Köszönöm a válaszokat.

Egy Bosh C7 töltőnk van, lassan tölt, nem hiszem hogy nagy teljesítmény igénye van, AGM akksi, így 7A-el tölt állítólag.
Az autóba épített inverter nem rossz ötlet. Azért preferálom mégis az UPS-t, mert ha már valamit viszegetni kell, akkor az UPS jobban egyben van, saját akksiját tölti ha bedugjuk az irodában, a Bosh C7 "okos" töltő meg adott.
A kocsi távolról nem indítható, a viszonylag kicsi zárt tér miatt nem is lenne jó.

Falcon

És az a pofon egyszerű megoldás senkinek nem jutott még eszébe, hogy egy kutya közönséges autó akkut bikakábellel rákötni és rajta hagyni "töltés" címszóval?
Majd miután kiegyenlítődött a potenciálkülönbség, le lehet venni és hazavinni felölteni.
Nem kell se inverter, semmi.
Persze mivel nyugalmi feszültséggel "töltünk", ezért el lehet játszani ezt gyakrabban. Akár rutinszerűen munkába menet, stb. Nálam a kamera legalábbis lehúzza télen egy nap alatt a beállított 11.8V feszültségre az akkut - ahol leválasztja a kamerát a tápja.

#20547 FalconKnight
Amúgy ha normális eszközök vannak fixre bekötve, akkor ott szokott lenni vmi feszültség beállítás a DC-DC konverteren, ahol lekapcsol az eszköz. Nyomkövetőnek meg kéne legyen saját backup akkuja is és szólnia kéne a tulajnak, ha lemerül/leválik az akkumulátor.
Milyen gagyi cuccok azok, hogy kisütik a kocsi akkuját?

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Elsősorban a HiFi-met szeretném védeni, de leginkább tápkondícionálás lenne a feladat.
A "HiFis" eszközökbe általában beépítik a varázslatot, nem szeretem olvasgatni a sok BSt, látni a horror árakat, és az ezért kapott belső felépítésről a képeket.
Sajnos nem különösebben értek az elektronikához, de jobban bízom az ipari alkalmazásokban, mint az audiofilnek mondott eszközökben

Van már egy APC túlfeszvédős elosztóm, de ez nem szűri meg a zajokat (nem is feladata), sőt valamilyen tüskék is átérnek rajta (pattanó hang). Hogy ez DC, hirtelen esés, vagy növekedés, nem tudom.
Továbbá - bár a megszakítószekrénytől teljesen külön körön van - az erősítőm trafóján hallom (közelről) ha bekapcsol a mosógép motor (a hangfalakra nem jut ki zaj).
Nemrég meghibásodott az erősítőm, valószínűleg a Japánok nem ilyen hálózatra tervezték, de az is lehet, hogy csak a kora miatt.

Mivel elég értékes a hangtechnika, vonzónak tűnik egy online, valós szinuszos UPS beszerzése, ami reményeim szerint megoldaná a problémáimat.
Kötnék rá más eszközöket is, ha nem zavarják egymást, mint PC, monitor, router, DAC, etc.

Mi erről a véleményetek, van-e, aki kifejezetten HiFi célra használ UPS-t?
Típusok is jöhetnek, akár magasabb árkategóriában.

Becsült csúcs teljesítményigény: 7-800W ha mindent rákötök, de ha csak a HiFit akkor jóval kevesebb (~300W).
Szükséges rendelkezésre állási idő: minimális, nem ez a legfontosabb.
Extra igény: Legyen csendes.

[ Szerkesztve ]

"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."

Azt ugye tudod, hogy az online UPS az nem lesz néma csendben?
Hifi-re tápkondícionálásra kommersz eszközt ezt láttam még. Ebben benne van ugyanaz a fojtótekercs, mint az UPS-ekben is lenni szokott. Ez simítja a tápot. Beszámolók viszont vegyesen írnak hideget is, meleget is. Hűtőt, mosógépet elvileg jól szűri. Többnyire a gyenge összeszerelési minőség szokott feljönni hibának. Szóval lutri. Én nem találtam alternatíváját ennek a konzumer piacon.
Jah igen, izé. Ez UK dugalj. Rá kell keresni van-e belőle Schuko.

