Üdv

Szuperhúrok és a mindenség eredete

Bocsi ha már volt de szerintem fantasztikus összefoglalás. Akit érdekel annak ajánlom, hogy olvassa el.
Igaz "kicsit" hosszú.

[ Szerkesztve ]

Ez a topic kihalt?

Nem sok témát dobáló user van mostanság itt.

"mert gyakorlatilag megszámolhatatlan mennyiségű papucsállatka használ gazdatestként internetezésre humanoidokat és ez követhetetlen."

I be back

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9037567

Most hirtelen csak ez jutott az eszembe,
[link]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Pöpp válaszként:

The Known Universe | Hans Zimmer - Time (We Plants Are Happy Plants Remix) [HD]

Még ha elcsépelt is már nekem örök kedvenc marad bármikor megnézem szívesen.

Zenéje is külön letöltve a soundtrackből az OST válogatásról. Winamp playlistben ott figyel a mai napig azóta mióta ráleltem 4-5 éve kb.

"mert gyakorlatilag megszámolhatatlan mennyiségű papucsállatka használ gazdatestként internetezésre humanoidokat és ez követhetetlen."

http://stars.chromeexperiments.com

"mert gyakorlatilag megszámolhatatlan mennyiségű papucsállatka használ gazdatestként internetezésre humanoidokat és ez követhetetlen."

Óriási sötét és hideg lyukat találtak az univerzum téridő szövetén?

[ Szerkesztve ]

Gondolkodtam most egy dolgon ha hülyeség ha nem leírom
Szerintetek a világegyetem ha esetleg tegyük föl véges
és ugye -272 kb az abszolút zéro A hőnélküli állapot (nemtudom pontosan)
De mivel minden csillag stb hőt termel akkor még ha minimálisan is de befűtené a világegyetemet már ha véges
Elég zagyvaságnak tűnik de nem lehetne hőmérsékletből kiszámolnia világegyetem méretét?
Pl lehet nem is -272 hanem -273 volt régen az abszolút zéro csak a sok csillag "befűtötte" és olyan nagy az űr ,hogy csak 1 fokot melegedett be
Ugye ha véges akkor a világmindenségből se tud eltávozni a hő tehát melegedett

[ Szerkesztve ]

Itt a kvantumfizika részt olvasd el.

Itt pedig az egészet

Ezek csak alapok, de lehet választ találsz

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

Érdekes... Akár óriási fekete lyuk, akár az Univerzum felszakadása, rémséges...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Jah a legfontosabb...A hőtan rész. Inkább azzal kezd .

core i7-nek válaszoltam csak nem a válasz gombot nyomtam meg véletlenül

[ Szerkesztve ]

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

Egy cikknek nem ártana a forrásait, hivatkozási alapjait is elérhetővé tennie.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Lenne egy kérdésem. Mi van akkor, ha fogunk egy részecskepárt, amelyek kvantum-összefonódásban vannak egymással és a részecskepár egyik tagját elnyeletjük egy fekete lyukba, akkor a másik részecske kvantumállapotának változásával képet kaphatunk a fekete lyukban uralkodó állapotokról, azaz információt kapunk a fekete lyuk belsejéből. Ez igaz nem? Viszont ez lehetetlen a relativitás elmélet alapján. Azaz a kvantumösszefonódás végtelen sebessége és az, hogy a jelen pillanatban értesülünk a fekete lyukban történtekről, kétszeresen sérti a relativitás elméletet. Dupla paradoxon. Van ennek egyáltalán valami értelme? Helyes az elgondolás?

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Ezt volt a valamelyik Morgan Freeman: A féreglyukon át filmben is, ahol ha jól emlékszem a párhuzamos univerzumok létezésével magyarázta, vagyis az adott térből minden anyagot elvonzott egy közeli párhuzamos univerzum.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Erről az egyik legnagyobb elme, Hawking is még elég keveset tud. Annyi információt sikerült kinyernie elméletben egy fekete lyukból hogy a tömege csökken ( nagyon nagy időintervallumban tehát szétsugárzódik, megsemmisül a lyuk ). Minél kisebb a kiinduló tömeg annál gyorsabban, mivel a lyuk hőmérséklete nő a tömeg csökkenésével. A ma létező fekete lyukak tömege túl nagy, energiakibocsátásukat ( milliomod Kelvin ) a kozmikus háttérsugárzás elnyomja. Az ősrobbanás elmélet szerint azonban a korai szakaszban létrejöhettek kisméretű fekete lyukak, melyek mára már elérhették a háttérsugárzás hőmérsékletét és elvileg kinyerhető/távozhat a bennük rejlő információ. Valójában azonban Hawking szerint sem jut ki ez az információ, valós időben sem, és a fekete lyuk megszűnésekor sem. Részletek a gondolataiból :

