Hirdetés

2024. május 1., szerda

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#602) hexagon


hexagon
csendes tag

Feynman szerint nincs is nem is lesz olyan mechanizmus, ami magyarázatot adna a két réses interferencia kisérletre.
Azért próbálkozni remélem még lehet.

Legyen most a vákum egy fürdőkád vize. Ha két ponton rezgésbe hozom, akkor az ismert interferencia minták rajzolódnak ki a víz felszinén. A kád falán pedig lesznek helyek, hol nem fog hullámozni a víz. Ezek a helyek megfelnek a fény esetében az ernyőn kialakuló sötét csíkoknak.
Mint mondottam, a vákum negatív energiajú részecskék tengere. Szórjuk tele a viz felületét szivacs golyókkal addig, amíg teljesen be nem borítják a víz felszinét. Ekkor vegyünk ki egyet közülük. A helyén egy lyuk marad.
Most ismét rezegtessük a vízfelületet két ponton. A lyuk mindig oda kerül, ahol az amplitudó a legnagyobb lesz, hiszen a gravitáció miatt a golyók onnan legurulnak.
A kvantummechanikában is ott a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy részecskét detektálunk, ahol az amplitudó a legnagyobb.
Persze az egy forgó vektor, de nem állítottam, hogy a kvantummechanika hullámai egy az egyben a vákum hullámai. Csak azt mondtam, hogy lennie kell valós hullámoknak is.
Nagyon szép a fürdőkádas hasonlat, legtöbbször oda kerül a lyuk, ahol nagy az amplitudója a vízfelületnek. De van egy pici hiba. A lyuknak mindig egy golyónyi méretűnek kellene maradnia. Hiszen a foton is mindig egész marad ahogy a pozitron is, pedig az is csak egy lyuk.
Erre csak egyetlen megoldás van, rácsba kell rendezni a golyókat, és olyan mechanizmust létrehozni a kapcsolódási pontokon, hogy mindig egy egész golyónyi rész mozdulhasson el. Ez túlbonyolításnak látszik, pedig nem az.
Ha egy félvezetőben létrehozok egy lyukat, az nem pozitron lesz, de pontosan úgy fog viselkedni. Ez mindig egyetlen elektron hiánya lesz, nem osztódik szét, nem folyik szét. Ennek az okát mi értjük. Az elektron az mindig egy egész, így nem hiányozhat soha fél elektron egy atomból. Nos a vákumban ugyan ez történik.
A vákum rácspontjának pontosan meghatározott struktúrája van. Ez ugyan olyan megkötéseket eredményez, mint amilyenek a félvezetőknél vannak.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.