[ Szerkesztve ]

Igen, mondjuk egy-egy leírásban meglepett az akár 60dB+ zajszint... ipari felhasználás rackben.
Hja. A kapcsolószekrénynél kellene megszűrni talán, még az előszobában, nem tudom hogyan lehetne szépen kivitelezni.
Reméltem itt is érvényes, ha túlméreteset veszek, akkor alapjáraton szinte zajmentes/ esetleg kicserélem benne a ventiket ha az is opció.
Amit linkeltél azt pont láttam én is egy YT videóban egy "filléres" HiFi tuning listán.
Keressek inkább tovább az áramkondícionáló vonalon?

"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."

Egy ilyet kipróbálhatsz amit Teasüti linkelt.

Egy online UPS valószínűleg megoldaná a problémát, de a vele (az online típussal) járó zajt is meg lehet oldani, ha a lakásban olyan helyre teszed (nyilván lehetőleg alacsony páratartalmú és fix hőmérsékletű helyre tehát nem egy fűtetlen garázsban ahol télen akár fagypont körüli hőmérséklet is lehet) ahol nem zavar a hangja pl. egy alagsori helyre vagy valami gardrób, tárolóhely stb. és onnan pl. hosszabbítóval viszed az áramot az eszközeidhez. Ez is lehet egy megoldás.

He nem tudod más helyiségben elhelyezni, ahonnan nem szűrődik át hang, akkor az online mindenképpen kiesett. Én 2 db ilyet használok a hifihez (meg egy harmadikat a PC-hez), meg vagyok vele elégedve: APC BACK-UPS BX2200MI-GR 2200VA
A hifiben két nagyfogyasztó van, ami a mély- és a középmagas végfok. Az egyik végfok egy Crown XLS 2502 (2 ohmon max 1.200W), a másik egy Crown XLi 3500 (8 ohmon max 1.000W). Meg persze a sok egyéb apróság (xover, eq, hangkártyák, bejátszó eszközök, keverő, DAW-ok, stb.) is ezekre az UPS-ekre van kötve. Halk háttérzenénél 6-700W (UPS-enként 300-350W) a hifi fogyasztása, terhelve persze a duplája is lehet.

[ Szerkesztve ]

''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow

Sziasztok!

Kis segítséget szeretnék kérni tőletek.

Első kérdésem, használ valaki Cooler Master V750 GOLD V2 tápot nem színuszos UPS-el?
Ha igen, úgy könnyen megoldható lenne az egész.

Ha nem, cumi. Marad a jelenlegi felállás.
Jelenlegi tiszta színusz + AVR UPS-em spontán lekapcsolt 2x.
Használtan vettem vagy 4 éve, 2. akkut fogyasztja, nem foglalkoznék már vele.

Max fogyasztásom papíron ~370w monitorral együtt.
Monitor kalibrálva 70w max, 30-40w lehet a valós.
Vga max 175w, Adrenalinban 110w-nál többet nem láttam.
500w körüli UPS megfelelő lenne APC kalkulátor szerint.

Elég sűrűn vannak tized másodperces áramkimaradások emiatt az UPS, illetve feszültség jelenlegi szünetmentesről olvasva 225-252v között, ezért lenne jó az AVR.
Monitorozhatóság jól esne.

Használt is érdekel, egy helyen adnak 3 évet az elektronikára + 2 év az akkura. Ez szimpatikus.
Ha új, mindenképpen olyan márka, típus amihez tudok 2-3 év plusz garanciát vásárolni.
Már amennyiben érdemes ebben gondolkodni.
Akkuk élettartama érdekes, pl APC egyik típusnál 3-5 évet, másik terméknél 2-3 évet ír.

Azt azért nem mondanám, de van néhány zenei eszköz.

''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow

Üdv Szeretnék Szünetmentes tápot venni új gamer PCmhez csak lövésem sincs milyet vegyek (nem értek hozzá) légyszi segítsen valaki gyakran van áramkimaradás és csak biztonságban ki szeretném kapcsolni a gépet nem kell hogy 10 percet fusson rajta

sima asus gameing 24' monitor , egér , gaming billentyű .

i5 12600k 12 gen nem overclocolom csak ehhez olcsóbban tudtam hozzájutni

Id SE- 226 - XT cooling proci hütő

RTX 3060 12g

Alaplap : Rog Strix B660 F

RAM : 2X 8GB DDR5 5200

PSU : CORSAIR RM 750 W

SSD : 1 Tb Samsung Evo 980 Pro M.2 ssd + 250 gb Samsung 970 Evo Plus M.2 ssd

semmi nincs overclocolva
házba 4 rgb venti van + 1 rgb csík + a proci venti

köszi előre is

[ Szerkesztve ]

Eaton 5E 850i USB DIN

CyberPower VP1000ELCD

A konfigod fogyasztása úgy 350W alatt megáll tehát az olcsóbb is elegendő de ha van egy bő +10k-d akkor inkább az utóbbit ami egy kicsit modernebb is.

