Nem igen fogott meg az iker univerzumok lehetősége. Nem kell okvetlenül mindenben e teljes szimmetriát keresni, a multiverzumos lehetőség sokkal tágabb lehetőséget biztosít, kötöttségek nélkül. Helyi szimmetria sérülések lépten nyomos történhetnek, valószínűleg egy-egy univerzum létrejötte is mindíg valamilyen szimmetria sérülés következménye. A gondoat teremtő ereje mitnt téma számomra nem ütött át, nem is isgazán értem, miért ez a blog címe. A gondolatnak egyébként szerintem is van teremtő ereje. Ha kicsit több időm lesz, erről még írok.

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A multiverzum létezése, mint a születő és elhaló univerzumok közös halmaza, számomra is tetszetős megoldás. A szimmetriák, egy multiverzumban a kedvük szerint sérülhetnek. Az általunk lakott és nem igazán ismert univerzum ikertestvérének feltételezése a dialektikához szokott elménk következménye.
A blog címe lehet megtévesztő azok számára, akik nem olvasták a 2008.03.02. bejegyzést. Alapvető feltevésem ugyanis az, hogy a szellem, a gondolat ereje manifesztálódik anyaggá. Erre utal az is, hogy a bizonytalansági határ alatti mérettartományban megfoghatatlanná válik az anyag és csak a rá utaló valószínűségi, statisztikai, vagyis elméleti konstrukciók érvényesülnek.

[ Szerkesztve ]

Minden lehetséges!

Ezzel a felfogással teljesen egyetértek. Különösen azért, mert ebben a születő - elhaló univerzum elméletben ;ahol az aktív univerzum szélén,az összeomló fekete lyukak érintési pontjai mentén keletkeznek a tíz+ dimenziós térben a születő új univerzumok, nem mond ellen semmilyen megmaradási tételnek. Az összeomló fekete lyuk nem juttat ki energiát a primer aktív univerzumból, de az aktív univerzum peremén szimmetriasérülés létrejöttét kezdeményezi, ami létrehozza azt a kvantum ingadozást, ami aztán egy felfúvódó szakaszon keresztül a táguló univerzum létrejöttéhez vezet. Legalábbis valami ilyesmit véltem kihámozni Graham Green Elegáns Univerzum című húrelméletről szóló könyvének utolsó fejezetének olvasgatásakor.
Csak mellékesen, egy szimmetria sérülésből kiinduló felfúvódó világegyetem születési mechanizmusa teljesen érzéketlen lehet arra, hogy a mekkora méretű is volt a születését kiváltó fekete lyuk tömege. Meglehet, hogy a szimmetria sérülés megjelenése, létrejötte, minden esetben kvázi (vagy akár hajszál pontosan) ugyanakkora tömegű újszülött univerzumot hoz létre.

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Ezek az elhaló és újjászülető univerzumok, a hindu kozmológia alapját képezik. A ciklikusság, a végtelen körforgás jó magyarázat a megmaradási törvények számára. A lineáris időben gondolkodó teremtés és ősrobbanás elméletek viszont, ezzel nem tudnak elszámolni. A 11 dimenziós húrelméletek és a hindu Maharishi Mahesh féle elméletek nagyon közel állnak egymáshoz. Lehet, hogy a kettő találkozási pontjában van a megoldás?

Minden lehetséges!

Hát minden lehetséges. Az midenesetre elgondolkoztató, hogy abban a multiverzumban amiben az uverzumok létrejönnek, állytólag úgynevezett nemkommutatív geometria érvényesül. Ez azt jelenti, hogy A-ból B-be mért távolság nem = a B-ből A-ba mért távolsággal. A mi univerzumunk fizikai tere kommutatív, legalábbis eddigi tapasztalataink szerint mi annak véljük, de ez a tulajdonság nem feltétlenül kötelező más terekben. Az mindenesetre levezethető, hogy nemkommutatív geometriájú terekben nincs értelme az időbeli egymásutániságnak. Ha pedig az időbeli egymásutániság fogalma kiküszöbölődik, akkor a "mi volt előtte" kérdés teljesen értelmét vesztetté válik. Ez a kérdés, csak a mi univerzumunkban fizikailag észlelt egydimenziós, egyirámyú folyású idő fogalmaiban élve merül fel kardinális problémaként. A Freymann által bevezett két dimenziós síkban ábrázolt idősík, amelyben a valós időre merőleges imaginárius idő ráadásul, olyan komplex számokkal jellemezhető időfogalmat eredményez, amelyeket használva éppen azok a fizikailag tapasztalt mérésesedmények adódnak ki eredményül, amelyek egyébként alig magyarázhatók.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

...elírás Feynman...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Feynman valóban használ imaginárius idő fogalmat, ugyanis bizonyos folyamatok úgy tűnik igénylik, hogy immaginárius időben a háttérben kiegészüljenek, de azért ez még nem teljesen azonos a komplex idősík bevezetésével. Persze lehet, hogy még ez is bekövetkezik.