" De mi történik ebben az esetben a hullámfüggvénynek a fekete lyuk belsejébe eső részével, és az általa hordozott információval

Az információ hordozásához energiára van szükség, márpedig a fekete lyuknak élete végső szakaszára csak kevés energiája marad. A lyuk belsejében felhalmozott információ kijutásának egyetlen kézenfekvő módja az lehet, ha az a sugárzással folyamatosan távozik, és nem várja meg a lyuk történetének legvégső fázisát. Emlékezzünk azonban vissza a fekete lyuk sugárzásáról alkotott képünkre, miszerint egy virtuális részecskepár egyik tagja belehull a fekete lyukba, míg a másik elszökik. Nem várhatjuk, hogy az elszabaduló részecske kapcsolatban maradjon a fekete lyukba hulló párjával és ily módon információt tudjon kicsempészni a lyuk belsejéből. Ezért az egyetlen elfogadható válasznak az tűnik, hogy a hullámfüggvény fekete lyuk belsejébe eső része által hordozott információ egyszerűen elvész.

Valójában ez a gondolatkísérlet pontosan azt az esetet írja le, ami a fekete lyukaknál lejátszódik. A virtuális részecskepár hullámfüggvénye előírja, hogy a két részecske spinjének egymással ellentétesnek kell lennie. Meg szeretnénk állapítani a kifelé haladó részecske spinjét és hullámfüggvényét, amit csak akkor tehetünk meg, ha megfigyeljük a befelé eső részecskét. Azt a részecskét viszont már elnyelte a fekete lyuk, ahol sem a spin, sem a hullámfüggvény nem mérhető meg. Ennek következtében nem jelezhető előre a megszökő részecske spinje vagy hullámfüggvénye. Különböző spinje és hullámfüggvénye lehet, sok különféle lehet őséggel, semmiképpen nem jelenthetjük ki, tehát, hogy egyetlen spin vagy hullámfüggvény jellemzi a részecskét. Úgy tűnik, ezáltal csak korlátozottabban vagyunk képesek előre jelezni a jövőt. Laplace klasszikus elképzelését, amely szerint a részecskék jövőbeni helyét és sebességét egyaránt pontosan ki tudjuk számítani, akkor kellett módosítani, amikor a határozatlansági reláció kimondta, hogy nem lehetséges a helyet és a sebességet egyidejűleg pontosan megmérni. "

Tehát akár mesterséges akár természetes környezetben vizsgáljuk a lyukat ( képesek lennénk a részecskepár egyik felét beledobni, a másikat mérni ), úgy tűnik egyelőre nem megoldható a dolog, a magánvéleményem azonban mindíg az hogy bármi lehetséges, amit ma nem tudunk, a jövőben kideríthetjük.

Eszmefuttatásokból sosincs hiány. Bizonyítékokból már annál inkább. És az a cikk még csak nem is törekszik bizonyítékok tálalására.
A filmben is csak egy lehetőség mindez, a sok közül. Az más kérdés, hogy ez sokkal inkább felcsigázza az ember fantáziáját.
A kvantum-összefonódás maga pedig manapság legalább olyan rejtélyes, mint egy fekete lyuk. Mivel a hatás pillanatnyi terjedését nem tudjuk értelmezni.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Valamelyik népszerűsítő irodalomban, talán Brian Greene vagy valamelyik könyvében kivesézik a témát. Ott ha jól emlékszem az eseményhorizontnál párkeltéssel jön létre a részecske úgy, hogy az egyik befelé spirálozik a másik kifelé távolodik.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Üdv
Bepillantottak tudósok a negyedik dimenzióba

Itt az amerikai tanulmány

Ha emlékeim nem csalnak, akkor a jelenleg elfogadott asztonómia szerint nem a hideg állapotból indult a világegyetem (vagy univerzum, vagy világmindenség, kinek mi tetszik) és halad a forróság felé, hanem pont fordítva. Valamikor a kezdetekben igen parányi térben igen nagy forróság leledzett, amely forróság az anyag tágulása miatt lehűlt, illetve jelenleg is hűl. Nagy léptékben. A csillagok és egyéb "apróságok" helyi objektumnak számítanak és nem igazán szólnak bele a teljes egészbe.