Egyáltalán nem okoskodni akarok hiszen semmit sem értek hozzá
[link] eről mi a vélemémyed ? Ha nem akkor marad a 480w os

Szia nem linkeltél semmit!

[link] itt a link

[ Szerkesztve ]

Szia ezt nem ajánlom ezt az "UT" sorozat gyenge. Inkább az Eaton 850 amin van normál konnektor és USB-s kommunikációra képes a gepeddel egy "nyomtató" usb kábellel és a gépedre telepített szoftverrel.
Vagy a kicsit erősebb és jobban sikerült VP sorozat 1000VA-es változata. (USB-s kommunikációra ez is képes)

[ Szerkesztve ]

Igazából hagyjuk is el lett döntve , hogy a

CyberPower VP1000ELCD megveszük. Amit ajánlottál

Ezzel kapcdolatban még annyi a kérdésem , hogy sokat fogyaszt ? Egyáltalán hogyan működik a fogyasztása ?

Feltölti az aksit aztán nem is fogyaszt vagy minimálisat?

Meg még annyi , hogy ebbe a szünetmentes tápba elfér e még 1 ps5 ez csak opcionális a pc hez kéne csak elsősorban

[ Szerkesztve ]

Van fogyasztása, de változó. Vannak jobb rosszabb hatékonyságú UPS-ek de függ a teljesítménytől. A rosszabbak 40W-ot vagy többet is eheznek hogy ez mennyit nem tudom kicsit modernebb talán megáll 20W körül.
Hogy mikor tölt és az idő alatt mennyivel fogyaszt többet nem tudom.

10W alatti a fogyasztása, sőt, valószínűleg 5W alatti.
A VP1600EILCD-m 2-3W-tal beéri.

Minél kisebb és egyszerűbb egy UPS, annál valószínűbb, hogy a fogyasztása is megáll 5-10 W alatt. Kikapcsolva pedig nulla. Ilyen pl. a FSP Nano széria aminek nincs USB-je, nincs semmije, a jelalakja pedig randa.

Ugyanakkor van olyan UPS is, ami szimplán bedugva (de még nem bekapcsolva) is már fogyaszt az akkumulátorok töltése miatt, bekapcsoláskor pedig csupán a hálózat kimaradást figyelő, terhelést mérő és inverter élesítő elektronikát indítja el pluszban. Ezek kikapcsolva is felvesznek 30-60 W-ot, de bekapcsolva sem sokkal többet. Ilyen pl. az APC pár évvel ezelőtti tiszta szinuszos, rackbe szerelhető modelljei.

Hogy mikor tölt és az idő alatt mennyivel fogyaszt többet nem tudom.
Azt meg lehet saccolni a kijelzett hatékonyságból.
Mondjuk azt látod, hogy 100 watt terhelés mellett 50% a hatékonyság, akkor az UPS maga is felvesz még 100 wattot (nyilván töltés közben). Mikor mondjuk 97%-ot jelez Eco módban készenlétben, akkor meg pár watt.

[ Szerkesztve ]

Csak érdeklődés képen valaki próbált már több ugyanolyan online kettős konverziójú szünetmentest (mármint azonos gyártó, minden műszaki paraméter azonos, aksik is azonos időszakban lettek vásárolva) párhuzamosan kötni a betápláló hálózat és mondjuk egy szünetmentes elosztóban lévő "gyűjtősínezés" között(amiről a kismegszakítókon több dugalj áramkör indul), hogy pl úgy alakult, hogy 2 ingyen UPS-el kiválthasson 1 nagyot?

Villamos emberként azt gondoltam hogy lehet, de nem vagyok biztos benne hogy tényleg, mert pl attól mert ugyanolyan két UPS, lehet hogy kicsit a kimeneti jeleik között lehet eltérés a gyártási pontatlanságok miatt.

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Köszi szépen mindenkinrk az infókat :)

Mármint arra gondolsz, hogy párhuzamosan kapcsolt UPS-ek kimeneteinek fázisait és nulláit "pólus"-helyesen összekötni? Szerintem nem kis pukk lenne belőle átkapcsoláskor.