Dőre aki magát okosabbnak hívén, packázni merészel az Elektrubadúrral...

Milyen szinten teszi elvakultá az embereket a einsteinizmus?

Egy gyöngyszem:
Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihető legyen vmilyen állítás.
Tehát a LORENTZ transzformációt Einstein találta kil. LOL
Inkább hagyjuk.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

A húrelméletről nemrégiben került fel a youtube-ra egy sorozat, valahol linkelték is. Részletes matekkal körbehintve az egész.

De ott is kiderült, hogy a newtoni fizika ideje messze nem járt még le. A húrokat egy nagy sebességű koordináta-rendszerben közönséges newtoni egyenletekkel írják le.

Aki tudja, hogy a relativitás és a newtoni fizika közt a mélyben szoros kapcsolat van, annak ez nem meglepetés. Aki abban a tévhitben élt eddig, hogy a relativitás valami merőben más, mint a newtoni fizika, az most(is) nagyot koppant.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

az elektron hullámfüggvénye azért omlik össze, és az elektron azért hoz létre pontszerû nyomot a detektor képernyõjén, mert az egész Világegyetem õt figyeli.

Az elektron hullámfüggvénye nem kártyavár, így összeomlani sem tud.
És itt meg is állhatunk. Ettől kezdve a további eszmefuttatásnak sincs sok értelme.

Az elektron alapvetően egy hullám. Egy elemi hullámokból felépülő hullámfront.
A hullámok szuperpoziciója konstruktív interferencia-helyeket alakít ki, aminek a helye, eloszlása az idő előrehaladtával változik. Ez a hullámfüggvény időfejlődése.

Sokszor úgy írják le, hogy a részecske egy hullámcsomag.De nem feltétlenül kell annak lennie.Mert különböző frekvenciájú összetevők adhatnak hullámcsomagot, de megoldható ez azonos összetevőkkel is? Igen.

Egy lézerhez hasonló koncentrált, irányított sugár-nyalábot nemcsak térben lehet elképzelni, hanem időben. Ekkor a sugár a térben csak egy akkora pont, amekkora a sugár időbeli átmérője. Ez a kép sokkal inkább megfelel egy kvantumfizikai részecskének.
Nem lép fel olyan probléma, hogy miért nem folyik szét a hullámcsomag. A sugár mindig széttart kissé, de ez a széttartás a hullámhosszal arányos. Nagyon kis hullámhosszon az idősugár széttartása minimális.

A részecskék felírhatóak tehát egy olyan idősugárként, amit elemi hullámok építenek fel.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Schrödinger nagyon jól látta meg a dolgok lényegét. Sokan nincsennek tisztában azzal sem, hogy a DNS megtalálását is leginkább neki köszönhetjük. Több évvel előre körbeírta, milyennek kellene lennie az örökítőanyagnak. És mindezt egyszerű fizikai számításokra építve. A DNS felfedezői az ő írásai motiválták.

Schrödinger wave-wave scattering magyarázata a Compton-effektre több mint érdekes, de bonyolult. Biztosra vehető, hogy ez a bonyolultság az, ami miatt elsüllyedt az egész a fiókok mélyére. Einstein E=hv energiájú fotonjait mindenki megérti, mert ez jó illeszkedik az emberi agy ismert hátköznapi sémáihoz.
(Nagyon érdekes, hogy ez a relativitásnál pont fordítva történy, ott annak ellenére fogadták el a téridő-s leírásmódot. hogy a többség bármit is megértett volna belőle.)

Csakhogy Schrödinger hullám-hullám szórását fel lehet írni téridőben is. Mivel ott a Doppler önmagától kiadódik (a téridőben nincs mozgás), így sokkal egyszerűbbé válik az egész leírás.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

A részecskék felírhatóak tehát egy olyan idősugárként, amit elemi hullámok építenek fel.