Megintcsak ha az emlékeim nem csalnak, akkor a világegyetem véges, ugyan akkor határtalan. És elvileg az univerzum össz energiája nem nagyon változik, a nagy bumm óta. Jobban mondva a nagy bummot követő első időpillanattól fogva. A nagy bumm elvileg tökéletes volt. Végtelen energia 0 sugarú pontban összpontosulva. És akkor valami történt. Bumm. Megszületett a tér és megszületett az idő. Tökéletesen szimmetrikus születése ez a mindennek. Persze ekkor a térben túl nagy volt ahhoz az energia, hogy anyag létrejöhessen (mármint barionos, tömeggel rendelkező anyag). Nem volt tömeg, így még a gravitáció nem tudott lecsatolódni a többi elemi kölcsönhatásról. Ahogy tágult a tér, az egységnyi térrészben lévő energia csökkent, elkezdett hűlni a tér és létrejöhettek az első részecskék, amelyek még nem rendelkeztek tömeggel (fotonok, neutrínók), majd a további hűlés következétben létrejöttek az első tömeggel rendelkező részecskék, majd ezekből összeállhattak az első protonok. A nagy bumm után ~300.000 évvel eléggé lehűlt a tér ahhoz, hogy létrejöjjenek az első atomok, döntően hidrogén formájában.

Valamikor történt valami. Senki nem tudja mikor, és micsoda. De valamikor ez a tökéletes szimmetria kicsorbult. Már nem volt tökéletesen szimmetrikus a térben az energia eloszlása, így későbbiekben az anyag és ezáltal a tömeg kialakulása. Az univerzum tömegeloszlásában apró inhomogenitások jelentkeztek. Ez akkor még talán nem is számított, de ekkor a gravitáció már dörzsölte a nem létező tenyerét, tudta, hogy egyszer talán ő jön ki győztesen a háborúból, amelyet akkor indított a Minden Más ellen, amikor a tömeg megjelent a téridőben. Akkor, mint kis lázadó különc a gravitáció lecsatolódott a többi kölcsönhatásról és elkezdte a saját útját járni.

A gravitáció kihasználta a tömeg inhomogenitását és elkezdte kicsiny csomókba összehúzni a tömeggel rendelkező anyagot. Ezekből a tömegcsomókból lettek a galaxisok, majd a csillagok és bolygók.

A csillagok csak a gravitációnak köszönhetik a létezésüket és közvetve mi, emberek is. Nagy léptékben csak a gravitáció tudja formálni a világot. Majdnem minden más eltörpül mellette.

Egyedül a téridő tágulása az ami versenyt fut a gravitáció erejével és bár elképesztően kiegyensúlyozott a versenyük, úgy néz ki, hogy a téridő tágulása lesz a nyerő. Legalábbis a jelenlegi tudományosan elfogadott elméletek alapján.

Persze nagyon sok olyan dolog van, amit még a méltán nagyra becsült általános- és speciális relativitás elmélet sem tud megmagyarázni, így még bármi lehet és annak az ellenkezője is.

Üdv, föccer

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Vegyünk egy newtoni teret (Euklideszi tér) de a fény sebessége nem végtelen, hanem véges (c).
A "testeket" építsük fel hullámokból. Ez annyit jelent, hogy a test méretét az interferencia helyek fogják meghatározni.
A kérdés az, hogy vajon megkapjuk a hosszkontrakciót ebből az egyszerű feltételezésből kiindulva?
Nos amint látszik az ábrán, idődilatáció nélkül is kijön a hosszkontrakciót , sőt a két "egyidejű" konstruktív interferenciapont is eltolódott, pont úgy, ahogy a relativitásban. Ehhez már csak az idődilatációt kell hozzáépíteni, és egy az egyben megkapjuk a specrelt.

[link]

Más téma
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors"
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass

"force carriers known as the W+, W−, and Z bosons. The mass of each of these bosons is far greater than the mass of a proton or neutron, which is consistent with the short range of the weak force."
https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_interaction

A két eset ugyan az .. ami nem is csoda
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,[2] following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism

Phil Anderson And Gauge Symmetry Breaking, Edward Witten
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via sym-
metry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has
drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas be-
come longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged.”
https://pdfs.semanticscholar.org/e6fa/83f186f9555a4864c3e50d3e488f6f09c5cd.pdf

Mit szóltok a Kisfaludy Gyuribácsi által elmondott elmélethez?

