És mi van ha mégis? Mert ugye a tér az gyorsabban tágul, mint a a fény, ugyanis, ha nem lenne gyorsabb, akkor nem lenne hova eljutnia a fénynek, meg a részecskéknek, meg az anyagnak. Ugye minél gyorsabban haladsz a térben, annál lassabban haladsz az időben. Tehát ha eléri valami, (bármi) a fénysebességet, (jelen esetben maga a tér) akkor megáll az idő. De!, ha gyorsabb vagy, akkor szerintem az idő visszafelé kezd el ketyegni, és..... Most itt tartok
(én ennek bizonyítására keresek hozzá értő fizikust, akivel megosztom az érte járó Nobel díjat.

Jó régi posztra reagáltál, valamint akinek válaszoltál 7 éve már be sem lépett.
A tér tágulhat gyorsabban a fénynél, korai inflációs szakasz a mp töredékében, valamint manapság az Univerzum nagyon távoli területe, amely így ki is kerül a kauzalitásból. A lokális anyagi, tömeggel rendelkező testek nem mozoghatnak fénynél gyorsabban, esetleg megközelíthetik, de el nem érhetik. Legalábbis a jelenlegi tudástár szerint.

Az még hagyján, de soha nem tudná, hogy mennyi az idő. Ugyanis egy 1 méter átmérőjű körön körbesétálgatva állandóan 13 centiméterenként másik időzónába kerülne... az pedig már egyenesen szédítő lehetőség, hogy a Vasárnap.Hétfő vonalon ide-oda lépegetve 1 egész nappal lenne öregebb, vagy fiatalabb. Stipi - stopi levédem az időgépem működési elvét;
Minden Jog Fenntartva...!!!

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Ja tudom, kíváncsi voltam él e még a téma, mert nagyon érdeklő vagyok, sajna csak elméleti elképzeléseim vannak, tanulmányok nincsenek. De mostantól állandó leszek, és figyelek, tanulok. Egyszerűen letehetetlen

Én is csak amatőr vagyok. Amit lehetett könyvekből, filmekből, cikkekből, előadásokból szedtem össze. Ha alaposabban bele szeretnél mélyedni, ajánlom Dávid Gyula előadásait a Galileo Webcast keretében. 9 rész, jó hosszúak, itt az első.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

A Dávid Gyula ezen a 9 részes 'A lakható Világegyetem' előadás sorozatán személyesen részt vettem tavaly. Nagyon szerettem járni, hatalmas élmény.

Irigyellek, személyesen találkoztál a Mesterrel

Megnéztem egy csomót; tényleg jó...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Vágja rendesen a prof

Én letöltöttem majdnem az összeset a Youtobe-ról.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Nagyon helyes. Az a biztos ha megvan offline is

Csakhogy közben tágul is. A hőmérséklet pl gázok esetén a molekulák mozgási energiájának szabadságfokokra leosztott energia sűrűsége, (szilárd testeknél pl rezgési). Csakhogy az Univerzum tágul, nemhogy nem melegszik, hanem a "Nagy Fagyásig" egyre hűl.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Ha már meg van valahol e linkek+cmm. listája, akkor egy lendülettel másold már be ide nekünk azokat a linkeket ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sziasztok. Azon gondolkodtam. Létezhet-e az,hogy az Intergalaktikus térben ahol abszolút semmi tömeg semmi sötét anyag nincs ,semmiféle gravitációs vonzás ,mint például egy naprendszerben vagy csillagközi térben ahol a csillag és a galaxismag tömegvonzása érvényes. Tehát létezhet-e ,hogy abszolúte nem tellik az idő. Vagy épp ellenkezőleg. Extrém gyorsan. (pl feketelyuk lassabban tellik vs föld ahol szintén lassaban mint a világűr ,de nem úgy ,mint a feketelyuk közelében) Tehát ,ha kiszabadulnánk a galaxis tömegvonzásából.Mi várhat ránk az intergalaktikus térben!? Ugye ez a rész áll legközelebb a tökéletes vákumhoz, itt a legritkább az anyag sűrűsége. Az anyag pedig hatással van a téridőre tömege révén

Valójában arra is gondoltam ez az Intergalaktikus tér. Ez a majdnem teljes Vákuum tágíthatja az Univerzumot. Mert Elég érdekes ahol anyag van ott sötét energia és az idő is másképp tellik mint ebben a térben. Tehát az Ősrobbanás lehetett egy Vákum miatt!?