Az idősugár térbeli metszete egy gömszerű valami.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Mint írtam, téridőben leegyszerűsödik minden- Akkor lássuk. Most egy fotonon térül el egy elektron. Mindkettő legyen hullám, a foton fél hullámhossza legyen a rácstávolság.

Ismert, hogy az időtengely c-értékkel skálázott, vagyis c sebességnél a téridőben 45 fokban haladunk. Ez egyenlettel kifejezve
fi=atan(v/c) (tan45=1)
Ez az első feltétel.

A v sebességgel mozgó elektronhoz rendelhető egy hullámhossz, ami
gamma=1/gyök(1-v*v/(c*c))
l(elektron)=h/(m*v*gamma)

Ez a téridőben haladó hullám térbeli metszete. Ha ez fi fokban halad, akkor az eredeti hullám hullámhossza:
l(elektron)*=cos(fi)

Az elektron energiájából megkapjuk a foton hullámhosszát az alábbiak szerint,
E=m*v*v*gamma
f(foton)=E/h
l(foton)=c/(foton)
d=l(foton)/2
A d lesz a rácstávolság, ami a foton fél hullámhossza. Magától érthetően a egy hullámhosszra két csúcsot ad egy hullámfüggvény, ha abszolútértékét vesszük.

A Bragg-feltétel az alábbi
l(bragg)=2*d*sin(fi2)
amiből fi2-t kifejezve megkapjuk azt a szöget, amivel egy d rácstávolságú rács eltérít egy l(bragg) hullámhosszú hullámot.
fi2=asin(l(elektron)/(d*2))

A fi egyenlő fi2-vel, minden v értékre.
Ez nem a Compton szórás leírása, hanem egy egyszerű elektron-foton scattering.
Az elektromágneses kölcsönhatás mechanizmusa ennyire egyszerű...

[ Szerkesztve ]

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

A gravitáció pedig egyszerű diszperzió mentes hullámtörés, ahol a hullám az fotonhoz/elektronhoz stb rendelhető kvantumfizikai valószínűségi hullám.

De ez a rész már unalmas...

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Óvodás szintű fizika.
Nesze nektek GUT.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Ha feligatereszto tukorrel szetbontjuk a fenysugarat, akkor kis intenzitasnal mindig csak az egyik oldalon merunk fotont.
Ez a reszecske-szemlelet utolso bastyaja.

Ha ott a rács, elhajlik a fényhullám, ha nincs ott nem változik a haladási iránya.

Tudom, egy fotonhoz tartozó fényhullám-front kiterjedése sokkal nagyobb, mint egy atom. De ez csak egy részletkérdés, ami még megoldásra vár. A hullámok nagyon értenek ahhoz, hogy mindig újabb meglepetést okozzanak az embernek.

Hiszen az atom is csak egy konstruktív interferencia-hely. Térben szétterjedő, kimutathatatlan síkhullámok szuperpoziciója építi fel. Rossz irányba visz a részecskekép.

Ideje eldobni.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Hogy számolás nélkül is be lehessen látni, a két szög ugyan az.

d = c*h/(m*v*v*b*2) rácstávolság a fotonra
le = cos(fi)*h/(m*v*b) az elektron DeBroglie hullámhossza a téridőben fi szögben
fi2 = asin( le/(d*2)) szög a Bragg feltételből

fi2 = asin( cos(fi2)*h/(m*v*b)/ (2*c*h/(m*v*v*b*2)))
fi2 = asin( cos(fi2)*h/(m*v*b)/ (c*h/(m*v*v*b)))
fi2 = asin( cos(fi2)*h (m*v*v*b)/(m*v*b*c*h)) egyszerűsítés m,v,b,h
fi2 = asin( cos(fi2)*v/c)

sin(fi2) = cos(fi2)*v/c
sin(fi2)/cos(fi2) = v/c mivel sin(fi2)/cos(fi2)==tan(fi2)
tan(fi2) = v/c

Ez megegyezik a kezdő feltevéssel, miszerint a v-sebességű elektron-hullám fi szögben halad a téridőben.
fi=atan(v/c)
tan(fi)=v/c == tan(fi2) = v/c

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Nagyon szórakoztatóak tudnak lenni azok az ellenreakciók, amelyek akkor keletkeznek a fejekben, amikor valaki meg akarja érteni amit leírtam, anélkül, hogy értené a Bragg-diffrakció minden apró részletét.