Miért, mit is mondott?

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

!doctype html public "-//ietf//dtd html 3.2//en"
"Internet Engineering Task Force, Document Type Definition, Hyper Text Markup Language, version 3.2" >

Ez a tárgykör 14 éve indult. Azóta nemcsak Hawkin halt meg (és találkozott az igazsággal) hanem nehány tantermi kvantum elmélet is.

Az ösrobbanáshoz közelebb álló magyar nyelvben világ(os)egyetem, latinul uni-verzum (egy mondat)

Elmélkedök szerint (akik ezt az elméletet évtizedenként módositják), a végtelen semmi egyszer annyira összetömörödött, hogy tovább már nem tudta elviselni magát és felrobbant, és ebböl lett a tér, anyag, idö, és a fizikai világ törvényei.
E robbanás legelsö pillanatának legelsö töredékében már ott volt a tehetetlenség és egyéb törvény; az elektronok már törvény szerint szaladgáltak az atommag körül (honnan, ki találta ki a törvényt ?)
===============================================

Kérdés:
Mekkora Budapest felszini forgási sebessége ? (750km/o ?)
Mekkora centrifugális erö hat egy Budapesten sétálgató, 100 kilós emberre ?
Mennyi tömegvonzásra van szükség ahhoz, hogy ez az ember a járdán maradjon ?

Ha ez az ember elmegy az egyenlitöhöz, ahol 1600km/o a forgási sebesség, ott mennyi centrifugális erö hat rá, és mennyi vonzásra van szükség ?

Ha emberünket elvinnénk az északi sorok mellé egy méterre (ott gyorsan csonttá fagyna), ahol a forgási sebesség 6 méter 24 óránként és nincs centrifuga ..... de a newtoni vonzás ugyanannyi ..... ?

https://www.netfizika.hu/a-centrifugalis-ero-hatasa-a-nehezsegi-erore

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Okoskrol rendszeresen kiderül, hogy hülyeséget kalkuláltak, vagy csak egyszerüen hazudoztak

Lássuk a te levezetésedet.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Üdv mindenki!
Eléggé kihalt ez a topik úgy látom, remélem, hogy nem okoz gondot, ha kicsit felélesztjük, és a mostanában elég népszerű űrkutatásos témát is itt tárgyaljuk ki.

We were here

Friss és kifejezetten látványos videó, ahogy a védőburkolat leválik a rakéta tetejéről a múlt heti SpaceX Starlink küldetés során: [link]

[ Szerkesztve ]

We were here

A NASA-nak kifejezetten jó élő csatornája van, rendszeresen élőzik az űrsétákat. A SpaceX Demo 2 küldetést is izgalmas volt élőben nézni, hogy vajon sikerül-e.

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Űrsétát még nem követtem nyomon élőben.
A Crew Dragon demo 2-t néztem, mindkét nap (persze közben aludtam is azért).
Tudja valaki, hogy mikor jönnek vissza, lehet már tudni?

We were here

Iratkozz vel a csatornára és akkor értesít amikor élő van. Tegnap is volt űrséta. Már elég durva a felbontás mert gopro van rajtuk.
https://www.youtube.com/watch?v=DDU-rZs-Ic4

Augusztusra tervezik a visszatérést, a pontos dátum a körülményektől függ. https://spaceflightnow.com/2020/06/09/nasa-anticipates-august-return-for-hurley-and-behnken/

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Na, ezen én is agyaltam, de nagyon nem reklámozgatták. De nincs is hivatalos dátum még. Annyit találtam, hogy 30-90 napig segítenek az ISS-en, szóval legkésőbb aug.28-án ledokkolnak az állomásról. [link] [link]
A SpaceX oldala már 30-120 napot ír.[link]
Maga a Crew Dragon napelemei 119 napig bírják az űrben, úgyhogy az mindenképp behatárol.

[ Szerkesztve ]

Ezt a csatornát még nem ismertem köszi. Nasa, spacex meg blue origins csatornáira vagyok feliratkozva, nasa oldalán ugye valami mindig megy "élőben".

Ha már blue origins, ők hogy állnak, tudja valaki? Ugye ők kicsit más irányba mennek, mint a spacex, náluk kifejezetten az űrturizmus iránya van megcélozva.