Sziasztok. A fény vákumbeli sebessége ahol a leggyorsabban tellik az idő nyila. Ott a fény a leggyorsabb. Ahol égitestek vagy anyag van Tehát. Anyagi közegekben kisebb a vákuumbelinél. Nem lehet ,hogy a fektelyukak azért feketék Mert valójában rettenetesen belassítják a fényt? Magyarán minnél nagyobb a tömeg vagy a gravitáció a fény annál lassabb ennek ellenkezője minnél kevesebb az anyag/gravitáció minnél nagyobb a tiszta vákuum annál gyorsabb. !? Magyarán a fény egyeltalán nem tud kiszökni a fekete lyukból mert belassul. külső szemmel legalábbis ezt látjuk. Régóta foglalkoztat az ,hogy a Vákuum főleg a tiszta vákuum amely az intergalaktikus térben van. Gyorsító pályaként hat. akár űrhajókra is. Mert az idő vákkumban zero gravitációval tellik leggyorsabban. Igaz az idő relatív de egy fekete lyuk közelségéhez képest

[ Szerkesztve ]

Ez egy olyan kérdést vet fel bennem ,hogy vaalójában a fény a fotonok sebessége terjedése Igazából a vákum/minnél kevesebb anyag érdeme. Tehát a fényt valójában a vákum hajtja!? Meglehet oltári nagy baromság de érdekes. Mert minnél nagyobb a vákum annál gyorsabb és ez a max 300ezer/sec es végsebessége azt jelentheti ,hogy a vákum amelyet az univerzum tágulásának tulajdonítok ilyen erős?

[ Szerkesztve ]

Én csak a tudósok véleménye alapján mondom a ma elfogadottat. A fény terjedési sebessége a vákuumban a legnagyobb persze, de ott állandó 300000 km/sec. Fekete lyuk közelében és az esemény-horizonton belül is ennnyi, csak a fekete lyuk tömegvonzása olyan nagy hogy a szökési sebesség lesz nagyobb, mint a fénysebesség, ezért nem jön ki belőle a foton sem, tehát fekete.
Persze legtöbbször a körülötte levő akkréciós korong fénylése elárulja a helyzetét.

Idődilatáció - nagy tömeg közelében alaposan belassul, de a vákuumban normálisan telik, nem gyorsul fel sztem a sokszorosára pld a földinek. A Földi idő csak kismértékben tér el az űrbélitől, mivel a Föld tömege relatíve kicsi. Jelentősebb időlassuláshoz relativisztikus tömeg kell, fekete lyuk, neutron csillag, vagy ehhez hasonló nagy tömeg.

Viszont van olyan elmélet is, amely szerint a fény sebessége az univerzum születésekor nagyobb is lehetett, mint amit a az "utóbbi" 13 milliárd év megfigyelései alapján állandónak vélünk...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Néha felhozzák, majd elvetik ezt. Kb olyan 10 éve volt valakinek ilyen elmélete, egy darabig érdekesnek tartották, aztán elvetették, majd nemrég megint fontolgatják.
A legtöbb tudós mostanában a felfúvódás elméletet(Alan Guth inflációs elmélete) fogadja el, melyben a fény sebessége nem változott, viszont a nagyon korai szakaszban, 10−36. mp től 10−32- ig a tér tágult a fénynél gyorsabban. Megoldja a horizont problémát - csak bizonyos távolságot látunk be, mivel ezen határ felett nem volt ideje a fénynek ideérni 13,8 millárd év alatt sem, valamint a horizonton kívüli rész soha nem kerülhetett kapcsolatba a látható világegyetemmel, tehát nem keveredhetett vele, nem alakult ki egyensúly, emiatt teljesen más lehet. Kipattanhatott más buborék, buborékok halmaza, melyekben teljesen mások az alapvető állandók - multiverzum. Megoldja azt a problémát is hogy miért pont olyanok a részecskék és a kölcsönhatások a világegyetemünkben, amit tapasztalunk, ami miatt létrejöhetett az élet. Mivel végtelen számú világegyetem létezik, végtelen időben, egyszercsak kénytelen az egyik felvenni pont azokat a tulajdonságokat, melyeket a sajátunkban tapasztalunk.