Előveszi a nagykönyvet, és a beesési szögeket átfutva megállapítja, hogy itt valami nagyon nem jól van. (Sajnos a tudomány nem olyan, mint egy tv, hogy elővesszük a használati utasítást, és máris mindent tudunk az egész rendszerről.)

A fényhullám mindig 45 fokban mozog a téridőben. Ez abból adódik, hogy állandó a fény sebessége. Egy nem mozgó elektron ekkor 45 fokban esik a rácsra, mivel a sebessége 0, így az időtengely irányába mozog. Már itt összezavarodik az illető. A Bragg ábrákon a szög mindig a beeső fény és a rács által bezárt szög.

A én levezetésem ráadásul a már felgyorsított elektron hullámhosszával számol. Ez teljesen megzavar egy olyan embert, aki nem ismer minden részletet. (Most akkor el lehet képzelni, mennyit tudtak annó megérteni Schrödinger hullám-hullám szórásos levezetéséből.)

Csakhogy ez az egész filozofálás nem számít, mert nem így működik az egész. Fel kell venni egy d távolságra levő pontokból álló rácsot,amit 45 fok dőlésű, és ráereszteni egy l hullámhosszú hullámot. Ekkor rádöbben a könyvfizikus, hogy itt teljesem más az, ami számít. A szög, amit számolunk a Bragg-egyenlettel, az a konstruktív interferencia-helyek egymástól számított szöge. Mindegy, mi a beesési szög. A foton E=hv adagokban adja le az energiát, a fényhullám-rácson az elektron-hullám fi szögekben szóródik.

A leírás helyes képet ad az elektron-foton scatteringről.

[ Szerkesztve ]

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Az mester-egyenlet ott van minden tankönyvben.

Isten már csak ilyen ravasz. Vagy csak egyszerűen vicces.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Schrödinger, Lorentz, Huygens,Bragg, Maxwell és a többi nagy fizikus már réges-rég megoldották a fizika alapproblémáit.

A fizika gránitalapokon álló épülete a befejezett mű jellegét mutatta.

Lord Kelvin ezt úgy jellemezte, hogy "csak néhány felhőcske árnyékolja be a fizika tiszta kék egét".

Max Planck professzorának alapjaiban véve igaza volt. Ugyan még most is akad kutatnivaló bőven, de a gránitalapokat nem kellet volna elfelejteni egyeseknek.
http://www.valtozovilag.hu/t365/tux1208.htm

http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton1.html

A TOE a klasszikus fizika nagyöregjeinek gránitalapjaira fog épülni.
És nem számít, hogy ez mennyi embernek nem fog tetszeni.

peace.

Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.

Azért sztem az az univerzum, amelynek színpada 10 tér-, +(1 valós +1 képzetes) idő-dimenziós az időben előre, és 24 tér-, +(min(1 valós + 1 képzetes)) dimenziós az időben vissza, (esetleg a nemkommutatív térben), nem biztos, hogy ugyanazon az alapokon nyugszik, mint az említett; kétséget kizáróan nagy tudású, és mai napig is a modern fizika megteremtőőiként tisztelt elődök fizikája.
Túl a számunkra (számomra biztosan) alig kezelhető differenciálegyenleteken, úgy tűnik, h a számelméleti megfontolások lesznek azok, amik egyáltalán reményt hozhatnak a felvetett problémáknak, ha nem is megoldására, de legalább kezelésére.
A gondolat nem saját, csak nem tom a forrást megnevezni, mert a könyvet kölcsönadtam és soha nem kaptam vissza..

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Azt szeretném megkérdezni, hogy jó minőségben lehet e valahol a világegyetemről készített képet találni? Szeretnék kitenni a falra 1-2 kisebb hubble által készített képet.

[ Szerkesztve ]

Alcatel One Touch Max DB - Nokia 3310 - Nokia Ngage - Samsung E900 - Samsung P850 - Se w800 - Nokia N91 - Eten m500 - Samsung I900 - BlackBerry 9000 - Motorola Defy - Nokia E52 - Nokia Lumia 1020 - Apple Iphone SE

ha nem is a hubble, de itt elég jó nagy felbontású képek vannak: [link]

egész jók

...nézz a hátad mögé még akkor is,ha hátrafelé mész,mert a bizalom nagyon sokba kerülhet

Igen, tényleg szépek...