We were here

120 nap az 3 hónap kb. Azt lehet tudni miért "csak" 3 hónapot bírnak a napelemek?

We were here

Milyen naptárban? Én inkább 4-nek mondanám

A tesztelések alapján ezt az élettartamot kalkulálták ki.
A technikai részét nem tudom, de laikusként azt tudom elképzelni, hogy -mivel ott azért nagyobb dózist kapnak, mind napfényből, mind radioaktív sugárzásból, mint az itteni napelemek - hamarabb elöregszenek. Biztos más anyagból vannak csinálva, mint az állandóra telepítettek (szondák, ISS).

[link]- Na, itt azt írják, hogy LOE pályán van némi atomi méretű oxigén, ami miatt gyorsabban öregszik.
Ill. azt a szerintem fontos dolgot is megemlíti, hogy az űrhajó más elemeiben nem látnak időbeli korlátot, egyedül a napelemek öregedése a korlátozó tényező.

Viszont ezt meg folyamatosan monitorozzák, hogy a teljesítménycsökkenés mennyire felel meg az előzetesen kalkulált öregedési görbének, meddig biztonságos ott tartani, mikor térjen vissza.
Az űrhajósok úgy kalkulálnak, hogy 1-4 hónap között bármennyi lehet a fenti tartózkodás. Szóval flexibilisek.

[ Szerkesztve ]

Igazad van, sorry, hosszú volt a nap.
Köszi az infókat.

We were here

Holnap, itteni idő szerint 11.20-kor ismét Spacex- Starlink küldetés.
Élő közvetítés itt.

[ Szerkesztve ]

We were here

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Én úgy tudom, (...remélem jól emlékszem) hogy az univerzumban a csillakoktól legtávolabbi pontokon a vákuumban sem abszolút nulla a hőmérséklet, hanem 3 Kelvin, vagyis - 269 Celsius éppen a háttérsugárzás miatt... Egyébként a Discovery valamelyik How The Universum Works klipjében azt mondták, hogy a becsült átmérője 90 Milliárd fényév. Mondjuk elég méretes, de nem végtelen...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Maga a "születő részecske" hordozza felénk az információt, ami a vákuumban meg kéne semmisülnie az ellenpárjával újból összeolvadva, de nem teszi, ehelyett a "születő" párja a fekete lyukban semmisít meg egy vele ellentétes ott lődörgő részecskét, ezért csökken a fekete lyuk tömege.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A Hawking sugárzás. Nagyobb tömegű fekete lyukaknál még nem dominál, a háttérsugárzás jelenleg "melegebb", mint a Hawking mechanizmus az eseményhorizonton. Sok százmilliárd év múlva majd megtudjuk milyen gyors lesz a tömegvesztés. Kisebb tömegű lyukak, melyek az ősrobbanás után nemsokkal állítólag létrejöhettek, manapság fogyhatnak el, jellegzetes spektrumú gammakitörés kíséretében, de ilyen észlelés még nem volt.

Igen, ez a sugárzás (párolgás) borzalmasan kicsi, nem emlékszem mekkora, (de mondjuk nem lennék meglepve, ha 10 a mínusz 9-en fok Kelvin lenne), valami; a mi műszereinkkel teljesen mérhetetlen érték. A barionos anyag néhány száz milliárdév múlva elbomlik, de ez az idő még meg se kottyan a fekete lyukak tömegének. Az Univerzum teremtésének célja úgy tűnik, valójában a fekete lyukak voltak. Aki mást gondol, az olyan tévedésbe esik, mint a DCM gyárkéményének északi oldalán megtelepedő kis moha, amikor abban hisz, hogy a Dunai Cement Műveket az ő kedvéért építették.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Tömegtől függ, ahogy írtam, kis tömegű szingularitás kb 1-2 méteres eseményhorizontja már régóta bőven a háttér felett van, ami elég ahhoz hogy 13.8 milliárd év (ma a világegyetem becsült kora) alatt elfogyjon a benyelt negatív energia miatt. A CERN- ben keletkező nanoméretű lyukak épp emiatt képtelenek meghízni, a nagy felületi hő miatt a pillanat törtrésze alatt szétesnek.
Ha a jelenlegi ütemű tértágulás folytatódik (nem durvul el szakadásban), akkor valóban az a korszak lesz a valaha leghosszabb, melyben a fekete lyukak lesznek az uralkodó objektumok. 10 a többszázadikon év kort is elérhetnek, mire elfogynak. Ja és a protonbomlásra is becslések vannak, nem tudjuk ekkorra maradnak-e bezárt kvarkok, barionos anyag, lehet hogy mind elbomlik, de az sem kizárt hogy fényévenként előfordul még 1-1 proton, az akkorra már szintén megritkult fotonok között.