Ha mégis kiderülne, hogy a gravitáció nem a fény sebességével terjed, haem gyorsabban, esetleg annyival gyorsabban, hogy mi már a planck-idő mértékével mérve is végtelennek látjuk, akkor az azt jelenti, hogy a kvantum fizika mögött is egy mégy bonyolultabb szerkezetű réteg húzódik, amelyben a húrelmélet "elemi" húrjai is,még összetettebb további szerkezettel rendelkeznek.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Na és mi van akkor ,ha a fénysebessége jelenleg is nagyobb mint 300ezerkm/s csak az intergalaktiukus térben ahol majdnem tökéletes a vákuum. Elvégre ott sosem mérték. Minnél nagyobb a vákuum annál gyorsabban száguld a fény , csak ,hogy a Galaxisunkban Naprendszerben földön sok az anyag nagy a Gravitáció.

[ Szerkesztve ]

No és mi van akkor ,ha Nem a szökési sebesség nagy ,hanem vákuum túl kicsi. Ezért ragad a fekete lyukban a fény mert nincs ami szállítsa. Nem Gyanús ,hogy az egész világűr egy hatalmas nagy vákuum!? Na és ebben a vákuumban az űrben gyorsabban tellik az idő mint az égitestek vagy azok közelében?

Ahol anyag van / nagy gravitáció ott az idő lelassul és a vákuum is sokkal kisebb mint az űrben. Viszont ,ha a vákuumban fénysebességgel megyünk utazunk a jövőben mi van ,ha az idő nyila az időgép az univerzum ideje is a Vákuum<----->Anyag eggyüttesének játéka

[ Szerkesztve ]

Minden elméleti hipotézis helyes lehet, amíg a gyakorlatban meg nem cáfolták. Ha Planck bácsinak igaza van, akkor a téridő raszteres, tehát az anyagi világban létezik a legkisebb időszelet és a legkisebb térpont. A foton csak ezek között mozoghat, ugrálhat, tehát véges idő, véges térpontok között pattog. Ezért lehet állandó a sebessége az Bigbang környékén és a mai 13,8M éves univerzumban is.
A vákuum amúgyis relatív, nem tökéletes, a legnagyobb mértékű pedig ahogy mondod, az intergalaktikus térben. De... mindenhol jelen van a részecskepárok felbukkanása, melyek a vákuumból kölcsönzik az energiát, pillanatra felbukkannak, majd eltűnnek. Ezek ugyanúgy hatással lehetnek a legkisebb raszterpontok közötti max sebességre, mint akár a normál földi körülmények, avagy akár a feketelyuk belsejében, az eseményhorizonton belül. Bár utóbbiról a tudósok is úgy nyilatkoznak, hogy nem tudjuk, elképzeléseink vannak...
Vákuumenergia : létezése ugyan kísérleti jelleggel is bizonyított, de valszeg egy megfagyott vákuumban van a mai univerzum. Magas nyugalmi energia, mely a legkisebb térpontok közötti minimális potencia gödrében van. Alagút effektus játszhat, az idő kiszámítása lényeges. Asszem a protonbomlás is valami 10x30- adikon év kb, tehát nem tudni mikor fog átütni, a túlhűtött nem mozgó víz is megfagy egy pillanat alatt, bármilyen külső behatásra. X idő után biztos, de még becslések sincsenek, lehet hogy az univerzum egész jövőbeli ideje is kevés lesz hozzá.
Módosíthatja : a még kezdő húrelmélet. Ebben a Planck minimális értékek módosulhatnak, egészen más lehetőségek jöhetnek. Gond csak az, hogy a mai számítási teljesítmény kevés ehhez, de kellene az egységes micro(kvantumgravitáció), és a macro kozmológia egyesítéséhez.
Ma még csak a klasszikus kvantumelmélet és a relativitás van egyesítve, és ez sok-sok kísérlettel igazolja hogy Einstein papa mekkora koponya volt. Tehát csak a kvantumgravitáció(Bigbang 10-44 msec korban, ill előtte) a kérdés, lehet hogy a következő generációs kvantumszámítógépek majd megoldják, persze megfelelő operandusokkal, amit a jövőbeli fizikuspalánták táplálnak bele.