Ha a két UPS inverterei minimálisan is eltérő feszültséggel, frekvenciával vagy fázisban generálják a kimeneti jelet, és ez már az átkapcsolás pillanatában is így van, akkor szerencsés esetben az erősebb/gyorsabb gép túlterhelés miatt leállna. Szerencsétlen esetben ott helyben el is durranna. A gyengébb/lassabb meg nem tudna mit kezdeni az esetleg visszafelé áramló "túlterheléssel" és az invertere sülne meg. Ha átkapcsoláskor még szinkronban vannak, de a két gép koppra egyezik, akkor huzamosabb ideig is kibírhatják egymást. Ha viszont szép lassan elcsúsznak egymáshoz képest, így hosszabb távon eltérés mutatkozik a feszültség/frekvencia/fázis értékekben, akkor ezek eltéréseinek mértéke (tehát hogy a két UPS mennyire kezd egymással birkózni) dönt arról, hogy a fenti jelenségek milyen hamar következnek be.

Összegezve: én nem próbálnám ki.

Generátorokkal viszont bátran megteheted. Ennek mikéntjét iskolában is tanítják.

Ami viszont régóta piszkálja a csőröm, az az, hogy egy UPS-szel működésre lehet-e bírni egy grid-tie solar invertert. A probléma ugye az ezeknél, hogy ha elmegy az áram, akkor hiába van fent a tetődön több kW-nyi napelem, semmire nem mész vele, hiszen az inverter a hálózat elszállását érzékelve lekapcsol (előírás szerűen). Ezért gondoltam arra, hogy oké, bírjuk működésre, hogy szimulálom a hálózatot egy UPS-szel. Első körben még bíztam a dolog sikerében, aztán elgondolkoztam azon, hogyan működik egy hálózatra visszatápláló solar inverter: frekvenciára és feszültségre is rászinkronizál, rákapcsol, majd a napelemből kivehető teljesítmény mértékében elkezdi a feszültséget szép lassan emelni. Ez egy szimpla UPS esetén nem működne, hiszen a solar inverter mindenáron a kimenetén keresztül próbálna meg megerőszakolni, így valószínűleg a UPS előbb-utóbb elfüstölne. Csak úgy működne a dolog, ha a solar inverter által betáplált teljesítményt rögtön ugyanakkora terheléssel le is tudnánk venni róla, így a UPS végig terheletlen lenne. No, de hogy lehet ezt valós időben ennyire pontosan mérni és szabályozni? És itt el is akadtam a gondolatmenettel.

[ Szerkesztve ]

A fent linkelt videónál kicsit látványosabb (és pontosabb) ez a videó, ahol szintén háromfázisú generátorokat szinkronizálnak, de ehhez szinkroszkópot használnak. Ez gyakorlatilag 3 lámpa a két generátor R-R', S-T', T-S' fázisai közé kötve, így azokon a 3 feszültség jelalak egymáshoz képesti szögeltérése (fázisa) is pontosabban megfigyelhető (az elsőn a két megfelelő fázis különbsége, a másik kettőn pedig a másik két-két fázis különbsége). Ezt a videón egy mutatós műszer is segíti. Amikor a 3 lámpából a felső (R-R') nem, a 2 alsó (S-T' és T-S') pedig azonos fényerővel világít, valamint amikor a mutatós műszer pontosan felfelé mutat, akkor van pontosan szinkronban a két generátor és kapcsolhatók össze (4:24-nél) a gyűjtősínen.

Ó, a régi szép idők... anno ebből még vizsgáztunk is.

Köszi választ, persze hogy tudtam, csak nem sejtettem.

Bilibe lógott a kezem hogy adott pl 10kVA-es szünetmentes hálózat bővítésekor elegendő lehetne párhuzamosítani vele második szünetmentest ugyanazon fogyasztók ellátására, megspórolandó a macerát egy teljesen új egység vásárlásával kapcsolatban amit az új maximális terhelésre kellene méretezni...mi lesz a régivel ami egyébként használható?

Persze meg lehet azt is csinálni hogy több szünetmentes kört épít ki az ember, csak aztán szép is az amikor valahol az egyik fázist, vagy egy nullát összekever a szaki kötéskor és pukkan valami...

A soláros problémára nem megoldás egy automatikus leválasztó kapcsoló beépítése?
Ha a betápláláson nem érzékel feszültséget és NEM kapott tűzeseti tiltás jelet, akkor fogja és átkapcsol szigetüzemre, amit jelez a solár inverternek.

Persze ilyen automatikus leválasztókapcsolók nem olcsók, most pl 3x80A-re méretezettet néztem csak anyagban 750k nettó.