Egyelőre egyetlen egy protonbomlást sem detektáltak még.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Nem, de türelmesen várják . 10^32.- en év az optimistább becslések szerint. Bár inkább sok protont vesznek, mondjuk egy nagy víztartályt, azt figyelik, hátha lesz valamikor egy bomlás.
Ha mégsem bomlik, az is érdekes kimenetelt rejtegethet - [link]. A cikk szerint ebben az esetben a fehér törpék --> fekete törpévé alakulva, még a fekete lyukakat is túlélhetik. Azonban az alagút effektus szerinti ritka fúzió ezekben is néha bekövetkezhet, mely pozitront kelt, ez pedig elektront semlegesít. Az elektrongáz nyomása (Pauli elv) miatt nem roppan össze a sűrű csillag, de a folyamat miatt csökken ez a nyomás, és egy ponton összeomlás lesz a vége - szupernóva robbanás. A folyamatra jellemző hogy még a fekete lyuk párolgásánál is lassúbb, 10^1100. évtől - 10^32000. évig fog tartani (hipotézis természetesen).

Érdekes... Az alagút effektus miatt előbb utóbb fúzióval színtiszta vascsillaggá válnak. Ezt követően inkább neutron csillaggá kellene válniuk nem? A gravitácó miatt...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

"Az 1,2-1,4 naptömegű csillagok esetén (ez a ma létező csillagok kb. 1%-a)"

Kitételként ez is szerepel a cikkben, tehát amelyek elérik a Chandrasekhar-határt. Fehér törpe esetén ez a pillanatnyilag létező abszolút tömeget jelenti. Ekkor nem áll meg az összeroppanás a protontaszítás szintjén (ha megszűnik az elektronnyomás), hanem összeomlik fekete lyukká a mag. A gyors nehézelem fúzióláncban majd pedig a sorozatos hasadásos bomlásban, majd neutron bomlásban felszabaduló gigantikus mennyiségű neutrínó pedig szétvágja a külső még atomos rétegeket is, mivel ezek olyan sűrűek hogy még a neutrínókat is befogják, evvel óriási lesz a sugárnyomás. A folyamat a megszaladáskor nagyon gyors, de a neutrínóknak mégis van annyi ideje hogy a szingularitás előtt kirepüljenek, egy részük pedig a nagy sűrűség ellenére is kiszabadul. Jellemző is a szupernóva-robbanás pillanatában a megnövekedett neutrínószám.

Amúgy a standard gyertyák is hasonlók, az 1a szupernóvák, csak azok a társcsillagtól befogott +anyaggal érik el a kritikus tömeget - valamint azok már lehetnek eleve neutron-csillag állapotúak is. Mindíg a kritikus tömeg elérésekor robbannak, ezért az abszolút fényerejük azonos, remekül alkalmazhatók távolság meghatározásra.

Fősorozati csillag kiégésének a végén természetesen magasabb kiinduló tömeg kell, mivel ott a külső rétegek nagyobb része dobódik le, a maradéknak kell meglennie kb 1.4 naptömegnek hogy összeroppanjon, ha kevesebb marad, akkor lesz neutroncsillag.

[ Szerkesztve ]

OK, ebben biztos igazad van, csak megjegyzem a teljesség kedvéért, hogy a "0" való osztás után kapott végtelen általában azt jelenti, hogy az elmélet nem működik, barátságosabb az az elmélet, hogy a fekete lyuk az egy krumpli héj, amin belül nincs semmilyen szingularitás. ...tóruszhéj.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Persze, ezt nem tudjuk sajnos hogy mi van az eseményhorizonton belül, hipotézisek vannak. Kozmológai filmben szerepelt is, hogy egy hipotetikus megfigyelő, aki nem esne szét, mit tapasztalna a horizonton belül. Persze csak találgatások, talán a legnagyobb rejtély, kétséges hogy valaha is megtudjuk mi van odabent. A relativitás viszont valóságos, tehát a "krumplihéj" környéki gravitáció és az idődilatációk még leírhatók.