom körül vizsgálok egy elektront. Ekkor 1 millió bázisállapotot kell felírni. Ekkor a Hilbert tér 1 millió dimenziós. Ez egy absztrakt tér, mint itt tisztán látszik. Nem a valóság ennyi dimenziós, hanem a kisérlet matematikai leírására használt elvont tér. Mind az 1 millió bázisállapot merőleges egymásra. Nyilván, mivel a kisérlet végén csak egyetlen atom körül fogom megtalálni az elektront. Hiszen az pontszerű.
Azért nem írom, hogy pont, mivel a vákum rácspontja összetett. Ez bármilyen vibrációra képes, vagyis bármilyen részecske lehet belőle. A rács rácsállandója a Planck távolság. Ezért kvantumos a tér. Ennél számunkra nincs kisebb távolság. Az már a vákum világa.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum%C3%A1llapot
"Egy kvantummechanikai rendszer matematikai modellje rendszerint egy, a komplex számtest felett értelmezett \mathcal{H} szeparábilis Hilbert-téren alapszik. Paul Dirac nyomán a Hilbert-tér elemeire (a kvantumállapotokra) az ún. braket-jelöléssel hivatkoznak: | \psi\rangle \in \mathcal{H} jelöli a Hilbert-tér egy elemét. "

A bázisállapotok, vagyis a kisérlet lehetséges kimeneti értékei a Hilbert tér elemei, azaz a kvantumállapotok.

Persze.
Csakazértis...

Hiszen ez a FÁRADT GŐZ helye. lol

Érdekel a görbült terek matematikája, ami állítólag szintén bonyolult?

Tudod, a fizikusok igazat mondanak. Csak kitaláltak egy nyelvet, amit senki más nem ért.