Dőre aki magát okosabbnak hívén, packázni merészel az Elektrubadúrral...

Te vagy másolsz valahonnan, vagy tanár vagy tudós vagy
elismerésem, ezeket a dolgokat sikerült teljesen érthetetlenné tenned számomra -.-

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Néhány nap múlva (dec.13-án, kedden) ugrik a Higgs-bozon részecskeként a Vákuumba, a kedvenc pancsolómba, hogy a Vákuumot teljesen betöltő Higgs-mező váljon belőle és tömeget adhasson, mint Vákuum: [link]
Idézet a cikkből: "Higgs elmélete szerint létezik egy mező, ami egyenletesen kitölti a vákuumot, és minden részecske ebben mozogva, ezzel kölcsönhatásban nyeri el a tömegét. Ez a mező a Higgs-mező, a folyamat elemi gerjesztése pedig az elemi részecske."

Karácsonyra a pápa szerintem átnevezi a Szentlelket Vákuumra, aminek feltehetően r3port (aka koszrajder, hexagon) is örülni fog , hiszen nagyon értve becsüli a Vákuumot, s közvetve megerősítette az azóta már hízóra fogott gyanúmat - [link] -, hogy a Vákuum az igazi tettes a tömeg ügyben, hiszen lopogatja is...[link]

Akkor ezek szerint az első tippem (926) talált süllyedt. Köszönöm

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Nem lett kész a Luca-szék, nem volt miről ugrania.

Kicsit bővebben kérhetnénk?

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

[link]
http://index.hu/tudomany/2011/12/13/szorul_a_hurok_a_higgs-bozon_korul/
Még bővebben, "bordalban":
Ugrás, Higgs-bozon, adj tömeget valamennyi szavamnak,
hadd legyek állhatatos Egri leányka dugó!

[ Szerkesztve ]

Kívánom, teljesüljön be a bordalban megénekelt óhajod, úgymint a vákuumhoz fűzött reményed. A fizikusok meg tegyék a dolgukat annak rendje és módja szerint.

Minden lehetséges!

Kösz Hasonló jókat neked is.

I.Q Level=>[link]

...nézz a hátad mögé még akkor is,ha hátrafelé mész,mert a bizalom nagyon sokba kerülhet

Ez a legjobb oldal...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Tehat te okosabbnak hiszed magad Einsteinnel.

Mert o ezt mondta a fotonrol:
All the fifty years of conscious brooding have brought me no closer to answer the question, 'What are light quanta?' Of course today every rascal thinks he knows the answer, but he is deluding himself.

http://todayinsci.com/QuotationsCategories/P_Cat/Photon-Quotations.htm

Ajanlom mindenkinek ezt az idezetet, aki fotonnal dobalozik es azt HISZI, hogy az egy reszecske.

De tudnam idezni Michio Kaku-t, aki szinten azt irta, hogy a feny semmi mas, mint rezges az 5th dimenzioban.

Hogyan lehet valami egyszerre reszecske es hullam?

In Feynman's full modern formalism, the propagators still go forward and backward in time just like the photon in Wheeler-Feynman, the antiparticle goes backward, and the particle forward (the photon is its own antiparticle).

http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work

Mar be lett egyszer idezve.

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html

A Maxwell egyenleteknek van egy idoben visszafele halado megoldasa. Ez teljeseb egyenrangu a QED path-integraljaval. Nem tudom mit nem lehet ezen erteni.

A feny es minden elektromagneses hullam klasszikus hullam. Annyi az elteres, hogy a vilagunkat ket Dbrane alkotja, az egyiken visszafele mennek a hullamok. Ezet szuperpozicioja adja a valoszinusegi hullamfuggvenyt.
Az elnyelodes egyetlen ponton jon letre, nyilvan a visszafele halado hullam egyetlen pontbol indul ki, ami kioltja az idoben elore halado hullamot.

Mivel a kolcsonhatasnal MINDIG a hullam hullamhossza szamit, ezert a kolcsonhatas a hullam-hullam scattering szerint zajlik le. Ezt jol mutatja ez a kiserlet.
Tovább vitte a gondolatmenetet Einstein, aki a “hurkát” sok részre bontotta fel. Az általa javasalt kísérletben, melyet Rupp végzett el, világító csôsugár-ionok nagy sebességgel haladnak el egy optikai rács mögött, a rácsvonalakra merôlegesen. A rácsvonalak a fényt eltakarják, míg a rácsvonalak között a fény átjut, a hurka tehát annyi darabra "vágódik" szét, amennyi rácsvonal van. A kísérletbôl kétféle eredményt várhatunk.