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Ha a betápláláson nem érzékel feszültséget és NEM kapott tűzeseti tiltás jelet, akkor fogja és átkapcsol szigetüzemre, amit jelez a solár inverternek.
Nem ott van a kutya elásva, hogy MO-n nem engedélyezett a szigetüzem, ha hálózatra csatlakozik a napelem? Ha áramszünet van, akkor amúgy sem érzékel feszültséget, szóval effektíve le van választva. Nem?

Szakmai ártalom hogy másképp használunk kifejezéseket mint az átlag.
Ha területi áramszünet van attól még nem vagy "leválasztva" a hálózatról, tehát azért kell lekapcsolni a napelem inverterét, nehogy olyankor termeljen vissza amikor nem szabadna, pl tűzeset alkalmával.
Persze az inverter mögött lévő hálózat már "le van választva" a közcélú hálózatról, hisz az az inverteren keresztül csatlakozik, csak ugye a fenti eljárásban a solár inverter mögött maga a napelem rendszer van, nem pedig a fogyasztói berendezések.

Abban igazad van hogy családi házaknál egyszerre a kettő nem lehet hogy csatlakoztál a normál hálózathoz hogy visszatermelhess és még is átkapcsolj szigetüzemre ha kedved tartja, mert a tűzoltókat megőrjítené.
Ipari fogyasztók esetében mindig kicsit más a helyzet, mivel több az ilyen partnerünk néha keverem.

[ Szerkesztve ]

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Műszaki oka is van, ha kimegy a területi transzformátor állomás, akkor hirtelen megugrik a terhelés a napemeleken, amely így rögtön feszültség esést eredményez a megadott érték alá, ami miatt hiba jelzést ad és leáll...tehát mint egy domino végigsöpör. De az hogy miért nincs az utcában áram, azt a buta inverter nem tudja.

Pedig szép lenne hogy kiesik a trafó állomás egy olyan utcában ami csak 1 irányból kapta a betáplálást, tehát szigetüzemmé válik, erre az utcában lévő 3 db napelemes ház tényleg helyi kis erőműként ellátja az utca többi 12 családi házát energiával.
De mivel az inverter nem tudhatja miért nincs áram, márpedig két utcával arrébbról nem fog tudni túzeseti tiltást küldeni a tűzoltó, így mind a túlterhelés (és abból eredő későbbi tűz) mind a területi tűzoltóság érdekében le kell kapcsolnia az inverternek.

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Te nálad ahogy nézem az "automatizálás" a "Jancsi hopp menj oda és kapcsold azt a kapcsolót".

Ez már ebbe a topikba felesleges szakmázás, de kötözködsz így belemegyek.
Elfelejtetted hogy kapcsoló-kapcsoló között is van különbség. Valóban egy egyszerűb mágneskapcsolót lehet "auduinóval" is vezérelni, csak hogy annak ahhoz hogy pl zárt állapotban legyenek a kapcsai, azaz átengedje az energiát szüksége van a tekercselése számára állandó tápellátásra. Ha ez kiesik, leold és nem tudod visszakapcsolni ha nincs tápellátás, addig nem fog átengedni. Mivel ez egy tekercs, simán lehet hogy elromlik, leég, üzembiztonság terén nem mindig megfelelő.

Ehhez képest biztosabbak a leválasztó kapcsolók, ahol viszont valamilyen rugós, vagy alakos zárás tartja az adott pozícióban a kapcsolót, ahonnan erőkifejtéssel tudod átbillenteni. Magától, nem fog átkapcsolni pusztán azért mert kiesett a betáplálás. Ezért bizonyos esetekben kifejezetten követelmény az ilyen kapcsoló technika használata.
Meg azért 3x80A kapcsolgatásakor már egyéb villamos paraméterek hirtelen változásaival is foglalkozni kell, ezért jobb ha leválasztó kapcsoló van mágneskapcsoló helyett.

És innentől már nem mind1, mert a nagyobb, pl 3x80A egységeknél már komolyabb erőkifejtés kell, nem csak egy pöccintés mint a fali kapcsolód esetében (persze emberi mértékkel nézve nem komoly, de itt most mechanizmusról beszélünk).
Ide már komolyabb mechanizmus kell az átbillentéshez, ráadásul ipari környezet azt jelenti hogy akár több 10.000 kapcsolást kell kötelezően tudnia, 30 év üzemidővel, nem romolhat el, mert különben tűzesetnél a tűzoltót megrázhatja az áram.