De ez a megfagyott vákuum már Big Bang előtt is itt volt. Hogy az ördögbe keletkezett ,hogy Lett itt a semmi.ó?

[ Szerkesztve ]

A Bigbang előtt nem volt semmi, a tér és az idő vele együtt keletkezett, amíg nincs anyag vagy egyáltalán részecskék, addig nincs értelme egyikről sem beszélni, tehát tér hiányában semmilyen vákuumállapot sem létezett. Az idő múlását pedig a térben végbemenő változások hozzák létre.
Nem tudják a nagy koponyák sem, egyszerűen azt mondják hogy el kell fogadni hogy a semmiből is keletkezhet valami, jobb magyarázat egyelőre nincs.
A túlhűtött vákuum pedig egy korai fázisátalakulás eredménye, még a mperc törtrészében valamikor átcsapott egy korábbi állapot, ez eredményezte a mai állapotokat.
Hogy mennyire "szellemvilágban" élünk, arra jó hasonlat, ha a ma látható Univerzum összes anyagát szétkennénk egyenletesen, a rendelkezésre álló térben, akkor mindössze köbméterenként 1-2 proton jutna, ilyen jó vákuumot a legjobb berendezésekkel sem tudunk előállítani.

Dehát a semmi az ,hogy nincs anyag ,az maga a Vákuum nem?

Nem. Ha nincs tér, nincs semmi, vákuum sem. Lényegében kell hogy legyen téridő, ez egy szövedék, szerkezete van, deformálódhat(pld nagy gravitáció esetén). Az anyag és a téridő összekapcsolódik, egyik sem létezhet a másik nélkül. Az vákuum pedig a nagyon kevés anyag a térben, de tökéletes vákuum nem létezik, mindíg jelen van valamennyi részecske, ha más nem akkor a véletlenszerűen felbukkanó-eltűnő részecskepárok.

A Bigbang előtt nem volt semmi

Ezt nem tudjuk.

Végülis...tényleg nem lehet tudni. Ha helyes, avagy akár közelít a valósághoz, a ma elfogadott Bigbang elmélet, akkor legalább három kérdés nem megválaszolható.
-mi volt előtte, volt-e egyáltatalán valami ?
-hogyan keletkezett a semmiből valami ?
-mitől, milyen okból indult el az egész ?
Azután már a koraitól egészen a mai Univerzumig már levezetik a fizikusok a történéseket, melyek hihetően is hangzanak.

[ Szerkesztve ]

A vákuum nem a semmi, mert a vákuumnak fizikai állandói vannak !

Az ősrobbanás oka az, hogy a vákuum disszipáció mentessége pillanatszerűen megszűnt egy időre !

Nem a semmiből hanem a láthatatlanból: a neutrínó tenger elégé láthatatlan ahhoz, hogy semminek tűnjön !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-molekularis-vakuum-1213509

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Érdekes elmélet. Küldd el Dávid Gyula mesternek, ha még nem tetted.
A Bigbang előtt nem volt semmi, tér hiányában a vákuum sem. Emiatt a Neutrinó is csak később keletkezhetett.
Visszatérve korábbi gondolatomhoz - minden meg nem cáfolt elmélet igaz lehet(nyilván a Tiéd is). Namost, ha a nagyon kicsi időintervallumban előfordult fázisátmenet(Gut felfúvódás elméletben is játszik), akkor nem lehet tudni hogy a Bigbang előtt volt-e megelőző fázis. És továbbmenve megkérdezhetjük hogy a megelőző fázis honnan van, vagy annak az elődje honnan van...és így tovább.
Belegondolva semminek nem szabadna létezni, főként a ma látható bonyolult Univerzumnak sem.