1. Az atom a fénykvantumot momentán, pillanatszerûen emittálja. Így az egész energia valamelyik rácsközön jut át és frekvenciaváltozás nélkül észleljük a fotont. A hullámsor többi része hatástalan marad, tehát hatástalan a feldarabolás is.

2. A hullámsort sûrû feldarabolással megváltoztattuk – olyan érteIemben, mint az antenna kisugárzását a rádióban a beszéd frekvenciája szerint való kivezérléssel – azaz moduláltuk. A moduláció azt eredményezi a hullámtan szerint, hogy a vivôfrekvencia (jelen esetben a fény rezgésszáma) mellett megjelenik a két odalfrekvencia, melyek a moduláció frekvenciájának a vivôfrekvenciához való hozzáadásával ill. levonásával keletkeznek. Változás történt tehát a fény színében.

Rupp kísérlete a 2. eredményt adta: kimutatható volt a fény rezgésszámváltozása.

http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton2.html

Ha nemletezo hullamok lennenek a QM hullamai, akkor ez nem lehetne igy, A hullamok leteznek, hiszen modulalni lehet veluk az energiat. Ha a foton egy reszecske lenne, akkor ez nem igy tortenne.

Ha ezt nem tudod felfogni, foglalkozz valami massal, ne fizikaval.

Minden apro reszlet a nagy elodokre gondolataira epul.
A baj az, hogy manapsag mar nem divat ezeket a gondolatokat megtanulni. Szinte senki nem erti a hullamfizikat. De azt pontosan TUDJAK, hogy a foton egy reszecske.

lol

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0806/geszti0806.html

A lelki áttörést a hatvanas évek végétõl John Stuart Bell hozta meg (4. ábra), aki - miután huszonéves korában megalkotta fõmûvét, a híres Bell-egyenlõtlenségeket - óriási lendülettel kezdte támadni és gúnyolni a koppenhágai szellemû kvantummechanika világát. Tõle származik a hírhedten sértõ hangulatú betûszó: a kvantummechanika »FAPP« (For All Practical Purposes, azaz minden gyakorlati célra) kiválóan mûködik, miközben az értelme homályban marad.

Ennyit a QM-rol. Nem en mondtam. lol
Az csak egy leiro elmelet.

A fenti kiserlet megmutatja azt, hogy a szelsosegesen reszecske-centrikus modell mindig hibas eredmenyt ad.
Marpedig a Koppenhagai-ertelmezes ilyen, tehat hibas.

Olvasnivalo

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdf
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdf

http://motls.blogspot.hu/2012/06/why-feynmans-path-integral-doesnt.html

http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work

Sosem szabad elfelejteni, hogy mindig egy maganvelemenyt olvasunk, nem a teljes igazsagot.
De a legpontosabb elmelet jelenleg a QED. Ennek a kiindulopontja a Feynman-Wheeler elmelet.
A hullamok letezesere ezer kiserletet lehetnee felhozni, Nem olyan nehez ezt osszerakni.
Felesleges kodositeni.

(esetleg a nemkommutatív térben)

Ez is csak egy FAPP. Jol mukodo nagy semmi. Egy matematikai eszkoz a valosag kozelito leirasara,

Mivel az osszes modern elmelet csak valoszinusegeket ad, ezert meg a kozelites kifejezes is eros ezekre.

Ugye aki eleteben nem szamolt idoben elore es hatra halado hullamokkal, az nem erti, hogyan tuntethet el egy ilyen hullam egy masikat. Nos, nem tul nehez kiszamolni, lehet probalkozni.
A vegeredmenyt elarulom. Az eredo hullam fazisa csak az idokoordinatatol fogg fuggni, a terkoordinatak mindig kiesnek. Mintha valahol mar talalkoztam volna ezzel... ja , a kvantumfizikat pont ilyen hullamok irjak le.xD

Ezek idoiranyu hullamok, es koherensek, az osszes elektron fazisa csatolt, mintha egyetlen elektron lenne mind.
A fermionok negativ elojellel interferalnak.
Ez annyit jelent, hogy a fermionhullamok a ter egeszeben tokeletesen kiejtik egymast.