Meg persze megfizettetik magát a programozható automatikát is, ami lehet hogy csak egy átcimkézett arduino egy böszme nagy fekete dobozban, de 30 évre vállal garanciát a mindig pontos működésre és hogy flexibilisen programozható ( ha megvan a szaktudás, meg a gyártói által forgalmazott speckó csatlakozó, meg a gyártó által forgalmazott mesterkulcs ).

Egyébként most kértem árajánlatot 50kW teljesítmény szünetmentesítésére 15 perc áthidalási idővel(aggregátor mögé kell) és dobtam hátast a nettó több millától, pedig csak 15 perc...
...pedig milyen olcsók a kis 1kW-os szünetmentesek szintén 15 perc áthidalással ugye Teasüti...mi kerül ezeken ennyibe....

[ Szerkesztve ]

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

A 3x80A az kimaradt nekem. Komplett CNC műhely és hegesztő műhely van otthon a garázsban? Mifelénk örülünk, ha kapunk egy 25 Amperes főbiztit az egy fázisunkhoz.
Szóval kevésbé ipari, többnyire háztáji automata leválasztó is annyiba kerül, mint a komplett napelemes rendszer a háztetőn?

50 KW-os szünetmentest nem is láttam még. APC-ből viszont közelítik a milliót a jobb néhány KW-osak, szóval nem lepődtem meg ezen.
Jó hát ha újonnan garanciával kell, akkor az APC se áll meg 200k alatt, inkább felette még az 1KW-os színuszos Smart is. Kell egy kis fícsör is bele, akkor már három kiló.

32A alapban jár minden fogyasztónak ezen felül amperenkent X ezer forint a bővítés nyilván 3 fázis esetén javallott.

Érdekesnek tartom hogy kifelejted a vezetékezés típusát és keresztmetszetét az egyenletedből, mint ha az egyáltalán nem számítana amikor döntenek...imádom amikor társasház fővezeték felújításkor az én kollégáimmal vitatkozik 1-1 tulaj hogy miért kell felújítani, közben meg pont nála van piros színnel behúzva mind a két pólus, ráadásul 2,5-ös alu keresztmetszetre engedték rá a 25A-t, amikor még a 16-ot se szabadott volna...de hogy neki jó volt 30 évig, ha anno az ELMŰs megengedte akkor most mi ért akarjuk kifosztani...aztán csak kiderül hogy az adott ELMŰ-s anno haver volt és egy üveg borért engedte meg azt amit tilos lett volna.

A FA doboz sem sima Fa doboz volt előírva annak idején, elvileg direkt felületkezelt fának kellett volna lennie, de ugye az drága volt, meg hiány is volt belőle, így ráfogták a sima dobozra hogy jó lesz az...közben meg hemzseg az ország a tűzveszélyes helyzetektől. Mert a 30 éve meghúzott méróra sorkapcsok simán kilazulhatnak hogy szikra keletkezzen, a szikra meggyullasztja a porfelhőt, a mellette lévő fa doboz meg begyullad...aztán a tapéta...

A jelenlegi dobozok előírás szinten tűzálló, sőt ha rendesen be van csukva az ajtaja akkor önoltó. Nem indulhat kifele tűz belőle.

Egyébként meg jelenleg a hivatalos szabályozás tényleg kusza, mert bele van írva hogy ha a meglévő berendezés biztonsággal el tudja látni az igényelt teljesítményt, a kiépítés megfelel a létesítéskori műszaki biztonsági előírásoknak, akkor a mérőhelyi munkát végző alvállalkozóra van bízva elfogadja-e.

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Ha valakinek megfelel, 4-es alu vezetéket még tud beszerezni.
Aztán komolyabb erőátvitelekhez még mindig alu kábeleket használunk 16-os kerseztmetszet felett, mert hatalmas árban a különbség. De amikor csak pár dugalj áramkört kell megtoldani, ott tényleg megy a fejvakarás, mert senki sem akar alupasztával szórakozni.

Vagy épp ipari elosztó berendelésekor is külön kell jelezni az elosztó összeszerelő cégeknek ha vannak meglévő-megmaradó alumínium vezetékek, hogy olyan sorkapcsok kerüljenek az elosztóba amik alkalmasak azokhoz és ne kössön bele a műszaki ellenőr.
Aztán az a szép amikor kiszámlázzák, de kihagyják belőle és úgy kell nekik könyörögni 100-200 ezer forintos tételekért.

[ Szerkesztve ]

Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.