"Érdekes elmélet."
Igen az, egy nagyobb és meglehetősen bonyolult elmélet egyik fejezete ! - én találtam ki .

A linkjét elküldtem emailban Dávid Gyulának:
, de megijedt a radikális, ill. szokatlan volta miatt, és azt válaszolta nekem emailban, hogy el se fogja olvassa, nehogy plágiummal vádolhassam: sajnálom, bár már régebben volt ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Minden +elmélet csakis pozitív hatással lehet a tudomány fejlődésére. Igazolása-megcáfolása egy lépéssel közelebb visz az igazsághoz. A végső elmélet azonban nagyon távol van, vagy nem is megismerhető, a kutatást éppen ez viszi előre, emberi tulajdonság az ismeretlen felderítése. Ha mindent tudnánk és nem lenne felfedeznivaló, unalmassá válhatna az élet.

Gyerekek mi történne ,ha nagybb vákuumot hoznánk létre egy hajó belsejében mint ami kint a világűrben van!?

Nem lehet olyan nagy vákuumot létrehozni. Ha kiengeded a belső levegőt, kiegyenlítődik a nyomás a külső vákuummal. Ki kéne szivattyúzni a hajóból a teret is, akkor lehet hogy a külső vákuum összeroppantaná

Minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Az is lehet, hogy azért látunk az Univerzum szerkezetében hatalmas üres tereket a hálószerűen összefonódó látható és csupán gravitáció által érzékelhető sötét anyag szövedéke között, mert a fény, az üres vákuumban sokkal gyorsabban mozog, nem a távolság a nagy és óriási, hanem aki áthalad rajta, annak kezd roppant gyorsan járni az órája, ezért hiszi azt "ezer éveken át utazva", hogy óriási távolságokat járt be.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Dávid Gyula előadása szerint "szinte darabra pontosan 6 db proton per köbméter" ami viszont éppen határesete annak, hogy sima sík az Univerzum, mert ha ez a szám nagyobb, akkor "nagy reccs" folyamatában később újra összeomlik, ha kisebb, akkor (a szökési sebességet túllépve) szétszakad, de így viszont egy örökké tartó, bár egyre lassuló tágulással a végzete a "NAGY KIHŰLÉS" lesz...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Sziasztok most nézem a galaxis tele van csillagközi gázzal. Ezt nem -e lehetne felhasználnia egy űrhajónak útja során. Üzemanyagként? Így egész úton biztosítva lehetne az üzemanyag. Vagy ez annyira ritka közes ,hogy beszélni se éri meg róla?

[ Szerkesztve ]

Fel lehetne, sőt nem csak üzemanyagnak, van sok Oxigén is a gáz felhők között.
Valójában egy tartós űrutazás nyugodtan be lehet tervezni 100 - 200 évre is, és akkor a zűrhajó nyugodtan lehet egy utazó falu is akár.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Továbbá, ha nincs semmi, akkor az "Energia Megmaradás törvénye sem létezik ergo bármi létrejöhet a semmiből is, és meg is marad, ha az új konglomerátum már tartalmazza az energiamegmaradás törvényét.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Logikusnak tűnő gondolat, bár a problémára sztem csak részleges magyarázatot ad. DGy professzor is mondja hogy egyszerűen csak el kell fogadni hogy a semmiből keletkezett valami, jobbat a tudósok sem tudnak egyelőre. Valamint az Univerzum egészére nem érvényes az energiamegmaradás törvénye, csak a lokális objektumokra. A tágulás, és a sötét energia növekedése, negatív taszító hatása, a gravitációval szemben, ma már elfogadott tény, ez is pld ha nagy léptékben nézzük, sérti az energiamegmaradást.
A témához kapcsolható Asbóth János előadása is, aki a 22- es Nobel díj 3 tudósát is követi, az összefonódott részecskék távolhatása. Ez az első méréssel is igazolt tény, mely kilóg Einstein Relativitáselméletéből, bár nyilván az általa leírt téridőre épülő mechanizmusok remekül működnek a mái napig, pld a GPS is hibásan működne, ha nem szinkronizálnák a relativisztikus eltérésekkel.
A 3 Nobel díjas viszont igazolta hogy a lokális realizmus sérül, a mindenkori megfigyelő fénykúpján kívül is van kapcsolat a helyi téridő koordinátákkal, mintha a téridő folyamatosan felfeslene, emiatt tűnik úgy hogy a részecskék léteznek, és azt az érdekes következtetést is mondja, hogy a részecskék valójában "nem vannak", nehezen érthető, érdemes megnézni az előadást.