A vakuum uresnek LATSZIK. Csakhogy a latszat mindig csal,

Jellemzoen a Pauli-féle kizárási elvet is rosszul ertelmezik.
Ket elektron nem lehet ugyanabban az allapotban. Ez igaz, csakhogy..

Helyesen ez ugy hangzik: ha sikerul valahogy ket elektront ugyanabba a kvantumallapotba hozni, akkor egyiket sem fogjuk tudni detektalni.
Ez az elektronok vakuum allapota. Mind ugyanabban az allapotban van, egy szuperfolyadekot alkotnak.
Ez megfelel a Dirac-vakuumnak.

Elektron-pozitron parok keletkeznek es tunnek el benne, mert a hullam nem tokeletesen szimmetrikus. De valojaban a vakuumot teljesen kitoltik. Ezek nem csupan matematikai terek. A Dirac-vakuum /vagy eter/ valosagos, csak szinte merhetetlen.

Dehat amit irok az is csak egy maganvelemeny.

Egy dolog biztos. Jelenleg a QED a legpontosabb elmelet. Ott egyetlen reszecske minden lehetseges uton terjed. Egy hullamteret alkot.

A QED gyokerei a Feynman-Wheeler elmeletig nyulnak vissza. A hurelmeletesek is a path-integral modszert hasznaljak. Kell ennel tobb?

Mit is mondott egyszer valak? A vegso elmelet onnan ismerheto fel, hogy nem lehet mashogy.
Nos, Feynman megtalalta a vegso elmelet fele vezeto egyetlen lehetseges osvenyt.

Aki azt allitja, hogy ez nem a klasszikus fizika megalkotoinak a vallan nyugszik, az egyszeruen nem ismeri a reszleteket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
A William Rowan Hamilton által a mechanikában megfogalmazott „legkisebb hatás elvének”, és a Fermat-elvnek a meglepő hasonlósága vezette Schrödingert arra, hogy felírja a kvantummechanika alapegyenletét, a Schrödinger-egyenletet. Ezen is túllépett Richard Feynman amikor megmutatta, hogy létezik a kvantummechanikának egy olyan alternatív alakja amely tisztán a Fermat-elven alapul. A fizikai gondolkodást a geometriai optikától indulva a klasszikus, majd a kvantummechanikán át elvezeti a kvantumoptikáig.
A valosagra a hullamok fizikaja ad magyarazatot. Ezt a hurosok tudjak.
Aki nem tanulta meg a klasszikus fizikat, az nem is fogja erteni soha....

Az osszes EPR tipusu kiserletben az egyik foton polarizacios iranya mindig meroleges a masik meresi pont polarizatoranak iranyara.
Hogyan lehet ez, ha egyszer Feynman szerint is leirhato a QM lokalis elmelettel?
Nos, ez itt most inkabb csak egy koltoi kerdes volt...

Egy terben szetterjedt hullam nem valtoztathatja meg a polarizacios iranyat. Ez lehetetlen.
Az EPR fotonok polarizacioja mindig merolegesek egymasra. Es az egyik polarizacioja mindig egyezik az egyik oldali polarizator allasaval.

Pedig mi akar a foton terjedese kozben forgathatjuk a polarizatort. Nos, erre egyetlen lokalis elmelet ad magyarazatot. Amit leirtam.

De bonyolithato a kiserlet: quantum repeater

Látom, szép lassan feladja mindenki.
Nos, én nem. Sokat számoltam, és mondhatni, nagyon érdekes dolgokat lehet találni ezzel a módszerrel.

Az első érdekes téma a hullámok szuperpoziciója.
Ezt a fogalmat már jól ismerjük a hullámtanból. Csakhogy nemlineáris hullámok is léteznek.
Leszimulálni sem túl nehéz. Csatolt oszcillátorok kellenek, amelyeknek a rugóállandóját függővé kell tenni az amplitudótól. A Schrödinger-féle Compton-megoldás is hasonló hullámokat használ.
Nagyon érdekes látni, ahogy két ilyen hullám ütközik. Ugyanis lepattannak egymásról, MAJDNEM úgy, mint két golyó.

Miért fontos az a "majdnem".
Ezért:

http://en.wikipedia.org/wiki/Klein%E2%80%93Nishina_formula

Igen, a Compton-scattering