Einstein-Podolsky-Rosen érvelése: vagy a valóság (amiben hagyományos értelemben vett független! kísérleteket végezhetünk) kvantummechanikai leírása nem teljes vagy a lokális realizmus nem létezik. Ezt később John Bell is levezette.

Ilyesmi, de még korántsem teljes, kíváncsian várjuk a fiatal fizikusok felfedezéseit, még kb 20 évet kell várni hogy az anyagi világ(realizmushoz tűnő, de valódi elmélete) leírása, a relativitás+kvantumgravitáció egyesítése megszülessen. Mely természetesen fajunkat elvezeti az anyagi világ legmélyebb titkainak megértéséhez, ahol már szinte istenekként variálhatunk, feltéve ha túléljük a mostani önpusztító háborús és klimakatasztrófára vezető törekvéseinket.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok valami nem stimmel ezzel a bolygó keletkezéssel Úgy vélem a Gázóriások Holdjai Igazából mind bolygók amelyeket befogtak. Pár bolygónak sikerült rengeteg gázt begyüjtenie (valószínüleg gáz sávban lehettek vagy nagy tömegük volt vagy is-is) Így váltak gázóriássá majd befogták a többi bolygót amelyek most holdak lásd titán europa charon enceladus. Valószínüleg rengeteg protobolygó gyúródik össze a fiatal naprendszerben

[ Szerkesztve ]

Annak idején, amikor Eddigton állítólag igazolta anno egy napfogyatkozás során Einstein fényelhajlás elméletét, annyira a hibahatáron táncolt a mérés pontossága, hogy ha arra támadt volna kedve, azt is mondhatta volna, hogy az elmélet téves...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

[link]
Roppant érdekes lehetőséget vet fel a cikkben említett tény. Először is; a valóságos, fizikai tér a húrelmélet legkiterjesztettebb verziója szerint 24 dimenziós, és ebben az időben is előre - hátra is lehet mozogni...
Az a felismerés, hogy az univerzum tágulásával párhuzamosan a fekete lyukak tömege, mérete stb., is párhuzamosan nő, még akkor is, ha a környezetükben láthatóan nincs meg azaz anyagmennyiség, amiből táplálkozhatnának; - táplálkozhattak volna ,- felveti azt, hogy a mi Univerzumunkon kívüli forrásból származik a sötét energia, ez tágítja a teret, de igazából leginkább az üres teret, hiszen maguk a galaxisok nem tágulnak, csak a közöttük lévő távolság nő. Az pedig, hogy a világunk miért három dimenziós, az következik; Gorelik: Miért Három Dimenziós A Tér? munkájából, azért, mert bonyolult struktúrák tartósan csak három dimenzióban hozhatók létre kettő vagy egy dimenzió esetén visszazuhan egy középpontba, négy, vagy több dimenzió esetén a nem tökéletes egyensúlyi feltételek esetén egy dimenzióval kisebb tulajdonságú darabokra szakad, egészen a három dimenzióig, amely egyedül képes arra, hogy struktúrákat hozzon létre tartósan.

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Bocsánat de rosszul fogalmaztam az előző hozzászólásomban; egészen pontosan, abban a világban "az időbeni egymásutániságnak nincs már értelme. Na nem mintha ez a formula olyan marha triviális világot írna le...!

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.